Kecskeméti Ujság, 1913. január (6. évfolyam, 1-23. szám)

1913-01-01 / 1. szám

2. oldal Meghirdetett állások. A nyugdíjazás, illetőleg végkielégítés folytán megüresedett városföldi szülésznői állásra a közgyűlés január 20-iki lejárattal meghirdette a pályázatot. Az államkölcsön. Bagi László h. polgármester beterjeszti a földrengési államkölcsönből nyújtandó kölcsönök kiadásának feltételeit megállapító szabályrendelet jóváhagyásáról érkezett bel­ügyminiszteri leiratot és kimerítően ismerteti a szabályrendeletet. A közgyűlés tudomásul veszi a leiratot. Jelentés a pénztárvizsgálatokról. Stringovics Gyula előadó a házi-, adó-, javadalmi-, árvaszéki-, zálogintézeti- és rend­őrkapitánysági pénztáraknál tartott váratlan pénztárvizsgálatról tesz jelentést, melyet a közgyűlés tudomásul vesz. A városi és árvaszéki tőkepénzek el­helyezésére a közgyűlés a négy nagy kecs­keméti takarékpénztárt, a Pesti Hazai Ban­kot és az Országos Hitelszövetkezetet jelöli ki. A h. polgármester nyugdijazási kérvénye. Stringovics Gyula előadó beterjeszti 1913. február 1-től kezdődő hatállyal Bagi László h. polgármester nyugdijazási kérvé­nyét. A nyugdíjbizottság a kérelmet letár­gyalva javasolja a h. polgármester úr nyug­díjazását 7700 korona évi nyugdíjjal. A vá­rosi tanács a nyugdíjbizottság javaslatát tu­domásul vette, azzal, hogy a kiváló tiszt­viselő távozása felett — mély sajnálatát fejezi ki. Az előadói beterjesztés után dr. Hor­váth Mihály országgyűlési képviselő szólal fel, aki meleg, bensőséges szavakkal ecseteli a közpályán eltöltött azt a 41 esztendőt, mely Bagi Lászlót úgy láncolta Kecskemét városához, hogy ezeket a kötelékeket 41 év múltán sem lehet szétszakasztani. Dr. Hor­váth Mihály indítványozza, hogy a közgyű­lés mondjon köszönetet és fejezze ki hálá­ját a h. polgármester eddigi működéséért s egy kiküldendő küldöttség kérje meg a h. polgármestert maradásra. A közgyűlés ezt az indítványt tudomá­sul veszi. A főispán nyomban fölfüggeszti a közgyűlést és a bizottsági tagok tömegesen csatlakoznak dr. Horváth Mihály képviselő köré, aki a küldöttséget a h. polgármester fogadótermébe vezeti. Itt dr. Horváth Mihály a h. polgár­­mesternek tudomására adja a közgyűlés ha­tározatát és egyben szép beszédben meg­kéri a törvényhatósági bizottság nevében maradásra. Bagi László a meghatottságtól remegő hangon mond köszönetet a bizalomért és háláért. Negyvenegy éve tisztviselő — úgy­mond — ebben a légkörben élt, ehhez volt hozzánőve és nem lett volna tisztviselő, ha nem mindig föltétlen engedelmességgel ra­gaszkodott volna a feljebbvalókhoz. Most is így cselekszik. A törvényhatósági bizottság azt mondja, szükség van rá — tehát marad! Dörgő éljenzés fogadta ezt a kijelen­tést. A bizottsági tagok visszasereglettek a közgyűlési terembe, a főispán megnyitja az ülést, amelyen dr. Horváth előadja a tör­ténteket. A közgyűlés ezután apróbb nyugdíj­ügyeket tárgyal. A nyugdíjügyek letárgya­­lása után a közgyűlés újraalakítja az igazoló választmányt, a számonnkérőszéket, a leállí­­tási bizottságot és a közigazgatási bizottságot. A bizottságok újraalakítására szükséges sza­vazás tartamára elnöklő főispán az ülést felfüggesztette. A szavazások megejtése után a tárgy­­sorozatot folytatják. A szinházi szerződés, Mariházy Miklós kérelmet adott be, hogy 3 évre hosszabbítsák meg a színházi bérletre vonatkozó szerződését. A kérelmet dr. Dömötör Lajos referálja. A városi tanács javasolja a­ szerződés meghosszabítását. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. A közgyűlés ezután apróbb kisajátítá­sokat intézett el. Ezzel a közgyűlés be is záródott. Előfizetési felhívás! Vidéki előfizetőink részére ezen lap­számunkhoz postautalványt mellékelünk, azon kérelemmel, hogy lejáró előfizetéseiket mi­előbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében a folytonosság fentartható legyen. Dacára lényegesen emelkedő kiadá­sainknak, melyeket a lap előállítása okoz, egyelőre még elkerültük a már régebben szükségesnek mutatkozó előfizetési árak fel­emelését, mivel az általános drágulás mel­lett előfizetőinket a nagyobb tehertől meg akarjuk kímélni és a lap folytonos, örven­detes terjeszkedése adja meg nekünk az anyagi erőt, hogy a fokozódó üzemköltsé­get elviselni tudjuk. Az immár VI-ik évfolyamába lépő KECSKEMÉTI ÚJSÁG tartalma évről-évre gazdagabb, tömörebb lesz, és ha egyelőre meg is maradt az eddigi keretek között, nincsen ma vidéki krajcáros napilap, mely tartalomban vetekedhetnek a KECSKEMÉTI ÚJSÁG­gal. Minden helyi eseményről híven beszámol a KECSKEMÉTI ÚJSÁG, minden hazai és külföldi politikai eseményt kivona­tosan ismertetünk, újabban a külföldi nagy lapok mintájára Londonból, Berlinből be­szerzett képekkel is illusztrálunk, mely áldo­zatkészségünknél nem arra a városi közön­ségre gondolunk, amely a kávéházakban megtalálja az összes illusztrált lapokat, ha­nem a csendes falura, és az otthonában élő városi közönségre, mely képes lapokat nem járathat, és melyet az összes eseményekről a KECSKEMÉTI ÚJSÁG tájékoztat. Nem utazunk szenzációkban, a közön­ség izgatásában, rémmeséknek feltálalásá­ban, hanem súlyt helyezünk híreink meg­bízhatóságára és elértük azt a szép ered­ményt, hogy amit a KECSKEMÉTI ÚJSÁG megír, azt olvasói el is hihetik, a­mi a hír­szolgáltatás mai felületessége mellett min­denképen előny. A kavargó külpolitikai ese­mények gyors ismertetése is feladata ma­gaslatán találta a KECSKEMÉTI UJSÁG­ot és ennek folyománya olvasó közönségünk­nek hozzánk való fokozódó ragaszkodása, melyet azzal hálálunk meg, hogy mindig többet és többet iparkodunk nyújtani, anél­kül, hogy előfizetési árainkat felemelnék. Kérjük továbbra előfizetőink hűségét, melyre mindenkor érdemesek akarunk ma­radni. Ennél többet nem ígérünk, mert la­punk alapítása óta mindenkor az az elv ve­zetett: annyit adni, amennyit képesek va­gyunk, fáradságot, áldozatot nem kímérve, teljesíteni hiri­­pirői tisztünket, így méltán remélhetjük, hogy újév után eddigi meg­szaporodott előfizető gárdánkkal fogunk találkozni. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG előfizetési ára helyben továbbra is egész évre . . 8 korona fél évre ... 4 korona negyedévre . . 2 korona mely előfizetési dij közvetlenül hozzánk kül­dendő be. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG szerkesztősége és kiadóhivatala. KECSKEMÉTI ÚJSÁG I. (1089.) szám • lwI?«-C:i>ŐSitROKÍ 1DC8QZÄ, I 1 MlHŐSÉSS.-i I ARANYI Jfliteabiilyrcntleleteli. ív. Az utcai átjárók, a közterületeken és községi épületek előtt fekvő járdák kiépítése a község pénztárát terhelik. Más középüle­tek (templom, iskola, kórház) előtti járdák fektetésének költségei a középület fentartá­­sát terhelik. Igen fontos rendelkezés lenne még gondoskodni arról, hogy a telkek csa­padékvizeinek célszerű vizeinek levezetéséről is a járdaszabályrendelet keretében történjék intézkedés. Ez legjobban és leg­nigiénikusab­­ban a járdaburkolat alatt elvezetett csator­nával történik. A csatornakészítés tehát járu­lékos kötelezettség, amelynek költségei a járdakészítés költségeivel egy tételben egye­­síthetők és együttesen amortizálhatók. Ebben a szabályrendeletben lehet és kell megoldani a járdaterületre kihelyezett lépcsők sok he­lyen nehéz kérdését is. A járdaterületre be­ugró lépcsőfokok igazságtalan jogosítványok és rendesen hozzá nem értő építőmesterek felületességének következményei. A szabály­­­rendeletben a jövőre az ilyen kirakásokat meg lehet tiltani, egyben pedig, ha a régi kiugró lépcsők körül járda még fektetve nincs, a régieket is el lehet tiltani. Hasonló rendelkezés van Rákospalota szabályrende­letének 14. szakaszában, mely jóváhagyást nyert és ekként szól: „Járdaépítésnél az esetleg utcára épített lépcsőfokok eltávolí­­tandók. Az eltávolítást az elöljáróság felszó­lítására a tulajdonos saját költségén végez­teti.“ Ehhez még célszerű azt is hozzátenni, hogy amennyiben a tulajdonos ezt meg­tagadná, az ő költségére az elöljáróság fogja foganatosítani. A járda szélességének megállapítása folytán megtörténhetik, hogy egyik-másik utcában az utcára kiültetett élőfa a járdába esik. Ily eshetőség esetén intézkedni kell arról, hogy mi történjék az élőfával. Meg­oldás kétféle van és pedig vagy el kell tá­volítani és helyébe a járdán kívül másikat ültetni, vagy pedig, amennyiben esztétikai­lag értékes fasorokról van szó, a fákat a járdába be kell foglalni akként, hogy gyök­eres vizet kapjanak. Nagyobb községekben helyes intézke­dés lenne még az is, ha szabályozást nyer az a kérdés, hogy szabad-e a járdákat kávé­házi terrasz, vagy italmérés céljaira felhasz­nálni. Igen kényes kérdés az utcavonal kér­dése. Ez a járdakészítésnél mindenütt aktu­álissá válik. Az utcavonal megállapítására a legtöbb törvényhatóságnak építkezési sza­bályrendeletében van intézkedés és ezért a járdafektetés megkezdése előtt célszerű ezt a kérdést minden vonalon rendezni. A járdakészítési szabályrendelet meg­alkotásánál a legfontosabb és l­egnehezebb rész a burkolatnem megválasztása. Ez leg­inkább taktikai kérdés lévén, a legóvatosabb kezelést igényli, mert sok esetben a kép­viselőtestület legjobb akarata mellett is meg­buktathatja a már-már kész tervet. Ami a képviselőtestületeink határozathozatalainál amúgy is fölös mértékben érvényesül az emberi gyöngeség, a hiúság, a dac és a modern kezdeményezések iránti gyűlölség és ezért az elöljáróságnak, ha ilyen kérdés­ben célt akar érni, a legtapintatosabb for­mában kell a kérdést felvetni. A legfőbb esetben ettől a formától függ, hogy a kép­viselőtestület belemegy-e egy ilyen vállal­kozásba vagy sem. Szomorú, de való, hogy Magyarország falusi képviselőtestületeinek javarészét furfanggal kell beugratni a kul­túrába. A postafőnökség tudatja az érde­keltekkel, hogy 1913. év január 1-től — a tömegesen feladott ajánlott levelek és kö­zönséges csomagok részére — a postaigaz­gatóság feladó könyveket ad ki, mely könyvek a helybeli postahivatalnál díjmen­tesen kaphatók kétféle nagyságban: u. m. félives és negyedives alakban. A könyvek­nek csupán a bekötési áfát kel megfizetni. Fél­éves nagyságú könyv ára 70 fillér, a negyedéves nagyságúé 50 fillér.

Next