Kecskeméti Lapok, 1898. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

4 1010 és most épülő félben van­­. A lakások fejedelmileg vannak berendezve az első osz­tályú szállóknál, — de a legutolsó hely is versenyez a tisztaságban, utczái koczkakővel, aszfalttal és fával burkoltak. 16 kút adja a híressé vált vizet, mely­nek melege 50°C. Az egyik — Mühlbrunn — kútjának dáriai stílben épült 3 soros oszlopokon nyugvó födött ambulatóriuma (sétálóhelye) lehet úgy 400­­lépésnyi hosszú; a Sprudel kút ambulatóriuma talán még hosszabb, de tisztán vasszerkezet üvegtető­zettel; fürdő épületei is impozánsak és igen csinos stílben épitvek. Konyhája drága, de jó; közlekedése kényelmes. Van omnibusz, egy lovas, két lovas frakker, magánfogat, öszvér és szamár, taliga, hátasló, gyalog hintó és kerékpár, a mi kinek tetszik vagy a milyenre telik a pénze. Kiránduló hely van vagy 50, kacska­­ringós hegyi útjain, melyek kitűnő állapot­ban tartvák, akár mértföldekre el lehet sétálni a sűrű erdőség­i sziklás mezőben s lépten nyomon találhatsz evő­­vó helyet. A kiszolgálatot mindenütt kizárólag feke­tébe öltözött csinos leányok teljesítik, kik sima, finom s előzékeny, mondhatnám gyön­géd szolgálatukat még egy-egy mosollyal is fűszerezik. Itt egy gyakorlati szokást kell föl­említenem. Minden kiszolgáló leány számot visel és neve ezüst betűkkel a keblére van fölfüg­gesztve igy ”Chig­otte , a bejárásnál csomóban illetve sorban állanak s a kit az érkező vendég megszólításával tisztel meg, az szol­gálja ki s a fizetést is csak az veszi föl, — czélszerű tehát, hogy a vendég vagy a nevet vagy a számot jól jegyezze meg, különben sokáig jut a fizetéshez, mert más nevű, más számú nem veszi el tőle a pénzt, — én úgy segítettem magamon, hogy azonnal kifizetem a rendelés árát s tetszésem szerint való pil­lanatban távozom. A város tanácsa kezel itt mindent, nincs idegen tulajdonos vagy bérlő, még a szama­­ras taligát is a város tanácsánál kell meg­váltani. Erkölcs, tisztaság, pontos rend, csönd van itt minden szögben. Pipázni, szivarozni csak a szabadban szabad, még az étkező helyeken sem engedtetik meg a szivarozás, ha nem nyílt hely. A fürdő ambulatóriumban pláne szigorúan tiltva van. Esti 9 óra után itt már mindenki alszik, az igaz hogy korán is kel mindenki. A gyógyító mód: vizivás és mellesleg a fürdő. Rendelő orvosom, név szerint is Komá­­romy Sándor úr a következő hasrendet szabta meg: 1. Reggel 7 órakor a Mühlbrunn­ból 20 percznyi időközben egy 210 gr. pohár viz, a második pohárba 21/,, gr. karlsbadi só. 2. Reggeli: egy pohár forralt tej graham (darált búzából kelesztés nélkül sütött) kenyérrel. 3. Ebéd egy adag borjú vagy marhasült, egy graham, gyümölcs befőtt és egy üveg bilini viz. 4. Ozsonna: egy pohár aludt tej vakaró­­val (graham). 5. Vacsora: fél adag sonka, graham vakaró és bilini viz. Reggeli, ebéd és vacsora után egy-egy szivar s mind­ezek tetejébe sok és nagy séta. Minden harmadik nap jelentkezés az orvosnál,­­ három nap múlva étrendemen semmit, a víz­ vason annyit változtatott, hogy most más kútból iszom a vizet. Iskolás koromban (vagy 45 év előtt) a történelem, illetve a földrajzból hallottam valamelyik tanáromtól, hogy Ekbatana (talán Nishni-Novgorod) városban vásár alkalmával 36 különböző nyelvet beszélő népség csopor­tosul össze, — azon időtől mindig vágyódtam oly hely látása után, hol ily sok nyelvet beszélő népség gyülemlik meg, s ide teljesült a vágyam, mert Karlbadban majd hogy több nyelven beszélő népség van. A város vendégei névjegyzékét csak 1770 óta tudja fölmutatni, akkor azok száma 322 volt, taval már 32860, s most az idény közepe felé már is 21000. Előre látható, hogy a fürdőzők száma ez évben meg fogja haladni a 40000-et. Eddig a Kurlistában 250 magyart számláltam meg, aránylag legtöbb az angol, svéd, norvég és portugáll, Ekbatana tehát Hekuba (fogollyá alázott királyné) Karlsbad mellett. Hova fog ez fejlődni? Azon hitben léptem ki a vasúti kocsiból, hogy itt minden cseh most. Tévedtem, német itt minden, — tehát a­mit a Palacky ünne­­pen kiabáltak a szlávok, halluczináczió, egyéb semmi. A germán hegemóniát még most nem győzhetik le a szláv óhajtások. Dulla Máté uram jól teszi, ha gyermekeit már ma útnak indítja Turócz-Szent Mártonból fazékét dró­tozni a magyar Alföldön, mert egyelőre annál okosabb politikát nem űzhet. Törekedtem neked Karlsbadot lehetőleg jól lepingálni, s ha hozzá­teszem még, hogy jó szállásom s kiszolgálatom van hetenként 10 frtért, el is készíthetem a költségvetést ekép: a) szállás 6 hétre............................60 frt b) ellátás naponta 4 írtjával 45 napra 180 „ c) utazás az ország legtávolabbi részéről 60 „ d) kúra taksa...........................10 „ legfölebb 400 írttal tisztességes úri módon enyeleghetek itt, de a számítani tudó taka­rékos ember 4 hétre számítva 250 fttal is úri módon fürdőzhetik, ha akar. Ez pedig nem drága fürdőzés, otthonn ennyiből alig lehetne megtenni. Ha nem mondom is tudod, hogy fürdő­helyeken ott, hova séta, kocsi kirándulás tehető, mindenféle felírásokat lehet olvasni. Karls­badnak igen sok és szép kiránduló helye van s habár lépten nyomon olvasható a tilalom, hogy trónnal, késsel vagy gyémánttal be­irkafirkálni a tárgyakat, ablakokat nem sza­bad,­­ azért mégis befirkálják, vésik és karczolják. Úgy látszik, hogy ez a szokás megvan nemcsak minálunk, hanem az angol, franczia, svéd, norvég stb. népeknél is. Engem az ilyen fölirások, karczolások fölötte nagyon érdekel­nek, mert abban rendszerint mindig azon nemzet alapjellem vonása tükröződik vissza, a mily nemzethez tartozó cselekszi. Egypár angolt, olaszt, francziát, németet, szlávot és oláhot kisilabizáltam s úgy leltem, hogy az angol mindig a természet szépségét dicsőíti, a franczia enyeleg az olvasóval, a német bölcselkedik, az olasz triviáliskodik, az oláh káromkodik, a szláv pedig panaszkodik,­­ de hazájáról, illetve szülőföldjéről csak el­vétve emlékezik meg. Természetes, hogy igen sok magyar fölírásra is akadtam és nem találtam közöt­­tök egyetlen egyet sem, a mely ne a hazáját dicsőítette volna. A sok közül ide jegyzek neked egypár magyar fölirást. „Szép vagy Karlsbad, nagyon szép, de azért édes magyar hazám levegőjéből egy lehe­letnyit sem adnék érted.“ „A mi a szerelem és szivar tűz nélkül, az vagy te Karlsbad, magyar nélkül. “ Mikor megyek haza, nem tudom, de alaposan és kellő időben meg fogom írni. Isten veled, szívből üdvözöl barátod Sándor. e) rendelő orvosnak......................20 „ f) zsebpénz ..........................................50 „ Összesen: 380 frt KECSKEMÉTI LAPOK KÜLÖNFÉLÉK.­ ­ A villamos vasút ügye a trass reví­zió foganatosításával ismét nagy lépéssel haladt előre. A vállalkozók még egy részről minden erejükkel a vasút mielőbbi létesitésén serénykednek s a vonalon állandóan három mérnökük dolgozik, addig másrészről a lehe­tőség korlátai között a város érdekeit is kielégíteni iparkodnak. A vállalkozók f. hó 1-én jártak Kecskeméten s hajlandók a köz­gyűlés által kívánt módosítását a szerződésbe fölvenni s azonkívül a villamos vezetéket tartó oszlopokat illetőleg megígérték, hogy az ügyet újólag tanulmányozni fogják s hacsak lehet a városi villanyvilágitási vezetékkel kombinálva hajlandók a várossal közössen létesíteni, úgy a Halasi, mint a Vásári nagy­­utcza egész hosszúságában a vasoszlopokat alkalmazni. A Temető nagy-utcza és a Nagy­­kőrösi-utczára nézve pedig legközelebb készí­tik el a vonalterveket s a város közönségére bízzák a választást. A trass-revizió folyamán a városi tanács és vasútügyi bizottság egy­hangú határozatával a következő megállapo­dásokat létesítették: A lajosmizse-kerekegy­házi vasút állomáshelyéül az izsáki út és a Máriaváros sarka közötti terület jelöltetett ki, innen a vasút a réten át a parknak északi részét érintve, a víztorony és korcsolya pálya között vonul el, a­hol megállóhely is lesz. A kaszárnya mögött azért nem találta he­lyesnek a bizottság a vonal megállapítását, mert a közlekedést akadályozva a szép park egységességét is veszélyeztette volna. A kor­csolya­pályától a kunszentmiklósi úton a kúti erdőig megy a vonal. Megjegyezzük, hogy a közigazg­­tójárás alkalmával kijelöl­tettek a feltételes megállóhelyek is, a­melyek minden szőlőköz torkolatánál­­ még 100 m. distanciával is létesíttetnek. Az állami min­tatelep északnyugati sarkán lesz a lerako­dóhely, mely az egész vidék központja lesz. A kúti erdőtől kezdve a bizottság a régi irányt megváltoztatta, a­mennyiben az első terv szerint a kúti erdőtől rézsűt ment volna a vonal a czethali szőlők alsó sarkáig ; — a bizottság azonban, hogy a vonal minél több városi birtokot érintsen és a közönség­nek alkalmat adjon arra, hogy a nyíri erdőbe könnyen juthasson, a lajosmizsai elágazást a vágójárási csőszház alatt jelölte ki és pedig úgy, hogy a vonal a nyíri erdő közepén megy az alsó-czethali szőlőkhöz. A nyíri erdő köze­pén egy megálló­hely lesz. Fontos dolog, hogy a vállalkozók még egy összeköttetést csinálnak a közúti vasútnál, nevezetesen a transitó teherforgalom könnyebb lebonyolítása végett a Vásári utczai vonalat a Halasi­­utczai vonallal a vásári kapu és halasi kapu között a honvédlaktanya háta mögött fogják összekötni és nemcsak az árukat, hanem eset­leg a személy­forgalmat is közvetítik ezen vonalon.­­ A Városi Dalárda régi jó hírnev­éjé­nek megfelelőleg, magas művészi niveam­ álló hangversenyt rendezett június hó 25-én a városi műkertben. A Dalárda szabatos ének számaiban, melyek között Lányi Ernőnek az aradi országos dalünnepélyre fölvett „Dicső­ség, szabadság“, továbbá Huber Károlynak, ugyancsak az orsz. dalünnepélyre fölvett „Honfi dal“-a váltat ki; — kétszer szerepelt a tőle megszokott animozitással a műkedve­lők zenekara, — Koller tanár úr pedig, kinek virtuóz játékáról s nagy technikával egyesí­tett művészi tehetségéről lapunk más helyén is foglalkozunk, teljes hatás mellett adta elő Veress Klára úrhölgy zongorakisérete mellett hegedűn: a) Le Ménetrier. Wienovskytól b) Csárda jelenetek. Hubai J.-től. Utána Dékány Mariska úrhölgy Szent-Gály Gyula úr zon­gora kísérete mellett, helyes hanghordozással szép csengő mezzo-szopránját csillogtatta, a közönség meg-megújuló tetszésnyilatkozata között énekelvén el a) Abt Ferencz „Az erdei áhitat“-ját, b) egy fülbemászó kedves Román­­czot Strausz Czigánybárójából. Ennyi érdekes zenei előadás közben jól esett Joó Gyula úrnak, szép érczes hangon s kellő melegség­gel előadott szavalatát élveznünk s Parragh Ottilia úrhölgynek magas művészi színvona­lon álló előadásában gyönyörködnünk. Parragh Ottilia úrhölgy igazi művészi routinnal adta elő Sebők Zs. „Vis-á-vis“ czímű monológját. Előadásának közvetlensége, játékának művészi színezése, mindvégig lekötötte a már-már sötétségben maradott intelligens közönség figyelmét, mely zajos tapsokkal jutalmazta a kisasszony érdekes előadását. Hangverseny után a fiatalság fesztelen víg tánczra perdült s járta kedvvel, kitartással késő hajnalig. A négyeseket 50 pár tánczolta. — A tanács jutalomkönyvei. A szor­galom elismerést érdemel, mert az elismerés további munkásságra ösztönöz. Ezt a helyes elvet juttatta megoldásra városunk érdemes tanácsa, midőn az elemi népiskola legkitű­nőbb növendékeinek jutalmazására a folyó év végén díszes emlékkönyveket osztatott ki. Míg egyrészről a tanács helyes értéke­s nemesre irányuló törekvése teljes elismerést érdemel, addig a megjutalmazott kitűnő tanu­lók öröme mellett, azoknak a jövőben tanú­sítandó hasonló buzgóságra és szorgalomra irányuló törekvése, legméltóbb köszönet a tanács szép ajándékáért. 27. sz.

Next