Kecskeméti Ujság, 1913. március (6. évfolyam, 48-71. szám)
1913-03-01 / 48. szám
oldal. A szeszgyárban dolgozó munkások, kik állandóan belégzik az alkoholgőzöket, igen nagy számmal esnek a bajba. Hogy a testi és szellemi túleröztetések, nagy lelki megrázkódtatások, törődések is hajlamosítanak a bajra, ez már régi tapasztalat, ám még mindig kérdés, bizonyos esetekben nem-e inkább a lappangó tuberkulózisnak habár minimális kis lázaifolytán állanak-e elő a testi és lelki kimerítést előidéző állapotok. Ám, hogy a nagy bánat, a sok és szükségszerű tanulás és egyéb szellemi és testi fáradalmak hajlamosítanak a bajra, vagyis a szervezet ellenállási képességét megtörik, kétségtelen. A kaméliás hölgynek, a Freistadti hercegnek, Hoffmann meséi szomorú históriáinak írói már ügyesen fel is használták ezt a thémát. Hogy az életmód és foglalkozás menynyire fontos: a szobában bent dolgozó iparosok, pincérek és bányászokon kívül a legjobb példát a zsidók szolgáltatják. Be lett igazolva, hogy a zsidóknak gümőkórban történő halálozási arányszáma rossz anyagi viszonyok közt is kisebb, mint a többi" vallásfelekezeteké. Iszákos zsidót nem igen találunk, pedig mint már tudjuk, Laitinnen finn tudós beigazolta, hogy az iszákosak nagyon hajlamosak a baj iránt és hogy utódjaik ellenállási képessége is fogyatékos s könnyebben esnek a tuberculozisba. Fischberg szerint Bécsben 1901 —1903. évben minden tízezer lakosból a katholikusok közül 49 6, a protestánsok közül 32,8, a zsidók közül meg csak 17.8 halt el tuberculozisban. Budapesten minden tízezer keresztényből 46, minden 10.000 zsidó lakos közül pedig csak 21 halt el gümőkórban. Igen érdekes az a tapasztalás is, amit Newyorkban észleltek. Ott a kivándorolt keresztények tuberculozisban való halálozása nő, míg a zsidóké csökkenő arányt mutat. Valószínű, hogy az Amerikába kivándoroltak nagy és fárasztó munkára vállalkoznak és közben sokat isznak bort és pálinkát egyre isznak. A kivándorolt zsidó nem iszik, nehéz, fárasztó munkára nem vállalkozik és egészségére is többet ad. Ezekben volt szerencsém elsorolhatni az emberiség legnagyobb átkának, a kivétel nélkül mindannyiónk testét többé-kevésbbé senyvesztő és mindannyiónk lelkére reánehezedő gümőkórnak az okait, a fertőző hatányt és a körülményeket, amelyek között ez a fertőző hatás a legjobban érvényesül. (Vége köv.) Szociológiai irányzatok. Dr. Kováts Andor jogakadémiai tanár felolvasása a Katona Körben. (Folytatás 5.) (Kézirat gyanánt.) Szemünk előtt folyik le a balkáni háború ; ugyan ki mondhatná, hogy anyagi érdek, vagy pláne osztályharc vitte a né- ■ pékét ebbe a küzdelembe és nem a nem-zeti függetlenség, fejlődés és nagyság idea- *lis érzése.1) Az oekonomiai monizmus által kizá-í rólagos rugóként beállított anyagi érdek te-hát lehet fontos, sőt fölötte a legfontosabb emeltyűje az egyes és a társadalom cselekmíményeinek, de nem az egyedüli. Mindamellett a történelmi materializmus ezen, az eszmék önálló hatásának tagadásában álló tévedések dacára is, amely tévedés ostorozói közül itt csak Stammler szellemes argumentációjára kívánok rámutatni , tagadhatatlanul a legnagyobb jelentőségű tudományos irányzata korunknak. Nemcsak azért, mert számos író hirdeti, bár ezek közül is érdemes fölemlíteni egy Menger Antalt, Sombárt Wernert, s hogy valóban sok igazság van benne, amennyiben a társadalomban valóban a gazdasági tény a túlnyomóan ponderáns, habár nem is az egyedül döntő, de azért is, mert a történelmi materializmust fogadta a maga elméletévé a felszabadulni vágyó munkásosztály s igy az jön a szocializmusnak, vagyis a proletáriátusnak a fölszabadulásra irányzott mozgalmának a tudományos alapja. A történelmi materializmus tanításai ott találkoznak a munkások törekvéseivel, ahol azt állítják, hogy a társadalom fejlődése csak gazdasági átalakulásnak lehet az eredménye. Ámde a gazdasági átalakulás bekövetkeztével nem esik össze a társadalom régi struktúrájának összeomlása, ehhez az is szükséges, hogy a gazdasági átalakulás folytán jelentőségre jutott új osztály megvívja a maga harcát a régi osztályokkal, "amelyek még mindig ragaszkodnak a társadalmi hatalomhoz, amely őket többé már nem illeti. Amidőn tehát a történelmi materializmus az új osztályharcokat jogosultaknak s a társadalmi fejlődés érdekében valóknak tartja , természetes, hogy tetsző elmélet azok előtt, kik a maguk jobb jövőjét egy ily osztályharc rájuk sikeres végétől remélik. Egyébként ez a szövetség a történelmi materializmus s a proletáriátus közt egyenesen Marx kezdeményezésének köszönhető, s ő hozta ugyanis 1864-ben össze London-ban a nemzetközi munkásszövetséget, az u. n. Internationale-t, az alatt a jelszó alatt, hogy: Világ proletárjai egyesüljetek ! Ezóta van meg a marxista tanok s a munkásság törekvései között az ügyesség; ez elsősorban a német munkásmozgalmakban tűnik szembe, miért is azokról röviden szólani fogok. A nemzetközi szövetség alapítását azzal indokolták, hogy a munkásosztály helyzete mindenütt egyforma, tehát a törekvéseik reményteljesebbek lesznek, ha az egész munkásság nemzeti különbség nélkül is egyesül. Az egyesülés végbe is ment, megkönnyítette a tömörülést a szövetség I programjának elasztikusan történt megállapítása, úgy hogy beléphettek oda elveik feladása nélkül a legkülönbözőbb irányzatok. Marx azonban mindjobban reányomja egyénisége bélyegét a szövetségre, ami az 1866-iki genfi, 1867-iki lausannei, 1868-iki brüsszeli s 1869-iki haséti congressusokon mind nyilvánvalóbbá lesz. Amidőn azonban Marx az 1871-iki párisi Commune-nel való együttérzésnek adott kifejezést, az angol munkásegyletek s a német Lassale-isták is mozogni kezdtek, mígnem Bakunin anarchista propagandája teljesen megbontotta az egyetértést, Marx látva a szövetség bomlását, hogy a vég kevésbbé legyen szégyenletes, s a főtanácsot 1872-ben New-Yorkba tétette át, ahol az egykor oly rettegett Internationale I 1876-ban formailag is feloszlott. Marx tanai azonban továbbra is megtartották a munkásosztállyal való contactsukat. Ugyanis Németországban a Verband deutscher Arbeitervereine 1868-ban elfogadta az Internationale elveit. Ez a szövetség, melynek Bebel volt már ekkor a vezetője, 1860-ben egyesült a még Lassale alapította, német nemzeti irányú Allgemeiner Deutscher Arbeiter-Vereinnek, amely Lassale 1864-ben tragikus körülmények közt bekövetkezett halála óta különben is elvesztette mozgékonyságát, egy részével. Az egyesült párt a Sociáldémokratis de Arbeiterpartei nevet veszi fel s az 1869-iki eisenachi congressuson marxista programmot vall. — Bismarck üldözései következtében azután a Lassale-féle még különálló párttal is megtörténik 1875-ben a gothai congressuson az egyesülés s a most már egészen egységes párt a Socialistische Arbeiterpartei nevet veszi föl s az 1871-iki választásokon tekintélyes eredményeket ér el s 12 mandátumot is nyer. Ekkor azonban a császár ellen intézett két merényletért — Hédér és Nobiling — a közvélemény s főleg a kormány a szocialistákat tevén felelőssé. 1878. évben kivételes törvényt hoznak ellenük, gyülekezési jogukat felfüggesztik, — összejöveteleiket titokban kell megtartaniok, úgy, hogy a párt meglehetős néma marad mindaddig, mig 1881-ben újra nem engedélyezik a pártszervezeteket. Ezóta a német Socialdemokratische Partei, amely az 1891. évi Kautsky, Marx hű tanítványa, szerzette erfurti programmban ismét hitet tett a Marxista tanok mellett, habár a Bernsteinféle revizionista irányzat által mérsékelve s egészében nyugodtabb mederbe terelődve, egyenes vonalban halad előre a politikai hódítás útján. (Vége köv.) *) Tisza István: M. Figyelő 1913. 4. sz. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 48. (1140.) szám. SZÍNHÁZ. V. Helyreasszony harmadszor. Kaptuk a következő jelentést: „A Jótékony Nőegylet, hogy mindazoknak, kiknek nem volt módjában este megnézni Olgyay Ferencné úrasszony és 48 úri műkedvelő közreműködésével a Helyreasszonyt, elhatározta, hogy március 2-án vasárnap délután fél 4 órakor ez idényben utoljára megismétli a fenti közreműködőkkel az előadást rendes esti színházi helyárakkal.“ Végtelenül örülünk, hogy a vezetőség ismét magáévá tette tegnapi propozíciónkat és lehetővé teszi, hogy gyermekeink is megismerjék az ő rajongva szeretett Kada bácsijuknak halhatatlan szép művét, amely kis szívüket is éppúgy megörvendezteti, megremegteti, mint talán a nagyokét. Reméljük, a színház zsúfolásig telve lesz apró gyereksereggel. Vs A színházi műsor. Két hét óta azon ritka kivételes szerencsében részesül a szerkesztőség, hogy a direktió elfelejtett, véletlenségből küldeni hell műsort. Reméljük, hogy ez, mint a múltban már többször megtörtént, a tisztán irányunkban esett feledékenység, miért is kérjük a direkciót, ha ingyen nem, hogy azt legalább rendes díjért részünkre megküldeni szíveskedjék. A műsor, amely jórészt a direktió üzleti céljait is szolgálja, arra is jó, hogy a közönséget is tájékozza, mikor menjen színházba s ez, azt hisszük, legelsősorban a direktió elsőrangú érdeke, ha ezt mi díjtalanul közreadjuk. A heti műsorból közölhetjük, hogy holnap, szombaton újra a Mexicói leányt szedték elő, legkevésbbé változott szereposztással, míg vasárnap este a Cigányprímás bemutatója lesz, nem ismeretlen szereposztással. HÍREK. Kecskemét, február 28. — Heltai Ferenc budapesti főpolgármester Kecskeméthez. Heltai Ferenc főrend, Budapest székesfőváros főpolgármester ma szíves hangú átiratban értesítette városunk törvényhatóságát, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága Budapest főpolgármesterévé választotta. — Városunk törvényhatósága ebből az alkalomból üdvözölni fogja Heltai Ferencet. — Bizottsági ülések. Ma délután 5 órakor a református egyház építő bizottsága tart ülést. Az ülés tárgya : folyóügyek; szombaton délután fél 5 órakor a református egyház pénzügyi bizottsága tart ülést. — Szőnyegaució. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat által — saját helyiségében rendezett — szőnyegaució, melyen a kecskeméti városi szőnyegiskola szőnyegei kerülnek nyilvános árverésre, hétfőn délután kezdődik (az Iparművészeti Társulat csarnokában) és szerdán délután nyer befejezést. A szőnyegvásáron a város képviseletében Sándor István főjegyző és Bagi Lajos számellenőr vesznek részt. — Egyháztanácsülés. A református egyháztanács vasárnap délelőtt 10 órakor ülést tart. — Eskütétel. Dr. Szabó József tb. rendőrkapitány és Dékány Ráfael irodatiszt a mai tanácsülésben tették le a hivatalos esküt. — Megnyitnak a kisdedóvók. Miután a vörhenyjárvány városunk belterületén már megszűntnek tekinthető, a városi kisdedóvók zárvatartását dr. Csabay Géza továbbra indokoltnak nem tartja, javasolja tehát március 3-ikáral a kisdedóvók megnyitását. A szigizi leges házi zsomborsaját illegjut Dimiil Halasi-i Rákócz ,és