Kecskeméti Lapok, 1898. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
27. az. Francziaországban a Méline - kormány, Olaszországban pedig a Rudini-kormány volt kénytelen lemondani. Francziaországban Brisson lett az új kormányelnök. Többé -kevésbbé radikális párti miniszterekkel,de e kormánynak nem jósolnak hosszú életet, mert a miniszterekben nincs meg még a legfőbb elvekre nézve sem a szükséges egység. A spanyol-amerikai háború még mindig tart, bár harcz ritkán van. Az ellenfelek inkább bujkálnak egymás elől, mintsem harczolnak. Kuba elfoglalása nem oly könnyű dolog, mint ahogy az amerikaiak gondolták, hanem a spanyol hadvezérek és tengernagyok sem mintaképei a katonai bölcseségnek. Spektcítor, egyik-másik kiváncsi jury-tag — kilophassa a levelezőlapok mélységes titkát. S van aztán perczekig tartó, harsogó derültség, ha egy-egy extázisban lévő ámor nyilazott ifjú például a bogár szemű margaréthát — gyönyörű égkék-szeműnek magasztalva, áradozva tölti soraival el az üres levelező-lapot s van irulás-pirulás, ha egyegy szerelmes levélre adott komolyabb válasz, rendes-vonz, csókok ezer és ezer mennyiségben és zamatos minőségben kináltatva — a mama kezébe jut; mert hiszen a levélhordók jámbor emberek , nem tudják, hogy mily mélységes titok fekszik a hitvány kis papíron. Ilyenre számos alkalom volt s egyikmásik mama jót kaczagott rajta s elvitte haza — emlékbe, ah, mit is mondok, — begyújtani, addig a másik, érzékenyebb szintén visz haza, de leányt. Még avval a biablonos frázissal akartam volna befejezni, hogy a publikum az első napsugárral távozott a táncterem poros, fülledt levegőjéből, de ezt nem tehetem, mert már elég fenn mosolygott az isteni nap, amikor a legutolsó alakja is eltűnt a felejthetetlen szép mulatságnak! Ott voltak : Altmann Adél (T.Szt.Miklós), Aszódi Hermina, Bagi Etelka, Biró Nővérek, Budaspitz Rita (Budapest), Bukovenszky Anna (Perény), Bleyer Aranka, Deutsch Teréz, Fehér Terka, Frank Paula (Félegyháza), Feldmeier Malvin, Fispán Nővérek, Feuer Paula (Budapest), Fehér Margit, Geiger Janka (Tisza-Földvár), Goldberger Josefin, Hacker Nővérek, Hofmann Éva (Arad), Hannover Gizella, Hanthó Aurora, Klein Olga, Kiss Irén, Klein Szeréna és Klein Ilonka (Félegyháza), Koczó Margit, Ligeti Juliska, Lőwy Ilonka, Kisfaludi Lipthai Mariska, Metzger Rózsa (London), Moór Margit, Moór Giza, Mathézer Margit, Nagy Paula, Nóta Mariska, Nagy Juliska, Pollák Sarolta, Reiner Erzsike, Rotter Hermin, Rosenberg Juliska (Csongrád), Rie Henriette (Csongrád), Strasser Rózsa, Szokolay Irén, Szokolay Ilonka, Szabó Erzsi, Szabó Adél, Szabó Aranka, Szilágyi Margit, Szőke Irén, Szeless Margit, Sasvári Nővérek, Steiner Adélka, (Budapest), Sohr Irén, Stern Helén, Schwarcz Margitka (Puszta-Borbás), Schwarcz Géza, Schwarcz Hermin, Schwarcz Irén, Schwarcz Irma, Schweiger Mini, Steiner Adélka, Walter Helén, Weisz Lina, Veress Klára, Zombori Ida, Zaboretzky Anna, Vágó Hermin (Tisza-Kürt) stb. _____KECSKEMÉTI LAPOK ____________ 3 Szőlőbirtokosok és dohánytermelők figyelmébe. Már több esztendőn keresztül figyelemmel kisértem szárnyas háziállataink életmódját és azoknak a gazdaságra nézve hasznos és káros befolyását; ezen tapasztalataim nem hagynak nyugodni, hogy ezt szőlészet-, dohány- vagy kertészettel foglalkozó gazdatársaim figyelmébe ne ajánljam. Elsősorban a kacsát említem, mely hasznot hajtó szárnyas állat és nagy segítségére szolgál a dohány-, szőlő- és kertészettel foglalkozó gazdának. Tizenöt-húsz magkácsát szoktunk tartani, nem annyira a szaporítás és tenyésztés végett, mint inkább hogy annak munkásságát a szőlő és veteményes területen kihasználhassuk. Ebben az évben különösen munkásak voltak. Gazdasági udvaromat szőlőmtől egy léczes kerítés választja el, a melyen egy ajtó van az udvarra, ezen át szoktunk a szőlőbe bejutni; kacsáim amint az ólból korán reggel kieresztetnek, az ajtóhoz sietnek és ha becsukva találták az ajtót, a lécczel kerített kerítésen mindenáron bejutni akarnak, ekkor beszoktuk őket ereszteni, ekkor a kacsa-csapat ha már a szőlőbe bejutott, mint a munkáscsapat széjjel oszlik egyesével és mindegyik munkához fog; egyik szőlőtőkétől a másikhoz siet és annak a környékét körül kotozza az ő széles csőrével, mely egy kis kapálással vetekszik, de ezt ő nem azért teszi, hogy a szőlőtövét kapálja, hanem, hogy az ott talált férgek álczáit és a növény ártalmas kukaczait összeszedje és azokat saját táplálékául használja föl, ezt a munkát ők egy és fél óráig folytatják, mikorra tele begygyel inni és pihenni leülnek, egy pár óra múlva újra munkához fognak és ez így ment a szőlő kikapálása óta; most már, úgy látszik, a munkával felhagynak, mert kevés időt töltenek a szőlő között, bizonyosan azért, mert elfogyott az ő keresett élelmek. Dohányültetvény körül ugyanezt a műveletet folytatják a kacsák. Ezelőtt mintegy tíz évvel dohányos kertészeim nem bírták a dohányföldet palántával beállítani (beültetni), úgyannyira, hogy 24 óra alatt a kiültetett palántából nem maradt meg 10°/o, mert a porkukacz kirágta, mert száraz tavaszon a palántát ültetéskor locsolni kell és a nedves föld a kukaczot odavonzza és az ott talált palántát elrágja s igy a palántát és a munkát megsemmisíti; ezt kacsáim észrevették és csapatostul a dohányföldre rohantak, melyet a kertészek megakadályozni akartak. Én ezt látván, engedtem a kacsákat a beültetett dohányföldre menni és azt láttam, hogy ezek nem a dohánypalántát rongálják, hanem a palánta tövénél keresgélnek és ép úgy, mint a szőlő tövénél, a palánta környékét körül kotozzák és valamit esznek. Többszöri megfigyelésem után rájöttem, hogy ezek a porkukaczot szedik és eszik, aztán másfél órai munkájok után teli begygyel pihenésre mennek. Nagy örömömre szolgált, hogy ilyen segítő társra akadtam, a kacsákat azóta a gazdaságban mint nélkülözhetetlent, sok káros és veszedelmes féreg ellenségét tekintem. Másodsorban a pulykák élelmiszerzését és annak hasznos munkásságát akarom ismertetni. Múlt 1897. év július végével mintegy öt hold repczét vetettem, mely néhány nap múlva szépen ki is kelt és növésnek indult; már leveles volt, mikor észrevettem, hogy apró fekete hernyók nagy részét ellepték és földszinéig lerágták ; véletlen arra a gondolatra jöttem, hogy meg kellene próbálni a pulykákkal leetetni, miután a pulykák főtápláléka a mezőn rovarokból, tücskökből és más többféle apró férgekből áll ; gondolván, hogy ezek a repczén éledő hernyók is a pulykák főtáplálékaihoz tartoznak, mintegy 70 db. pulykából álló csapatot a repczeföldre hajtattam és láttam, amily ürömmel élvezik a nekik szánt hernyókat és mily rengeteg mennyiséget fogyasztottak az első odahajtásra, sőt többször hajtani sem kellett őket, mert máskor már maguk keresték fel a repcze vetést és mindaddig oda jártan, mig csak hernyót találtak, igy megmentették repczevetésemet a végpusztulástól; ezt kacsák által is megpróbáltam, de azok által nem sikerült, mert a kacsa annyira falánk állat, hogy az első odahajtásra annyit magukba szedtek, hogy többé nem kívántak hernyót pusztítani. Harmadszor a csirkés tyúkról kellene elmondanom, mily hasznos állat tavaszszal a szőlőskertben, de azt hiszem, azt már minden szőlőbirtokos és kertészettel foglalkozó egyén tudja, hogy a vinczellér vagy kenderbogár legjobb irtója a csirkés tyúk. Ezekkel szemben a ludak káros befolyását a veteményesre nem tudom eléggé hangoztatni, de most jut eszembe, hogy erre vonatkozó intelmem hiába való lesz, mert a gazdasszonyok úgy is leszavaznának s hiába igyekezném a ludak kártékonyságát kimutatni addig, mig az ágyakba ludtollat használnak. .. , la, Muraközy Imre. Fürdői levél. Karlsbad, 1898. jún. 24. Kedves Barátom! Itt vett levélpapírjaim oly kicsinyek, hogy ha megakarom ereszteni a tollamat, bizony három is szűk hozzá; s mert téged ezúttal az itteni viszonyokról alaposan és részletesen akarlak értesíteni, hozattam magamnak eszem járásához illő és alkalmas papirost, ne vedd tehát rossz néven tőlem, ha ilyen köznapi lepedőn (merített bordás miniszteri egész iv) olvasod levelemet. Budapesten váltottam Karlsbadba retourkártyát,, Bécsből este 10 óra 15 perczkor indultam s 5 írt Trinkgeld kiszurkolása után kaptam separat-coupét, hol végig szundítottam az éjjelt. Fizettem az oda-vissza kártyáért 71 írt 50 krt. Reggel 6 óra felé érkeztünk meg Prágába, a várost azonban nem vehettem szemügyre a vonat ablakából, mert az indulási helyről nincs jó kilátás a városra, de annál inkább érdekelt a jelenben ficzánkoló cseh mezőgazdasága. Csakugyan szorgalmas egy nép ez a cseh, minden talpalatnyi földje szépen, gondosan van bemunkálva, be is van mind vetve és ültetve. Veteménye búza, rozs, árpa, zab, krumpli, czukorrépa és komló; kukoricza ültetést nem láttam, talán elkerülte a figyelmemet. Itt a vegetáczió körülbelül két héttel van hátrább, mint nálunk Nógrádban (Szécsén vidékén.) A termelés fősúlya — úgy észleltem — a rozs, takarmánynemű, czukorrépa és a komlón nyugszik; az időjáráshoz mérten a vidéken, hol széttekintettem, közepesnek látszott a termés, de gazosnak találtam. E nép építkezése mind szilárd anyagú, cserépfödél alatt, minden külgazdaságban legalább egy, s minden kisszerű faluban legalább is tíz gyári kéményt láttam s olvastam meg füstölögni. Úgy tapasztaltam, hogy a cseh embernek mániája a gyár és a gyümölcsfa ültetés. A hol nálunk akácz vagy fűzfát látsz, itt annak a helyén mindenütt gyümölcsfája van, sőt többet mondok, még a vető táblákban is ritka sorokban fák azaz gyümölcsfák vannak ültetve. De szereti a cseh az erdőt is; nálunk a legszebb leány sincs úgy kifésülve, mint itt az erdő. Aztán csak képzeld magadnak, minden fának nyakravalója van. Hát az ilyen gazdálkodáshoz bizony birkatürelem kell. Szereti a madarat is, mert ahol csak alkalmas hely nem találkozik a portáján belül, házat csinál neki, nem is fél itt a madár az embertől, mindenütt a lábad alatt ugrál. Sajátságos, hogy itt a verebek tolla csaknem fekete, mi annak az oka? Vagy itt más veréb honol? (Azt írja Brehm, hogy a gyárak és városok füstje sötétebbé fogja be a verebek tollazatát.) Kártékony rovarfélét még eddig nem láttam, pedig ugyancsak mászom a hegyet, járom az erdőt, mezőt. (Bizonyára épen a madarak érdeme.) Karlsbad a Tépi folyó által hasított félkör alakú völgyben fekszik; a völgy szűk, illetve keskeny s igy a palotaszerű, többnyire 4 emeletes házak a Tépi folyó két partján majdnem egymás hátára vannak építve s a város félkör alakra görbülő keskeny, hosszúsága lehet mintegy 5—6 kilométernyi. Lakosságnak száma 12000, palotáinak száma