Kecskeméti Ujság, 1914. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-01 / 26. szám

2. »Ida! KECSKEMÉTI ÚJSÁG 26. (1428.) szü­a­­ ténelmi múltja és mostani jelentősége egy­aránt indokolttá teszi. * a) Duna jobbpartja: A választókerületek száma jelenleg jövőben a tablettáit B 1 fej is fogfájásnál, rheumánál, influenzánál stb. B elismert fájdalomcselepítőszer : A sokszor kisebb értékű készítményekkel utánozzák, H g hogy biztosan valódi Aspirint kapjunk, vegyük ff p­é. • .Bayer* féle Aspirin tablettákat Egy cső 20 %1 %­( a 0,5 gros tablettát tartalmaz ára­­­kor. 20 fill. gif’ ff» Utánzatokat utasítsunk vissza, « 16a h) Fiume város és kér. 1 1 e) Tisza bal partja: A választókerületek száma jelenleg jövőben Baranya vármegye 7 8 Pécs tjv. 1 2 Fejér vm. 5 5 Székesfehérvár tjv. 1 1 Győr vm. 3 2 Győr tjv. 1 2 Komárom vm. 4 4 Komárom tjv. 1 1 Moson vm. 2 3 Somogy vm. 8 9 Sopron vm. 6 6 Sopron tjv. 1 1 Tolna vm. 6 7 Vas vm. 10 11 Veszprém vm. 7 7 Zala vm. 9 10 b) Duna balpartja: Árva vm. 2 2 Bars vm. 4 4 Esztergom vm. 3 3 Hont vm. 3 3 Selmec-és Bélabánya M 1 Liptó vm. 2 2 Nógrád vm. 6 6 Nyitra vm. 11 10 Pozsony vm. 8 8 Pozsony tjv. 2 3 Trencsén vm. 8 7 Turóc vm. 2 2 Zólyom vm . 4 c) Duna—Tisza köze : Bácsbodrog vm. 12 12 Baja tjv. 1 1 Szabadka tjv. 2 2 Újvidék tjv. 1 1 Zombor tjv. 1 1 Csongrád vm. 4 3 Hódmezővásárhely tjv. 1 2 Szeged tjv. 2 3 Heves vm. 7 6 jásznagykunszoln. vm. 7 9 Pestpilissoltkiskunvm. 15 22 Budapest sz. főv. 9 22 Kecskemét tjv. 2 2 d) Tisza jobb partja: Abauj-Torna vm. 7 5 Kassa tjv. 1 2 Bereg vm. 4 4 Borsod vm. 6 6 Miskolc tjv. 2 2 Gömör és Kishont vm. 6 6 Sáros vm. 6 6 Szepes vm. 6 6 Ung vm. 4 3 Zemplén vm. 8 8 Békés vm. 6 7 Bihar vm. 12 12 Nagyvárad tjv. 1 2 Hajdú vm. 4 4 Debrecen tjv. 3 3 Máramaros vm­. 6 6 Szabolcs vm. 6 6 Szatmár vm. 8 8 Szatmárnémeti tjv. 1 1 Szilágy vm. 5 4 Ugocsa vm. 2 2 1) Tisza—Maros szöge: Arad vm. 7 7 Arad tjv. 1 2 Csanád vm. 3 3 Krassó-Szörény vm. 7 8 Temes vm. 9 9 Temesvár tvj. 1 2 Versec tjv. 1 1 Torontál vm. 12 13 Pancsova tjv. 1 1 g) Királyhágón túl: Alsó-Fehér vm. 7 4 Beszterce-Naszód vm­. 2 3 Brassó vm. 4 5 Csik vm. 4 4 Fogaras vm. 2 2 Háromszék vm. 7 5 Hunyad vm. 6 5 Kisküküllő vm. 3 3 Kolozs vm. 4 4 Kolozsvár tjv. 2 2 Maros-Torda vm. 5 4 Marosvásárhely tjv. 2 2 Nagyküküllő vm. 4 4 Szeben vm. 6 5 Szolnok-Doboka vm. 7 5 Torda-Aranyos vm. 4 3 Udvarhely vm. 5 5 Kecskemét vidékének gombái. A Kecskeméti Újság számára irta : Dr. Hollós László, a M. Tud. Akadémia I. tagja. Bpest. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia, 1913. Ez a munka a M. Tud. Ak. Math. és természettud. közlemények XXXII. kötetében 179 lap terjedelemmel jelen­t meg és Kecs­kemét vidékéről 1934 faj gombát sorol fel. Magyarországnak egyetlen vármegyéjéből sem ismertettek ennyi gombát és igy Kecskemét vidéke hazánk legjobban kiku­atott területe gombászati tekintetben. E munka előszavából idézem a kö­vetkezőket : „Kecskemét csaknem a közepén fek­szik a nagy Magyar Alföldnek s Közép- Európának ez a legnagyobb síksága telje­sen ismeretlen volt gombászati tekintetben. Ez az egyik körülmény, amely kutatásra buzdított. Gyűjtés közben kiderült, hogy homok­pusztáinkon olyan fajok is teremnek, melyek hegyvidékeinken nem fordulnak elő s mint a homokra jellemzők, csak Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália homokpusztáiról isme­retesek. E homokjellemző gombák túlnyomó része ismeretlen volt hazánkból, mivel my­­kológusaink mind hegyvidéken éltek és gyűjtöttek. Nemcsak érdekes, hazánkból nem isme­retes gombák kerültek elő Kecskemét vidéké­ről, hanem több mint 300, a tudományban eddig ismeretlen fajt is sikerült felfedeznem. A fentebbi szemponton kívül még m­ás ok­b­ól is szükségesnek tartottam gombáinkkal foglalkozni. Ugyanis a műveit nemzetek, mint mijdig, úgy ma is odaadóan kutatják és vizsgálják hazájuk gombáit, holott Ma­gyarország nagy része gombászati tekintet­ben még mindig ismeretlen, sőt a nagy Ma­gyar Alföldről semmiféle adataink sem vol­tak. Az ilyen, anyagi haszonnal nem járó kutató munkát hazafias kötelességből is tar­tozunk végezni, hogy ne kelljen a külföld előtt hátramaradottságunk miatt piron­kodnunk.“ A munka előszavából kitetszik, hogy Kecskemét vidékéről több mint négyszáz olyan gombafajt ismertettem, melyet eddig Magyarországban nem találtak és háromszáz­nál több, a tudományra nézve új faj gom­bát írtam le latin nyelven különböző folyó­iratokban. Szerénytelenség nélkül hihetem tehát, hogy munkásságom a külföldi myko­­lógusok előtt Kecskemétnek, Magyarország legjobban kikutatott területének is nevet szerez, főképen a számos, először innen le­írt, új faj gomba révén. Az összes eddig ismeretes, mintegy hatvanezer faj gomba la­tin jellemzését termőhelyeikkel együtt fel­veszi egy nagy, eddig 21 kötetben megjelent összefoglaló gombászati munka és így Kecs­kemét a világirodalomban is szerepel. A kecskeméti gombák felsorolásában minden egyes faj latin neve mellett ponto­san idézve van az irodalom, mely a meg­határozásra szolgált és így e munka nem­csak rendszerbe foglalja eddig talált gom­báinkat, hanem egyúttal útmutató is azok leírásának könnyű felkeresésére. A munka nem meghatározó könyv, hanem gombáink nyilvántartó jegyzéke, laikusnak hasznavehe­tetlen. A legkülönbözőbb termesztett és va­don élő növényeken élősködő gombák is fel vannak sorolva a munkában. Csak né­hány érdekeset említek fel a következőkben : A 429. számú, a „Leptoria Lycopersici“ a paradicsom leveleinek korai elszáradását okozza s igy érzékeny kártevő. Ezt az Ar­gentínából leirt gombát 1905-ben nálunk sok helyütt megtaláltam. 805. „Monilia cinerea“ a meggyfa virágjának időelőtti lehullását okozza s Kecskeméten némely évben a ter­més nagy részét elviszi. 1021. „Peronospora cubensis“, Cuba szigetéről feirt gombát a kecskeméti Műkertben a sárga­ dinnye leve­lén vettem észre. Ez a kártékony gomba az uborka levelén is él és Amerika egyes vi­dékein ma már annyira elhatalmasodott, hogy kétszeri permetezés nélkül nem is ter­melhetnének uborkát. 1025. „Expascus Pruni” a szilva táskásodását okozza. 1905-ben Kecs­keméten egyes helyeken csaknem az egész szilvatermést megrontotta. Kecskemét fontos kereskedelmi cikké­nek, a kajszinbaracknak gyümölcskereske­­dőknél válogatott, érett példányain többször találtam július elején a „Phyllosticta vindo­­bonensis” (52. sz.), melyet Thümen báró a bécsi piacon vett kajszinbarackról ír le. Fájának élő levelén megtaláltam az Ausztrá­liából ismeretes „Phyllosticta circumscissa" (53. sz.) Erősebben pusztítja a leveleket a „Clasterosporium Amygdalearum" (902. sz.) Ez nyáron kerek, vörös, elszáradó és kieső foltokat okoz és tőle a levelek olyanok lesz­nek, mintha söréttel lyukgatták volna össze. A kajszinbarackfa levelein ősszel a „Puccinia Pruni spinosae (1522. sz.) barna párnái je­lennek meg. Ugyanez a gomba a szilva és rokona, a kökény levelein is él. Az őszi barackfa és mandolafa leve­lein kerek foltokat idéz elő a „Cercospora circumscissa“ (922. sz.), mely a városi fa­iskola összes mandolafa-csemetéinek min­den egyes levelét meglepte 1906. év őszén. Az őszi barackfa leveleinek fodrosságát okozza az „Expascus deformans" (1028. sz.) A diófa levelein barna foltokat idéz elő a „Marssonia Juglandis“ (784. Sz.) Ez az éret­lenül lehullott dió zöld héján is bőven ta­lálható. NE FOGADJON EL MÁST MINT *­ TUNGSRAM DRÓTLÁMPÁT HAZAI GYÁRTMÁNY.ÓVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL! Gyártja: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Újpest 4.

Next