Kelet-Magyarország, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
XXVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 15-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet, a gazdasági építőmunka és a pártélet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja. Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszaka Moszkva (MTI) Kedden a Kremlben megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka. Helyi idő szerint délelőtt tíz órakor nyitotta meg a Szövetségi Tanács ülését Konsztantyin Fegyin író, a tanács egyik legrégibb tagja A délelőtti ülésen egyhangúlag Alekszej Sityikovot választották a Szövetségi Tanács elnökévé. Sityikov 58 éves, a gorkiji mezőgazdasági főiskolán tanult, majd elvégezte az SZKP KB mellett működő pártfőiskolát. A háború után a szovjet Távol-Kelet pártszervezeteiben töltött be vezető funkciókat. 1957-ben választották meg a habarovszki határterületi pártbizottság első titkárának. A szovjet parlament Szövetségi Tanácsa kedd délelőtti ülésén megválasztotta a mandátumvizsgáló bizottság 3 tagját. A bizottság elnöke Vitalij Tyitov karagandai küldött lett A Szövetségi Tanács ezzel befejezte délelőtti ülését, amelyen részt vettek Leonyid Brezsnyev, Gennagyij Voronov, Andrej Kirilenko, Konsztantyin Mazurov, Nyikolaj Podgornij, Mihail Szuszlov, Pjott Sebészt és más szovjet vezetők. ★ Ugyancsak kedden kezdte meg munkáját a Nemzetiségi Tanács ülése is. A Nemzetiségi Tanács elnökévé egyhangúlag Jadgar Naszriggyinova képviselőnőt, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnökét választották meg. A Nemzetiségi Tanács jóváhagyta az ülésszak napirendjét és megválasztotta a 31 tagú mandátumvizsgáló bizottságot, amelynek elnöke Vlagyimir Sevcsenko, az ukrajnai Vorosilovgrád képviselője. A Nemzetiségi Tanács ülésén részt vesz Alekszej Koszigin, Arvid Pelse, Dmitrij Pobjanszkij, Alekszandr Selepin. Az üzbég Jadgar Naszrigugyinova, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának újonnan megválasztott elnöke 50 éves. A harmincas években a Ferganai-csatorna építkezésén dolgozott. Ezt követően a taskenti területi Komszomolszervezet vezetője, majd az Üzbég Komszomol Központi Bizottságának másodtitkára volt. A későbbiekben Jadgar Naszriggyinova az Üzbég SZSZK építőanyagipari minisztere, majd minisztertanácsának elnökhelyettese lett. ★ Az újonnan megválasztott szovjet parlament kedden megnyílt ülésszakán a két kamara — a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanács — délután ismét külön-külön ülést tartott. A képviselők meghallgatták és egyhangúlag jóváhagyták a mandátumvizsgáló bizottságok jelentéseit. A parlament ugyancsak délután megválasztotta az állandó bizottságok tagjait. A két kamara külügyi bizottságának elnöke Mihail Szuszlov, illetve Borisz Ponomarjov lett — mindketten a párt Központi Bizottságának titkárai. A jelenlegi ülésszakon létrehoztak egy új állandó bizottságot is, amely a természet védelmével foglalkozik. A szovjet parlament az elfogadott napirend értelmében szerdán választja meg a Legfelső Tanács elnökségét és a minisztertanácsot. Bizonyosra vehető, hogy az új kormány elnökéül ismét Alekszej Koszigint jelölik. A napirenden ezenkívül a Munkatörvénykönyv tervezetének megvitatása szerepel. Országos tanácskozás Mátészalkán a tsz-majorok helyreállításáról Busz MEZŐBER-kirendeltség minden károsult szövetkezet tervezési munkáját elvállalta Kedden délelőtt Mátészalkán, a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége székházában az ország minden megyéjéből és Budapestről tanácskozásra jöttek össze a MEZŐBER-kirendeltségek szakemberei. Az értekezleten megismerkedtek a feladattal. Huszonöt termelőszövetkezet majorjaiban okozott olyan károkat az árvíz, hogy ott jelentős tervezői munkára, felújításra, vagy új épületek tervezésére lesz szükség. A megbeszélésen három csoportba osztották az elvégzendő munkát: a megrongálódott, de javítással helyrehozható épületek terve, a régi helyen teljesen újjáépítendő épületek terve és végül az új és szakosított telepek kialakítása, ennek terve. A MEZŐBER szakemberei vállalták, hogy az első két csoportba tartozó terveket társadalmi munkában végzik el, csak a teljesen új majorok, vagy szakosított telepek terveiért számítanak tervezői díjat. Minden tervet soron kívül készítenek el a károsult termelőszövetkezeteknek. A tervezést végleges adatfelvétellel kezdik, majd a termelőszövetkezetekkel egyetértve — javaslataikkal, szaktanácsukkal segítenek a döntések meghozatalában — megkezdik a tervezést. A tervek kiterjednek a vízellátástól a szennyvízelvezetésig, a villany- és telefonvezetékek helyreállítására, valamennyi épület dokumentációjára, beleértve az anyag- és munkaerőszükségletet is. Megegyeztek abban, hogy a célnak megfelelő, lehetőleg egyszerűbb és legismertebb tervekkel dolgozzanak. A tipizált tervek megkönnyítik az anyagellátást és a kivitelezést. A tervezésben mind a húsz MEZŐBER-kirendeltség részt vesz, de a bonyolítást és a műszaki ellenőrzést a Szabolcs megyei kirendeltség végzi a szomszédos Hajdú és Borsod megyék segítségével. Előzetes megállapodások alapján kivitelezői kapacitás az építkezések többségére már van. Sajnos ezen a tanácskozáson is az anyaghiány vetette előre árnyékát. Jobban ki kellene használni a felső-tiszai folyamkavics kitermelési lehetőségeket. A tanácskozáson részt vettek a károsult termelőszövetkezetek vezetői is. Az értekezletről a partnertervezőkkel együtt utaztak ki a helyszínre, a munkák megkezdésére. Több megyei kirendeltség — a korábbi kapcsolatok eredményeként — már lényeges dokumentációkkal érkezett a megbeszélésre. A Hajdú megyeiek magukkal hozták a csengeri Lenin Tsz 10 000 férőhelyes juhtelepének és 430 férőhelyes tehénistálló anyagszükségleti és beruházási programját. A Borsod megyeiek a Fehérgyarmat környéki 9 termelőszövetkezet közös társulásában épülő 627 anyakocás szakosított sertéstelep hatósági kitűzésére készültek már fel A tanácskozás állásfoglalása szerint a tervek — a szövetkezetek döntése után — a legrövidebb időn belül elkészülnek. őszig igen rövid az idő és mire beköszönt a tél, az állatok felett is fedélnek kell lenni. Cs. B. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. JÚLIUS 15. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kongresszusi készülődés (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Az új oktatási év „menetrendje” Sportjelentéseink (5. oldal) (7. oldal) Segítség Szabolcs-Szatmárnak Naponta egymillió tégla s Új építőszázadot szervezett a néphadsereg A Tégla- és Cserépipari Egyesülés 186 gyárában a forró kánikulai napokban is helytállnak a dolgozók a forró kemencék mellett, hogy hatvanfokos hőségben is kocsira rakják az árvízkárosult házak újjáépítéséhez szükséges sok millió téglát. A körkemencék dolgozóinak május óta csak két vasárnapjuk volt. Az árvizes műszakok pluszeredménye eddig 12 millió tégla, így érték el, hogy a 186 gyár dolgozói most már hetek óta naponta egymillió téglát szállítanak az újjáépítéshez. Az egész helyreállításhoz szükséges 66 millió téglából pontosan az egyharmadát, 22 milliót szállítottak eddig Szabolcs-Szatmárba. Mint ismeretes, a Magyar Néphadsereg katonái eddig is példamutató bátorságot tanúsítottak az árvízvédelem idején és ugyancsak példás szorgalomról tettek tanúbizonyságot az újjáépítés kezdetén. Mint a Honvédelmi Minisztérium illetékesei közlik, a katonák, amikor el kellett vonulni a bajba jutott területekről, szinte kivétel nélkül kérték, hogy részt vehessenek az újjáépítés munkájában is. A kérések elsősorban árvízkárosult bajtársaik felé irányultak. De a katonák kérték, hogy ne tegyenek különbséget: elsősorban azokon az idős árvízkárosultakon szeretnének segíteni, akiknek a családjában nincs már kellő fizikai erő, hogy újjáépítsék hajlékukat. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei közlik: a személyi állomány részéről megnyilvánuló kezdeményezés, tenniakarás eredményeként — egyetértésben a helyreállítási kormánybizottsággal — a Magyar Néphadsereg a központi árvízalaphoz való hozzájáruláson kívül közvetlenül is részt vállal az árvízkárosultak megsegítésében. A helyi párt- és tanácsi vezetéssel összhangban a néphadsereg vállalta, hogy saját költségén felépíti 12 idős, egyedülálló lakos családi házát. Három többgyermekes családfenntartó, tartalékállományba helyezett katonatársuk házát ugyancsak térítésmentesen hozzák tető alá. További tizennyolc családnál szintén elvégzik az építési munkákat katonafiataljaink. Emellett a lakások berendezéséhez is segítséget nyújtanak. Az árvíz sújtotta területen a néphadsereg 33 házat épít fel és még számos családnak juttat támogatást. Közölték a minisztérium illetékesei azt is, hogy az építési munkákat július 20-án kezdik meg a katonák Csenger, Olcsvaapáti, Jánkmajtis, Kérsemjén, Nagyar, Tunyogmatolcs, Kisnamény, Császló, Csegöld, Fehérgyarmat és Géberjén helységekben. A lakásokat a tervek szerint szeptember 29-én, a fegyveres erők napján adják át. Az önként jelentkezett katonafiatalokból — a munkák szervezettségének biztosítására — építőszázadot hoztak létre, amelynek tagjai között ott vannak a határőrség és a karhatalom katonái is. Negyvennégy újabb pénzügyi szakember érkezett az Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságához az ország különböző részeiből, hogy még gyorsabbá tegyék az újjáépítési kölcsönök engedélyezését. A július 13-án, hétfőn estig beérkezett 2666 kérelmező közül már 2606-nak engedélyezték is hétfőn estig a kölcsönt. Ez azt jelenti, hogy a súlyosan károsult családoknak már több mint a fele kért és kapott hitelt lakóháza felépítéséhez, vagy helyreállításához. Kedden, július 14-én három újabb községben, Szamosszegen, Ököritófülpösön és Rápolton a Magyar Vöröskereszt megbízásából 922 000 forint ingókársegélyt fizettek ki az OTP megbízottai. Ezzel együtt már kilenc községben fizették ki az ingókárokért járó Vöröskereszt gyűjtötte segélyt. A meleg meggyorsította az érést Már a búzát aratják megyénkben Szabolcs-Szatmár megye közös gazdaságaiban jelenleg teljes erővel folynak az aratás munkái. Július közepén nagyjából már befejezték az árpaaratást és a legtöbb helyen áttértek a búza betakarítására. A hirtelen meleg gyorsította az érést, sok helyen párhuzamosan aratják az árpát és a búzát. A kalászosok területe megyénkben jelentős mértékben csökkent. Közel harminchétezer holddal kevesebbről várunk termést idén, mint a múlt évben. A csapadékos időjárás és a belvizek okozta káron kívül hozzájárult a terület csökkenéséhez az a négyezer holdnyi terület is, melyről az árvíz kipusztította a már elvetett kenyér- és takarmánygabonát. Viszont a terméskilátások, az egy holdra jutó termés örvendetesen javult. Az előzetes becslések adatai szerint őszi árpából 12,5 mázsás átlagot várnak a tavalyi 11,8- cal szemben. Rozs-Tritikáléból a termésbecslés azonos adatot mutat a tavalyival: 8,2 mázsát holdanként. A tavaszi árpa hozama is javult: a becslések holdankénti 10,4 mázsás átlagot jósolnak, szemben a tavalyi 8,9-cel. Erősen vitatott a búza termésbecslése: 13,4 mázsa, a tavalyi 11,9 után. Az illetékesek elrendelték ezért a búzaterület újrabecslését. A jövő héten, még az aratás befejezése előtt ez megtörténik. Az országos gépellátási gondok Szabolcsban sem csökkentek, annak ellenére, hogy — igen jó szervezéssel — az árvíz sújtotta területekről a betakarító gépeket átirányították oda, ahol van aratnivaló. Néha egy-egy kisebb alkatrészért a fél országot be kell járni. Emiatt az egyébként talán elegendő 434 arató-cséplő gépre, 146 kévekötő aratógépre és 130 rendrearató gépre nem minden esetben lehet számítani. Az illetékes főhatóságok elrendelték, hogy a kereskedelem a jövő évtől elsődlegesen érdekelt legyen az alkatrészellátásban is. (Prémiumfeltétel lesz.) Ez, sajnos, már nem segít az idei gondokon. Különösen fájdalmasan nélkülözik a termelőszövetkezetek a rendreavató gépeket, mert ezekre az elgyomosodott kalászosok betakarításánál égető szükség volna. A szervezőkre nagy feladat hárul a megfelelő táblák sorrendjének kijelölésénél, a gépek kiválasztásánál, a biztonságos és folyamatos üzemelés biztosításánál és a szemveszteség elkerülésénél. Viszont a termelőszövetkezeti mozgalom egységét és erejét dicséri, hogy — cserébe a betakarító gépekért — a most arató termelőszövetkezetek az árvíz sújtotta termelőszövetkezetekbe irányítottak szántó traktorokat, munkagépeket, szállító járműveket, egész nélkülözhető talajművelő gépparkjukat, hogy idejében megkezdhessék az árvíz borította földeken a jövő évi termés talajművelési élőmunkáit, szántást és vetést is. Ez utóbbira főleg az állattenyésztés számára még idén biztosítandó tömegtakarmányok megtermeléséhez van szükség. Szakemberek becslése szerint a szabolcsi állatállomány etetéséhez az árvizes területen a szántóföldek negyven százalékán kell még idén takarmánynövényeket termeszteni. Ez pedig nem kis feladatot ró azokra a közös gazdaságokra is, ahol — sajnos — nem aratnak idén. A magasabb átlagtermésert nem pótolják az árvíz miatt kiesett termést. Ezért idén megyénkben körülbelül a tavalyinál 37 ezer tonnával kevesebb kenyér- és takarmánygabona-termésre szár írazhatunk.