Kecskeméti Ujság, 1918. november (11. évfolyam, 242-266. szám)

1918-11-01 / 242. szám

XI. évfolyam, 242 (3843) szám.____________Ara S 20 ffiBlér.__________________Péntek, 1918. november 1. Előfizetési ár ^ Megjelenik minden nap helyben, hizb.z bonba f / 1 PP I f IP 1 I ! TI 1 nPl P E­gész évre . . 60 K 14 g" f \ W H M H I I 1 1 1 \ JI f f cRaptánnlap^ kivételével. Fé!évre . ■ . 30 K | 11^.431 iL*1 I M ^ I £ kJ I jJ/*Alapittatott 1907-ben. Vidékre, post­án küldve: A lap szellemi és anyagi Féléviévre •­­SS FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP­JA • • * ° adóhivatal adfelvilágositást Felelős szerkesztő: Dr. RÉTI GYULA Telefonszám : 176. Lapvezér: FEKETE JÓZSEF A béke ára Már Ausztria is el akar szakadni Ausz­triától. Csak magunk vagyunk még a Monarchiában. Csehország már önállóan berendezkedett, átvette független kezelését összes állami ügyeinek. Az olaszok ismét hevesen támadnak és biztos, hogy legalább Trentinót elveszik Ausztriától. Az osztrák­németek pedig kimondták csatlakozásukat a Német Birodalomhoz. Gróf Andrássy Gyula az utolsó közös külügyminiszter, akinek már nincs is joga, vagy csakis joga van, de értelme nincs, hogy magát közös kan­cellárnak hirdesse. Ami utolsó jegyzéket küldött Wilsonhoz és az összes ellenséges antant-hatalmakhoz, az is már teljesen el-­­ késett, noha Németországtól független békét könyörög a Monarchia számára. Minden feltételt elfogad, csakhogy már béke legyen. Egy utolsó jájszó Andrássynak ez a jegy­zéke, melynek szerény stílusa csak azért nem kelt részvétel se a Monarchiában, se külföldön, mert már elkésett. A történelem száguldásának nem lehet utána szaladni, azt meg kell előzni- Ha valaha, most áll az a régi mondás. Gouverner c’est prévoir. (Kormányozni annyi, mint előrelátni.) Meg­mondta I. Napóleon, hogy Ausztria mindig­­ elkésik egy gondolattal. Most is már meg-­­­alakult a „magyar nemzeti tanács.“ Károlyi­­ Mihály gróf népszerűsége nem is napról­­napra, de óráról-órára növekedik, százezren várják haza, mint miniszterelnököt és he­lyette József főherceget küldik le Bécsből homo regiusnak. Mint István főherceg ked­velt magyar nádort exponálták 1848-ban, mikor már szintén későn volt. Károlyi gróf már hónapokkal, hogy ne mondjuk, eszten­dőkkel előbb előre hirdették már a békét és mindazt, ami most történik. Rá se he­­derítettek, kinevették, megalázták és majd­nem perbe fogták. Fétistának csúfolták. Évek óta tartott összeköttetést, érintkezett személyesen ellenségeink táborával, ismerte Wilson intencióit, elfogadásra ajánlotta fel­tételeit, mikor még olcsón lehetett volna azokat teljesíteni. Az idő haladt, az események fordultak és az utolsó fordulónál rémülten vettük észre, hogy Károlyinak igaza volt. Beváltak Kas­sandra jóslatai mind egytől-egyig, még sú­lyosabban, még következetesebben, mint a­hogy képzeltük. A Sybillák könyvének me­séje felelevenedett! Sybilla összes könyveit meg lehetett volna szerezni olcsóbban, mint az utolsót, amit még tűzre nem dobott. Hát most már nekünk is csak egy könyvünk maradt az elbizakodás, az önkény, a terror korsza­kából, melyet most se tudnak, nem akarnak még befejezni. Az utolsó könyvet, a népek bibliáját, a népek szentségét, a nép sza­badságát, a nép akaratát kínálják nekünk. Most már drágán. Hazánk végveszedelmé­vel. De Andrássy, Tisza, Wekerle még most is a nép közé lövet. József főherceg engesz­tel. Bécs parancsol. Az osztrákok fenyetőz­­nek. Nagy ára lesz még a békének ! F. J. A Megmozdult Kecskemét A magyarság demonstrációja A városháza bizottsági termében tegnap délután 5 órára Kecskemét város polgársá­gának igen jelentékeny képviselete, mond­hatni minden társadalmi osztály és feleke­zet vezető egyéniségei értekezletre gyüle­keztek, hogy előkészítsék Magyarország leg­híresebb és legmagyarabb városának poli­tikai állásfoglalását a mai válságos politi­kai viszonyokkal szemben, amelyek végve­szedelembe sodorják az országot, ha erélyes magyar kéz és még erélyesebb magyar aka­rat gátat nem vet a további veszedelemnek. Az értekezlet hirtelen elhatározás folytán, spontán gyülekezet és ha e tény latbavéte­­lével állapítjuk meg, hogy már ez értekez­leten Kecskemét társadalmának és politikai pártjainak reprezentánsai olyan súlyban és számban jelentek meg, hogy az értekezlet feljogosítva érezhette magát arra, hogy a tettek mezejére lépjen, már most el lehet képzelni, hogy milyen döntő hatása lesz az egész ország politikai magatartása Kecs­kemét egész népének, 70.000 magyarságá­­­­nak politikai magatartása és irányadása,­­ mely vasárnap délelőtt 10 órakor fog meg- s nyilatkozni azon az óriási népgyűlésen, melynek megtartását az értekezlet által fel­hatalmazott végrehajtó bizottság elhatá­rozott. Mert az értekezletnek, amelyet dr. Hor­váth Mihály országgyűlési képviselő rövid ideig tartó akadályoztatása miatt Sándor István nyitott meg, mint kecskeméti polgár, már az ő lelkes és meggyőző szavai nyo­mán érezni kellett, hogy szó már nem hasz­nál, csak gyors, férfias és magyaros csele­kedet használ, hogy a tettek mezejére kell lépni, mert rendkívüli módokra, eszkö­zökre van szükség. Kecskemét társadalma nem kerülheti el, hogy politikailag egységes vélemény alapján szervezkedjen. Bódi a szocialisták nevében mondott nagy-­­ hatású beszédet, hangoztatta, hogy a proletár-­­­ság már cselekedett a hazáért, csatlakozik a­­ polgárság jogos mozgalmához. Fodor köz­­­zépiskolai tanár érdekesen fejtegette a há­ború és béke problémáit és erős kritikát­­ gyakorol a régi rendszer felett. Dr. Löwy Ödön gyújtó szavakkal az elhatározó tettet, a gyors cselekedetet állítja be legfőbb kö­vetelményül, mert ma már annyi idő sincs, hogy soká vitatkozhassunk egy elhatározás felett, Kecskemét polgárságának kötelessége, hogy az események elé kerüljön, röviden kimondja, hogy vállaljuk a Nemzeti Tanács programmját és annak a szellemében jár­junk el. Beszéde nyomán a piactérről föl­hangzik az ifjúság Hymnusza. Óriási tömeg tüntet a városháza előtt békéért, az ország függetlenségéért. A han­gulat a teremben izzó lesz, már ragyognak a szemek, Garzó Béla, Muraközy Gyula, He­­tessy Kálmán, Nagy Imre beszédei futótűz­ként járják át az ereket, mind az ország függetlenségéért lángol és már csak egy akarata van: akarni és küzdeni a függet­lenségért. Míg a szónokok a teremben fej­tegették álláspontjaikat Horváth Mihály a városháza főbejárata elől, Sándor István a városháza erkélyéről mond gyújtó beszédet a tüntető ifjúsághoz és polgársághoz. Az értekezleten közben a fiatalok vették át a szót és Tóth Sándor újságíró hatásos be­széde mély benyomást kelt. Nincs már véleményeltérés semmiféle irányban. S mert a cselekedetek idejében akarunk élni az értekezlet egyhangúan ki­mondja, hogy már most üdvözli a Nemzeti Tanácsot és vasárnap délelőtt 10 órára Kecskemét egész népét állásfoglalásra hívja fel. Az értekezlet egyhangúlag 30 tagú vég­rehajtóbizottságot kíván választani és e bi­zottság kezébe tette le e város politikai ügyeinek további intézését. A választást rö­videsen meg is ejtették, amiután az érte­kezlet szétoszlott és a megválasztott bizott­ság a legsürgősebb ügyek elintézésére a tárgyalásokat megkezdette. Ezután megalakult a nagybizottság, a­melynek elnöke lett dr. Horváth Mihály, alelnökei dr. Garzó Béla, Eötvös Nagy Imre és dr. Löwy Ödön. Tagjai Gömöry Sándor, Székey Béla, Szegedy Lajos, Lestár Béla, dr. Hajnóczy Iván, Werderber Ádám, Faragó Béla, Váczi János, Héjjas József, dr. Pásztor János, Kalapos János, Lugosi István, dr. Fodor János, Németh László, Móczár Gábor, dr. Hetessy Kálmán, Mura­közy Gyula, Csősz József és a helybeli la­pok szerkesztőségei. A bizottság azután megállapította a teen­dőket, nevezetesen legkésőbb vasárnap d. e. 10 órakor a városháza előtt naggy ülést tart,­ ­ amelyre a város közönséget ezúttal is meg-­­ hívja. Különben erről holnap vagy még ma­­ plakátokon fog a város lakossága értesülni. A nagygyűlésen ki fogják mondani, hogy a város polgársága csatlakozni fog a Nemzeti Tanácshoz és megalkotja a helyi szervezetet. Ki fogja nyilvánítani a nagygyűlés, mi Kecskemét polgárságának akarata, majd a határozati javaslatot fogják felolvasni és el­fogadni. Beszélni fognak dr. Horváth Mihály, dr. Garzó Béla, dr. Hetessy Kálmán, Eötvös Nagy Imre, Szegedi Lajos, dr. Löwy Ödön, Gömöry Sándor s valószínőleg Hock János és Révész István. A nagybizottság permanenciában marad és naponta este 6 órakor a városházán ülésezik. A

Next