Kecskeméti Lapok, 1928. július-december (61. évfolyam, 152-292. szám)
1928-07-07 / 152. szám
2,?d*}. Ország- Világ Londonban is bemutatják az Egyetemes Tanügyi Kiállítás anyagát. — A földmivelésügyi minisztérium napirendre tűzte a sertéstenyésztés válságának megoldását. — A népszövetségi Unió földrajzi intézetet alapít Budapesten. — A kereskedelmi miniszter megvizsgálja a vasúti tarifák elleni panaszokat. — A szőlősgazdák a bortörvény reformját sürgetik. — A pénzügyminiszter az Alföld és a kopárok fásítására egymillió pengőt vett fel a költségvetésbe.— Művésztelep épül a debreceni nagyerdőben. — Új gimnázium épül Kunszentmiklóson. * A kedvező időjárás folytán az egész világon tovább javultak a terméskilátások. — Ferrarin és Del Prete olasz pilóták negyven óra alatt Rómából Brazíliába repültek. — Angliában Ipari Tanácsot létesítettek a gyárak és a szakszervezetek közti viták eldöntésére. — A német nemzeti vagyonnak majdnem egyhatoda áll a közlekedés szolgálatában. Az iparosok újkécskei körzeti ülése folyó hó 8 án, vasárnap lesz Újkécskén dr. Horváth Mihály és dr. Szabó Iván országgyűlési képviselők részvételével. Az ülésre a kecskeméti iparosok vasárnap reggel 8 órakor a vasúti állomástól induló autóbuszokon rándulnak át. A gyűlés tárgysorozata a következő: 1. Hiszekegy. Énekli az Újkécskei Iparos Dalkör. 2 Elnöki megnyitó. Szabó Sándor körzeti elnök. 3. Aktuális kézműves ipari kérdések. Frühwlich Mátyás orsz. gy. képviselő. 4. A kézműves ipari egység szükségességéről és a blokk ,AdyEndréről írta és a Kecskeméti Prot. Egyesület Hétfői Körében felolvasta Szunyoghy Farkas. IV. Akik nem foglalkoztak még soha behatóbban Ady Endre költészetével, vagy bármiféle okból nem szeretik költészetét, bőszivankodva jelentik ki e költemény elolvasása után: Nincs megfogható magva, csupán egy csomó bizarr kép, torz elgondolása az egész. Az így gondolkozókat arra kérem, kíséreljék meg elolvasni odahaza nyugodtan néhányszor e költeményt és pedig azzal az elfogulatlan nyugodtsággal, amellyel fogadni szoktuk a bemutatkozó idegeneket. Tehát a bosszúság, a lekicsínylés, a másoktól hallott kedvezőtlen kritikákat tartsuk legalább az elolvasás idejére távol lelkünktől és csak a néhányszor elfogulatlan elolvasás után adjanak helyet lelkükben a nem tetszés érzésének. Bizonyára vannak azonban olyanok is, akik a szavak háta mögül kiérzik a költemény mélyenjáró értelmét, kik előtt felcsendül az egészen végighúzódó zokogó sírás, az isten utáni vágyakozás. Akik így látják ezt a költeményt, azok számára a következőképen foglalhatom össze tartalmát: Hitetlenségének súlya alatt sírvan siratja, hogy élnének útja elkanyarodott az Úrtól. Az atheizmus fekete terhének súlya alatt nyögő lelkének éles sikoltása ez a költemény. Ez a magyarázat nem új, ezt csekély megérteni akarással könnyen kihámozhatják belőle. Nem lehet azonban tagadni azt sem, hogy a költemény ilyetténvaló értelmezésénél két különböző réteget különböztethetünk meg benne. Az első réteg a szokatlan képek tömege, mely első pillanatra, első hallásra megdöbbentő és homályos értelmű. Ha ezt a nyilvánvaló, szószerinti, de értelmetlenül ható réteget lefejtjük, akkor tűnik elő a már ismertetett értelme, tartalma a költeménynek, olyan módon, mint a sziklák feliéreiben az érc. Azonban mindkét réteg egyaránt fontos, sőt egymás nélkül létük nem is lehetséges. A bizarr képek hordozzák, determinálják a tartalmat, a tartalom magyarázza a bizarr képeket, melyek alkotják a hamisítatlan, utánozhatatlan Ady-világot. Őstelevényt, melyben a költő legőszintébb, legtitkosabb élményei feküsznek, mint beágyazott gyémántszemek. Régen elfelejtett emlékroncsok ezek s úgy törnek fel a tudattalan sötét tanából az alkotás, az ihlet perceiben, mint színes sugarakkal megvilágított vizicseppek a városligeti csodakútnál a millénium idején — vagy pedig, méltóztassanak jól figyelni, miként álmaink világában kelnek, szállnak, tornyosulnak, elsimulnak a bizarrabbnál bizarrabb, értemetlennél értelmetlenebb, sokszor közömhöz, sokszor indokolatlanul erős érzelmeket kiváltó álomképek. Még egyszer kérem szíves figyelmüket. Az előbb említett költemény szakasztott olyan, mint egy gyönyörű álom, melyen reggel hengetések között töri a fejét és megállapítja, hogy nem tudja hogyan is és honnan is hordta éjszaka össze! Az álomképek keletkezése, tartalma, jelentősége ugyan még ma is rejtély, de a modern lélektan már eljutott odáig, hogy fizikai jelentőségét megállapította és nem azzal űdi el, hogy ̋ Eh, álom, esős idő.̋ Egy híres bécsi tanár világhírű elméletet is állított fel az álom keletkezésére és jelentőségére, melyet Freudizmus néven ismerünk. Ez elmélet legtávolabbi érintése nélkül két dologra hívom fel hallgatóim figyelmét. Először. Az álom, az ábránd és költészet világa rokon egymással. Másodszor. Az álom is, az ábrándozás is, a valódi, őszinte, nem megtanult költészet is egy talajból, a lélek tudattlan birodalmából és pedig teljes öntudatlanul fakad. Ady Endre is innen merítette e költeményének minden képét. Vegyük egyenkint. Borzolt, fehér Isten-szakállal Tépetten, fázva fújt szaladt Az én Uram a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon Valahol Sion-hegy alatt. Azok a jelzők, amikkel az Istent leírja, az érmidszenti betlehemesek réges régen látott, meg nem értett és elfelejtett emlékképei. Bundadarab, birkaszőr maszkban a három királyok, a pásztorok kopogtattak be valamikor régesrégen az Ady portára, s az akkor még gondolkodni alig tudó gyermek összezavarta, de öszszekapcsolta a Jézus, Isten fogalmai! a betlehemjárókkal. Tépett, fázott, fújt — a betlehemesek külső megjelenése. A Sión- hegy már későbbi, de szintén gyerekes emlék — valamelyik meg nem értett vallásóra maradványa. (Folyt. kőv.) KECSKEMÉTI LIPOK 1928 július 7. támogatásáról. Perlaky György orszgg. képviselő. 5. Az iparos törekvések aktuális helyzete. Papp József IPOSZ társelnök. 6. Az Országos Kézművesipari Tárlat és a koszorús roesterverseny. Dálnoky Kováts Jenő, az Országos Iparegyesület igazgatója. 7. Az iparegyesületek reformja és a központi szerv ügye. Dr. Dobsa László az IPOSz igazgatója. 8. Balesetbiztosítási és betegsegélyzdi sérelmek az aggkori biztosításról. Farkas Elek az Építőiparosok Szövetségének igazgatója. 9. A kisiparos adóiról. Füredy Lajos főtitkár, az IPOSz tb. igazgatója 10. A kisipari hiteligények kielégítésének rendezése. Dr.Lippay István az IPOSz tb. igazgatója. 11. Indítványok. a) Id. Szubotisz János kunszentmiklósi ipartestületi elnök panasza a Halasi Munkásbiztositó ellen. b) A »Kisiparos« lap ügye. c) Esetleges indítványok. I 12. Himnusz. Énekli az Új, kécskei Iparosdalkör. „Piócát vegyen, kiszívja a rossz vérét“ Egy egész életre elegendő egy pióca — 16—20 fillér egy darab ára — Kecskeméti piócakofák és rheumis vevők Kecskeméten köztudomás szerint szigorúan kategorizálják a piacokat; van külön gyümölcspiac, zöldségpiac, tejpiac. Van egy speciális piac, a Kossuthszobor talapzatánál, itt piócák kerülnek eladásra. Ne metaforieus értelemben méltóztassék ezt értelmezni, mert hisz piaci piócák vannak mindegyik piacon éppen elegendő számban. A háziasszonyok panaszkodnak is eleget, hogy némely kofa nem elégszik meg a rendes 30—50 százalékos haszonnal, hanem a vevők vérét is kiszívná. A Kossuth-szobor tövében a természetrajzi piócákat árulják. Befőttes üvegekben úszkálnak és 16 fillér darabonként az áruk. Vannak szépek, kifejlettek, ezek már húsz filléresek. Fejkendős asszonyok kiválogatják a vérszívó kis szörnyetegeket: — Tessék piócát venni, ki szívja a rossz vérét, mega csúzt és a reumát. Egy egész életre elegendő. Tessék, tessék... Vannak, akik veszik. Egy öregasszony érdeklődik a piócás kofánál: — Dörcs van a fiomban, használd majd rá az a ... hogyhijják no ... — Pióca. — Az na, pojáca. Vásárolt is egy 16 filléreset, bögréban vitte el s a bögre tetejét ronggyal kötötte le, nehogy megszökjék a csúszó mászó vámpír. Az érdeklődőknek használati utasítással is szolgál a piócás. — Ráteszi a lábára, vagy oda, ahol a görcs van és hagyja, hogy szívja ki a rossz vért a pióca. Nem is szabad háborgatni. Ha tele szívja magát vérrel, egészen gömbölyű lesz és leesik a testről. Aztán bele kell tenni egy dunsztos üvegbe, vagy csuporba, mely teli van vízzel, ott akár egy évig is élél a pióca. Igen egyszerű, ahogyan a piócákat fogják. A piócavadász beleáll egy tó közepébe és várja a piócákat. Egyszerre több is ragad rá, akkor aztán letépi a testéről a vérszívó állatokat. A piócáktól való szabadulás azonban nem teljesen könnyű dolog, legtöbbször az éhes piócák csápjaikkal belefúródnak a testbe és ha valaki erőszakkal eltávolítja őket onnan, gyakran egy darabka húst is elhoznak magukkal. A kecskeméti piac piócait rendszerint a Fehér-tóból fog. ják, ahol nagyszámban találhatók. A legjobb pióca az, amelyet még a tavasszal fogtak ki a vízből. Az áras is úgy kiabálja a portékáját, hogy azok még tavaszi piócák. Április óta sok jószág fürdőit a tóban, marhák, csikók, sertések és azoknak vérét szívják a piócán. Az a pióca legjobb, amelyik éhes, március óta Uhát eleget koplalhatott szegény. A piócaüzletből úgy látszik meg is lehet élni Kecskeméten, befektetés pedig nincs semmi, csak a vállalkozó beáztatja a lábát a tóba és máris van portékája. A mai világban úgy látszik piócakofának érdemes elmenni, pedig a szegény, ártatlan piócáknak van éppen elég konkurrénük, kik szívják az ember vérét. H. M. TŐZSDE Búza 35-10—35 25, petfevidéki roz* 2970—2990, egyéb rozs 2990-3000, tengeri ticzavidéki 29-40—29 70, egyéb tengeri 2825—2850, zabellőr. 31-40— 31 70, másodr.30 70—3100, lucernamag 160—190, lóhere 135—150, takarmányárpa I. 29 50 -3000, II. 29 00 -2990, »corn» 22 90-23 10, sörárpa t. 33 80— 34-00, köles 30 00 -31 00, repce 52-00— 5400 pengő. A Magyar Ne»s«k tnaV1 Angol font 27-16—28 00, belga frank 1900-60-10, csehr'korona 16-90—16-98, dán korona 153-25—153*85, dinár 9-92 -10-07, dollár 57000-572-00, trend« frank 22-50—2270, holland forint 230-25 -231-25, lengyel zloty 6405- 64-35, lel 3-54-3-60, leva 0-00-0-06, líra 30-10-30-30, német márka 336-60 —337-10, osztrák shilling 80-30—SO-65 norvég korona 152-85—153-45, svájci frank 11005—110-45, svéd torony 153-40—154-00, pezeta 95 75—96-35 P rs0%*%***%%*†*****†**0s**r*n*s*s4**†h**†*+**ér* Július 14-iki színházi estémre pompás kacagtató műsort állítottam össz... JÁVOR. 2530