Kecskeméti Ujság, 1911. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1911-04-01 / 76. szám

Kecskemét, 1911 április 1. Ára 2 fillér. Szombat, IV. évf., 76. (567.) sz. KECSKEMÉTI UJLÁgi POLITIKAI NAPILAP. A Kecskeméti Nemzeti Munkapárt és Munkapárt- Kör hivatalos lapja. Társszerkesztő: NÉMETH ERNŐ a Kecskeméti Nemzeti Munkapárt titkára. __________ Felelős szerkesztő: DR. RÉTI GYULA Helyettes szerkesztő : VIRÁNYI GYULA. Előfizetési ár helyben . . 8 korona Vidékre............................14 korona Telefon­szám ....... 176 A parlament vezére: Kecskemét, március 31. A költségvetés tárgyalásával dom­borodik ki igazán Héderváry Károly grófnak, mint a parlament vezérének szerepe. Napról-napra fölszólal most a miniszterelnök. Hol a közös poli­tika, hol a horvát, hol a fiumei kér­dés adja meg beszédének témáját. A képviselőház és a közvélemény pedig örömmel látja, hogy az országos vitá­nak s az országos ügyeknek élén va­lóban vezetésre termett ember áll." — Héderváry Károly gróf másképen szól hozzá a költségvetési tételek kapcsán napirendre toluló kérdésekhez, mint sok elődje szokta. Az ő ajkát ritkán hagyja el frázis, mindig a problémák mélyére világit, tényeket tár elő és az egyes kormányzati resszortokat az elő­kelő gondolkodású, magas színvonalú, bőséges tapasztalatú államférfi mindig új és mindig eredeti szempontjából ismerteti. Minden egyes beszéde egy­­egy tanító értékkel bíró előadás, mely­ből a maguk lényegében megismerheti a magyar közvélemény azokat az életbevágó kérdéseket, melyekről eddig csak frázisokat hallott csépelni. A miniszterelnök tegnap a horvát kérdéssel, ma pedig a fiumei politi­kával foglalkozott. Héderváry Károly gróf horvát politikájáról már sokszor elmélkedtünk. Ennek a politikának eddigi eredményei valóságos remekei a kormányzati művészetnek. A Dráván­­ túl ma magyarbarát többség áll a kormány háta mögött. Ez a többség ma még gyenge ugyan, de úgyszólván szemlátomást, napról-napra erősödik, a magyarellenes szerb-horvát koalíció pedig lejárta magát. A miniszterelnök tegnapi beszéde különben túlnyomó részében a trializ­­mus gondolatával foglalkozott. Szelle­mesen, ötletesen szedte szét az ellen­zéki szónokok vádaskodásait. A mai ülésben a fiumei vitát vezérelte a miniszterelnök. Ez a mai fejtegetés is nagyrészt eredeti, tények­ben gazdag és ötletes, szellemes elő­adás volt. Megmagyarázta Héderváry, hogy Fiume elhorvátosításának vádja milyen alaptalan és hamis jelszó. — Fiume eredetileg olasz város volt, de csupán egy sziget egy horvát tenger közepén. A városok pedig úgy fejlőd­nek, hogy magukba szívják környékük lakosságának egy részét. Természetes, hogy Fiume is így fejlődik. Magába szívja a környék horvát lakosságát. S ha ettől horvátosodik, akkor ez csak a természetes fejlődés eredménye, me­lyet elősegíteni nem kell, megakasz­tani pedig nem lehet. A beszédnek nagyon érdekes ré­sze volt az, mely Apponyi Albert mai fölszólalásával polemizált. A független­ségi tanár-vezér az ő szokásos frázis­gyártásával foglalkozott és talán azért, mert az így szépen hangzik, megálla­pította a szentenciát: — Fiuméban olasz politikát csi­nálni, magyar politika. Horvát politi­kát csinálni, összbirodalmi politika. Hát erre a nagy mondásra aztán alaposan megfelelt a miniszterelnök. Először megállapította, hogy ma össz­birodalmi politikáról beszélni anach­­ronizmus, mely legföljebb arra lehet jó, hogy a király és a nemzet kölcsö­nös bizalmát megingassa. Aki tehát ezt a fantomot emlegeti, nem jó szol­gálatot tesz nemzetének. Másodszor a maga mélyen szántó éleslátásával tör­ténelmi alapon korrigálta Apponyi tévedését. A fiumei politikáról szóló fejte­getését különben a miniszterelnök ku­­rucul kezdte és kurucul végezte. Az­zal kezdte, hogy Fiume területi hova­­tartozásának kérdése a 68-as törvény­nyel véglegesen eldöntetett, az tehát csak Magyarországé lehet és nem lehet soha horvát terület. Végezte pedig azzal, hogy nem az a kérdés, ki olasz, ki horvát,­­ hanem az, hogy ki a magyarbarát. Azzal csináljuk a politikát. A magyar parlament szemlátomást javul a hírénél. Magvas viták folynak, magas színvonalú beszédek hangzanak el benne. Még méltó lehet múltjához. Ilyen csodákat mivel egy rátermett vezér. A város parlamentjéből. Kecskemét, március 31. Gróf Ráday Gedeon főispán 9 órakor megnyitván a közgyűlést, meleghangon üd­vözölte az uj városatyákat, s kérte azok oda­adó, buzgó működését a város javára és boldogulására. Uj arcok, uj típusok hallgat­ják a közgyűlés csendes, olykor heves me­netét, az újak, akiket a közbizalom most emelt be a városatyai előkelő tisztségbe. Értékes, jeles erők, akik a város parlament­jének színvonalát — hisszük — jelentéke­nyen fogják emelni. Csak azután úgy legyen. Dr. Dömötör Lajos jegyző a közigaz­gatás múlt havi állapotáról tett kimerítő je­lentést, amelyet már lapunk mai száma különben közölt is. Kedves momentum volt, amidőn a polgármesteri jelentés végén a közgyűlés magáévá tette azt a helyes indítványt, hogy gróf Bissingen Nándor ezredest, aki a vá­rosból végleg eltávozik és aki a város pol­gársága és a katonaság közötti békés vi­szonyt mindig tevékenyen ápolta, s a köz­gyűlés előléptetése alkalmából üdvözölje, illetve távozása fölött sajnálkozását fejezze ki. Rózsa Jenő bizottsági tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez a színügyi bizott­ság felállítása iránt. Mivel azonban a tanács eme kérdésnek elintézését a szervezeti sza­bályok elkészítése idején fogja rendezni, — kéri a tanács a közgyűlést ezen kérés mel­lőzésére, amihez egyhangúlag hozzá is járul a közgyűlés. Hasonló értelemben szól hozzá Rózsa Jenő is, aki eláll javaslata további tárgyalásától. Sándor István a th. bizottsági tagok választásának eredményét terjeszti be s azt, hogy miután Katona József biz. tag virilis tagságáról megválasztása miatt lemondott, kéri, hogy az ő helye legközelebb a legtöbb adót fizetők közül töltessék be. A Turul dalegylet kérelmét terjeszti be a közgyűléshez a tanács, amelynek részére 600 koronás segélyt szavazott meg, mint olyannak, amely nemzeti, hazafias missziót fog teljesíteni. A közgyűlés hozzájárul. A javadalmi hivatal új szervezeti sza­bályai közül némi hiba volt, amelyre vonat­kozólag a belügyminiszter felvilágosítást kér. A további módosításokat is elkészítette a városi tanács, amit jóváhagyás végett a köz­gyűlésnek beterjeszt a tanács. Elfogadták. A m. kir. anyakönyvi hivatal alkalma­zottainak fizetésrendezéséről szóló miniszteri rendeletet ismertette a főjegyző. Miután L. Kovács András fizetése nem 1400, hanem 1800 korona a város és állam közötti szer­ződés szerint, a mutatkozó hiány fedezése végett felírnak a miniszterhez. Tóth István anyakönyvvezető pótléka ügyében leérkezett a miniszteri leiratot is beterjeszti a tanács a közgyűléshez, amelyet méltánytalannak mond a pénzügyi bizottság, mert az eddigi anya­könyvvezető is élvezte a 600 korona pótlé­kot. A közgyűlés úgy teszi fel a határozatot és terjeszti fel a belügyminiszterhez, hogy Tóth István a pótlékból 400, Molnár Antal h. anyakönyvvezető 200 koronát kapjon. Mert ez méltányos és megfelelő. Garzó Béla bizottsági tag szól a kér­déshez és szintén méltányossági szempont­ból. De egyúttal kéri, hogy ezen pótlékok a nyugdíjalapot ne terheljék, mert ez nem méltányos. Kada Elek polgármester szólal föl e tárgyban, s kijelenti, hogy ez a kérés már sokszor fordult meg a közgyűlés előtt s mi­után ezek nem városi, hanem állami tiszt­viselők, ezek nyugdíja mégis a városi nyug­díjat terheli. De nem járul hozzá, hogy a fölemelt nyugdíj a mi nyugdíjalapunkat ter­helje. Ezt igazságtalanságnak s veszedelmes­nek tartja, ha ez az állapot így tart és haj­landó kivételesen a most élvezett pótlékot személyi pótléknak tekinteni, ám már eleve til­takozik, hogy jövőben a nyugdíjalapot ilyen pótlékok terheljék. Ezt a közgyűlés ki is mondja a képen, hogy a többség a helyettes anyakönyvvezetőnek nem szavazza meg a 200 korona pótlékot. A Dana-Tisza-csatorna ügye került ismét a közgyűlés elé. A vasútügyi bizottság újabb javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Ennek alapján a csatorna, mely hajózható csatorna lenne, olcsó tételek mellett szállí­taná a terményeket. A budapesti csongrádi irány lesz, valószínűség szerint, megvaló­sítva, amely a legalkalmasabb. Ezen irány mellett ket város érdekeit is érvényre jut­tatni. A II. számú terv a legajánlatosabb, melynek fenékszélessége 18 m., szélessége 28 m., mélysége 2—2­5 méter lenne. A má­sik terv a II./b. számú. Az első terv szerint a leg­­elhagyatottabb területeken áthaladva, egy mellékág épülne Kecskemétig (23 kilométer hosszal). A II./b. már érintené a várost a Széktó alatt s ez érdeke is a városnak, hogy itt el is haladjon. Ez nagy megtakarí­tás lenne a városra. A szakértők a monos-

Next