Kecskeméti Lapok, 1878. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1878-07-07 / 27. szám

Tizenegyedik évfolyam. 27. szám. Július 7. 1878. KECSKEMÉTI LAPOK VEGTESTAETALMÜ HETILAP. b ^ —--7 --------------------gg Előfizetési dij: Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő-ég kiadó-hivatal: Hirdetési dij: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., i VASÁRNAP. 1 BU1)AI-NAGY-ÜTCZA 184. SZÁM. I 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. | ------ | A " többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár­Az előfizetési pénzek, , E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető , leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is yiTóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadó­megkezdhető. dójának11 czimzendők. hivatalhoz intézendő. I Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. ö----------------■---------------------------------!--------------------------------------------------Li_______________________:________!_______!_______________!_________® Kecskemét, 1878. julius 4-én. Szétoszlott az országgyűlés, a képviselők mandátuma lejárt, visszatérnek a törvény­hozók választóik közé s országszerte meg­indul a politikai mozgalom , a pártok tusái, heves szónoklatok, kortes-dictiók újra napi rendre kerülnek. A capacitálás ezer- és ezer féle változatokban újra kezdődik. Há­rom párt áll szemben egymással s mind a három pártnak vannak hívei, kik hisznek és reménylenek a jövő győzedelemben. A proclamatiók ki vannak bocsájtva, választ­hat ki-ki közíílök szája ize szerint. A függet­lenségi-párt még mindig az 1867-ik évi köz­jogi kiegyezési törvény ellen száll sikra, melyben a fejünk felett már már átcsapó bajok kútforrását látja. Ez tökéletesen elvhű párt, nem változtat programmot, csak a szavakat rakja össze máskép időnként s a commák meg ä felkiáltó-jelek használatára figyel, melyek kedvencz garnitúrát képeznek az „oh nép“ szónokai szájába adott sza­vakhoz. A szabadelvű-párt ép egyenes ellentéte, a mennyiben az elvekhez, melyet megala­kulásakor zászlajára tűzött, htítelen lett. A proclamátió, melyet a szabadelvű-párt tagjai részére kibocsájtott, sovány igazolása csupán a múltra vonatkozó működésének, de a jövendőben követendő czélzata a titok- zat fátyolával maradt fedett, melynek fel- lebbentését a kormány ez időszerinti elnöké­nek tartott fen. Programm nélkül áll a választók előtt s a kebeléből való képvise­lők jól, rosszul a levertség, az önelégület- lenség el nem titkolható hangján tartják beszámoló beszédjeiket. Ép úgy vannak, mint a nyájőr Dömötör napján, midőn gaz­dájának beszámolva, a nyáj nagy részének elhulltát a szárazság, betegség stb. effélé­nek tulajdonítja, de váltig erősiti, hogy ő megtette kötelességét. E párt is ígérte a legvitalisabb érdekek megóvását s hogy azo­kat megmenteni nem volt képes, külső okokra vezeti vissza s mellére téve kezét erősiti, hogy minden lehetőt megtett. Kevés mit vigasztalásul nyújthat. De egyenes el­lentéte e párt a függetlenséginek azért is, mert mig az tömör egész, a szabadelvü-párt zilált s a párttagokat összetartó kapcsok az első, de komoly elhatározásból s nem puszta ellenzékieskedésből folyó tusa alkal mával össze fognak zúzattathatni. A harmadik párt az egyesült ellenzék, mely a vidéken most szervezkedik s biza­lommal tekint a jövőbe. Van programmja, a mely teljes mérvben nem elégiti ugyan ki az igényeket, mivel csak nagy általános­ságban jelzi politikai álláspontját, és a ki­tűzött czélok mikénti elérését, a czélhoz vezető útak, módok és eszközök iránt tájé­kozatlanul hagy, de legközvetlenebb czélja a szabadelvű párt minoritásra való deval­válását, ha eléri, hihető, hogy a programm részletei is jobban kidomborittatnak. Nem akarunk e lapok hasábjain sem az egyik, sem a másik párt szószólójává sze­gődni, hanem itt lévén az idő, a midőn a pártmozgalmaknak városunkban is meg kell indulni, szőnyegre kívánjuk hozni ez ügyet s pedig azon indokból is, hogy a kecskeméti szabadelvű-párt, melynek kebe­léből az 1875—8-ik országgyűlés képvise­lője választva volt, a kormánynyal szemben ellenzéki állást foglalt el s ez a párt részé­ről helyesléssel fogadtatott, anélkül, hogy a párt czimét változtatta volna. Itt az idő, a midőn nyilatkozni kell a pártnak, hogy micsoda álláspontot foglal el, mert tagjaiul számlál olyanokat ,• ki a kormányt feltét­lenül támogatni óhajtják, de számlál olya­nokat is, a kik szivvel-lélekkel a mérsékelt ellenzékhez kivánnak csatlakozni. Mivé enunciálja tehát magát a párt. Kormánypárt (szabadelvű) vagy ellenzékivé, oly kérdés, mely elől kitérésnek helye nem lehet. Enunciálni kell ezt és pedig minél előbb, mert a halogatás csak a kész szerveske­déssel rendelkező függetlenségi-párt malmára hajtja a vizet s megkönnyíti neki a győzel­met. Hogy a volt szabadelvű-párt sorain ezen elodázhatatlan kércás bármily irányban leendő megoldása hézagot üt, egyelőre az kétségtelen, de e hézag betölthető, ha idő van rá, mig ha félünk tőle, mint a darázs­fészekbe való nyúlástól s halogatjuk a leg­végső pillanatra, akkor, ha hézag támad, aligha lesz betölthető. Értesítés a kecskeméti kegyes tanitórendi fögymnasium 1877/8. tanévi mozzanatairól. Czélszerünek tartjuk mindjárt e sorok elején két fensó’bb rendeletet a t. szülök tudomására hozni, melyeknek egyike az osztályok összevonására, má­sika pedig a két vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert tanulókra vonatkozik. Az elsőnek kelte 1877-ik évi július hó 21-ike, száma 18,379, rövid kivonata pedig: Az osztályösszevonásra csak kivételképen és rendkivüli esetekben adatik jövőre engedély, ha a folyamodónál mindazon kellékek megvannak, me­lyek ily rendkivüli kedvezményt kellőképen indo­kolnak. Ugyanis: nagyon elöhaladt kor kapcsolat­ban jeles előmenetellel és teljes szegénységgel kí­vántatik meg a folyamodó részéről; ha ezen kellé­kekből csak egy van meg: az még korántsem elég­séges az osztályösszevonás iránti engedélyre. Más felöl a tanügy s az illető folyamodók érdeke és az egyes tantárgyakban való ismeretek alapos el­sajátítása is megkívánja, hogy ezen kedvezmény igen ritkán, sőt csakis oly esetekben engedélyez­tessék, ha a folyamodó ifjú ezen kegyosztás nél­kül pályája folytathatásától elüttetnék; mely kö­rülmény mindenkor külön indokolandó s kimutatandó. A másik 1877-ik évi július hó 28-án kelt, mint pótlék 12766, számhoz. Rövid tartalma ez: Minden további kételyek eloszlatása czéljából a két vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert tanulók az osztályt ismételni tartoznak. Ez a rendtartás azon intézkedése, mely leginkább azt czélozza, hogy tanuló ifjúságunkban a kötelesség teljesítésének érzete valahára felébresztessék. Ha pedig valami különös esetben a két tan­tárgyból bukott tanulónak a magas minisztérium kivételképen meg is engedi a pótvizsgálatot, gondos­kodni fog, hogy a vizsgálat egy más középtano­dánál tartassák meg kellő szigorral a főigazgatóság közbejöttével. Ä rendtartás egyéb szabványaiban változás nem történt. Az ifjúság beiratása a múlt évi augusztus hó három utolsó napján ment végbe. I. osztályra fel volt véve 53 , II.-ra 44 , III.-ra 37, IV. re 22, V.-re 28, VL-ra 12, VII.-re 31, VHI.-ra 25, összesen: 252 tanuló. Évközben kimaradt I-só' osztályból 12, II-ból 1, III-ból 2, IV-bó'l —, V-böl 3 , Vl-ból 1 , VII-böl 4, VlII-ból 3, összesen: 26 tanuló. Az év végéig maradt 1 sö osztályban 41 , II-ban 43, Ill-ban 35, IV-ben 22, V-ben 25, VI-ban 11, Vll-ben 27, VlII-ban 22, összesen: 226 tanuló. Róm. kath. vallású 173, helv. v. 2, ág. val- sású 1, héber 50. Magyar nyelvet beszél 145, magyar-német nyelveket 75, magyar-tót nyelveket 6. A tantervben s a tantárgyakban mi sem vál­toztatott. A tanév szeptember hó 1-jén ünnepélyes „Veni Sancte-vel“ nyittatott meg. A beirt tanulók valláserkölcsös nevelésével s oktatásával 13 kegyes tanitórendi és 5 világi tanár foglalkozott. Nyilvános köszönetét mondunk itt tek. Dr. Schwarcz László úrnak, ki már 7 év óta szívességből gyorsírásban az intézet növendékeit örvendetes sikerrel gyakorolja. A közel múlt június hó 30-án bezárt tanévnek mind a három időszaka zavartalan munkásságban folyt le. A tanári kar hivatalának teljesítésében a középiskolai rendtartás szabványaihoz szigorúan ragaszkodott. Mi a tanulók előmenetelét mind a szép erköl­csökben, mind a tanulmányokban illeti, 192 helyes­lést nyert tanuló között 27-en dicsérettel s jeles eredménynyel futották meg ez évi pályályukat, ezek­hez igen közel állanak 19-en, 33-an pedig olyanok, kik egy vagy több tantárgyban meg nem feleltek. Rajz a négy alsó osztályban kötelező tantárgy; felgymnasiumi tanulók közül 33-an tanultak rajzolni. Franczia nyelvet tanult 8, gyorsírást 41 , szép­írást az I. és H. osztályúak, müéneket79, zenét 40 tanuló , tornászatot a felmentetteken kívül az összes tanuló ifjúság. Érettségi vizsgálatot 28 tanuló állott ki, ki­tüntetéssel érettnek nyilváníttatott 4, érettnek 24, 18 lép szerzetes tanári, 2 papi, két bölcsészeti, 4 jogi, 1 gyógyszerészeti s 1 gazdászati pályára. Az önmivelést előmozdító pályázatokra ez év­ben is felhivatott a felgymnasium ifjúsága. I. Kecskemét város tek. községtanácsa által alapított „Szécsényi-dij“-ra a következő értekezés tűzetett ki: „Adassák elő rövid vázlatban a refor- rnatió története Magyarországban.“ A kijelölt ha­táridőre 2 értekezés adatott be, s mind a kettőt ju­talomra érdemesítette a biráló bizottság. Érdem szerint legjobbnak Ítéltetett Sáfrán Jó­zsef, k. r. n. p. VHI. oszt. tanuló értekezése; ju­talmul a „Szécsényi-dijt, 30 o. é. forintot nyerte. Második helyre érdemesittetett Váczi János VII. oszt. tanuló müve; jutalma Mgs. Horváth Döme kir. Ítélőtáblái tanácselnök és főt. Dr. Horváth Cyrill kegyesrendi kormánysegéd, egyetemi tanár uraknak 2 db. aranya. II. A kaszinói díjra kitüzetett egy magyar történelmi beszély: „A bulydosó királyfi I. Béla“ czimmel. Beérkezett 6 dolgozat, melyek közül hármat jutalomra s hármat dicséretre érdemesített a biráló bizottság. A kaszinói dijat vagyis 20 o. é. forintot Sáf­rán József, k. r. n. p. 8. oszt. tanuló beszélye nyerte el. A második dij tek. Dömötör Sándor kir. köz­jegyző és tek. Gyenes István kir. közjegyzői segéd urak által felajánlott 2 db. arany Szent-Gály Gyula V. oszt. tanuló dolgozatának iléltetett oda. A har­madik vagyis Kecskeméti Sándor VII. oszt. tanuló dolgozatát tek. Bánó József kir. telekkönyvi kiadó úr 1 db. 20 frankos aranyával jutalmazó a bizott­ság. Dicséretre méltatta a biráló választmány Szabó Károly VHI. oszt. tanuló, Vass Imre, k. r. n. p. VIII. oszt. tanuló, és Hirsch Pál VII. oszt. tanuló dolgozatát. III. Néhai Zsiga Alajos k. r. tanár által ala­pított u. n. „Zziga-dij“-ra a következő erkölcstani

Next

/
Thumbnails
Contents