Kecskeméti Ujság, 1914. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-01 / 1. szám

r UJ) /ll-fa . (­ Kecskemét, 1914. január 1. Ára 4 fillér.­­ Csütörtök, VII. évf. 1. (1403.) sz. KECSKEMÉTI ÚJSÁG A mimim kisérletnyi intézmények és 3 tatai gazdák. A Kecskeméti Újság számára irta : Báró Kazy József, földmivelésügyi államtitkár. Azok között a közintézmények között, melyek a magyar mezőgazda­ság fejlesztésére szolgálnak, kiváló helyet foglalnak el a mezőgazdasági kísérletügyi intézmények, melyek ren­deltetése a mezőgazdasági termelés tisztázatlan kérdéseit tudományosan megalapozott tanulmányok alapján megoldani, a mezőgazdasági termé­nyek hamisítatlan forgalombahozatala érdekében szükséges kísérleteket, vizs­gálatokat végezni és a gazdáknak a termelés fokozása körül felmerülő bo­nyolult kérdésekben tanácsadással se­gítségére lenni. A mezőgazdasági kísérletügyi in­tézmények Magyarországon mintegy félszázados múlttal bírnak, de alig több egy évtizednél, hogy megindult az a folyamat, melynek eredményekép a zsenge növényből terebélyes fa nőtte ki magát, amely gyökereit, a kísérlet­ügyi intézmények egész sorát szétter­jesztette az egész országban, melyek útján felhozni igyekszik földünk rejtett kincseit és ezeket, dús koronájú leve­let az írott és nyomtatott szó útján — az egész ország közkincsévé tesz. A kísérletügyi intézmények fej­lesztését szükségessé tette a földmi­velésügyi kormányzatnak a több ter­melés előmozdítására irányuló törek­vése, melyben éppen ezekre az intéz­ményekre hárul elsőrendű feladat. A kísérletügyi intézmények kiépí­tésében újabban az állam nem marad magára, hanem egyes törvényhatósá­gok is segítségére jönnek a mező­­gazdaság ügyét szolgáló, részben ha­­soncélú intézmények létesítésével. Ezek között a törvényhatóságok között di­cséretes példaként áll Kecskemét vá­rosa is, mely számolva azzal, hogy az állam a maga erejével minden vidék­nek igényeit nem képes kielégíteni és az állami intézmények nem képesek minden feladatnak megfelelni, a föld­mivelésügyi kormány támogatásával maga állított fel vegyvizsgáló állo­mást. Ennek az állomásnak főhivatása tudományos vizsgálatokkal a termelő és fogyasztó érdekei felett őrködni, hogy minden termény abban a minő­ségben kerüljön a fogyasztóhoz, ami­nőben az anyaföld adta. Ekként kapcsolódik bele Kecs­kemét város intézkedése a mezőgazda­­­­sági kísérletügy országos szervezetébe, melyet előmozdítani, fejleszteni a hazánknak jól felfogott érdeke és kö­vetelménye. A kecskeméti gazdáknak, mint az ország minden gazdájának ezenkívül módjában áll a különböző kísérleti állomások támogatását, útbaigazítását is kikérni, melyek mindenkor készség­gel állanak a gazdáknak szolgálatára. Mernél az elmúlt esztendőben. Egy szomorúan bús esztendővel több, egy fájdalmasabb emlékkel, — mondjuk: — gazdagabbak vagyunk, végére értünk Isten segítségével ennek az esztendőnek, amelynél siralmasabb, szomorúbb nem igen volt nemcsak a magyar históriában, de a világtörténe­lem lapjai között. De hagyjuk a megemlékezést, szo­rítkozzunk a történelem száraz lap­jaira, amelyeken találjuk e város legnagyobb polgárát, Kada Eleket, mint egy mindig élő fogalmat, akinél na­gyobb polgára alig volt e városnak, s messzi jövőben sincs remény mind­ezekhez. Ha nincs is köztünk, de szel­leme itt lebeg közöttünk és minden év történetében helyet foglal, mert cselekedetei évtizedekig és beláthatat­lan időkig élnek a kecskeméti história lapjain, amelyet még az idő vas­fogai sem tudnak megemészteni! . . . Ámde lássuk a krónikást: 1912. év december 31-én lett rosszul a közgyűlés előtti órában nagy podesztánk, Kada Elek s az uj esztendő első lapszámá­ban ezzel a szomorú hírrel kellett kezde­nünk a szomorúnak ígérkező új­ esztendőt.­­ 1913. jan. 1-én csatolták Kecskeméthez a 12.000 holdas és mintegy 4000 lelket szám­láló Koháryszentlőrincet. Január 22-én lett öngyilkos a szomorú emlékű Baktay Mihály javadalmi ügyvezető. Február 1-én helyezték vissza Kecs­kemétre az osztálymérnökséget. Március 25-én Kardos Jenő dr. kecs­keméti származású fiatal orvos hivatásának áldozatul esvén, meghalt. Április 15-én a 6 milliós államköl­csön első félmillióját a pénzügyminiszter folyósította. Április 29-én a Militaerische Korres­pondenz hírül adta, hogy Kecskemét kato­nai állomásra állomástisztek fognak kine­veztetni. Április 27-iki közgyűlés elhatározta, hogy nyáron a hivatalos órák a városházán csak délelőtt tartatnak. Április 27-én volt az első repülés­­ Kecskeméten. Jó magyarjaink áhítattal szem­lélték az acélmadarat. Május 9-én. A közgyűlés által a munka­­nélkülieknek megszavazott 10,000 koronát a bizottság szétosztja. Május 13-án Nagy Pál erdőfőmérnök hosszasabb betegeskedés után elhalt. Május hó 27-én a kereskedelmi iskola részére 10,000 és a múzeum részére 200 ezer korona segélyt adott a kultuszminisz­térium. Június hó 25-én reggel 5 órakor adta hírül az öregtemplom nagy­harangja, hogy a legkitűnőbb ember, a város legelső polgára megszűnt létezni. Temetése június 27-én volt. Június 31. A közgyűlés Kada Elek néhai nagynevű polgármesterünk emlékét kegyelettel rendeli megőrizni. A közgyűlés elhatározta Kada szobor létesítését. Bakkay József főerdészt a közgyűlés megválasztja. Julius 8. Második évfordulója a nagy földrengésnek. Julius 15-iki közgyűlés augusztus hó 15-ikére meghirdeti a­­polgármesterválasztást. Julius 16. A városi tanács üléseit a hírlapírók részére nyilvánossá tették. Julius 21. A Kecskemét—kiskunhalas— kiskörös—kiskunmajsai gazdasági vasút köz­igazgatási bejárása. Augusztus 7-én, Kajetán napján ítélet­­idő volt Kecskeméten, a cegléd—monori vonalon ezrével tépte ki a fákat. Augusztus 11-én. A város előkelő pol­gárai Sándor Istvánt jelölték polgármes­ternek. Aug. 14-én megvették a ref. egyház telkét postapalotának. Aug. 15-én volt a gyorsírói kongresz­­szus Kecskeméten. Aug. 28-án választotta meg Kecskemét város törvényhatósága Sándor Istvánt Kecs­kemét város polgármesterévé. Aug. 28-án adta be Bagi László h. polgármester 42 évi buzgó hivataloskodása után nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Szeptember 2. A városi tisztviselők küldöttsége Sándor István polgármestert üdvözölte, aki nagyszabású program­mot adott a tisztviselőknek. Szept 3-án a főreáliskola telkére a város az állami jogügyi hivatallal megkötötte a szerződést. Szept. 10-én. Beterjesztették a zárszá­madást, mely 114,28478 kor. hiányt mutatott. Szeptember 11-én. A városi kórház dr. Vragassy Lipót személyében sebészfő­orvost kapott. Szept. 11. A belügyminiszter a 8-ik gyógyszertárat dr. Dömötör István helybeli gyógyszerésznek adományozta. Szept. 17. A boszniai okkupáció em­lékére a veterán Mollináriak szép ünnepsé­get tartottak. Szept. 18. Este óriási zivatar volt, nagy jégesővel, mely a szőlőben óriási ká­rokat tett. Szeptember 19-én Kada Endre nagy­nevű néhai polgármesterünk egyetlen fia meghalt. Szept. 21-én volt az utolsó gyalog­vásár a vásártéren. Szept. 26. A romjaiból újraépített zsidó templomot szép ünnepség keretében avat­ták fel. Október 22-én volt Sándor István pol­gármester tiszteletére az Otthonban 400 te­rítékes bankett. Október 25-én választotta meg a köz­gyűlés Dékány László h. polgármestert, Győrffy Pál főjegyzőt, Dömötör Lajos dr. tanácsost, Stringovits Gyula aljegyzőt és dr. Kiss József árvaszéki ülnököt. November 6. A mozgóképszínházat nagy ünnepségek keretében avatták fel s adták át hivatásának. Nov. 9. Elhatároztatott a gyalogvásár­nak a város belterületén leendő elhelyezése. Nov. 16. A restaurált református tem­plomot felavatták. Nov. 25-én közreadták a város jövő évi költségvetését. I .­­ cik .

Next