Kecskeméti Lapok, 1898. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-02 / 1. szám
1. sz. KECSKEMÉTI SAK sági tagokat s a tisztviselői kart ezennel üdvözölni. Meg fogják nekem engedni, hogy ez alkalommal egy rövid visszapillantást vessek Kecskemét város legújabb történeti fejlődésére. 1881 ben a város vagyonainak megszerzése és az adósságok törlesztése befejeztetett, mikor is a városnak több mint 46 ezer hold földje és 711.521 forint 05 krajczár kész tőkepénze volt, melynek jövedelméből már előbb 21 ezer frtot az iskolák fentartására fordított. Ekkor vette kezébe a város ügyeinek vezetését a város közelebb elhalt nagynevű polgármestere: Lestár Péter, kit mindig csak a Haza és szülővárosa iránt érzett s szeretet vezérelt s ki széles látókörével s irányt tudott adni a város fejlődésének s ki mindig támaszt lelt a törvényhatósági bizottságban, mely mindenkor méltányolta nemes és buzgó törekvéseit. Az ő nevéhez főződik a város újabbkori rohamos fejlődése ! Innen kezdődik Kecskemét városnak tulajdonképeni haladása. A községi iskolákból ekkor még csak az első kerületi iskola volt kiépítve, egyéb intézmények közül pedig csak a szegénymenház, kórház, műkert, városi sétányok és két kövezett utcra állottak fenn. Lestár Péter polgármester bölcs vezetésének köszönhető, hogy a város vagyonainak megfelelő hasznosítása útján újabb pénzforrások nyíltak meg s oly pénzügyi tervezetek voltak megállapíthatók, melyek megvalósítása által nemcsak a város vagyona és jövedelme gyarapodott, hanem a kiosztott nagyterületű földek kultúra alá vétele, kiváló közgazdasági jelentőséggel bíró eseménynyé is emelkedett. Polgármestersége kezdetén építtetett fel a városi téglagyár 25 ezer forint, a mű- kerti nyári helyiség 7700 forint, a vásáriutczai kövezet 48,000 frt, a széktói nyári fürdő 10.600 forint, a második kerületi iskolai für 1 9,000 forint, a közvágóhíd 26,000 forint, a polgári leányiskola 10,800 forint, a Csongrádi nagy utcza kövezete 24,500 forint, valamint aBudai nagy utcza kövezete 80,700 forint költséggel. A lakosságnak a katonatartás terheitől leendő megóvása végett 1886. és 1887-ik évben létesittetett a Rudolf trónörökös nőnevéről nevezett lovassági laktanya 815,000 forint költséggel. A tulajdonképeni nagyszabású alkotások azonban még ezután következtek, melyek sorában, elsőrendű helyet foglal el a város díszének nevezhető és a kor igényeinek megfelelő új városi székház építése. Ezzel kapcsolatosan indíttatott meg és foganatosíttatott a gyalogsági laktanya építése 200,000 frt költséggel, ugyanekkor építtetett a III-ik kerületi iskola 50,000 forint költséggel s bővittetet ki az állami főreáliskola 12,000 frt költséggel; ezután létesittetett az új piacztér 382,000 forint költséggel. Majd a Kecskemét-fülöpszállási s tiszaughi vasutak következtek, melyekre a város 352,000 forintot áldozott. Időközben aszfalt-járdák is létesültek, melyek 61,500 forint költséget igényeltek. Az ő polgármestersége alatt létesített 15,000 forint költségű ártézi kút és a városi szőlőtelep 17,000 forint költségével s a városháza építési és felszerelési költségeivel,— melyekről a városi tanács külön tesz előterjesztést — ekként, az általa létesített intézmények csak a felsoroltak szerint: két millió hatszáznegyvenöt ezer forintot tesznek ki, azon számokban ki nem fejezhető szellemi és anyagi haszon mellett, mely a létesített intézményekből a város kultúrájára és közgazdaságára hárult. Ha még megemlítem, hogy alatta kezdetett meg több nagyszabású intézmény létesítése, melyekről alább lesz szó, ha továbbá megemlítem a kis részletekből álló földek folytonos kiosztását, az ingyenes népoktatást és azt, hogy alatta létesült a városi javadalmi hivatal, a városi zálogház, úgyszintén a zeneiskola, valamint az ő közreműködésével és általa javasolt áldozatkészséggel jött létre az állami szőlőtelep s az állami földműves kola; — mindent nem mondhattam el, a halvány vonásokban némileg vázoltam 12 ő áldásdús működését, melyről ezen üppélyes alkalommal megemlékezni köteleségemnek tartottam. Most tehát az első képletes megemlékezés a nagyérdeműre polgármester: Lestár Péter emlékét Illés- hegyen áldott az ő neve és emléke, s érői! maradjanak meg hálás emlékezetünkb* Az ő érdemei melle kiváló elismerés illeti a város törvény b *ági bizottságát, mely a kor szelleméhez íven áldozatokat áldozatokra hozott s ezen soha meg nem rettenve, ritka egyértelűséggel a haladás zászlója alá sorakozott ez által magas értelmiségének oly tanúja adta, mely a város történetének egyik lgszebb mozzanatát képezi. Eelismerés illeti a rá kötelességtudó tisztviselői karát, mely méretes munkássággal mindenkor felista magaslatán állott. r. Lestár Péter halála után Kada Elek egyhangúlag megválaszol polgármester úr vette át az ő örökét, nagynevű elődének méltó utódává lend ígérkezik. Kada Elek szintér szálos látkörrel, nemes amibitióval és ergiával bir, mit bizonyít azon körülmén hogy keresztül tudta vinni, miként a tatai árvaház Kecskeméten állíttassák fel ,az ezzel kapcsolatos útcrarendezés s a folyamatban levő munkástelepitések pedig®2 ő kezdeményezését„és tervelő gondoskágását dicsérik. ( hajtotta végre s tezte be az elődje által iniciált műveket, inek: a piacztér és körtékének követése, mely 141,000 írtba kert, továbbá a városi színház építése és felszedése, mely 280.000 forintot igényelt; a kf°nai csapat-kórház most folyó építkezése, aly 86.000 forinttal irányoztatott elő s polgári leányiskola és 12 pusztai iskola felépítése, melyek 160.000 frtot igényelni és a villamos világítás, mely az újabb felszerelésekkel együtt 250.000 forintba kerül. Ezek mellett a Körösi-utcza csatornázásának és kitűzésének költsége 63.000 forintot, a Bunszentelő-utcza csatornázási költsége 20, 10 frtot tett ki és igy a most elősorolt újabbi alkotásoknak egy millió forintot tevő költségével a városi közönség 16 év alatt intézményeibe három millió hatszázkilencvenöt ezer forintot fektetett be. Ezeken kívül a váos évenként csupán csak a tanügyre töként 90.000 forintot áldozott, a fény.Évre pedig már a tanügyi kiadások 108000 két forint 59 krajczárt tesznek ki. Ezeket kívántam kiadni a város fejlődési történetének vállásánál. Most pedig, midőn az uj városházának közgyűlési terme ny város rendeltetése számára készen áll, elismerés illeti azokat, kik művészet, tudmány és munkásság által közrehatottak arra, hogy ez, a város történetében korszakot jelentő, monumentális építkezés minden.részében sikerüljön s a művészet, építési tdomány és czélszerűség kívánalmainak mgfeleljen. E részben első heten kell említenem Pártos Gyula és Lecner Ödön műépítészeket, kik az építés művezetői voltak s oly általános és részlet - terveket dolgoztak ki, melyek a magasabb műizlésnek bárhol díszére válnának és az ő magyar motívumaikkal mintegy az jobb magyar stilus megteremtőinek nevezhe ők. Elismerés illeti Giraszek Nándor és társa építész-vállalkozókat. Köszönet és elismerés illeti Székely Bertalan festőművészt, s a közgyűlési terem számára hat oly történelmi tárgyú művészi képet festett, melyeknek műbecsök évről-évre emelkedik. És ha Székely Bertalan az életben egyebet sem festett volna, — e képek nevét megörökítenék. Elismeréssel említené fel továbbá Götz Adolfot, a szép festő munkák teljesítőjét, Kratzmann Edét, az üvegfestészet művészi alkotóját; Árkay Sándor mű lakatost, a díszes csillárok és faliparok készítőjét, ki magyar stilű, sárga rézből vert, — nemcsak Magyarországban, hanem azt hiszem, külföldön is unikum számba menő ezen műveivel remekelt; s Rainer Károly szegedi asztalos vállalkozót, ki a közgyűlési terem szép famunkáját állította elő. Mind e művészek és iparosok hazánk művészetének és iparának méltó díszére válnak s a városi közönségnek az is kiváló érdeme, hogy bennük a hazai művészetet és ipart pártolta. Ez a terem sok századon át színhelye lesz ama tanácskozásoknak, melyek a város szellemi és anyagi haladására lesznek irányozva. Törekvés, munka és művészet nem hiányzott abban, hogy e helyen a hazafiúi érzés, bölcsesség, szeretet, nemes lelkűség és nagyratörés nemzője jóleső otthonára leljen. Szállja meg ezek szelleme ama férfiak elméjét, szívét és ajkát, kik e teremben szólani és határozni fognak. Tanácskozásaikban és elhatározásaikban mindig szép városuk érdeke vezérelje önöket; rút önérdek, vagy mellékérdek soha se legyen képes megakadályozni nemes elhatározásaikat. S most arra kérem Önöket, hogy velem együtt azon lelkes hármas felkiáltással kezdjük meg ünneplésünket: Éljen a Haza! Éljen a Király! Éljen Kecskemét város közönsége! Van szerencsém az ünnepi közgyűlést ezennel megnyitni. Az élénk éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után fölemelkedett a város élő krónikása, aranytollú főjegyzője, ifj.Bagi László s a városi tanácsnak a városháza építésére vonatkozó jelentését a következőkben terjesztette elő: Tekintetes Közgyűlés! Az új városháza felépítése a közgyűlési nagyterem végleges berendezése által befejezést nyervén, van szerencsénk a városháza építés lefolyásáról jelentésünket a következőkben terjeszteni elő. Ezen építkezés nemcsak a város közigazgatására nézve lesz kiváló fontossággal, hanem azt átalában a város jövendő átalakulására, szabályozására s nagggyá fejlődésére nézve is alapvető tényezőnek kell tekintenünk. Ilykér fogta fel ezt a város közönsége már rég időtől fogva, midőn egy új és minden kívánalomnak megfelelő városháza építését közóhajként hangoztatta s annak létesítését régtől fogva czélba vette. Hogy azonban az ezzel járó nagy áldozatok miatt czélját előbb el nem érhette, annak mélyreható, a város régi viszonyaiban gyökeredző, egyszersmind pedig a legelfogadhatóbb indoka volt. Ugyanis a Tisza-Duna síkján, török-, tatár-, rácz-dúlások és bellvillongások alatt kőfalakkal nem védelmezett, sokszor feldúlt, leégett, ínség és pusztító járványok által látogatott városnak, amely igen gyakran csak a vele szomszédos, hasonló viszonyok közt levő városok szövetségében bizhatott, — a környéken elpusztult falvak ide menekült népének oltalmazójává kellett szegődnie — s e misszió betöltésében saját nagggyá fejlődésének czélját tűzve ki, ezer veszélylyel való küzdelemre vállalkozott. Akkor is, midőn az ellenséges háborgatástól megmenekedett, a mindenkép el sanyargatott és a csapások által még ezután is látogatott városnak, mindenekelőtt a fejlődés legelső eszközére, a vagyonosodásra volt szüksége, hogy feladatát, — melynek útját nagyobb iskoláinak felállítása által már kijelölte, — sikeresen megoldhassa s az ide irányuló küzdelemben népének mindenkor tanúsított szabadság szeretetére és eszélyére ez időben szintén és pedig ép oly nagy szüksége volt, mint az ellenséges háborgatások ideje alatt. E nagyon kívánatos tulajdonságai azonban sohasem hiányzottak s ennek köszönhette, hogy nagy időkben oly sok veszélylyel és csapással megküzdeni tudott s e tulajdonságaival szerezte magának ama