Kecskeméti Lapok, 1898. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
4 1010 és most épülő félben van. A lakások fejedelmileg vannak berendezve az első osztályú szállóknál, — de a legutolsó hely is versenyez a tisztaságban, utczái koczkakővel, aszfalttal és fával burkoltak. 16 kút adja a híressé vált vizet, melynek melege 50°C. Az egyik — Mühlbrunn — kútjának dáriai stílben épült 3 soros oszlopokon nyugvó födött ambulatóriuma (sétálóhelye) lehet úgy 400lépésnyi hosszú; a Sprudel kút ambulatóriuma talán még hosszabb, de tisztán vasszerkezet üvegtetőzettel; fürdő épületei is impozánsak és igen csinos stílben épitvek. Konyhája drága, de jó; közlekedése kényelmes. Van omnibusz, egy lovas, két lovas frakker, magánfogat, öszvér és szamár, taliga, hátasló, gyalog hintó és kerékpár, a mi kinek tetszik vagy a milyenre telik a pénze. Kiránduló hely van vagy 50, kacskaringós hegyi útjain, melyek kitűnő állapotban tartvák, akár mértföldekre el lehet sétálni a sűrű erdőségi sziklás mezőben s lépten nyomon találhatsz evővó helyet. A kiszolgálatot mindenütt kizárólag feketébe öltözött csinos leányok teljesítik, kik sima, finom s előzékeny, mondhatnám gyöngéd szolgálatukat még egy-egy mosollyal is fűszerezik. Itt egy gyakorlati szokást kell fölemlítenem. Minden kiszolgáló leány számot visel és neve ezüst betűkkel a keblére van fölfüggesztve igy ”Chigotte , a bejárásnál csomóban illetve sorban állanak s a kit az érkező vendég megszólításával tisztel meg, az szolgálja ki s a fizetést is csak az veszi föl, — czélszerű tehát, hogy a vendég vagy a nevet vagy a számot jól jegyezze meg, különben sokáig jut a fizetéshez, mert más nevű, más számú nem veszi el tőle a pénzt, — én úgy segítettem magamon, hogy azonnal kifizetem a rendelés árát s tetszésem szerint való pillanatban távozom. A város tanácsa kezel itt mindent, nincs idegen tulajdonos vagy bérlő, még a szamaras taligát is a város tanácsánál kell megváltani. Erkölcs, tisztaság, pontos rend, csönd van itt minden szögben. Pipázni, szivarozni csak a szabadban szabad, még az étkező helyeken sem engedtetik meg a szivarozás, ha nem nyílt hely. A fürdő ambulatóriumban pláne szigorúan tiltva van. Esti 9 óra után itt már mindenki alszik, az igaz hogy korán is kel mindenki. A gyógyító mód: vizivás és mellesleg a fürdő. Rendelő orvosom, név szerint is Komáromy Sándor úr a következő hasrendet szabta meg: 1. Reggel 7 órakor a Mühlbrunnból 20 percznyi időközben egy 210 gr. pohár viz, a második pohárba 21/,, gr. karlsbadi só. 2. Reggeli: egy pohár forralt tej graham (darált búzából kelesztés nélkül sütött) kenyérrel. 3. Ebéd egy adag borjú vagy marhasült, egy graham, gyümölcs befőtt és egy üveg bilini viz. 4. Ozsonna: egy pohár aludt tej vakaróval (graham). 5. Vacsora: fél adag sonka, graham vakaró és bilini viz. Reggeli, ebéd és vacsora után egy-egy szivar s mindezek tetejébe sok és nagy séta. Minden harmadik nap jelentkezés az orvosnál, három nap múlva étrendemen semmit, a víz vason annyit változtatott, hogy most más kútból iszom a vizet. Iskolás koromban (vagy 45 év előtt) a történelem, illetve a földrajzból hallottam valamelyik tanáromtól, hogy Ekbatana (talán Nishni-Novgorod) városban vásár alkalmával 36 különböző nyelvet beszélő népség csoportosul össze, — azon időtől mindig vágyódtam oly hely látása után, hol ily sok nyelvet beszélő népség gyülemlik meg, s ide teljesült a vágyam, mert Karlbadban majd hogy több nyelven beszélő népség van. A város vendégei névjegyzékét csak 1770 óta tudja fölmutatni, akkor azok száma 322 volt, taval már 32860, s most az idény közepe felé már is 21000. Előre látható, hogy a fürdőzők száma ez évben meg fogja haladni a 40000-et. Eddig a Kurlistában 250 magyart számláltam meg, aránylag legtöbb az angol, svéd, norvég és portugáll, Ekbatana tehát Hekuba (fogollyá alázott királyné) Karlsbad mellett. Hova fog ez fejlődni? Azon hitben léptem ki a vasúti kocsiból, hogy itt minden cseh most. Tévedtem, német itt minden, — tehát amit a Palacky ünnepen kiabáltak a szlávok, halluczináczió, egyéb semmi. A germán hegemóniát még most nem győzhetik le a szláv óhajtások. Dulla Máté uram jól teszi, ha gyermekeit már ma útnak indítja Turócz-Szent Mártonból fazékét drótozni a magyar Alföldön, mert egyelőre annál okosabb politikát nem űzhet. Törekedtem neked Karlsbadot lehetőleg jól lepingálni, s ha hozzáteszem még, hogy jó szállásom s kiszolgálatom van hetenként 10 frtért, el is készíthetem a költségvetést ekép: a) szállás 6 hétre............................60 frt b) ellátás naponta 4 írtjával 45 napra 180 „ c) utazás az ország legtávolabbi részéről 60 „ d) kúra taksa...........................10 „ legfölebb 400 írttal tisztességes úri módon enyeleghetek itt, de a számítani tudó takarékos ember 4 hétre számítva 250 fttal is úri módon fürdőzhetik, ha akar. Ez pedig nem drága fürdőzés, otthonn ennyiből alig lehetne megtenni. Ha nem mondom is tudod, hogy fürdőhelyeken ott, hova séta, kocsi kirándulás tehető, mindenféle felírásokat lehet olvasni. Karlsbadnak igen sok és szép kiránduló helye van s habár lépten nyomon olvasható a tilalom, hogy trónnal, késsel vagy gyémánttal beirkafirkálni a tárgyakat, ablakokat nem szabad, azért mégis befirkálják, vésik és karczolják. Úgy látszik, hogy ez a szokás megvan nemcsak minálunk, hanem az angol, franczia, svéd, norvég stb. népeknél is. Engem az ilyen fölirások, karczolások fölötte nagyon érdekelnek, mert abban rendszerint mindig azon nemzet alapjellem vonása tükröződik vissza, a mily nemzethez tartozó cselekszi. Egypár angolt, olaszt, francziát, németet, szlávot és oláhot kisilabizáltam s úgy leltem, hogy az angol mindig a természet szépségét dicsőíti, a franczia enyeleg az olvasóval, a német bölcselkedik, az olasz triviáliskodik, az oláh káromkodik, a szláv pedig panaszkodik, de hazájáról, illetve szülőföldjéről csak elvétve emlékezik meg. Természetes, hogy igen sok magyar fölírásra is akadtam és nem találtam közöttök egyetlen egyet sem, a mely ne a hazáját dicsőítette volna. A sok közül ide jegyzek neked egypár magyar fölirást. „Szép vagy Karlsbad, nagyon szép, de azért édes magyar hazám levegőjéből egy leheletnyit sem adnék érted.“ „A mi a szerelem és szivar tűz nélkül, az vagy te Karlsbad, magyar nélkül. “ Mikor megyek haza, nem tudom, de alaposan és kellő időben meg fogom írni. Isten veled, szívből üdvözöl barátod Sándor. e) rendelő orvosnak......................20 „ f) zsebpénz ..........................................50 „ Összesen: 380 frt KECSKEMÉTI LAPOK KÜLÖNFÉLÉK. A villamos vasút ügye a trass revízió foganatosításával ismét nagy lépéssel haladt előre. A vállalkozók még egy részről minden erejükkel a vasút mielőbbi létesitésén serénykednek s a vonalon állandóan három mérnökük dolgozik, addig másrészről a lehetőség korlátai között a város érdekeit is kielégíteni iparkodnak. A vállalkozók f. hó 1-én jártak Kecskeméten s hajlandók a közgyűlés által kívánt módosítását a szerződésbe fölvenni s azonkívül a villamos vezetéket tartó oszlopokat illetőleg megígérték, hogy az ügyet újólag tanulmányozni fogják s hacsak lehet a városi villanyvilágitási vezetékkel kombinálva hajlandók a várossal közössen létesíteni, úgy a Halasi, mint a Vásári nagyutcza egész hosszúságában a vasoszlopokat alkalmazni. A Temető nagy-utcza és a Nagykőrösi-utczára nézve pedig legközelebb készítik el a vonalterveket s a város közönségére bízzák a választást. A trass-revizió folyamán a városi tanács és vasútügyi bizottság egyhangú határozatával a következő megállapodásokat létesítették: A lajosmizse-kerekegyházi vasút állomáshelyéül az izsáki út és a Máriaváros sarka közötti terület jelöltetett ki, innen a vasút a réten át a parknak északi részét érintve, a víztorony és korcsolya pálya között vonul el, ahol megállóhely is lesz. A kaszárnya mögött azért nem találta helyesnek a bizottság a vonal megállapítását, mert a közlekedést akadályozva a szép park egységességét is veszélyeztette volna. A korcsolyapályától a kunszentmiklósi úton a kúti erdőig megy a vonal. Megjegyezzük, hogy a közigazgtójárás alkalmával kijelöltettek a feltételes megállóhelyek is, amelyek minden szőlőköz torkolatánál még 100 m. distanciával is létesíttetnek. Az állami mintatelep északnyugati sarkán lesz a lerakodóhely, mely az egész vidék központja lesz. A kúti erdőtől kezdve a bizottság a régi irányt megváltoztatta, amennyiben az első terv szerint a kúti erdőtől rézsűt ment volna a vonal a czethali szőlők alsó sarkáig ; — a bizottság azonban, hogy a vonal minél több városi birtokot érintsen és a közönségnek alkalmat adjon arra, hogy a nyíri erdőbe könnyen juthasson, a lajosmizsai elágazást a vágójárási csőszház alatt jelölte ki és pedig úgy, hogy a vonal a nyíri erdő közepén megy az alsó-czethali szőlőkhöz. A nyíri erdő közepén egy megállóhely lesz. Fontos dolog, hogy a vállalkozók még egy összeköttetést csinálnak a közúti vasútnál, nevezetesen a transitó teherforgalom könnyebb lebonyolítása végett a Vásári utczai vonalat a Halasiutczai vonallal a vásári kapu és halasi kapu között a honvédlaktanya háta mögött fogják összekötni és nemcsak az árukat, hanem esetleg a személyforgalmat is közvetítik ezen vonalon. A Városi Dalárda régi jó hírnevéjének megfelelőleg, magas művészi niveam álló hangversenyt rendezett június hó 25-én a városi műkertben. A Dalárda szabatos ének számaiban, melyek között Lányi Ernőnek az aradi országos dalünnepélyre fölvett „Dicsőség, szabadság“, továbbá Huber Károlynak, ugyancsak az orsz. dalünnepélyre fölvett „Honfi dal“-a váltat ki; — kétszer szerepelt a tőle megszokott animozitással a műkedvelők zenekara, — Koller tanár úr pedig, kinek virtuóz játékáról s nagy technikával egyesített művészi tehetségéről lapunk más helyén is foglalkozunk, teljes hatás mellett adta elő Veress Klára úrhölgy zongorakisérete mellett hegedűn: a) Le Ménetrier. Wienovskytól b) Csárda jelenetek. Hubai J.-től. Utána Dékány Mariska úrhölgy Szent-Gály Gyula úr zongora kísérete mellett, helyes hanghordozással szép csengő mezzo-szopránját csillogtatta, a közönség meg-megújuló tetszésnyilatkozata között énekelvén el a) Abt Ferencz „Az erdei áhitat“-ját, b) egy fülbemászó kedves Románczot Strausz Czigánybárójából. Ennyi érdekes zenei előadás közben jól esett Joó Gyula úrnak, szép érczes hangon s kellő melegséggel előadott szavalatát élveznünk s Parragh Ottilia úrhölgynek magas művészi színvonalon álló előadásában gyönyörködnünk. Parragh Ottilia úrhölgy igazi művészi routinnal adta elő Sebők Zs. „Vis-á-vis“ czímű monológját. Előadásának közvetlensége, játékának művészi színezése, mindvégig lekötötte a már-már sötétségben maradott intelligens közönség figyelmét, mely zajos tapsokkal jutalmazta a kisasszony érdekes előadását. Hangverseny után a fiatalság fesztelen víg tánczra perdült s járta kedvvel, kitartással késő hajnalig. A négyeseket 50 pár tánczolta. — A tanács jutalomkönyvei. A szorgalom elismerést érdemel, mert az elismerés további munkásságra ösztönöz. Ezt a helyes elvet juttatta megoldásra városunk érdemes tanácsa, midőn az elemi népiskola legkitűnőbb növendékeinek jutalmazására a folyó év végén díszes emlékkönyveket osztatott ki. Míg egyrészről a tanács helyes értékes nemesre irányuló törekvése teljes elismerést érdemel, addig a megjutalmazott kitűnő tanulók öröme mellett, azoknak a jövőben tanúsítandó hasonló buzgóságra és szorgalomra irányuló törekvése, legméltóbb köszönet a tanács szép ajándékáért. 27. sz.