Kecskeméti Lapok, 1898. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
27. sz. _____ KECSKEMÉTI LAPOK ______________________ 5 — Igazságügyi kinevezés, ő Felsége a király Csorba Károly kecskeméti királyi törvényszéki bírót a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bíróvá nevezte ki. — Az anyakönyvi hivatal statisztikája 1898. év első feléről. Folyó év január 1-től június hó 30-ig a helybeli anyakönyvi hivatalnál bejegyeztetett 1157 születés, 675 halálozás, kihirdettetett 267 jegyes pár és 249 házasság köttetett. A kecskeméti ev. ref. főgimnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok június hó 27. és 28-án tartottak Ádám Kálmán esperes-lelkész elnöklete alatt, dr. Tóth Lajos, miniszteri osztálytanácsos, kormányképviselő jelenlétében. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 19 tanuló. Az írásbeli vizsgálatok alapján egy évre visszavettetett 3. A szóbeli vizsgálattól önként visszalépett 1. A szóbeli vizsgálatra állott 15, ebből jelesen érett 3, jól érett 4, egyszerűen érett 5, 1 tárgyból a szeptemberi javító vizsgálatra utasittatott 3. — A Kecskeméti Dalárda 1898. június 25-én megtartott dalestélyének bevétele volt; jegyekből 197 frt felülfizetésekből 13 frt összesen 210 frt. Kiadás 107 frt 90 kr. tiszta jövedelem 120 frt 10 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Dr. Kovács Pál úr, dr. Szekulesz Adolf úr, Szegedy György úr, ifj. Tóth István úr, dr. Fodor Jenő úr 1 — 1 frt, Korizsánszky János, úr Révész János úr 3—3 frt, Sárközy Ágnes és Julia úrnők 2 frt. Az estély sikerének előmozdítására fáradozni szíveskedtek Dékány Mariska, Parragh Ottilia, Veress Klára úrhölgyek, továbbá Joó Gyula, Koller Ferencz, Szent-Gály Gyula urak és a Kecskeméti Műkedvelők Zenekara. Úgy a szíves felülfizetők, mint a közreműködőknek ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja, a dalárda nevében Katona Mihály elnök, Tóth Zsigmond pénztáros, Szabados Géza zenedéje. Múlt szombaton és vasárnap tartotta meg Szabados Géza tanítványaival rendes évvégi záróvizsgálatait. A közönség, mely mindkét nap zsúfolásig megtöltötte a ref. főgimn. torna csarnokát, szokott érdeklődéssel kisérte az ügyes és szorgalmas tanítványok játékát, akik minden tekintetben megfelelőleg játszották el zeneszámaikat. Nagy hatást keltettek az u. n. ,banda-darabok,s mondhatjuk olyan ügyességgel játszották a kis tanítványok a nehezebb darabokat is, ami valóban csodálatraméltó. A közönség nem is fogyott ki sohasem a tapsokból, a tetszésnyilvánításokból, melyek egyúttal a derék igazgatónak is szóltak. — A kecskeméti Jótékony Nőegylet, jóhírnevű ipariskolájában június hó 28-án és 29-én a közönség élénk érdeklődése mellett nőiipar-kiállítást rendezett a növendékek kézimunkáiból, mely úgy a kiállított tárgyak nagy mennyisége, mint különösen azok művészi kiviteles ízléses elkészítésével nagyban igazolták, hogy az intézet vezetése szakértő, avatott kezekben van s az ipariskolára — tekintve annak hasznos s annak kivált a nőképzés terén való kiváló fontosságát — városunknak mulhatlan szüksége van. A legőszintébb elismeréssel kell tehát nyilatkoznunk a Nőegyletről ez alkalommal is, mely áldozatot nem kimélve, gondoskodik női társadalmunk hasznos kiműveléséről. — A „Torna- és Vivóegylet“ tagjai részére Garzó Béla úr két hónapos tanfolyamot nyit. Kezdete f. hó 6-án lesz, s heti 3 óra fog tartatni és pedig minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel 7—8 óra között. Tandíj havi 3 frt. Felkéretnek részt venni kívánó tagok, hogy ebbeli szándékukat Sándor István városi aljegyzővel közöljék. — A Kecskeméti Korcsolyázó Egylet f. évi jul. 2-án d. e. 11 órakor, a takarékpénztári palota igazgatósági termében rendkívüli közgyűlés tart, miről a tagok azzal értesittetnek, hogy ezen gyűlés egyedüli tárgya a korcsolya egyleti pálya behozatalának megbeszélése leen, s mivel ez ügyben a gyűlés már másodszor hivatott egybe ezen ülésen a jelenlevők határozni fognak. Kecskemét, 1898. június 26. Szappanos Sándor, elnök. — A Kecskeméti Szr. Jótékony Nőegylet folyó évi június hó 12-iki jótékonyczélú mulatságának már közölt felülfizetőihez utólag még Margalit Alfréd úr (Veszprém) 5 frt, Margalit Ignácz úr (Veszprém) 2 frt és Wéber Aladár úr (Helvéczia-telep) 1 frt felülfizetéssel járultak, kiknek hálás köszönetet mond a választmány. — Vihar, jégeső. Istencsapás nehezült a hét folyamán szegény hazánk nagy részére 27., 28. és 29-én borzasztó viharok kíséretében nagy jégeső tarolta le a gazdák reménységét, hazánk életerejét, milliókat érő gabonavetéseiket. Isten véghetetlen kegyelméből ez alkalommal városunk és határa megmenekült a veszedelemtől, ámbár a roppant szélviharral közeledő czikázó felhők rémülést keltettek mindnyájunkban s helylyel-közzel a szél a fákat összetördelte s a gyümölcs egy részét lerázta — mégis a zivatar minden nagyobb szerencsétlenség és kár nélkül tombolt el fölöttünk. Annál érzékenyebb a csapás, mely hazánk délnyugati részétől egész az északkeleti Kárpátokig vonuló széles csíkban sújtotta. Ha a hírek valók, úgy a várt termésnek 50—60°0-a pusztult el s a Duna- Tisza köze, a Maros szöge, a Bánság és a Tiszántúl maradt egészben. — Virágkorzó. A kereskedő ifjúság által június hó 26-án rendezett hangversenyre lerándult budapesti vendégek tiszteletére biczikli-virágkorzót rendezett az egyesület rendező bizottsága. Elismerjük, hogy egy pár csinosan felvirágozott bicziklit láttunk, egészben véve pedig azonban a biczikli-korzó nem érte el a kívánt sikert s csak kisérletszámba megy az egész produkczió. — Klauber János községi tanító, a szünidőben a német nyelvben oktatást ad, úgy kezdőknek, mint előhaladottaknak. Egyszersmind a t. szülők figyelmét fölhívjuk, hogy azok, akik gyermekeiket cserébe adni szándékoznak, legyenek szívesek ezt idejekorán nevezett tanító úrnál bejelenteni, akinél máris számos előkelő német család jelentkezett. A csere gyermek eszközlését minden díj nélkül intézi el Klauber úr. Lakása Kőrösi utcza 7. szám az emeleten. — A kerékpárral való közlekedés korlátozása. Minthogy a közutak és közterekre nézve időközben változások történtek, a kerékpárral való közlekedésre nézve régebben megállapított intézkedések az. évi július 1 ével hatályon kívül helyeztetvén, a kerékpárokkal való közlekedés tárgyában kiadott m. kir. belügyminiszteri rendelet alapján a rendőrkapitányság a következő újabb rendelkezéseket léptette életbe: 1. A róm. kath. főtemplom előtti téren, a Templom-közön, a belső sétatéren és a Katona sétatéren a kerékpározás tiltatik , azonban csupán átjárás czéljából a Katona-sétatér felső oldalán, közvetlenül a tér szélén vezető sétatéri úton, lassan, vagyis a gyalog menő ember rendes sebességével a kerékpározás meg van engedve. 2. A piactereken a kerékpárral való közlekedés szintén csak átjárás végett lassan és azon korlátozással engedtetik meg, hogy a piacztartás idején, valamint a piactérhez tartozó utakon és átjárókon az útvonalában mindenkor tiltva van. 3. Tilos a kerékpárral való közlekedés a városi műkertben, ellenben az utak rosszasága miatt a város külterületén levő gyalogutakon lassú menetben — természetesen a gyalogjárók kikerülésével — meg van engedve. — Elektromos czipő. Valamikor az volt a jelszó, hogy haladjunk gőzerővel s íme, a XIX-ik század hódító ereje a villamosságban rejlik. Vasútainkat, világításunkat villamos erőre rendezzük be s ott, hol valamikor kéz, majd gőzerő hajtotta a gépeket, az ipari munka sokféle neménél a villamos erő pótolja már azokat is. A tudományban azonban még ezzel sem elégszik meg: a kutató ész gondolkozik hogy magára az emberi szervezetre vonatkozó életképesség fokozásánál villamos úton közölje szervezetünkkel azokat az ismeretlen erőket, melyek az ember szervezetét a külbehatásoktól megóvni s az ember életerejét föntartani és fokozni hivatvák, s így ilyen már szabadalmat nyert, találmány kecskeméti eredetű. Kellermann Bernát kecskeméti elektrikus, az elektromos czipőt találta föl, mely egy a sarokban elhelyezett battéria által az emberi testen vezet át villanyosságot, amely még egyrészről megóvja az embert meghűléstől, másrészt a vérkeringés egyenletessé tételével fokozza az ember életerejét s képessé teszi nagyobb életműködésre. Addig is, míg bővebben ismertetnénk e praktikus, bizonyára nagy feltűnést keltő találmányt, Kellermann találmányát ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — A gyalogjárók jó karban tartását számos alkalommal szorgalmaztuk , most meg az iránt vettünk panaszt, hogy úgy rossz, mint jóidőben a talicskások nemcsak a téglajárókat, hanem az aszfaltot is rongálják. Igen helyesen tenné a rendőrség, ha a talicskásokat a járdáról egyszer mindenkorra letiltaná, mert azt a háztulajdonosok drága pénzen nem az ő, hanem a gyalogjárók részére csináltatják. Ezt a tilalmat pedig kiterjeszteni kérjük nemcsak a fő, hanem az összes utczákra. A Gabonát előre vásárló ügynökök eljárása ellen, a m. kir. földmivelésügyi nm. minisztérium által, a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesülethez intézett leirat folytán, figyelmeztetnek azon leginkább a pusztán kintlakó kisebb birtokosok, kiket ügynökök, üzérek (a nép nyelvén úgynevezett vigéczek) otthonukban a végett keresnek fel hogy gabona és egyéb terményeiket előre olcsó áron, az ár iránt tájékozatlan gazdától megvásárolják; a megállapított vételárt részben lefizetik, de az előleg és a szállítandó érték erejéig tőlük váltót vesznek, vagy az eladóval, általa nem értett okiratot állítanak ki. Ezen üzelmek igen sok keserűség okai, sőt nem ritka esetben, egyes kis gazdák tönkrejutását is eredményezik, különösen azon oknál fogva, mivel ezen vételügylet, legtöbbször az uzsora elpalástolására használtatik fel. Annálfogva a termelők óva intetnek és figyelmessé tétetnek, hogy az efféle üzérekkel szóba ne álljanak, de ha már netalán ilynemű üzletet kötöttek, azt ahoz értő emberrel közöljék s ha az uzsora vétséget állapitana meg, ezen körülményt a kir. járásbíróságnál azonnal jelentsék fel. Azonban ezen alkalmat felhasználva egyúttal felhívjuk ugyancsak a pusztákon lakó kisebb birtokos társainkat, miszerint az őket otthonukban gyakorta felkeresni szokott, tűzés jég elleni biztosítást sürgető, sőt erőszakoló, avagy gabona-rostát és egyéb gazdasági eszközöket megvásárlásra ajánló úgynevezett vitéczeknek ne higyjenek, hanem utasítsák el őket, mert az üzlet, amit velők kötöttek, vagy értéktelen, mert ezen pusztázó ügynökök, a legtöbb esetben olyan társaságok küldöttei, amelyek megtörténendő tűzvész avagy jégverés esetén, kártérítésre képtelenek, vagy pedig a megvett árú a váltó kivétele folytán, felette drága és a mellett használhatlan lesz. Ugyanazért teljes jóakarattal és bizalommal kérjük fel különösen a pusztában kintlakó birtokos társainkat, miszerént bármiféle biztosítási ügyben forduljanak,— a vitéczeknek hátat fordítva, — városunkban bőven levő megbízható biztosítási ügynökökhöz, gazdasági eszközök vásárlásánál pedig jó nevű helybeli kereskedőinkhez, akik szükség esetén készséggel nyújtanak uzsora nélkül, hitelkedvezményt. — A budapesti m kir. állami felső ipariskolába (VIII. Népszinház-utcza 8 szám) a beiratás szeptember hó első napjától 5-ik napjáig tart. Az intézetnek négy szakosztálya van, u. m. a gépészeti, vegyészeti, fém- vasipari és faipari szakosztály. Rendes tanulókat felvétetnek, akik a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek a magyar nyelvből, a számtanból s algebrából a mértanból és mértani rajzból; b) akik az ipari szakiskolák második évfolyamát jeles eredménynyel végezték; c) iparossegédek és mindazok, kik a megjelölt tantárgyakból a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak. A vegyészeti, fém- vasipari és a faipari szakosztályba az iparostanoncz iskola harmadik osztályát jó sikerrel végzett iparossegédek is felvétetnek rendkívüli tanulóknak. Általában megkívántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már felőre gyakorlatot szerzett s legalább is azon két havi