Kecskeméti Lapok, 1898. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

27. sz. _____ KECSKEMÉTI LAPOK ______________________ 5 — Igazságügyi kinevezés, ő Felsége a király Csorba Károly kecskeméti királyi tör­vényszéki bírót a VII. fizetési osztályba so­rozott törvényszéki bíróvá nevezte ki. — Az anyakönyvi hivatal statisztikája 1898. év első feléről. Folyó év január 1-től június hó 30-ig a helybeli anyakönyvi hiva­talnál bejegyeztetett 1157 születés, 675 halá­lozás, kihirdettetett 267 jegyes pár és 249 házasság köttetett.­­ A kecskeméti ev. ref. főgimnázium­ban az érettségi szóbeli vizsgálatok június­­ hó 27. és 28-án tartottak Ádám Kálmán es­peres-lelkész elnöklete alatt, dr. Tóth Lajos, miniszteri osztálytanácsos, kormány­képviselő jelenlétében. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 19 tanuló. Az írásbeli vizsgálatok alapján egy évre visszavettetett 3. A szóbeli vizsgálattól önként visszalépett 1. A szóbeli vizsgálatra állott 15, ebből jelesen érett 3, jól érett 4, egyszerűen érett 5, 1 tárgyból a szeptemberi­­ javító vizsgálatra utasittatott 3. — A Kecskeméti Dalárda 1898. június 25-én megtartott dalestélyének bevétele volt; jegyekből 197 frt felülfizetésekből 13 frt összesen 210 frt. Kiadás 107 frt 90 kr. tiszta­­ jövedelem 120 frt 10 kr. Felülfizetni szívesek­­ voltak: Dr. Kovács Pál úr, dr. Szekulesz Adolf úr, Szegedy György úr, ifj. Tóth István úr, dr. Fodor Jenő úr 1 — 1 frt,­­ Korizsánszky János, úr Révész János úr 3—3 frt, Sárközy Ágnes és Julia úrnők 2 frt. Az estély sikerének előmozdítására fáradozni­­ szíveskedtek Dékány Mariska, Parragh Ottilia, Veress Klára úrhölgyek, továbbá Joó Gyula, Koller Ferencz, Szent-Gály Gyula urak és a Kecskeméti Műkedvelők Zenekara. Úgy a szíves felülfizetők, mint a közreműködőknek ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja, a dalárda nevében Katona Mihály elnök, Tóth Zsigmond pénztáros,­­ Szabados Géza zenedéje. Múlt szom­baton és vasárnap tartotta meg Szabados Géza tanítványaival rendes évvégi záróvizs­gálatait. A közönség, mely mindkét nap zsú­folásig megtöltötte a ref. főgimn. torna csarnokát, szokott érdeklődéssel kisérte az ügyes és szorgalmas tanítványok játékát, akik minden tekintetben megfelelőleg játszot­ták el zeneszámaikat. Nagy hatást keltettek az u. n. ,banda-darabok,­s mondhatjuk olyan ügyességgel játszották a kis tanítványok a nehezebb darabokat is, ami valóban csodálatra­méltó. A közönség nem is fogyott ki sohasem a tapsokból, a tetszésnyilvánításokból, melyek egyúttal a derék igazgatónak is szóltak. — A kecskeméti Jótékony Nőegylet, jóhírnevű ipariskolájában június hó 28-án és 29-én a közönség élénk érdeklődése mellett nőiipar-kiállítást rendezett a növendékek kézi­munkáiból, mely úgy a kiállított tárgyak nagy mennyisége, mint különösen azok mű­vészi kivitele­s ízléses elkészítésével nagyban igazolták, hogy az intézet vezetése szakértő, avatott kezekben van s az ipariskolára — tekintve annak hasznos s annak kivált a nő­képzés terén való kiváló fontosságát — városunknak mulhatlan szüksége van. A leg­őszintébb elismeréssel kell tehát nyilatkoz­nunk a Nőegyletről ez alkalommal is, mely áldozatot nem kimélve, gondoskodik női tár­sadalmunk hasznos kiműveléséről. — A „Torna- és Vivóegylet“ tagjai részére Garzó Béla úr két hónapos tanfolya­mot nyit. Kezdete f. hó 6-án lesz, s heti 3 óra fog tartatni és pedig minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel 7—8 óra között. Tandíj havi 3 frt. Felkéretnek részt venni kívánó tagok, hogy ebbeli szándékukat Sán­dor István városi aljegyzővel közöljék. — A Kecskeméti Korcsolyázó Egylet f. évi jul. 2-án d. e. 11 órakor, a takarékpénz­tári palota igazgatósági termében rendkívüli közgyűlés tart, miről a tagok azzal értesit­­tetnek, hogy ezen gyűlés egyedüli tárgya a korcsolya egyleti pálya behozatalának meg­beszélése leen, s mivel ez ügyben a gyűlés már másodszor hivatott egybe ezen ülésen a jelenlevők határozni fognak. Kecskemét, 1898. június 26. Szappanos Sándor, elnök. — A Kecskeméti Szr. Jótékony Nőegylet folyó évi június hó 12-iki jótékonyczélú mulat­ságának már közölt felülfizetőihez utólag még Margalit Alfréd úr (Veszprém) 5 frt, Margalit Ignácz úr (Veszprém) 2 frt és Wé­­ber Aladár úr (Helvéczia-telep) 1 frt felül­­fizetéssel járultak, kiknek hálás köszönetet mond a választmány. — Vihar, jégeső. Istencsapás nehezült a hét folyamán szegény hazánk nagy részére 27., 28. és 29-én borzasztó viharok kíséreté­ben nagy jégeső tarolta le a gazdák remény­ségét, hazánk életerejét, milliókat érő gabo­navetéseiket. Isten véghetetlen kegyelméből ez alkalommal városunk és határa megmene­kült a veszedelemtől, ámbár a roppant szél­viharral közeledő czikázó felhők rémülést keltettek mindnyájunkban s helylyel-közzel a szél a fákat összetördelte s a gyümölcs egy részét lerázta — mégis a zivatar minden nagyobb szerencsétlenség és kár nélkül tom­bolt el fölöttünk. Annál érzékenyebb a csapás, mely hazánk délnyugati részétől egész az északkeleti Kárpátokig vonuló széles csíkban sújtotta. Ha a hírek valók, úgy a várt ter­mésnek 50—60°­0-a pusztult el s a Duna- Tisza köze, a Maros szöge, a Bánság és a Tiszántúl maradt egészben. — Virágkorzó. A kereskedő ifjúság által június hó 26-án rendezett hangversenyre le­­rándult budapesti vendégek tiszteletére biczikli-virágkorzót rendezett az egyesület rendező bizottsága. Elismerjük, hogy egy pár csinosan felvirágozott bicziklit láttunk, egész­ben véve pedig azonban a biczikli-korzó nem érte el a kívánt sikert s csak kisérletszámba megy az egész produkczió. — Klauber János községi tanító, a szün­időben a német nyelvben oktatást ad, úgy kezdőknek, mint előhaladottaknak. Egyszer­smind a t. szülők figyelmét fölhívjuk, hogy azok, a­kik gyermekeiket cserébe adni szán­dékoznak, legyenek szívesek ezt idejekorán nevezett tanító úrnál bejelenteni, akinél máris számos előkelő német család jelentkezett. A csere gyermek­ eszközlését minden díj nélkül intézi el Klauber úr. Lakása Kőrösi­ utcza 7. szám az emeleten. — A kerékpárral való közlekedés kor­látozása. Minthogy a közutak és közterekre nézve időközben változások történtek, a kerék­párral való közlekedésre nézve régebben meg­állapított intézkedések a­z. évi július 1 ével hatályon kívül helyeztetvén, a kerékpárok­kal való közlekedés tárgyában kiadott m. kir. belügyminiszteri rendelet alapján a rendőrkapitányság a következő újabb rendel­kezéseket léptette életbe: 1. A róm. kath. főtemplom előtti téren, a Templom-közön, a belső sétatéren és a Katona sétatéren a kerékpározás tiltatik , azonban csupán át­járás czéljából a Katona-sétatér felső olda­lán, közvetlenül a tér szélén vezető sétatéri úton, lassan, vagyis a gyalog menő ember rendes sebességével a kerékpározás meg van engedve. 2. A piac­tereken a kerékpárral való közlekedés szintén csak átjárás végett lassan és azon korlátozással engedtetik meg, hogy a piacztartás idején, valamint a piac­­­térhez tartozó utakon és átjárókon az útvona­lában mindenkor tiltva van. 3. Tilos a kerék­párral való közlekedés a városi műkertben, ellenben az utak rosszasága miatt a város külterületén levő gyalogutakon lassú menet­ben — természetesen a gyalogjárók kikerü­lésével — meg van engedve. — Elektromos czipő. Valamikor az volt a jelszó, hogy haladjunk gőzerővel s íme, a XIX-ik század hódító ereje a villamosságban rejlik. Vasútainkat, világításunkat villamos erőre rendezzük be s ott, hol valamikor kéz, majd gőzerő hajtotta a gépeket, az ipari munka sokféle neménél a villamos erő pótolja már azokat is. A tudományban azonban még ezzel sem elégszik meg: a kutató ész gondol­kozik hogy magára az emberi szervezetre vonatkozó életképesség fokozásánál villamos úton közölje szervezetünkkel azokat az isme­retlen erőket, melyek az ember szervezetét a külbehatásoktól megóvni s az ember élet­erejét föntartani és fokozni hivatvák, s így ilyen már szabadalmat nyert, találmány kecs­keméti eredetű. Kellermann Bernát kecskeméti elektrikus, az elektromos czipőt találta föl, mely egy a sarokban elhelyezett battéria által az emberi testen vezet át villanyos­ságot, a­mely még egyrészről megóvja az embert meghűléstől, másrészt a vérkeringés egyenletessé tételével fokozza az ember élet­erejét s képessé teszi nagyobb életműködésre. Addig is, míg bővebben ismertetnénk e prak­tikus, bizonyára nagy feltűnést keltő talál­mányt, Kellermann találmányát ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — A gyalogjárók jó karban tartását számos alkalommal szorgalmaztuk , most meg az iránt vettünk panaszt, hogy úgy rossz, mint jóidőben a talicskások nemcsak a tégla­járókat, hanem az aszfaltot is rongálják. Igen helyesen tenné a rendőrség, ha a talics­­kásokat a járdáról egyszer mindenkorra le­tiltaná, mert azt a háztulajdonosok drága pénzen nem az ő, hanem a gyalogjárók ré­szére csináltatják. Ezt a tilalmat pedig ki­terjeszteni kérjük nemcsak a fő, hanem az összes utczákra. A Gabonát előre vásárló ügynökök el­járása ellen, a m. kir. földmivelésügyi nm. minisztérium által, a Kecskemét-vidéki Gaz­dasági Egyesülethez intézett leirat folytán, figyelmeztetnek azon leginkább a pusztán kintlakó kisebb birtokosok, kiket ügynökök, üzérek (a nép nyelvén úgynevezett vigéczek) otthonukban a végett keresnek fel hogy ga­bona és egyéb terményeiket előre olcsó áron, az ár iránt tájékozatlan gazdától megvásá­rolják; a megállapított vételárt részben le­fizetik, de az előleg és a szállítandó érték erejéig tőlük váltót vesznek, vagy az eladóval, általa nem értett okiratot állítanak ki. Ezen üzelmek igen sok keserűség okai, sőt nem ritka esetben, egyes kis gazdák tönkrejutását is eredményezik, különösen azon oknál fogva, mivel ezen vételügylet, legtöbbször az uzsora elpalást­olására használtatik fel. Annálfogva a termelők óva intetnek és figyelmessé tétet­nek, hogy az efféle üzérekkel szóba ne álljanak, de ha már netalán ilynemű üzletet kötöttek, azt ahoz értő emberrel közöljék s ha az uzsora vétséget állapitana meg, ezen körül­ményt a kir. járásbíróságnál azonnal jelentsék fel. Azonban ezen alkalmat felhasználva egy­úttal felhívjuk ugyancsak a pusztákon lakó kisebb birtokos társainkat, miszerint az őket otthonukban gyakorta felkeresni szokott, tűz­és jég elleni biztosítást sürgető, sőt erősza­koló, avagy gabona-rostát és egyéb gazda­sági eszközöket megvásárlásra ajánló úgy­nevezett vitéczeknek ne higyjenek, hanem utasítsák el őket, mert az üzlet, a­mit velők kötöttek, vagy értéktelen, mert ezen pusz­­tázó ügynökök, a legtöbb esetben olyan tár­saságok küldöttei, a­melyek megtörténendő tűzvész avagy jégverés esetén, kártérítésre képtelenek, vagy pedig a megvett árú a váltó kivétele folytán, felette drága és a mellett használhatlan lesz. Ugyanazért teljes jóakarattal és bizalommal kérjük fel külö­nösen a pusztában kintlakó birtokos társain­kat, miszerént bármiféle biztosítási ügyben forduljanak,— a vitéczeknek hátat fordítva, — városunkban bőven levő megbízható biztosí­tási ügynökökhöz, gazdasági eszközök vásár­lásánál pedig jó nevű helybeli kereskedőink­hez, a­kik szükség esetén készséggel nyúj­tanak uzsora nélkül, hitelkedvezményt. — A budapesti m kir. állami felső ipariskolába (VIII. Népszinház-utcza 8 szám) a beiratás szeptember hó első napjától 5-ik napjáig tart. Az intézetnek négy szakosz­tálya van, u. m. a gépészeti, vegyészeti, fém- vasipari és faipari szakosztály. Rendes tanulókat felvétetnek, a­­kik a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztá­lyában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek a magyar nyelvből, a számtanból s algebrá­ból a mértanból és mértani rajzból; b) a­kik az ipari szakiskolák második évfolyamát jeles eredménynyel végezték; c) iparossegé­dek és mindazok, kik a megjelölt tantárgyak­ból a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak. A vegyészeti, fém- vasipari és a faipari szakosztályba az iparostanoncz iskola harmadik osztályát jó sikerrel végzett iparossegédek is felvétetnek rendkívüli tanu­lóknak. Általában megkívántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már felőre gyakor­latot szerzett s legalább is azon két havi

Next