Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-05 / 3. szám
1999. január 5., kedd □ Képzőművészek segítő aukciója A nyíregyházi Barzó Endre Művészeti Társaság januárban jótékony célú aukciót szervez a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Az egyesület tagjai egy-egy művüket ajánlják fel árverésre. A gazdára talát képekért kapott pénzből jó szolgálatot tesznek a bajbajutottaknak. □ Mindentudó füzet Ha a középiskolát „kereső" nyolcadikos még nem kapott volna elegendő információt a továbbtanulást illetően, a Pályaválasztási tájékoztató 1999 című kiadványt beszerezheti Nyíregyházán, a Tanárodában (Búza u. 5.) □ Az élomfestő tárlata A vajai Vay Ádám Múzeumban a közelmúltban nyitották meg David Beeri festőművész tárlatát. Az alkotó 1982-től főfoglalkozású művész. Képeinek világát az államszerűség jellemzi. „Tátikázás" Kisvárdán Kisvárda (KM — K. J.) — Amatőr énekes szólisták részére rendeznek vetélkedőt a kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában január 9-én, délután három órától. — A Polip Hangszerbottal karöltve igyekeztünk tető alá hozni — a televízióban oly népszerű Kifutó című műsor mintájára — a „Kisvárdai Kifutó”-t — tájékoztatta lapunkat Szilágyi Zoltánná a program (fő)szervezője. — Az amatőrök versengésére jelentkezhetett minden olyan énekelni — „utánozni” — tudó szólista, aki már betöltötte a 14. életévét. Zenei kíséretről (play back) a fellépőnek kell majd gondoskodniuk. Nevezni két számmal lehetett, melyek közül — „élesben” — az egyiket fogja bemutatni a jelölt. A választási lehetőséget megadva, szeretnénk elkerülni az átfedéseket, ismétléseket. — Fontos tudnivaló még, hogy a fellépéssel kapcsolatos megbeszélést január 6- án, délután öt órától tartjuk. Erre minden benevezettet várunk, hiszen a produkciókon az utolsó simításokat a világot jelentő deszkára — vagyis a színpadra — lépés előtt akkor szeretnénk — közösen — elvégezni. Hangversenyek a fehérgyarmati Bárdos Lajos Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola gyakran ad hangversenyeket az épület aulájában, így volt ez karácsonykor is, amikor két gyermek- és egy felnőttkórus, fúvószenekar, énekes és hangszeres szólisták, színjátszók adtak közel kétórás műsort Molnár Károly felvétele A rendező halála Tokió (MTI) a 86 éves korában tokiói otthonában elhunyt Kinosita Keiszuke japán filmrendező. Legnagyobb sikerét Huszonnégy szem című alkotásával aratta, amely 1954-ben elnyerte az év legjobb filmjének járó japán díjat. Jamada Taicsi drámaíró értékelése szerint Kinosita az emberi gyengeség érzéseit és szépségét mutatta meg. A japán filmipar érdekében végzett munkásságáért a rendező 1984-ben megkapta a Felkelő Nap aranysugarakkal ékesített érdemrendjét. íí&'d'm KULTÚRA__ 6. oldal A költőgéniusz Kiskőrösön született Petőfi Sándor otthonra lelt minden kiskunfélegyházi polgár szívében Kiskunfélegyháza (MTI) . Kiskunfélegyháza apraja, nagyja, diákok és felnőttek együtt ünnepelték Petőfi Sándor születésének 176. évfordulóját. A megemlékezés a Petőfi Emlékháznál kezdődött, abban az épületben, amelynek helyén a Petrovics-család által bérelt ház állt, és amelynek homlokzatára már a kiegyezés éveiben, 1867-ben felkerült az emléktábla. Tóth Gyuláné, a helyi Petőfi Emlékbizottság elnöke mondott beszédet, amelyből kitűnt: a félegyháziak megszívlelték Móra Ferenc intelmét, miszerint „Petőfi-kultuszról akkor beszélhetünk, ha minden magyar szívében lesz neki egy tiszta szobája. Ahhoz pedig az kell, hogy ismerjük meg olyannak, amilyen volt.” Bár a szülőhely körüli vita hullámai elcsitultak mára és az irodalomtörténészek elfogadták, hogy a költőgéniusz Kiskőrösön jött világra. Kiskunfélegyháza, ahol Petőfi gyermekéveit töltötte, mégis szülöttének tekinti őt, otthonra lelt minden félegyházi szívében. A nagy odaadással ápolt Petőfi-kultusznak köszönhetően egyre nagyobb körben ismerik meg a kutatások eredményeit, tudni lehet, hogy kik voltak Sándorka Itt laktak Petőfiék a költő születésekor játszótársai, ki készített neki fűzfasípokat. A koszorúzás után az emlékháztól Köllő Miklós Petőfi-szobrához vonultak a félegyháziak és itt is számtalan koszorú került a talapzatra. A sokak által legszebbnek minősített Petőfi-szobor eredetileg Segesváron állt, 1922-től tiszteleghetnek előtte a félegyháziak, akik most a Petőfi Emlékbizottság és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kezdeményezésére egy új, egészalakos Petőfi-szobor létrehozása érdekében gyűjtenek. Remélik, hogy a világ magyarságának körében visszhangra talál a felhívás és jövőre július 31- én, a költő halálának 150. évfor-KM-reprodukció dulóján felállíthatják az erdélyi Fehéregyházán, ott, ahol a szabadságharc költője elesett. Az emlékünnepség zárásaként Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem címmel Juhász István gimnáziumi igazgató méltatta Petőfi Sándor jelentőségét az irodalomban és a magyar történelemben. Színházi bemutatók sora következik Az ifjúság édes madara századunk közepének Amerikájában játszódik Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) . Egymást követik a bemutatók a Móricz Zsigmond Színházban. Január 8-án Az ifjúság édes madara, 16-án A tanítónő kerül színre. Az ifjúság édes madara századunk közepének Amerikájában játszódik, dermesztő képet festve korról, közerkölcsről, a fosszilis tradíciók abszurditásáról csakúgy, mint a család szerepéről és téves szerepvállalásáról; de leginkább hitvallás ez a darab legfőbb dramaturgiai szervező eleméről, a művészetről. Hősei kisemberek és helyi hatalmasságok, művészek és kisszitű bűnözők, megannyi szuverén individuum, akik mégis a görög drámák sorsszerűsége szerint mozognak egy rajtuk túlnőtt, és számukra teljességgel idegen vitágban. A darabot Bal József rendezi, aki elsőként mutatkozik be a Móricz Zsigmond Színházban. Az előadás egyúttal Szabó Tünde jutalomjátéka is. A tanítónő történetének alapja egy napi hír. Egy napilap a századelőn megírta, hogy egy fiatal és szép tanítónőt valahol falun az egész ottani intelligencia el akarta csábítani. A csábítás senkinek sem sikerült, ellenben a lányt öngyilkosságba kergették. Bródy Sándor ebből a magból építette fel A tanítónő című drámáját. Változott-e, és ha igen, mennyit, a fiatal értelmiség helyzete majd egy évszázad alatt Magyarországon? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ az előadás, amelyet a fiatal rendező, Léner András állít színpadra. Ratkó szellemiségét ápolják Bővültek az országos versenyre benevezés kategóriái Nagykálló (KM — K. J.) — A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium — többek közreműködésével — Ratkó József szellemiségének megőrzésére tehetségkutató országos vers- és prózamondó versenyt hirdetett. Nevezni az alábbiak szerint lehet, illetve még lehet: Versmondó kategória: négy szabadon választott Ratkó-művel, egyet az alábbiak közül kell választani: Antigoné 4. sztatiszom („Sok szörnyű csodafajzat van...”); Segítsd a királyt! — az Öreg indító regölése („Király temet királyt...”); Éjszaka („Jön az éjszaka...”); Sebesült kard („Sebesült kard az éjszakában...”); és a Hetek irodalmi csoportosulásához tartozó további költők (Bella István, Kalász László, Raffai Sarolta, Ágh István, Buda Ferenc, Serfőző Simon) egy szabadon választott költeményével. Prózamondó kategória: két, Ratkó József tollából származó prózai alkotással (ajánljuk az Önéletrajz részleteit). Megzenésített vers kategória: két saját szerzeményű megzenésített Ratkó-vers előadásával. A kötelező versek és prózarészletek megtalálhatók az Interneten a Korányi Frigyes Gimnázium honlapján: http://www. extra.hu/koranyi, illetve bővebb anyag lelőhelye a http:/lutra. sztaki.hu—ratkó web-oldal. A versenyhez kapcsolódva további pályázati lehetőségeket írtak ki: — esszé kategóriában középiskolai magyartanárok vagy magyar munkaközösségek számára: A Ratkó József és a Hetek alkotói által képviselt értékek mai szemmel — címmel, illetve — fordítás kategóriában középiskolai nyelvtanárok, illetve nyelvi munkaközösségek számára: Ratkó József bármely versének vagy prózai művének idegen nyelvre történő fordítása. Nevezési határidő: 1999. január 15. A pályázatok beadásának határideje: 1999. március 15. A verseny döntőjének helyszíne: a Korányi Frigyes Gimnázium Nagykállóban, időpontja 1999. április 19. szombat. A jelentkezők számától függően a megyeszékhelyeken februárban területi döntőket szerveznek. A verseny díjai minden kategóriában azonosak: 1. díj 30 ezer forint, 220 ezer forint, a harmadik díj 10 ezer forint. A versennyel kapcsolatos információkat a 06/42/263- 443-as telefonon Szabóné Cseh Ágnestől lehet kérni. A nevezéseket az alábbi címre kérik: Korányi Frigyes Gimnázium, 4320 Nagykálló, Korányi u. 23., vagy e-mail: cseh.agnes@uze.net Ricsika Aranyosapáti (KM) — A legutóbbi Nyírségi Őszi Tárlaton is feltűnést keltett sajátos hangulatú grafikáival (metszeteivel, nyomataival) az Aranyosapáti közelében levő Ricsikán élő és dolgozó alkotóművész, Zimányi Alajos. A magánszeretet-otthont vezető református lelkész nemrég — amolyan karácsonyi üdvözletként — legújabb alkotásait küldte el szerkesztőségünkbe. Most a sorozatból a Karjaimba zárt Ricsika címűt közöljük. Zimányi Alajos: Karjaimba zárt Ricsika KM-reprodukció „Háromszögek'' Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A Hitelezőket Strindberg 1888-ban írta, harminckilenc éves korában, közvetlenül azután, hogy befejezte Júlia kisaszszony című drámáját. Az önéletrajzi motívumok egyértelműen kitapinthatók a Hitelezőkben. Maga a cím is a Vallomásokból származik, hiszen ott vádolja a feleségét először azzal, hogy vámpírként szívja ki belőle a gondolatokat, és szellemileg már évek óta belőle él. A regényben, akárcsak a darabban, a feleség első férjét Gustavnak hívják, de így hívták Strindberg első feleségének a volt férjét is, akitől Strindberg szinte egész életében félt. Ugyanakkor nemcsak Adolf alakjában jelennek meg önéletrajzi motívumok, hanem Gustaféban is, mert Strindberg ekkoriban már válni készült Siritől, és erősen foglalkoztatta a gondolat, hogy miként viselkedjen mint volt férj abban az esetben, ha Siri újra férjhez menne. Egyszerre van jelen tehát a darabban énképének két véglete: a szenzitív művészlélek, a gyenge férfi, a nők lábánál heverő, a megalázottságban szégyenletes örömöt érző áldozat, és a büszke, erős, könyörtelen és kegyetlen férfi, a nietzschei Übermensch, aki puszta akaraterejével képes epilepsziába és a halálba kergetni ellenfelét.