Kecskeméti Lapok, 1901. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

1. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 3. oldal mérséklet mellett, julius 6-ikán havazás Grazban, 28-án ismét. Karinthiában Kölnbrein vidékén a XVII. században még aranybánya műve­lés folyt ott, hol utóbb a jég hatalmas terjeszkedése beszüntette azt, csak az 1895. évi forró nyárban jelentkezett nagy olvadás tárta föl egy időre az elhagyott bánya­üregek bejáratait, a régi faműve­­ket és az ott felejtett szerszámok töre­dékeit. (Rundschau für Geographie XVIII. 139.) Semioseca határában 1896. május 16-án fagyott meg 76 birka. Morvaországban a XIII. század után kelt okiratok gyakorta hoznak szóba szőlő­­dézsmát olyan helyeken, a melyek­­ma már túl feküsznek a bortermő öv határán. Számos helység telekkönyveiben fordul elő Vinohradek (szőlőskert) nevű dűlő. Az erdők a tölgy gyérülése után tü­levelüekbe mennek át s azokban a szálas jegenyefenyv az uralkodó fanem. (Morva­ország és Szilézia 417—418.) Mikor Bukovina ausztriai birtok lett, 1774-ben a Szereth és Pruth folyók men­tén tölgy volt az uralkodó fanem, ma az csupán bükk és gyertyánfák közé ele­gyedve kerül elő, a melyek fagyállóbbak, mint ő, — sőt az előhegyekben a bükk is meghátrál a jegenyefenyv terjeszkedése előtt. (Bukovina 483—484.) Maros Tordában Kibéd község határa megtermette hajdan a szőlőt, ma nem. A Magas-Tátra tarpataki völgye tor­kolatánál a XVII. században még voltak tölgyek, úgy írja Genersich. A Javorina hegy magyarországi lejtőit egykor tölgyek födték, megmaradt tőkéik rá a tanuk, ma már vörös bükk ott az uralkodó fanem. Bellánál Trencsénben a Kis- Fátrában lát­hatók hazánk legéjszakibb tölgyei ma. 1898. június 2-án éjjel havazott Rózsahegyen, sok birka megfagyott a hegyekben, július 28-án Nagyszombat­ban fagy. Th­urzó György nádor feleségének a XVII. század elején még évente 36 kepe kendere termett az árvai uradalomban, ma pedig hideg már Árva vármegye klimája annak a délszaki eredetű növény­nek a tenyészetére. (Folyt. kov.) Bugaczról és egyebekről. Kecskemét, jan. 5. Nem egészen úgy van az tisztelt szerkesztő ur, a mint idősb Muraközy Imre bátyánk írja és a hogyan szerkesztő ur utánra kiczikornyázza. Bugaczot ne dehonesztálják, sokkal jobb legelője van annak most is, mint a hires Hortobágy­nak. Jobb is lehetne ugy­e, azt mondják mindnyájan. Ki ne szeretné a jobbat és a többet, ha csak nem baj és nem adós­ság az. Az itatásra nézve mond Muraközy bátyánk jó tanácsokat. Ha más bajt nem találnak Bugaczon, ez ugyan nem kifogás. Tudják-e azt, hogy 38 kút van azon a hires pusztán ? Még ha 1000—1200 drb jószág jár is egy gulyában, ott ugyan a víz hiánya miatt egynek sem lesz semmi baja. Mert tudni kell azt, hogy a gulyát hajtják nap közben tovább és tovább, nem nagy távolságban kutat találnak és a bojtárok már jó előre mennek vizet húzni, mire a jószág odaér, ihatnak ked­vükre. Nem férnek a vályúhoz, azt mondják. Igenis, odaférnek. Azt is megmondom, hogy miért. Egyszerre valamennyi jószág nem iszik, vagy nem ihatik ; a­mikor a kúthoz érnek, a­mi csak odafér, kényel­mesen ihatik, 80—100 drbnál nem több. A­melyik már nem szomjas, nem tolako­dik a kúthoz, egyik a másikat onnan nem veri el. A hatóságot én nem okolom, az meg­tette a maga kötelességét. A tanács kez­deményezte, hogy a csikónevelés előmoz­dítása végett 60 darabnak helyet szorí­tottak. 20 forint lett volna a nyári tartás díja, a­mibe a fűbér, az őrzési díj és a naponként kiszolgáltatott abrak is bele­foglaltatott. A Hortobágyon ezt évenként 35 frttal fizetik meg. A tanács azt akarta elérni, hogy olcsó eltartásért a csikóneve­lést mozdítsa elő. És aztán mit gondol szerkesztő úr, hogy a gazdák megköszönték ezt? Kine­vették a tanácsot. Mert azt mondták, hogy ugyan minek adjanak ők 20 frtot nyári eltartásért, mikor 10 frt, és pásztorbérért is kaphatnak páskumot. De hát azt nem veszik figyelembe, hogy az ilyen eljárás után legfelebb csak 70—80 frtot kapnak egy két éves csikóért, még ha abrakolják is nyáron át azt a csikót, szóval jól tart­ják, 200—250 frtot is szívesen megadnak érte. Van itt a kecskeméti földeken egy pár félegyházi gazda, a kik 3—400 frtot is kapnak három éves csikóikért. De a mi homoki elbizakodott gaz­dáink azt tartják, ne okoskodjanak az urak, a nagyapjuk se nevelt másként csi­kót, mégis holtig élt, meg a vagyonát is gyarapította. Beszéljen okosan valaki ezekkel az elbizakodott emberekkel ! Szóba se álla­nak, a­ki rámutat arra, hogy a torontáli szerb 300 frton alól nem ad el csikót, 4—500 frtot kap lovaiért. A bácsmegyei sváb szintén ilyen gondot fordít jószágja nevelésére Magam hallottam, a­mikor Schwartz kiskőrösi lókereskedő nem is 20, hanem 35 frtot ígért 101 csikó után és­ 100-at kihajtatott volna nyáron át. A tanács igen okosan tette, hogy visszautasította­ az ajánlatot, mert ő a kecskeméti gazdák­nak akart csak kedvezményt nyújtani. Ha ők nem tudják azt fölhasználni és kihasználni, arról a tanács nem tehet. Kigyóntunk mi már abból tisztelt szerkesztő úr, hogy a kecskeméti gazda­társaimat valamiként meggyőzhessük a változott viszonyokról. Nem hallgat az senkire, nem kell annak semmi újítás, mert a befektetést sajnálja, pedig száz­­szoros kamatot szedhetne utána. Kineveti a Gazda­körben tartott elő­adásokat is. Kár arra időt vesztegetni, hogy az én gazdatársaimat valarm­iről meg­győzzék. A kecskeméti embernek nem kell semmi újítás, nem fogad el senkitől oktatást. Szerkesztő úr lapjából olvastam,­­ hogy a földmíves iskolában ingyen és teljes ellátással részesülnek fiatal embe­rek oktatásban. Egyetlenegy kecskeméti ember sem jelentkezett. A vinczellér isko­lában havonként 5 frt fizetést kapnak a fölvett nvendékok. 127 jelentkező közül csak 6 kecskeméti. Az országos vinczellér­képezdénél ösztöndíjat tett a város, ingyen kitanítják a kecskeméti fiatal embert. — Kötéllel sem lehet fogni oda kecskeméti embert. Hagyjon hát békét szerkesztő úr a kecskeméti gazdák ébresztgetésének, mert tartja szerencséjének, ha csak a szeme közé nevelnek, de megkaphatja még, hogy a tárogatót a hátához verik. Gazda. HÍREK. — január 5. — Az olvasókhoz Lapunk előfizetői és vasárnap a nyilványos helyeken meg­forduló olvasók régóta sürgetnek már bennünket, hogy ha már lapun­k előfize­tési díját 10 koronáról 8 koronára le­szállítottuk és naponként adunk ki lapot, inkább hagyjuk el a hétfői lap kiadását, hanem helyette adjunk mellékletet. A közóhajnak teszünk eleget, a­mikor holnaptól kezdve lapunkat vasárnap mel­léklettel adjuk ki, a hétfői lapot pedig beszüntetjük, a­melyet a vasárnapi munka­­szünetről szóló törvény rendelkezése értel­mében úgy is nagy részt szombaton kel­lett szedetnünk. — A polgármester hivatalon kivül. Ma azt írtuk, hogy többen, nagyon sokan, azt óhajtották, hogy a róm. kath. egy­ház jelenlegi főgondnokának működése ellen kifogásuk nincsen, mégis szeretnék ha ezt az állást Kada Elek polgármester fogadná el. Aki azonban kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert annyira igénybe van véve, hogy a magára vállalt felada­tok legnagyobb részét is szeretné másokra áthárítani, mivel hivatali teendőjének is csak megfeszített igyekezettel lehet eleget tennie. Az apróbb-cseprőbb teendőket nem is említve, a következő fontosabb teendő­ket hárította a közbizalom a polgármester nyakába: elnöke a Katona József-körnek, a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesü­letnek, a Gazdakörnek, a jövő évi kiállí­tásnak, az Árvaház felügyelő-bizottságá­nak, a Siketnémák és vakokat segélyező bizottságnak, a Zeneiskola felügyelő-bi­zottságának. Annyi felől kérik a közre­működését, hogy lehetetlenség a mostaniak­nak is eleget tennie. — A kaszinói összejövetelek. Lap­társunk említette, hogy többek óhajára ezentúlra a Kaszinóban pénteken este nemcsak a kaszinói tagok, hanem család­jaik is találkozót adnak egymásnak. Mi pedig azt jeleztük, hogy a görögök Szil­veszter estélyén (jan. 12.) szintén szeret­nének többen megint egy fesztelen kis összejövetelt rendeztetni. Illetékes hely­ről azt a fölvilágosítást vettük, hogy ezt az óhaját az elnökségnél senki nem fejezte ki, de bajos is volna azt megvalósítani, mert annak különböző akadályai vannak. Akik az előző évekre visszaemlékeznek, tudhatják, hogy mik azok az akadályok. Hanem a kaszinói tagok komolyan foglal­koznak azzal, hogy a farsangi idényben a Szilveszterihez hasonló összejövetel ren­­deztessék és ennek semmi sem áll útjában. — Takarékpénztárak közgyűlése. A Kecskeméti Kereskedelmi Hitelintézet és Népbank január hó 20-án fél 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Kaszinó nagytermében. A Kecskeméti Takarék­­pénztár Egyesület pedig ugyancsak 20 án, ugyancsak a Kaszinó nagytermében hívott össze közgyűlést 10 órára. Kérdést intéz­tünk az igazgatóságokhoz, hogy nincsen-e az időpontra nézve évedés? De azt az értesítést nyertük, hogy nincsen, mert fél óránál alig tart valamivel tovább a köz­gyűlés. Ez mutatja, hogy az intézet veze­tése jó kezekben van, mert nincs mit kifogásolni és a közgyűlés megtartását csak az alapszabályok értelmében kell meg­kívánni, különben ez már csak formalitás. — A jégpálya megnyitása. A sok készülődés után az időjárás megengedi végre, hogy a Népligetben berendezett új­­ jégpályát rendeltetésének át lehet adni. Holnap, vasárnap, délután 3 órakor tör­ténik az ünnepies megnyitás. Az elnök­ség intézkedett, hogy a melegedő helyi­ségeket igénybe lehessen venni, a jégen pedig vígan futkározhassanak, akiknek erre a sportra kedvük van. A megnyitá­son zenekar fog játszani. — A népszámlálás folyik akadályta­lanul. Eddig csak három eset volt, a­hol megtagadták az adatok kiszolgáltatását. A törvény értelmében a hatóság beren­delte az ellenszegülőket, a szükséges ada­tokat följegyezte, az ügyet pedig a bírság kiszabása miatt áttették a rendőrhatóság­hoz. Az egyes kerületekből beérkező jelen­tések arra engednek következtetni, hogy az 55.000 lélekszám múlhatlanul meg van Kecskemét város területén, sőt való­színűleg néhány száz féle is lesz. A ren-

Next