Kecskeméti Ujság, 1912. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-01 / 49. szám

Kecskemét, 1912. március 1. Ára 2 fillér. Péntek, V. évf., 49. sz. (140.) Politikai napilap, a Kecskeméti Nemzeti „SíTlfling 5 he'!b“ ! !! K»T Munkapárt és Párt-Kör hivatalos lapja. DR. RÉTI GYULA DR. VIRÁNYI LAJOS_________Telefon­szám 176. «■ ' ' ' ' r----------- Egy inasgyerek kiugrott a tanonciskola emeleti abla­kán, írtuk mai vezércikkünkben, mert tanítója valami csintalanságért bezárta. Összezúzott testtel szedték fel az utca kövezetéről és súlyos sérüléseit a kór­házban ápolják. A rakoncátlan inasgyerek ugyan­csak megszenved rosszaságáért. Meg­szenved és újra ember lesz belőle. De történhetett volna másként is. Az a fékeveszettség, amellyel a bezárt inasgyerek az emeleti ablakon át is szabadba akart jutni, elpusztíthatott volna egy ifjú életet, s ez a megbűn­­hődésnek fölöttébb nagy ára lett volna. Elismerjük, hogy a tanítónak joga és kötelessége tanítványát büntetni. Megkívánja ezt a fegyelem, a rend és a tekintély fentarthatásának szüksége, csakhogy a tanítónak a büntetési mód megválasztásánál körültekintőnek kell lenni. Mikor azt az ifjút tanítója bezárta a tanterembe gondoskodni kellett volna arról is, hogy a fiú felügyelet alatt legyen. A fiatalság meggondolatlan­sággal jár, s mindig kiszámíthatatlan, hogy egy ifjúi embernél a megszé­­gyenlítés, a megbüntetés minő követ­kezményekkel járhat. Lett légyen bár­milyen rossz is az az inasgyerek és mérjen rá igazságos ítéletet tanítója, a gyerek bizonnyára attól a gondo­lattól lesz eltelve, hogy jogtalanul bün­tették, s fellázad a jogtalanság ellen. A büntetésnek tehát oly módon kell érvényt szerezni, hogy abban föltétle­nül beletörődjön az ifjú, és semmiféle mód, vagy eszköz rendelkezésére ne álljon a büntetés megmásítására. Nem lett volna szabad bekövet­keznie annek az esetnek, hogy egy gyermek elhatározhassa magában, hogy élete árán is megmenekszik a rámért büntetés elől. Nem azért, mert a taní­tónak tudnia kell, hogy a gyerekember nem is ismeri az élet értékét, és mert tudnia kell a tanítónak, hogy a gyer­mekért felelőséggel tartozik a szülőknek. A tanító természetes nevelőtársa a szülőnek, második apja a gyermek­nek, tehát, mikor büntet, akkor sze­rető gondossággal afölött kell őrködnie, hogy a büntetés ne legyen egyéb megérdemelt büntetésnél, s mint ilyen ne roszra, hanem jóra vezessen. Tagadhatatlan, hogy a tanonc­iskola tanítóinak emberfeletti, rettene­tes munkát kell végezniük az inas­gyerekek oktatásánál. Hiszen mi kívül­állók is, valóságos rémülettel nézünk arra a féktelen csordára, mely estén­ként a tanonciskola kapuin kitódul, s épen ezért a büntetés miatt nem okol­juk a tanítót; ezt a tanulóifjúságot büntetni kell, mert csak a hatalom kimutatása tud belőlük félelmet kivál­tani, tudja őket féken tartani. Ezt a szomoru­ esetet pedig csak intő példának állítjuk be, tanítóknak, növendékek­nek egyaránt. Az előbbieknek azért, hogy gondos mérlegelés tárgyává te­gyenek minden büntetést, az utóbbiak­nak, hogy emlékezetükbe véssék a meggondolatlanság következményeit POLITIKAI SZEMLE. A Reichspost címére. A bécsi Reichspost közleményeivel nem szívesen foglalkozunk. Mi két külön­böző malomban őrölünk. A mi célunk az, hogy a monarchia két állama között ápoljuk és fejlesszük a baráti jó viszonyt. A bécsi újság pedig gyűlöletet hirdet minden ellen, amihez a magyarságnak köze van. Sajnál­juk a közléseitől a magunk publicitását, mert nem akarunk hozzájárulni a két állam viszonyának elmérgesítéséhez. Ha most mégis kivételt teszünk és a keresztény­szocialisták orgánumának fejtege­téseivel foglalkozunk, úgy erre nagy okunk van. Vissza akarjuk utasítani a bécsi újság vakmerő gyanúsításait, amelyekkel a magyar miniszterelnököt illetni merészkedik. A keresztény-szocialisták újságja ma az 1888. évi XVIII. törvénycikknek avval az értelmezésével foglalkozik, amelyet a minisz­terelnök utolsó nagy parlamenti beszédében a képviselőházban előadott s azt állítja, hogy Khuen-Héderváry gróf a törvénynek általa hirdetett interpretációjához a jóvá­hagyást meg nem kapta s hogy az értelme­zése ilyenképen meg nem áll. Válaszunk az, hogy a magyar minisz­terelnök felhatalmazásainak lényegét és tar­talmát a Reichspost orrára kötni nem igen szokták. És ha a bécsi újság a maga tel­jességgel inkompetens véleményének azáltal akar súlyt kölcsönözni, hogy „mértékadó faktorokéra hivatkozik, úgy ezzel bennün­ket meg nem téveszt. Mi azért világosan felismerjük, hogy csak keresztény-szocialista magyargyűlölők kutmérgezési kísérletével állunk szemben. Gróf Khuen-Héderváry Károlyt igen megfontolt államférfinak ismeri az ország. Mindenki tisztában van vele, hogy ő a ki­jelentéseit alaposan meglatolja. Ha Héder­­váry gróf a parlamentben, az ország színe előtt olyan fontos nyilatkozatot tesz, mint azt az 1888: XVIII. t.-c. értelmezésére nézve tette és hajlandó országos határozathoz hozzájárulni; és amikor mindenki tudja, hogy értelmezése a parlamenti béke sorsára döntő jelentőségű, akkor csak rosszhiszemű­ség és a magyar politikai béke megterem­tése fölött való vak düh mondhatja a kor­mányelnök nyilatkozatairól, hogy azok min­den körülmények között és feltétlenül meg nem állanak. A kútmérgezési kísérletnek egyébként semmi sikerre nem lehet kilátása. Zavart kelteni a magyar parlamentben nem fog. Mert a magyar pártok, a képviselőháznak bármelyik oldalán is foglaljanak helyet, tisz­tában vannak vele, hogy nekik a miniszter­­elnök szava és nem bécsi ellenségeink orgánumainak kotnyeleskedése a mérvadó.­ Ezzel be is fejezhetnők a mondani­valónkat, ha nem látnák még szükséget, hogy a Reichspost egy ténybeli valótlan­ságára rámutassunk. A bécsi újság ugyanis a többi között azt állítja, hogy Héderváry gróf értelmezése lehetetlenné teszi a pót­tartalék és tartalék behívását arra az esetre is, ha a képviselőházban az újoncjavaslat elfogadását obstrukció akadályozza. Abban a kényelmes helyzetben vagyunk, hogy egy­szerűen hiivatkozhatunk Andrássy Gyula grófnak, tehát egy igen­ autentikus és e mellett ellenzéki férfiúnak idevonatkozó vé­leményére, aki épp ma este a Magyar Hír­lapban a következőket írja: Egyesek azt is kifogásolják, hogy a tervbe vett határozati javaslat nem ter­jeszkedik ki arra az esetre, ha a Házat obstrukció akadályozza meg a határozat­hozatalban . . . Igaz, hogy a tervbe vett országos határozat csak azt akarja kizárni, hogy az 1888-iki törvény helytelen ma­gyarázatával a kormány az országgyűlés által megtagadott újoncot pótolhassa. Igaz továbbá, hogy mivel a jelenlegi Ház óriási többsége nem tartja előnyösnek azt, hogy a hadsereg kiegészítését egy obs­trukció is megakadályozhassa, mivel nem tartja kívánatosnak, hogy 20—30 ember a véderőt teljesen dekomponálhassa, a tervezett határozat nem mondja ki azt, hogy az 1888. évi XVIII. törvénycikkben levő felhatalmazást a megobstruált újon­cok pótlására ne használhassák. ♦ Egyébiránt e sorok kiegészítéséül s an­nak bizonyítására, mennyire rossz hiszemü a keresztényszocialista részről való ez az újabb támadás, megemlitjük és leszögezzük a következő tényeket: 1. A király katonai felségjogainak kor­látozását az egész véderővitában senki, még a legszélsőbb ellenzék sem kívánta. 2. Az 1888. évi XVIII. törvénycikkben foglalt rendelkezéseknek törvénymagyarázat útján való megszűkítéséről senki sem be­szélt, sőt ellenkezőleg, a törvény minden­nemű helytelen magyarázatával szemben a törvény értelmének és hatályának precíz megállapítása s ezzel az eddigi törvényes állapot fentartása a cél. 3. A miniszterelnök szavaiból félre­érthetetlenül kitetszik, hogy ő „a fennálló törvények alapján“, tehát azoknak fentartá­­sával, nem pedig sérelmével, hajlandó bizo­nyos „aggályokat eloszlatni.“ Ezek után felmentve érezzük magunkat a további argumentáció alól. Most még csak egyet jegyzünk meg. A Reichspost címére szóló­­ válaszunkból érthetnek mindazok a lapok és körök is, amelyek a keresztény­szocialista újság támadásának beugorva, visszhangot adnak ennek a valótlanságnak, s arra feltevéseket s számításokat ala­pítanak. Ügyvédi iroda megnyitás! DR. SZIGETHY ZOLTÁN köz- és váltó-ügyvéd értesíti a jogkereső kö­zönséget, hogy ügyvédi irodáját 8-e I. tized, Hagyvásári-u­tta 219. sz. alatt a Domokos-féle házban, Ruttkay orvos háza mellett megn­yitotta.­­BQ

Next