Kecskeméti Ujság, 1913. április (6. évfolyam, 72-97. szám)

1913-04-01 / 72. szám

Kecskemét, 1913. április 1. Ara 2 fillér. ___ Kedd, VI. év 172. (I164.) sz. KECSKEMÉTI UJSAfl n—ia*3L.—­ Pererco !*erke*tö íi laptulajdonos: Előfizetési ár helyben . 8 korona Politikai napilap. no deti aviii a Vidékre 14 korona __ __ DR* KIS- GYULft ______ Telefon­szám 176. A város parlamentjéből. Érdektelen tárgysorozat került a tek. törvényhatóság elé és igy bizony csak nagyon csekély érdeklődéssel in­dult meg ma reggel 9 órakor az ülés. Gróf Ráday Gedeon elnöklő fő­ispán üdvözli a megjelent törvény­­hatósági bizottsági tagokat és ezután dr. Dömötör Lajos bemutatja a polgármesteri jelentést a közigazgatás folyó évi február havi álla­potáról. A jelentést a közgyűlés egyhangú­lag tudomásul veszi. Új tárgyak. A polgármesteri jelentés után Sándor István főjegyző lép az előadói emelvényre és bejelenti, hogy több póttárgy szabálysze­rűen bejelentvén, a tárgysorozatba felvétetett. Interpellációk. Gy. Papp József törvényhatósági biz. tag a kutak tisztántartása érdekében inter­pellál. A zárt kutak tavaszi tisztántartásával nincs megelégedve és ebben teljesen igaza lehet, mert Szegedy György tanácsnok mind­járt vállalkozott rá, hogy nagyobb­­gonddal tisztíttatja majd a város kutait. Szappanos Mihály csizmadia­mester az ellen szólal fel, hogy a rendőrség mulatsá­gok alkalmával nagyon nagy terheket ró a rendezőségekre azzal, hogy a drága napi­­díjjal járó rendőrközegeket nagy számmal küldik ki ellenőrzés végett s igy a fizetsé­gek igen nagy összeget tesznek ki. Az interpellációra Papp György főka­pitány, majd Bagi László h.­polgármester válaszolnak, a tanács fog majd intézkedni. A földrengésjelző készülék. . Lapunk révén már ismeretes, hogy Mayerffy Zoltán törvényhatósági biz. tag indítványt terjesztett elő földrengésjelző ké­szülékek felállításaira és kutató, mély fúrások végeztetésének kérelmezése iránt. Az írásban beterjesztett indítványt a közgyűlésen Ma­­yerfi Zoltán részletesen megokolja. A köz­gyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. Sándor Isván főjegyző pedig bejelenti, hogy a tanács is elfogadásra javasolja az indítványt. A közigazgatás félévi állapota. A törvény kötelességévé teszi a tör­vényhatóságnak, hogy a közigazgatás álla­potáról félévenként jelentést tegyen a kor­mányhoz. A jelentést a főjegyző bemutatja, a közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és elrendeli, hogy az 30 napra a közjegyzői hivatalban közszemlére tétessen ki. A halasi vasút. A halasi vasút két évre engedélyezett előmunkálati engedélye májusban lejár, a városi tanács javasolja, hogy a közgyűlés kérjen a kereskedelemügyi kormánytól újabb egy évre való meghosszabbítását az előmun­kálati engedélynek, annyival is inkább, mert a halasi vasút ügyében a munka eddig egy pillanatra sem szünetelt s az eddig meg­szavazott hozzájárulás 420.000 koronát tesz. A meghosszabbítási kérelmet a közgyűlés magáévá teszi. Ezután a közgyűlés újraalakítja az es­küdtek alaplajstromát összeállító bizottságot. Nyugdíjak: Özv. Soós Józsefné özvegyi ellátási díjának és gyermeke nevelési járulékának megállapítását kéri. A tanács javasolja, hogy az özvegynek 1744 kor. nyugdíjat és 1919-ig 343 korona nevelési járulékot szavazzon meg a közgyűlés. Blajsza Sándor börtönész nyugdíját 1680 koronában állapítja meg a mai köz­gyűlés. Berényi Ferenc küldönc-rendőr nyug­díját a közgyűlés 939 koronában és Juhász István küldönc-rendőr nyugdíját pedig 764 koronában állapítja meg. A tűzjelző állomások: Papp György főkapitány előadó jelen­tést tesz a tűzjelző állomások létesítéséről. Fischer Sándor elektrotechnikai vállalatával a város érintkezésbe lépett s nevezett cég el is készítette a tervezeteket és költségveté­seket, amely szerint az állomások berende­zése 24.100 egynéhány koronába kerülne. A mérnöki hivatal ezeket a költségvetés alapján házilag való elkészítésre kb. 20300 koronában állapította meg a költségvetést. Az állomások közül 14 nyilvános — utcán elhelyezett lenne, — a többi pedig könnyen hozzáférhető helyiségekben nyerne elhe­lyezést. A tanácsnak javaslata, hogy a köz­gyűlés szavazzon meg 24.000 koronát a tűz­jelző állomások berendezésére, fogadja el a tervezetet s jóváhagyás végett terjessze fel a belügyminiszterhez. A közgyűlés az elő­adói javaslatot elfogadja. A közúti költségelőirányzat. Varga Adolf törvényhatósági főmérnök bejelenti, hogy az 1913. és 1914. évekre összeállított közúti költségelőirányzatot a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyólag el­fogadta. A budapest—Kecskemét—félegyháza— szegedi út átkelő szakaszának felülvizsgá­lata és a korláti bazaltbánya rt. kötbér el­engedése iránti kérelme tárgyában érkezett elutasító kereskedelemügyi miniszteri rende­letet a mérnöki hivatal bemutatja. A köz­gyűlés a jelentést tudomásul veszi. TARCA. Bölcsek bölcse. Irta: B. P. — Jó reggelt mr. Green — mondta Szókratész — mikor a törvényszék előtt való, téren találkoztak. A megszólitott összeráncolta homlokát, mereven nézett az előtte állóra, aztán meg­dörzsölte szemét, mintha valami álmot akart volna onnan kiűzni. — Aztán szólt: — Jó reggelt: ön úgy látszik Szókratész, a nagy bölcselő. Úgy vélem legalább, hogy az ön képmása egyenlő azzal a kis bronzfejű aggastyánnal, aki ebéd­lőm konzolon áll. De azt hittem eddig, hogy ön egész más korszakban élt, nem a mos­taniban. — Amikor én itt vagyok, az az én korszakom. A korszak tartozik az ember­hez és nem ez ahoz. — Lehet. De — — Tudom, mit akar mondani. Ami önt megdöbbentette az, hogy engem élőnek lát. E körül csakugyan nagy titok forog, de a bennem lakó démon tiltakozik ennek fölvilágosítása ellen. De jegyezze meg egy­­szer s mindenkorra: az erős egyéniség soha­sem hal ki egészen. Abban a zavaros kér­désekben, melyeket törvényszékeinken és tanácstermeinkben a mai bölcsek oly meg­lepő értelmetlenséggel intéznek a vádlottak­hoz — ebben nyilvánul Szókratész szelleme. Megtörténik, hogy az illetőt, bolondnak és hazugnak tüntetik fel a hallgatóság előtt. Ez azonban nem határoz. Én itt vagyok. Helyemen vagyok és ne csodálkozzék azon, hogy ön is itt lát ezen a helyen, a törvény­­széki épület tere előtt. — De ilyen öltözékben. Egy Szókra­tész. Miként értsem ezt? — Ha a régi athéniek ruhájában jön­nék, utánam futnának a gyerekek és ki­kacagnának. Észrevenné a rendőr is és a törvény elé cipelne. Pedig bölcs törvény az, amit ép a bölcsnek kell, hogy köteles­sége legyen — tisztelje a törvényt és an­nak embereit. — Hm. Meglehet, hogy igaza van. De már erre az igazságra igyunk egyet. Jön? A bölcs mosolygott. Ez a mosoly egybefoglalta a gúny, az elismerés, a meg­vetés és feldicsőités vagy ötven gyönyörű szónoklatát. Ám szava ennyit mondott csak: — Köszönöm szives meghívását. Az utolsó ital, m­ilyet szomjas ajkam ivott, örökre elvette szomjúságomat. Itt is beszél­gethetünk. Mesélje el terveit, szándékait és én megmondom önnek — bölcsen fog-e cselekedni, vagy balgán. Most mr. Greenen volt a mosolygás sora. — Holnap tengeri fürdőre utazunk nőmmel és gyermekeimmel. Ugy­e ez okos cselekedet ? — Előre tudtam a választ, mert kér­désemre ma reggel már sokszor ugyanezt felelték. Még a hordár is, ki abból él, hogy az utazó uraságok holmiját viszi a pálya­udvarokra, azt mondta, hogy isten látja lelkét, szívesen utaznék ő is, ha módjában volna. De én, aki gondolkodni szoktam, szeretném tudni, okos dolog-e ez az uta­zás és utazási vágy, azért engedje meg, hogy pár kérdést intézzek önhöz. — Mondja meg kérem, miért utazik ön tulajdonképen ? — Miért? A magamfajta ember, ha egész éven át dolgozik, végre is megen­gedheti ezt magának. Ez egészségi szem­pontból is szükséges. — Nem elég világos a felelet. Mert ezzel csak azt magyarázta meg, hogy miért hagyja az ember időnként abba a munkát. Nem akarom a kérdést feszegetni, helyes-e ez a dolog, vagy sem, mert ez nem érde­kel. De mondja meg őszintén az igazi okot, hogy miért utazik? — Hiszen megmondtam. — Nem eléggé megokolva. Mert van­nak, akik kiveszik szabadságukat s a fő­városban maradnak — egészségi szempont­ból. És ezek? — Semmit sem ér szabadságuk. El­­penészednek ! Az embernek levegőváltozásra van szüksége, ezt a leghíresebb orvostaná­rok is igazolják. — Nem volna szíves megmondani : ha az ember szokott életmódján változ­tatni akar, mit óhajt leginkább — jót vagy rosszat ?

Next