Kecskeméti Ujság, 1912. április (5. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-02 / 75. szám
Kecskemét, 1212. április 2. Ara 7 fillér. Kedd, V. évf., 75. sz. (866.) KECSKEMÉTI ÚJSÁG Politikai napilap, a Kecskeméti NemZtet 1 Felelős szerkesztő és laptulajdonos. Társszerkesztő: ItT helyben .? Munkapárt és Párt-Kör hivatalos lapja. DR. RÉTI GYULA DR.VIRÁNYI LAJOS | Vidékre Telefonszám 176 Vasárnap délután az Omke, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület Kecskemét-vidéki kerülete tartott szép számú érdeklődő előtt nagygyűlését a Kereskedelmi Kaszinó helyiségeiben a város és vidék előkelő kereskedelmi faktorai előtt. Hogy ez a riportnak való téma hogyan szorul egy rövid vezércikk keretébe, annak több indoka van, legfontosabb indoka mégis az, hogy ezen gyűlésen sok, nagyjelentőségű indítvány hangzott el, sok, kielégítésre váró panasz és óhaj, amelynek legtöbbje az egész magyar kereskedelem égető, elintézésre váró kérdései. A gyűlés elején, Brachfeld Vilmos, a kerület elnöke felpanaszolta mindazon sérelmeket, felolvasta, előadta mindazon óhajokat amelyek a kerületet is közelből érdeklik. Kívánja a kerület a Duna—Tisza csatorna, mielőbbi kiépítését, a személyvonatok gyorsítását, III. osztályt a gyorsvonatokon, gyorsabb teher és postavonatokat, a pályaudvar rendezését, olcsóbb személydíjszabást, Kecskemétig olcsóbb jegyfüzeteket, illetve vonalbérletet, Cegléd—Szeged közötti vonalon a második sínpár lefektetését, a mértékhitelesítés és vagyonhiány megszüntetését. A panaszokra és óhajokra Dr. Balkányi Kálmán, az Omke kiváló titkára válaszolt, s különösen a vagyonhiányra adott válaszai megnyugtatók és érdekesek. Azt állítja, hogy tulajdonképpen nincs vagyonhiány, hanem inkább mindennek oka a kevés állami épület, a vágányok, a munkások és a szakértelem hiánya, s csak kis mértékben a vagyonhiány. Egyes vonalakra szóló jegyfüzeteket nagyon-nagyon praktikusnak találja, Ausztriában már régebben bevált a bizonyos kilométerekre szóló bérlet. A központ különben megteszi a lépéseket a második vágány lefektetése, a gyorsvonatoknak ill. osztályú kocsikkal való ellátása érdekében, amely kérdés, különben is, megvizsgálás alatt van, s mindazon kérdéseket megsürgeti, amelyek a helyi és országos kereskedelem nagy és elintézésre váró kérdései. Ugyancsak megteszi a központ a mértékhitelesítés felvetett panaszaiban a szükséges intézkedéseket. Végül nagyon érdekesen fejtegette a megalakult új bosnyák gazdasági központ alakulását, amelynek célja az annektált tartományokkal élénk üzleti összeköttetésekbe lépni. Ez nagyon érdekli Kecskemét városát is, mert célja ennek az egyesületnek az is, hogy bosnyák ifjakat ipari és kereskedői pályára kioktatnak és nem lehetetlen, hogy Kecskemétnek is fog jutni egy sereg ilyen bosnyák ifjú, akik az ipari és kereskedelmi pályán elsajátíthatják a legfontosabb tudnivalókat és a magyarság szívében élve nemcsak közgazdasági, de fontos nemzeti funkciót is teljesítünk. Vasárnap délután ezekkel a szép eszmékkel foglalkozott Kecskemét város kereskedő világa, mind valamennyi érdekesebb a másiknál, s hatásában előre be sem látható. Jól esett látnunk és hallanunk, hogy kereskedőink, akiknek soraiban a Magyar-Osztrák Bank és a Kereskedelmi Iskola vezetőit is láttuk, nagy érdeklődéssel hallgatták az előadott és ismertetett nagy eszméket, s mi csak mindehhez azt fűzzük, vajha a nagy agitációnak mentül előbb és mentül eredményesebb hatását élvezhetné a helyi és az országos kereskedelem ! POLITIKAI SZEMLE. A megoldás. Megnyugtató és örvendetes már egymagában az a puszta tény is, hogy a válság véget ért, hogy a kényes és bonyolult helyzetnek egyáltalában sikerült valamely megoldást találni. Nagyon kijutott már nekünk a válságokból, nagyon is nem volt szükségünk új kiadásra belőlük, nagyon sokszor jött most politikai életünk új zavara. Teljes felelősséggel és csorbítatlan tekintéllyel intézkedő magyar kormányt sürgettek napjainkban a horvátországi viszonyok, a küszöbön álló delegációs ülések, a külpolitikai helyzet, a gyors elintézésre váró országos kérdések egész sora. Kiszámíthatatlan bajoknak vette elejét a kellő időben jött megoldás. De különösen szerencsés a megoldásnak az a módja, hogy a meglevő parlamenti többségre támaszkodó korábbi Héderváry-kormány a maga eredeti összetételében nyert újabb megbízatást a közügyek vezetésére. Ezzel elkerültük új alakulások, kétes kísérletezések roppant nehézségeit, kínos bizonytalanságát, időben és erőben nagy veszteségeit. Így csak azt a pár hetet veszítettük el, ameddig a válság tartott s a megoldás után ott vagyunk, ahol a válság előtt s voltunk s a közélet munkája úgy haladhat tovább, mintha válság nem is lett volna. " Ez a valódi in integrum restitució, az előbbi állapot teljes visszaállítása, a status quo ante, aminél tökéletesebb megszüntetését politikai zavarnak még csak képzelni sem lehet. Más részről a megoldásnak ez az igen szerencsésen eltalált módja, tudniillik a lemondott kormánynak változatlan alakban való reaktiválása kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy az egész válságot csupán egy sajnálatos félreértés idézte elő a kormány, illetőleg többség és a király között , hogy ezt a félreértést a legteljesebb mértékben sikerült eloszlatni. Rendkívül elszomorító lett volna, ha puszta félreértés miatt távoznia kellett volna annak a kormánynak, amely egyaránt bírja a nemzet és a király föltétlen bizalmát s ha a törvényhozás két tényezőjének végzetes meghasonlása közben kellett volna megbuknia éppen annak a kabinetnek, amely éppen e két tényező összhangjának a helyreállításával szerzett el nem évülő érdemet. Mert általában is, minden körülmények között is nagy érték a nemzetre nézve a királyával való jó egyetértés, amit a lehetőségig ápolni kell s leküzdhetetlenül kényszerítő ok nélkül föláldozni nem szabad. De megbocsáthatatlan bűn lett volna ezt a harmóniát most áldozni fel, amikor egy balsikerű nemzeti ellenállás után végre helyreállott s amikor egyáltalában nem volt szükség arra, hogy jogainknak érvényt szerezzünk, mert senki sem vonta kétségbe jogainkat. Mind a két alkotmányos tényező tisztában volt a maga és a másik fél jogkörével. Mi sem akartuk a felségjogokat korlátozni, a király sem akarta a nemzet újoncmegajánló jogát érinteni. De az a házhatározat, amelyre nézve a kormány a Kossuthpárttal megegyezett volt, félreértésre adott alkalmat, a király az ő fejedelmi jogai ellen intézeti támadást látott benne. Mihelyt a félreértés kiderítésére alkalom nyílt, Hédervárynak meg kellett azt ragadnia, másként megerősítette volna a király föltevését s igen súlyos konfliktusnak vált volna előidézőjévé. Nem volt szabad tehát ragaszkodni a házhatározat formájához, mihelyt más alakban a király megnyugtatásával lehetett megmenteni a lényeget, tudniillik a nemzet ujoncmegajánló jogának minden kétségen kívül helyezését. Ez a más alak, a királynak Héderváryhoz intézett s a hivatos lapban megjelent kézirata, több szempontból is nagyobb értékű, mint lett volna a házhatározat. Közjogiig : a házhatározat a törvényhozás egyik tényezőjének egyoldalú nyilatkozata, amely nem kötelezi a másik tényezőt, ellenben a királyi kézirat, mint a felség ünnepies akaratnyilvánítása, a legmegbízhatóbb garanciája a nemzeti jognak. Politikailag: a házhatározat csak azt tárta volna a világ elé, hogy a magyar parlament bizonyos jogokat vindikál magának az újoncmegajánlás terén, míg a király manifesztuma azt teszi nyilvánvalóvá, hogy uralkodónk elismeri a mi alkotmányos jogainkat. Igen nagy polikai érték végül az is, hogy míg a házhatározat terve illetéktelen beavatkozásra ingerelte az osztrák köröket, addig a kéziratban a király maga zár ki minden jogosulatlan beleszólást ebbe a tisztán magyar ügyből, midőn a magyar --------------------------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Lilin 11 selyem és cukortojások, báránykák, nyulacskák, bonbonierek ff a SÍI ívT I leSnagy°bb választékban, 1 kiló príma Saloncukorka 2 korona, valódi Kugler fillllillUftB (Gerbeaud) bonbonok állandóan kaphatók: E E R . P. FÜLÖP csokoládé és cukorkakülönlegességek gyári raktárában Kecskeméten, Kossuth-tér.