Kecskeméti Ujság, 1912. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-01 / 249. szám

Kecskemét, 1012. november 1. Ara 4 fillér. Péntek, V. évf., 249. sz. (1040.)­­ • « Felelős szerkesztő és laptulajdonos: fj! ^fizetési ar helyben . 8 korona POlltlKcIS napilcip. no octi avbii n, Vidékre...........................14 korona __ _______________ PK. ntl! OYULfl Telefon­szám 176. __ fl parlamenti őrség. A mai napnak legfontosabb híre, hogy a kormány a képviselőház hol­napi ülésén törvényjavaslatot fog be­terjeszteni a parlamenti őrség szerve­zéséről. A nagyjelentőségű tervet Lu­kács László miniszterelnök ma este közölte a nemzeti munkapárttal a nap eseményeiről való beszélgetés során. Magát az érdekes beszélgetést alább közöljük részletesen. A kormánynak ez a javaslata al­kalmas arra, hogy véget vessen annak az állapotnak, amelyben eddig volt a parlament, hogy az elnök intézkedé­sének, sőt a Ház határozatának is bárki ellenszegülhetett s külső erő bevoná­sára volt szükség, hogy a renitensek eltávolíttassanak. Régebben, kivált a negyvennyolcas időkben elképzelhetet­len volt az ilyesmi. Mégis az 1848-ik évi IV. törvénycikk külön intézkedett a „tanácskozásban szükséges rend és csend“ fenntartására, még­pedig a tizennegyedik szakaszban eképpen: 14. §. A rend és csend fenn­tartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalma­zásával eszközöltetik. Mivelhogy nemzetőrség ma már nincsen, ellenben a törvényben előre­látott „szükség esete“ elkövetkezett, a kormány törvényjavaslata tulajdonkép­pen végleges végrehajtása az 1848 : IV. törvénycikk idevágó rendelkezé­sének. A miniszterelnök nagyérdekű nyi­latkozatáról szóló tudósításunk itt kö­vetkezik . Az országgyűlési nemzeti munka­párt klubjának nagytermében ma este szokatlanul élénk élet uralkodott, mert­­ hire terjedt, hogy a miniszterelnök fontos nyilatkozatokat fog a párt tag­jaival közölni. Hogy a nyilatkozatok mire vonatkoznak, arról a legkalan­dosabb hírek keringtek s mikor este háromnegyed hét órakor a párttagok hangos éljenzése hirdette a miniszter­­elnök megjelenését, csakhamar körül­fogták és eléje tartották egy esti lap­nak rendkívüli kiadását, amely a többi között arról szólott, hogy a miniszter­­elnök a háborúval kapcsolatos szen­zációs nyilatkozatokat fog a munka­pártban tenni. — No, a háborúról nem lesz éppen szó, — jegyezte meg szelíd mosolylyal a miniszterelnök — ha­nem igenis a képviselőház holnapi ülésén a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a parlamenti őrség szer­vezéséről. — Nos akkor Andrássy kíván­sága hamar teljesítve lesz, — jegyez­ték meg többen. — Hiszen mindenben teljesí­teni akarjuk az ellenzék objektív kívánságait. A házszabályok revízió­jának mintegy kiegészítése lesz a parlamenti őrség szervezése, amely mellőzhetővé fogja tenni a rendőr­ség igénybevételét s amelynek a szervező törvény meg fogja hatá­rozni, hogy melyek az elnök jogai és kötelességei a rend és csend fentartása körül. Hiszen Andrássy ma kijelentette, hogy ha törvény rendelkeznék ezekről a dolgokról, hogy az elnök ezt vagy azt teheti, akkor az más volna, közbe akar­tam kiáltani, hogy: „Hozom hol­nap!“ (Derültség), de mivel félre­értésekre adhatott volna alkalmat, hát most jelentem be, hogy hozom. (Élénk helyeslés.) Így hát ez a kí­vánság is teljesítve lesz s akkor nem mondhatják, hogy nincs törvé­nyes alapja az elnöki hatáskörnek. A miniszterelnök azután az őt körülvevő párttagoknak, Zsilinszky Mihálynak, Sándor Jánosnak, Mis­­kolczy Imrének, Farkas Pálnak, Vadász Lipótnak és másoknak kérdezősködé­­sére kijelentette még a következőket: — A parlamenti őrség rendes státusa őrnagyból, főhadnagyból, hadnagyból és ötven legényből áll, akik egyenruhát fognak viselni és minden tekintetben katonailag lesz­nek szervezve, annyira, hogy kato­nai hatóság alatt is fognak állani. A parlamenti őrséget a Ház elnöke nevezi ki, még­pedig meghatáro­zott időre, körülbelül két évre, mert a státus változtatása van tervbe véve, már abból a szempontból is, különösen azért, hogy a katonailag szervezett kiszolgált katonákból, csendőrökből stb. kikerülő legény­ség a hivatásával járó gyakorlattól hosszabb időre el ne vonassák.­­ A parlamenti őrség tagjai külön esküt fognak tenni. A parla­menti őrséget szervező törvény fel fogja hatalmazni az elnököt, hogy rendkívüli esetekben bárminő kar­hatalmat, tehát rendőrséget, csend­őrséget és katonaságot is vehesse­nek igénybe. A parlamenti őrök szer­vezésének költsége mintegy százöt­venezer koronával van előirányozva. A kormány a törvényjavaslatnak a közigazgatási és a véderő-bizottság­hoz való utasítását fogja kérni és már a költségvetéssel kapcsolatban a Ház plénumában is tárgyaltatni szándékozik. A legtöbb adót fizető 40. bizottsági tagoknak 1913. évre összeállított névjegyzéke. Beretvás Pál kereskedő 434511 korona. ♦Sárközy Pál ügyvéd 422046 korona. ♦Muraközy Gyula biró 275508 korona. *Nagy Lajos takarékp. igazgató 2744-20 kor. *Dr. Horváth Mihály orvos 2716-64 korona. Héjjas István gazdálkodó 2190-43 korona. ♦Rózsa Jenő kereskedő 2123 korona. *Dr. Iv. Szabó László ügyvéd 2119-28 kor. Id. Szappanos Elek birtokos 1992-74 kor. ♦Győrffy Balázs ügyvéd 1978-32 korona. *Dr. Kiss János srvszéki elnök 1918-66 kor. Dékány Imre birtokos 1908-32 korona. ‘"Kecskeméti Adolf bankigazgató 1874-66 kor.­­ ‘"Dömötör Sándor kir. közjegyző 1836-92 kor. *Dr. Kiss Béla ügyvéd 1814-64 kor. *Bódogh Ferenc gyógyszerész 1805-10 kor. *Szokolay Mihály bankigazgató 1772-58 kor. Lázár János birtokos 1726-88 kor. *Bóka Péter tanár 1699-16 kor. Klein Mór kereskedő 1627-40 kor. ♦Horváth Béla kúriai biró 1612-38 kor. *Révész Bence jav. pénztáros 1584-36 kor. *Fuchs Sámuel kereskedő 1504­ 84 kor. Baranyai György bordély­os 148372 kor. ♦Gyeness István ügyvéd 1448 kor. Aszódi Zsigmond kereskedő 1407­ 10 kor. Kovács Sándor tkp. igazgató 1371­ 78 kor. *Dr. Szívós Ignác orvos 1363­ 04 kor. *Dr. Mészáros Ferenc ügyvéd 1357-52 kor. *Nyirády László kereskedő 1329.60 kor. Szappanos János birtokos 1316 26 kor. Fleischmann Samu kereskedő 1276­ 30 kor. “‘Tárnok József mérnök 1269 60 kor. Zaboretzky Ferenc építész 1248*91 kor. ‘"Révész István plébános 1247 kor. Ifj. Szappanos Elek birtokos 1186 73 kor. ♦Farkas Ignác gyógyszerész 117068 kor. I *Dr. Csősz Imre tanár 1157-40 kor.­­ “'Ludvigh Pál ügyvéd 1156*78 kor. ♦Kada Elek polgármester 1135 kor. ♦Dr. Fodor Sándor ügyvéd 1105-78 kor. ““Szappanos István ügyvéd 110036 kor. Id. Balogh János birtokos 1097-41 kor. Brachfeld Vilmos kereskedő 1096-70 kor.' ♦Tóth István gyógyszerész 1078-20 kor. Szappanos István birtokos 1049-95 kor. ‘:‘Dr. Fodor Jenő orvos 1042-86 kor. Nyúl Pál birtokos 103877 kor. Domján György birtokos 1032-96 kor. *Dr. Szabó Győző orvos 1031­ 82 kor. Dunszt József vendéglős 1028-83 kor. Gál Mór kereskedő 1014-11 kor. Koncz József birtokos 1009 68 kor. Muraközy Imre birtokos 991­ 23 kor. ♦Papp Sándor ügyvéd 983­ 36 kor. “.Tóth Ignác ügyvéd 979 88 kor. ♦Burdács Rezső biró 956 08 kor. Szilágyi Zsigmond kereskedő 936‘50 kor. ♦Dr. Steiskál Ottó ügyvéd 914 kor. ♦Dr. Kovács Pál jogtanár 913 kor. S. Kovács Mihály birtokos 906­ 66 kor. Győrffy József birtokos 898-83 kor. ♦Molnár János gyógyszerész 89570 kor. ♦Dr. Tassy József orvos 889-60 kor. Gonda Izidor kereskedő 877-60 kor. G. Fekete Mihály kereskedő 860 50 kor. *Dr. Ballus Zsigmond I. táblabiró 851-80 kor. *Dr. Bóka Papp Béla ügyvéd 834-98 kor. Gross Simon kereskedő 831 *10 kor. ♦Dr. Bindfeld Lajos ügyvéd 827­­80 kor. *Dr. Holczer Zsigmond orvos 82272 kor. Id. Poór István birtokos 82249 kor. * Az 1886. 21. t.-c. 26. §-a értelmében esz­közölt kétszeres adó beszámítás jogcíme.

Next