Kecskeméti Ujság, 1913. április (6. évfolyam, 72-97. szám)
1913-04-01 / 72. szám
Kecskemét, 1913. április 1. Ara 2 fillér. ___ Kedd, VI. év 172. (I164.) sz. KECSKEMÉTI UJSAfl n—ia*3L.— Pererco !*erke*tö íi laptulajdonos: Előfizetési ár helyben . 8 korona Politikai napilap. no deti aviii a Vidékre 14 korona __ __ DR* KIS- GYULft ______ Telefonszám 176. A város parlamentjéből. Érdektelen tárgysorozat került a tek. törvényhatóság elé és igy bizony csak nagyon csekély érdeklődéssel indult meg ma reggel 9 órakor az ülés. Gróf Ráday Gedeon elnöklő főispán üdvözli a megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat és ezután dr. Dömötör Lajos bemutatja a polgármesteri jelentést a közigazgatás folyó évi február havi állapotáról. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi. Új tárgyak. A polgármesteri jelentés után Sándor István főjegyző lép az előadói emelvényre és bejelenti, hogy több póttárgy szabályszerűen bejelentvén, a tárgysorozatba felvétetett. Interpellációk. Gy. Papp József törvényhatósági biz. tag a kutak tisztántartása érdekében interpellál. A zárt kutak tavaszi tisztántartásával nincs megelégedve és ebben teljesen igaza lehet, mert Szegedy György tanácsnok mindjárt vállalkozott rá, hogy nagyobbgonddal tisztíttatja majd a város kutait. Szappanos Mihály csizmadiamester az ellen szólal fel, hogy a rendőrség mulatságok alkalmával nagyon nagy terheket ró a rendezőségekre azzal, hogy a drága napidíjjal járó rendőrközegeket nagy számmal küldik ki ellenőrzés végett s igy a fizetségek igen nagy összeget tesznek ki. Az interpellációra Papp György főkapitány, majd Bagi László h.polgármester válaszolnak, a tanács fog majd intézkedni. A földrengésjelző készülék. . Lapunk révén már ismeretes, hogy Mayerffy Zoltán törvényhatósági biz. tag indítványt terjesztett elő földrengésjelző készülékek felállításaira és kutató, mély fúrások végeztetésének kérelmezése iránt. Az írásban beterjesztett indítványt a közgyűlésen Mayerfi Zoltán részletesen megokolja. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. Sándor Isván főjegyző pedig bejelenti, hogy a tanács is elfogadásra javasolja az indítványt. A közigazgatás félévi állapota. A törvény kötelességévé teszi a törvényhatóságnak, hogy a közigazgatás állapotáról félévenként jelentést tegyen a kormányhoz. A jelentést a főjegyző bemutatja, a közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és elrendeli, hogy az 30 napra a közjegyzői hivatalban közszemlére tétessen ki. A halasi vasút. A halasi vasút két évre engedélyezett előmunkálati engedélye májusban lejár, a városi tanács javasolja, hogy a közgyűlés kérjen a kereskedelemügyi kormánytól újabb egy évre való meghosszabbítását az előmunkálati engedélynek, annyival is inkább, mert a halasi vasút ügyében a munka eddig egy pillanatra sem szünetelt s az eddig megszavazott hozzájárulás 420.000 koronát tesz. A meghosszabbítási kérelmet a közgyűlés magáévá teszi. Ezután a közgyűlés újraalakítja az esküdtek alaplajstromát összeállító bizottságot. Nyugdíjak: Özv. Soós Józsefné özvegyi ellátási díjának és gyermeke nevelési járulékának megállapítását kéri. A tanács javasolja, hogy az özvegynek 1744 kor. nyugdíjat és 1919-ig 343 korona nevelési járulékot szavazzon meg a közgyűlés. Blajsza Sándor börtönész nyugdíját 1680 koronában állapítja meg a mai közgyűlés. Berényi Ferenc küldönc-rendőr nyugdíját a közgyűlés 939 koronában és Juhász István küldönc-rendőr nyugdíját pedig 764 koronában állapítja meg. A tűzjelző állomások: Papp György főkapitány előadó jelentést tesz a tűzjelző állomások létesítéséről. Fischer Sándor elektrotechnikai vállalatával a város érintkezésbe lépett s nevezett cég el is készítette a tervezeteket és költségvetéseket, amely szerint az állomások berendezése 24.100 egynéhány koronába kerülne. A mérnöki hivatal ezeket a költségvetés alapján házilag való elkészítésre kb. 20300 koronában állapította meg a költségvetést. Az állomások közül 14 nyilvános — utcán elhelyezett lenne, — a többi pedig könnyen hozzáférhető helyiségekben nyerne elhelyezést. A tanácsnak javaslata, hogy a közgyűlés szavazzon meg 24.000 koronát a tűzjelző állomások berendezésére, fogadja el a tervezetet s jóváhagyás végett terjessze fel a belügyminiszterhez. A közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja. A közúti költségelőirányzat. Varga Adolf törvényhatósági főmérnök bejelenti, hogy az 1913. és 1914. évekre összeállított közúti költségelőirányzatot a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyólag elfogadta. A budapest—Kecskemét—félegyháza— szegedi út átkelő szakaszának felülvizsgálata és a korláti bazaltbánya rt. kötbér elengedése iránti kérelme tárgyában érkezett elutasító kereskedelemügyi miniszteri rendeletet a mérnöki hivatal bemutatja. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. TARCA. Bölcsek bölcse. Irta: B. P. — Jó reggelt mr. Green — mondta Szókratész — mikor a törvényszék előtt való, téren találkoztak. A megszólitott összeráncolta homlokát, mereven nézett az előtte állóra, aztán megdörzsölte szemét, mintha valami álmot akart volna onnan kiűzni. — Aztán szólt: — Jó reggelt: ön úgy látszik Szókratész, a nagy bölcselő. Úgy vélem legalább, hogy az ön képmása egyenlő azzal a kis bronzfejű aggastyánnal, aki ebédlőm konzolon áll. De azt hittem eddig, hogy ön egész más korszakban élt, nem a mostaniban. — Amikor én itt vagyok, az az én korszakom. A korszak tartozik az emberhez és nem ez ahoz. — Lehet. De — — Tudom, mit akar mondani. Ami önt megdöbbentette az, hogy engem élőnek lát. E körül csakugyan nagy titok forog, de a bennem lakó démon tiltakozik ennek fölvilágosítása ellen. De jegyezze meg egyszer s mindenkorra: az erős egyéniség sohasem hal ki egészen. Abban a zavaros kérdésekben, melyeket törvényszékeinken és tanácstermeinkben a mai bölcsek oly meglepő értelmetlenséggel intéznek a vádlottakhoz — ebben nyilvánul Szókratész szelleme. Megtörténik, hogy az illetőt, bolondnak és hazugnak tüntetik fel a hallgatóság előtt. Ez azonban nem határoz. Én itt vagyok. Helyemen vagyok és ne csodálkozzék azon, hogy ön is itt lát ezen a helyen, a törvényszéki épület tere előtt. — De ilyen öltözékben. Egy Szókratész. Miként értsem ezt? — Ha a régi athéniek ruhájában jönnék, utánam futnának a gyerekek és kikacagnának. Észrevenné a rendőr is és a törvény elé cipelne. Pedig bölcs törvény az, amit ép a bölcsnek kell, hogy kötelessége legyen — tisztelje a törvényt és annak embereit. — Hm. Meglehet, hogy igaza van. De már erre az igazságra igyunk egyet. Jön? A bölcs mosolygott. Ez a mosoly egybefoglalta a gúny, az elismerés, a megvetés és feldicsőités vagy ötven gyönyörű szónoklatát. Ám szava ennyit mondott csak: — Köszönöm szives meghívását. Az utolsó ital, milyet szomjas ajkam ivott, örökre elvette szomjúságomat. Itt is beszélgethetünk. Mesélje el terveit, szándékait és én megmondom önnek — bölcsen fog-e cselekedni, vagy balgán. Most mr. Greenen volt a mosolygás sora. — Holnap tengeri fürdőre utazunk nőmmel és gyermekeimmel. Ugye ez okos cselekedet ? — Előre tudtam a választ, mert kérdésemre ma reggel már sokszor ugyanezt felelték. Még a hordár is, ki abból él, hogy az utazó uraságok holmiját viszi a pályaudvarokra, azt mondta, hogy isten látja lelkét, szívesen utaznék ő is, ha módjában volna. De én, aki gondolkodni szoktam, szeretném tudni, okos dolog-e ez az utazás és utazási vágy, azért engedje meg, hogy pár kérdést intézzek önhöz. — Mondja meg kérem, miért utazik ön tulajdonképen ? — Miért? A magamfajta ember, ha egész éven át dolgozik, végre is megengedheti ezt magának. Ez egészségi szempontból is szükséges. — Nem elég világos a felelet. Mert ezzel csak azt magyarázta meg, hogy miért hagyja az ember időnként abba a munkát. Nem akarom a kérdést feszegetni, helyes-e ez a dolog, vagy sem, mert ez nem érdekel. De mondja meg őszintén az igazi okot, hogy miért utazik? — Hiszen megmondtam. — Nem eléggé megokolva. Mert vannak, akik kiveszik szabadságukat s a fővárosban maradnak — egészségi szempontból. És ezek? — Semmit sem ér szabadságuk. Elpenészednek ! Az embernek levegőváltozásra van szüksége, ezt a leghíresebb orvostanárok is igazolják. — Nem volna szíves megmondani : ha az ember szokott életmódján változtatni akar, mit óhajt leginkább — jót vagy rosszat ?