Kecskeméti Ujság, 1913. január (6. évfolyam, 1-23. szám)
1913-01-01 / 1. szám
2. oldal Meghirdetett állások. A nyugdíjazás, illetőleg végkielégítés folytán megüresedett városföldi szülésznői állásra a közgyűlés január 20-iki lejárattal meghirdette a pályázatot. Az államkölcsön. Bagi László h. polgármester beterjeszti a földrengési államkölcsönből nyújtandó kölcsönök kiadásának feltételeit megállapító szabályrendelet jóváhagyásáról érkezett belügyminiszteri leiratot és kimerítően ismerteti a szabályrendeletet. A közgyűlés tudomásul veszi a leiratot. Jelentés a pénztárvizsgálatokról. Stringovics Gyula előadó a házi-, adó-, javadalmi-, árvaszéki-, zálogintézeti- és rendőrkapitánysági pénztáraknál tartott váratlan pénztárvizsgálatról tesz jelentést, melyet a közgyűlés tudomásul vesz. A városi és árvaszéki tőkepénzek elhelyezésére a közgyűlés a négy nagy kecskeméti takarékpénztárt, a Pesti Hazai Bankot és az Országos Hitelszövetkezetet jelöli ki. A h. polgármester nyugdijazási kérvénye. Stringovics Gyula előadó beterjeszti 1913. február 1-től kezdődő hatállyal Bagi László h. polgármester nyugdijazási kérvényét. A nyugdíjbizottság a kérelmet letárgyalva javasolja a h. polgármester úr nyugdíjazását 7700 korona évi nyugdíjjal. A városi tanács a nyugdíjbizottság javaslatát tudomásul vette, azzal, hogy a kiváló tisztviselő távozása felett — mély sajnálatát fejezi ki. Az előadói beterjesztés után dr. Horváth Mihály országgyűlési képviselő szólal fel, aki meleg, bensőséges szavakkal ecseteli a közpályán eltöltött azt a 41 esztendőt, mely Bagi Lászlót úgy láncolta Kecskemét városához, hogy ezeket a kötelékeket 41 év múltán sem lehet szétszakasztani. Dr. Horváth Mihály indítványozza, hogy a közgyűlés mondjon köszönetet és fejezze ki háláját a h. polgármester eddigi működéséért s egy kiküldendő küldöttség kérje meg a h. polgármestert maradásra. A közgyűlés ezt az indítványt tudomásul veszi. A főispán nyomban fölfüggeszti a közgyűlést és a bizottsági tagok tömegesen csatlakoznak dr. Horváth Mihály képviselő köré, aki a küldöttséget a h. polgármester fogadótermébe vezeti. Itt dr. Horváth Mihály a h. polgármesternek tudomására adja a közgyűlés határozatát és egyben szép beszédben megkéri a törvényhatósági bizottság nevében maradásra. Bagi László a meghatottságtól remegő hangon mond köszönetet a bizalomért és háláért. Negyvenegy éve tisztviselő — úgymond — ebben a légkörben élt, ehhez volt hozzánőve és nem lett volna tisztviselő, ha nem mindig föltétlen engedelmességgel ragaszkodott volna a feljebbvalókhoz. Most is így cselekszik. A törvényhatósági bizottság azt mondja, szükség van rá — tehát marad! Dörgő éljenzés fogadta ezt a kijelentést. A bizottsági tagok visszasereglettek a közgyűlési terembe, a főispán megnyitja az ülést, amelyen dr. Horváth előadja a történteket. A közgyűlés ezután apróbb nyugdíjügyeket tárgyal. A nyugdíjügyek letárgyalása után a közgyűlés újraalakítja az igazoló választmányt, a számonnkérőszéket, a leállítási bizottságot és a közigazgatási bizottságot. A bizottságok újraalakítására szükséges szavazás tartamára elnöklő főispán az ülést felfüggesztette. A szavazások megejtése után a tárgysorozatot folytatják. A szinházi szerződés, Mariházy Miklós kérelmet adott be, hogy 3 évre hosszabbítsák meg a színházi bérletre vonatkozó szerződését. A kérelmet dr. Dömötör Lajos referálja. A városi tanács javasolja a szerződés meghosszabítását. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. A közgyűlés ezután apróbb kisajátításokat intézett el. Ezzel a közgyűlés be is záródott. Előfizetési felhívás! Vidéki előfizetőink részére ezen lapszámunkhoz postautalványt mellékelünk, azon kérelemmel, hogy lejáró előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében a folytonosság fentartható legyen. Dacára lényegesen emelkedő kiadásainknak, melyeket a lap előállítása okoz, egyelőre még elkerültük a már régebben szükségesnek mutatkozó előfizetési árak felemelését, mivel az általános drágulás mellett előfizetőinket a nagyobb tehertől meg akarjuk kímélni és a lap folytonos, örvendetes terjeszkedése adja meg nekünk az anyagi erőt, hogy a fokozódó üzemköltséget elviselni tudjuk. Az immár VI-ik évfolyamába lépő KECSKEMÉTI ÚJSÁG tartalma évről-évre gazdagabb, tömörebb lesz, és ha egyelőre meg is maradt az eddigi keretek között, nincsen ma vidéki krajcáros napilap, mely tartalomban vetekedhetnek a KECSKEMÉTI ÚJSÁGgal. Minden helyi eseményről híven beszámol a KECSKEMÉTI ÚJSÁG, minden hazai és külföldi politikai eseményt kivonatosan ismertetünk, újabban a külföldi nagy lapok mintájára Londonból, Berlinből beszerzett képekkel is illusztrálunk, mely áldozatkészségünknél nem arra a városi közönségre gondolunk, amely a kávéházakban megtalálja az összes illusztrált lapokat, hanem a csendes falura, és az otthonában élő városi közönségre, mely képes lapokat nem járathat, és melyet az összes eseményekről a KECSKEMÉTI ÚJSÁG tájékoztat. Nem utazunk szenzációkban, a közönség izgatásában, rémmeséknek feltálalásában, hanem súlyt helyezünk híreink megbízhatóságára és elértük azt a szép eredményt, hogy amit a KECSKEMÉTI ÚJSÁG megír, azt olvasói el is hihetik, ami a hírszolgáltatás mai felületessége mellett mindenképen előny. A kavargó külpolitikai események gyors ismertetése is feladata magaslatán találta a KECSKEMÉTI UJSÁGot és ennek folyománya olvasó közönségünknek hozzánk való fokozódó ragaszkodása, melyet azzal hálálunk meg, hogy mindig többet és többet iparkodunk nyújtani, anélkül, hogy előfizetési árainkat felemelnék. Kérjük továbbra előfizetőink hűségét, melyre mindenkor érdemesek akarunk maradni. Ennél többet nem ígérünk, mert lapunk alapítása óta mindenkor az az elv vezetett: annyit adni, amennyit képesek vagyunk, fáradságot, áldozatot nem kímérve, teljesíteni hiripirői tisztünket, így méltán remélhetjük, hogy újév után eddigi megszaporodott előfizető gárdánkkal fogunk találkozni. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG előfizetési ára helyben továbbra is egész évre . . 8 korona fél évre ... 4 korona negyedévre . . 2 korona mely előfizetési dij közvetlenül hozzánk küldendő be. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG szerkesztősége és kiadóhivatala. KECSKEMÉTI ÚJSÁG I. (1089.) szám • lwI?«-C:i>ŐSitROKÍ 1DC8QZÄ, I 1 MlHŐSÉSS.-i I ARANYI Jfliteabiilyrcntleleteli. ív. Az utcai átjárók, a közterületeken és községi épületek előtt fekvő járdák kiépítése a község pénztárát terhelik. Más középületek (templom, iskola, kórház) előtti járdák fektetésének költségei a középület fentartását terhelik. Igen fontos rendelkezés lenne még gondoskodni arról, hogy a telkek csapadékvizeinek célszerű vizeinek levezetéséről is a járdaszabályrendelet keretében történjék intézkedés. Ez legjobban és legnigiénikusabban a járdaburkolat alatt elvezetett csatornával történik. A csatornakészítés tehát járulékos kötelezettség, amelynek költségei a járdakészítés költségeivel egy tételben egyesíthetők és együttesen amortizálhatók. Ebben a szabályrendeletben lehet és kell megoldani a járdaterületre kihelyezett lépcsők sok helyen nehéz kérdését is. A járdaterületre beugró lépcsőfokok igazságtalan jogosítványok és rendesen hozzá nem értő építőmesterek felületességének következményei. A szabályrendeletben a jövőre az ilyen kirakásokat meg lehet tiltani, egyben pedig, ha a régi kiugró lépcsők körül járda még fektetve nincs, a régieket is el lehet tiltani. Hasonló rendelkezés van Rákospalota szabályrendeletének 14. szakaszában, mely jóváhagyást nyert és ekként szól: „Járdaépítésnél az esetleg utcára épített lépcsőfokok eltávolítandók. Az eltávolítást az elöljáróság felszólítására a tulajdonos saját költségén végezteti.“ Ehhez még célszerű azt is hozzátenni, hogy amennyiben a tulajdonos ezt megtagadná, az ő költségére az elöljáróság fogja foganatosítani. A járda szélességének megállapítása folytán megtörténhetik, hogy egyik-másik utcában az utcára kiültetett élőfa a járdába esik. Ily eshetőség esetén intézkedni kell arról, hogy mi történjék az élőfával. Megoldás kétféle van és pedig vagy el kell távolítani és helyébe a járdán kívül másikat ültetni, vagy pedig, amennyiben esztétikailag értékes fasorokról van szó, a fákat a járdába be kell foglalni akként, hogy gyökeres vizet kapjanak. Nagyobb községekben helyes intézkedés lenne még az is, ha szabályozást nyer az a kérdés, hogy szabad-e a járdákat kávéházi terrasz, vagy italmérés céljaira felhasználni. Igen kényes kérdés az utcavonal kérdése. Ez a járdakészítésnél mindenütt aktuálissá válik. Az utcavonal megállapítására a legtöbb törvényhatóságnak építkezési szabályrendeletében van intézkedés és ezért a járdafektetés megkezdése előtt célszerű ezt a kérdést minden vonalon rendezni. A járdakészítési szabályrendelet megalkotásánál a legfontosabb és legnehezebb rész a burkolatnem megválasztása. Ez leginkább taktikai kérdés lévén, a legóvatosabb kezelést igényli, mert sok esetben a képviselőtestület legjobb akarata mellett is megbuktathatja a már-már kész tervet. Ami a képviselőtestületeink határozathozatalainál amúgy is fölös mértékben érvényesül az emberi gyöngeség, a hiúság, a dac és a modern kezdeményezések iránti gyűlölség és ezért az elöljáróságnak, ha ilyen kérdésben célt akar érni, a legtapintatosabb formában kell a kérdést felvetni. A legfőbb esetben ettől a formától függ, hogy a képviselőtestület belemegy-e egy ilyen vállalkozásba vagy sem. Szomorú, de való, hogy Magyarország falusi képviselőtestületeinek javarészét furfanggal kell beugratni a kultúrába. A postafőnökség tudatja az érdekeltekkel, hogy 1913. év január 1-től — a tömegesen feladott ajánlott levelek és közönséges csomagok részére — a postaigazgatóság feladó könyveket ad ki, mely könyvek a helybeli postahivatalnál díjmentesen kaphatók kétféle nagyságban: u. m. félives és negyedives alakban. A könyveknek csupán a bekötési áfát kel megfizetni. Féléves nagyságú könyv ára 70 fillér, a negyedéves nagyságúé 50 fillér.