Kecskeméti Lapok, 1901. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-06 / 1. szám
1. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 3. oldal mérséklet mellett, julius 6-ikán havazás Grazban, 28-án ismét. Karinthiában Kölnbrein vidékén a XVII. században még aranybánya művelés folyt ott, hol utóbb a jég hatalmas terjeszkedése beszüntette azt, csak az 1895. évi forró nyárban jelentkezett nagy olvadás tárta föl egy időre az elhagyott bányaüregek bejáratait, a régi faműveket és az ott felejtett szerszámok töredékeit. (Rundschau für Geographie XVIII. 139.) Semioseca határában 1896. május 16-án fagyott meg 76 birka. Morvaországban a XIII. század után kelt okiratok gyakorta hoznak szóba szőlődézsmát olyan helyeken, a melyekma már túl feküsznek a bortermő öv határán. Számos helység telekkönyveiben fordul elő Vinohradek (szőlőskert) nevű dűlő. Az erdők a tölgy gyérülése után tülevelüekbe mennek át s azokban a szálas jegenyefenyv az uralkodó fanem. (Morvaország és Szilézia 417—418.) Mikor Bukovina ausztriai birtok lett, 1774-ben a Szereth és Pruth folyók mentén tölgy volt az uralkodó fanem, ma az csupán bükk és gyertyánfák közé elegyedve kerül elő, a melyek fagyállóbbak, mint ő, — sőt az előhegyekben a bükk is meghátrál a jegenyefenyv terjeszkedése előtt. (Bukovina 483—484.) Maros Tordában Kibéd község határa megtermette hajdan a szőlőt, ma nem. A Magas-Tátra tarpataki völgye torkolatánál a XVII. században még voltak tölgyek, úgy írja Genersich. A Javorina hegy magyarországi lejtőit egykor tölgyek födték, megmaradt tőkéik rá a tanuk, ma már vörös bükk ott az uralkodó fanem. Bellánál Trencsénben a Kis- Fátrában láthatók hazánk legéjszakibb tölgyei ma. 1898. június 2-án éjjel havazott Rózsahegyen, sok birka megfagyott a hegyekben, július 28-án Nagyszombatban fagy. Thurzó György nádor feleségének a XVII. század elején még évente 36 kepe kendere termett az árvai uradalomban, ma pedig hideg már Árva vármegye klimája annak a délszaki eredetű növénynek a tenyészetére. (Folyt. kov.) Bugaczról és egyebekről. Kecskemét, jan. 5. Nem egészen úgy van az tisztelt szerkesztő ur, a mint idősb Muraközy Imre bátyánk írja és a hogyan szerkesztő ur utánra kiczikornyázza. Bugaczot ne dehonesztálják, sokkal jobb legelője van annak most is, mint a hires Hortobágynak. Jobb is lehetne ugye, azt mondják mindnyájan. Ki ne szeretné a jobbat és a többet, ha csak nem baj és nem adósság az. Az itatásra nézve mond Muraközy bátyánk jó tanácsokat. Ha más bajt nem találnak Bugaczon, ez ugyan nem kifogás. Tudják-e azt, hogy 38 kút van azon a hires pusztán ? Még ha 1000—1200 drb jószág jár is egy gulyában, ott ugyan a víz hiánya miatt egynek sem lesz semmi baja. Mert tudni kell azt, hogy a gulyát hajtják nap közben tovább és tovább, nem nagy távolságban kutat találnak és a bojtárok már jó előre mennek vizet húzni, mire a jószág odaér, ihatnak kedvükre. Nem férnek a vályúhoz, azt mondják. Igenis, odaférnek. Azt is megmondom, hogy miért. Egyszerre valamennyi jószág nem iszik, vagy nem ihatik ; amikor a kúthoz érnek, ami csak odafér, kényelmesen ihatik, 80—100 drbnál nem több. Amelyik már nem szomjas, nem tolakodik a kúthoz, egyik a másikat onnan nem veri el. A hatóságot én nem okolom, az megtette a maga kötelességét. A tanács kezdeményezte, hogy a csikónevelés előmozdítása végett 60 darabnak helyet szorítottak. 20 forint lett volna a nyári tartás díja, amibe a fűbér, az őrzési díj és a naponként kiszolgáltatott abrak is belefoglaltatott. A Hortobágyon ezt évenként 35 frttal fizetik meg. A tanács azt akarta elérni, hogy olcsó eltartásért a csikónevelést mozdítsa elő. És aztán mit gondol szerkesztő úr, hogy a gazdák megköszönték ezt? Kinevették a tanácsot. Mert azt mondták, hogy ugyan minek adjanak ők 20 frtot nyári eltartásért, mikor 10 frt, és pásztorbérért is kaphatnak páskumot. De hát azt nem veszik figyelembe, hogy az ilyen eljárás után legfelebb csak 70—80 frtot kapnak egy két éves csikóért, még ha abrakolják is nyáron át azt a csikót, szóval jól tartják, 200—250 frtot is szívesen megadnak érte. Van itt a kecskeméti földeken egy pár félegyházi gazda, a kik 3—400 frtot is kapnak három éves csikóikért. De a mi homoki elbizakodott gazdáink azt tartják, ne okoskodjanak az urak, a nagyapjuk se nevelt másként csikót, mégis holtig élt, meg a vagyonát is gyarapította. Beszéljen okosan valaki ezekkel az elbizakodott emberekkel ! Szóba se állanak, aki rámutat arra, hogy a torontáli szerb 300 frton alól nem ad el csikót, 4—500 frtot kap lovaiért. A bácsmegyei sváb szintén ilyen gondot fordít jószágja nevelésére Magam hallottam, amikor Schwartz kiskőrösi lókereskedő nem is 20, hanem 35 frtot ígért 101 csikó után és 100-at kihajtatott volna nyáron át. A tanács igen okosan tette, hogy visszautasította az ajánlatot, mert ő a kecskeméti gazdáknak akart csak kedvezményt nyújtani. Ha ők nem tudják azt fölhasználni és kihasználni, arról a tanács nem tehet. Kigyóntunk mi már abból tisztelt szerkesztő úr, hogy a kecskeméti gazdatársaimat valamiként meggyőzhessük a változott viszonyokról. Nem hallgat az senkire, nem kell annak semmi újítás, mert a befektetést sajnálja, pedig százszoros kamatot szedhetne utána. Kineveti a Gazdakörben tartott előadásokat is. Kár arra időt vesztegetni, hogy az én gazdatársaimat valarmiről meggyőzzék. A kecskeméti embernek nem kell semmi újítás, nem fogad el senkitől oktatást. Szerkesztő úr lapjából olvastam, hogy a földmíves iskolában ingyen és teljes ellátással részesülnek fiatal emberek oktatásban. Egyetlenegy kecskeméti ember sem jelentkezett. A vinczellér iskolában havonként 5 frt fizetést kapnak a fölvett nvendékok. 127 jelentkező közül csak 6 kecskeméti. Az országos vinczellérképezdénél ösztöndíjat tett a város, ingyen kitanítják a kecskeméti fiatal embert. — Kötéllel sem lehet fogni oda kecskeméti embert. Hagyjon hát békét szerkesztő úr a kecskeméti gazdák ébresztgetésének, mert tartja szerencséjének, ha csak a szeme közé nevelnek, de megkaphatja még, hogy a tárogatót a hátához verik. Gazda. HÍREK. — január 5. — Az olvasókhoz Lapunk előfizetői és vasárnap a nyilványos helyeken megforduló olvasók régóta sürgetnek már bennünket, hogy ha már lapunk előfizetési díját 10 koronáról 8 koronára leszállítottuk és naponként adunk ki lapot, inkább hagyjuk el a hétfői lap kiadását, hanem helyette adjunk mellékletet. A közóhajnak teszünk eleget, amikor holnaptól kezdve lapunkat vasárnap melléklettel adjuk ki, a hétfői lapot pedig beszüntetjük, amelyet a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény rendelkezése értelmében úgy is nagy részt szombaton kellett szedetnünk. — A polgármester hivatalon kivül. Ma azt írtuk, hogy többen, nagyon sokan, azt óhajtották, hogy a róm. kath. egyház jelenlegi főgondnokának működése ellen kifogásuk nincsen, mégis szeretnék ha ezt az állást Kada Elek polgármester fogadná el. Aki azonban kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert annyira igénybe van véve, hogy a magára vállalt feladatok legnagyobb részét is szeretné másokra áthárítani, mivel hivatali teendőjének is csak megfeszített igyekezettel lehet eleget tennie. Az apróbb-cseprőbb teendőket nem is említve, a következő fontosabb teendőket hárította a közbizalom a polgármester nyakába: elnöke a Katona József-körnek, a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesületnek, a Gazdakörnek, a jövő évi kiállításnak, az Árvaház felügyelő-bizottságának, a Siketnémák és vakokat segélyező bizottságnak, a Zeneiskola felügyelő-bizottságának. Annyi felől kérik a közreműködését, hogy lehetetlenség a mostaniaknak is eleget tennie. — A kaszinói összejövetelek. Laptársunk említette, hogy többek óhajára ezentúlra a Kaszinóban pénteken este nemcsak a kaszinói tagok, hanem családjaik is találkozót adnak egymásnak. Mi pedig azt jeleztük, hogy a görögök Szilveszter estélyén (jan. 12.) szintén szeretnének többen megint egy fesztelen kis összejövetelt rendeztetni. Illetékes helyről azt a fölvilágosítást vettük, hogy ezt az óhaját az elnökségnél senki nem fejezte ki, de bajos is volna azt megvalósítani, mert annak különböző akadályai vannak. Akik az előző évekre visszaemlékeznek, tudhatják, hogy mik azok az akadályok. Hanem a kaszinói tagok komolyan foglalkoznak azzal, hogy a farsangi idényben a Szilveszterihez hasonló összejövetel rendeztessék és ennek semmi sem áll útjában. — Takarékpénztárak közgyűlése. A Kecskeméti Kereskedelmi Hitelintézet és Népbank január hó 20-án fél 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Kaszinó nagytermében. A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület pedig ugyancsak 20 án, ugyancsak a Kaszinó nagytermében hívott össze közgyűlést 10 órára. Kérdést intéztünk az igazgatóságokhoz, hogy nincsen-e az időpontra nézve évedés? De azt az értesítést nyertük, hogy nincsen, mert fél óránál alig tart valamivel tovább a közgyűlés. Ez mutatja, hogy az intézet vezetése jó kezekben van, mert nincs mit kifogásolni és a közgyűlés megtartását csak az alapszabályok értelmében kell megkívánni, különben ez már csak formalitás. — A jégpálya megnyitása. A sok készülődés után az időjárás megengedi végre, hogy a Népligetben berendezett új jégpályát rendeltetésének át lehet adni. Holnap, vasárnap, délután 3 órakor történik az ünnepies megnyitás. Az elnökség intézkedett, hogy a melegedő helyiségeket igénybe lehessen venni, a jégen pedig vígan futkározhassanak, akiknek erre a sportra kedvük van. A megnyitáson zenekar fog játszani. — A népszámlálás folyik akadálytalanul. Eddig csak három eset volt, ahol megtagadták az adatok kiszolgáltatását. A törvény értelmében a hatóság berendelte az ellenszegülőket, a szükséges adatokat följegyezte, az ügyet pedig a bírság kiszabása miatt áttették a rendőrhatósághoz. Az egyes kerületekből beérkező jelentések arra engednek következtetni, hogy az 55.000 lélekszám múlhatlanul meg van Kecskemét város területén, sőt valószínűleg néhány száz féle is lesz. A ren-