Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-01 / 22. szám

2. oldal Készülőül a portorosei konferenciára A dunai államok gazdasági együttműködése — Benes tervei Magyarországgal és a többi államokkal (Kolozsvár, januárius 31. A portorosei konferen­cia egy időben — februárius 21-én — nyílik meg a londoni konferenciával. Az egyiken a középeuró­pai államok, a másikon a nagyhatalmak miniszter­­elnökei vesznek részt. Mind a két konferenciának az az érdekessége, hogy a legyőzött államok is részt-­ vesznek rajta. Középeurópa léte, természetadta együttműködési szükségessége, a Duna követelte ki a portorosei konferenciát, melynek egyik legfonto­sabb ügye a tranzitókereskedelem szabályozása lesz. A másik fő pontja a valuta és bankügyek rendezése és végül mindazon gazdasági kérdések komplexuma, melyek a középeurópai konföderáció problémáját kiteszik. Egyébként az események összerakásából kitű­nik, hogy elérkezett a fejlődésnek az a korszaka, amikor a szomszédos és egymásrautalt államok a portorosei konferencia nélkül is keresik a kereske­delmi élet egymásba kapcsolódó szálait. Különösen Csehszlovákia áll elől jó példával, mely a bolgár békét sietve ratifikálva, egyszerre tárgyal Romániá­val, Olaszországgal, Jugoszláviával, hogy gazdasági szerződést hozzon létre. De hasonló törekvések kon­statálhatók minden más államnál is. Híreink itt következnek: A portorosei tanácskozások (Paris, januárius 31. Az utódállamok portorosei tanácskozásának tárgya lesz: a volt monarkia vas­­útanyagának felosztása, a­­hajótér feletti rendelkezés, az átmeneti forgalom szabályozása, a középeurópai személyforgalom megkönnyítése, szénegyezmény, posta- és távirdaügyek, valamint bankügyek. A mi­niszterelnökök tanácsa részéről előzetes megállapo­dás történt, hogy utasítani fogják az utódállamokat egyöntetű eljárásra. A konferencia végleges formá­ban fogja megállapítani az egységes középeurópai vámrendszert és a középeurópai hitel megszervezé­sét az egyes államoknak nyersanyaggal való ellá­tására. A portorosei konferencia, melyen nagy fon­tosságú politikai kérdésekre is kitérnek, februárius 21-én veszi kezdetét. Benes tervei az utódállamokkal (Budapest, jan. 31.) A magyar-jugoszláv vasúti közlekedés februárius második felében lép életbe. (Prága, jan. 31.) Benes a szövetségesek kíván­ságára februárius elején Párisba utazik. Az utazás összefügg a sztrájkkérdéssel. Azonkívül előterjesz­tést fog tenni Magyarországgal és Jugoszláviával való együttműködés terveire vonatkozólag. A népszövetség a nemzetközi kereskedelem szabályozásáért Párából jelentik. A népszövetség ideiglenes pénzügyi és gazdasági ügyi bizottsága a népszö­vetségbe tartozó államokhoz kérdést intéz a nem­zetközi kereskedelmi viszonyok szabályozása tár­gyában. E bizottság mindenekelőtt az európai gaz­dasági helyzet általános képét akarja megrajzolni. E bizottság legelső feladata a nemzetközi export és import kérdésének szabályozása, a monopolok ügye és a közös védekezés a tisztességtelen verseny ellen. A második fő probléma az élelmiszerekre és a nyersanyagokra vonatkozik. Rómából jelentik : Beneš cseh külügyminiszter útjának Rómában nagy fontosságot tulajdonítanak. Benes nk­ szerint Olaszország és Jugoszlávia között is megpróbálja helyreállítani a kereskedelmi kap­csolatot. Ami a cseh-szlovák és olasz kereskedelmi kapcsolatot illeti, meglehetősen nehéz feladat lesz, mert mind a két államnak hasonló ipara van és ezek konkurálnak egymással egész Közép európá­­ban és Balkánon. Rómában Benes a cseh kormány trienti kereskedelmi érdekeit is szabályozni akarja. (Radio.) A természetben tép kín-nyomon találkozunk szembeállított szélsőségekkel, hatással és ellenha­tással, sötétség és világossággal, meleg és hideggel, apály és dagállyal, asszony­ és emberivel, növé­­nyekné és állatoknál a be- és kilétegzéssel, az ál­lati testben végbemenő anyagcsere-mennyiség és minőségbeli kiegyenlítődésével, a szív összehúzásá­val és kitágulásával, a hang és folyadék hullám­­mozgásával, a centrifugális és centripetális erőkkel, a villamossággal, mágnesességgel és az e­lmek kémiai vonzódásával. A tű egyik végén bevezetett magnetizmus ellenkező értékül produkál a másik végén. Amit a dél vonz, azt az észak lasz­tja. Ha itt kiürül valami, amott valami megtelik. Egy bizo­nyos kikerülhetetlen kettősség hasítja kérész­ül a természetet, hogy minden dolog önmagéban fél le­gyen csupán, amely kiegészítését egy másik féllel feltétlenül megköveteli, így a szellem az anyagot, a férfiút az asszony­t, páros a páratlant, szubjektív az objektívet. Így van beteg és külső, fent és alant, mozgás és nyugalom, igen és nem. Minthogy a világ kettős, részei önmagukban is kettősek. A kis részek ugyanazt a rendszert mutat­ják, mint a nagy egész. Ez a kettős ellentétesség, ez apály és dagályé, az éj és napé, férfié és asz­­szonyé meg van egyetlen fenyőtöcskében, egyetlen búzaszemben és bármely állattörzs bármely egye­­dében. Ez az ellentétesség, amely az elemekben olyan hatalmasan jelentkezik, a kis határokon belül is megismétli magét. A terrr­észe búvárok például megfigyelték az állatvilágban, hogy egyik teremtményt sem tünteti ki a természet különö­sebben, hanem a meglevő és hiányzó tulajdonságok bizonyos kiegyenlítődésével lesz bennük az egyen­súly teljes. Ugyanazon teremtmény számláján az egyik testrész, vagy szellemi tulajdonság túlfejlett­­ségét, a másik rész gyöngesége leírja. Ha a fej és a nyak izmosabbak, ez a töng­és a végtagok ro­vására van így. (Folytatása következik.) JI JE JÜÉSt g WÍSÍÜ! Útbaigazítás az adóról Táblázat az új és a régi államterületek adórendszeréről (Kolozsvár, jan. 31. Saját tud.) Az alábbi ösz­­szeálltásban pontos adatok nyomán feltüntetjük a különböző adókat, melyek egyrészt Erdélyben, Bá­nátban és Tiszaháton, másrészt a régi királyság te­rületén vannak érvényben. Az új területek adóin érzik az a zavarodottság, hogy éppen abban az időben szakadtak el ezek a területek Magyarország­tól, mikor ott az állam a régi adórendszerből egy új és nagyobb gyökérzetű adórendszerre kívánt át­térni. Azonban a régiről még teljesen az újra át­térni nem tudott s igy mindkettő bizonyos érvénye­sülésben maradt, illetve érvényesüléshez jutott. Az új adórendszernek az is volt a szempontja, hogy egy nagy világgazdasági termelési rendre számított, Magyarországot ilyen kifejlődésben levőnek látta , ezekhez a távlatbeli arányokhoz alkalmazta a maga állami osztalékszerző rendszabályait. Ez a számí­tás azonban a bekövetkezett állambomlás folytán Magyarországon se tud beválni. Egyedül az elsza­kított területekre annál aránytalanabb azok ráter­­helése. Az egész Románia területére való átvitele is most átmenet nélküli meglepetés volna s a régál­­beli gazdasági fejlettséghez képest semmi arányos­ságba nem tudna jönni. Mégis ez az adórendszer is, de a régebbi ma­gyar adórendszer is együttes zavartságában rajta­­fekszik a csatolt új területeken. Íme ebből a hibri­­dumból kiágazó összes terhek igy következnek: Földbirtok adója. Földbirtok után fizetni kell a kataszteri tiszta jövedelem után 20 százalék föld­adó cimén s ugyanezen jövedelem további 20 szá­zaléka hadipótlék cimén. Továbbá a Földadó 30 százalékát kell fizetni általános jövedelmi pótadó­­ként s 5 százalékát orsz. betegápolási pótadóként. Házbirtok adója. Házbirtok után fizetni kell na­gyobb városokban a házbérjövedelemnek, vagy­ ha­szonértéknek 14 százalékát házbéradó címén, még Másik példa az erők elmélete a fizikában. Amit nyertünk erőben, azt elveszítjük időben és, megfor­dítva. Hogy a bolygók időnként eltérnek,­­ a har­madik példa. Az éghajlat és a talaj befolyása a politikai életre: ez a negyedik. A hideg klíma erő­sít. A terméketlen vidékeken nem pusztítanak a lá­zak, tigrisek, vagy skorpiók. Ugyanez a kettősség magyarázza meg az em­ber természetét és elhelyezkedését a természetben. Minden tulság fogyatkozást von maga után és min­den fogyatkozás tulságot. Minden édesnek meg van a maga keserűje és minden gonoszságnak a maga jósága. Minden kierőszakolása az örömnek hasonló fokú megtorlást von maga után. A mértéken túl ki­használt képesség a saját életével fizet. Minden­­kis cseppnyi értelemért ugyanannyi balgaság is rá jár. Ha nyertél egyben, veszteség ér másban. Ha növe­kedik a gazdaság, szaporodnak az élvezői is. Ha sokat gyűjtött a zsugori, a természet az emberből veszi ki, amit a fiókjaiba felhalmozott: a birtok gyarapszik, de a birtokos meghal. A természet gyű­löli a monopóliumokat és a kivételeket. Nem igye­keznek oly gyorsan elsimulni a tenger hullámai, mint amiképen a különböző helyzetek kiegyenlítő­désre törekszenek. Van egy nivelláló tényező, mely a nagyratörőt, az erőset, a gazdagot, a szerencsével megáldottat lényegében a többiekkel közös talajra rántja vissza. Legyen valaki túl erős, békebontó a társaságban és amellett rosz polgár, állását és hely­zetét meg nem becsülő, vagy akár rablóvezér, a­­ tengeri kalózok legveszedelmesebb fajtájából, — és­­ a természet megajándékozza őt egy sereg piros­pozsgás gyermekkel, akik szépen haladnak a falusi iskolában és a szeretet és a gond kisimítják az apa arcából a sötét vonásokat. Az is sikerül a termé­szetnek, hogy a gránit és a folymát vándoroljanak, hogy báránnyá szelídüljön a vad és igy legyen az egyensúly tökéletes. 14 százalékát hadipótlék cimén, csak az adónak a 30 és 5 százalékát áll. jövedelmi pótadó, illetve orsz. betegápolási pótadó cimén, kisebb városokban és községekben házbérjöve­delmek után 9—11 százalék házbéradót, bérbe nek­i adott házak lakrészei arányában 75 bánitól 8 lejis házosztályadót kell fizetni s a házbéradó összegé­­nek 30, a házosztályadónak 40 százalékát fizetik általános jövedelmi pótadóban, 5 százalékát beteg­­ápolási pótadóban. Segédfoglalkozásunk adója. A házi és mező­­gazdasági cselédek, ipari és kereskedelmi alkalma­­zottak után, ha havi fizetésük nem több 40 lejnél fizetnek 1—20 lejt­­. oszt. kereseti adó cimén s minden egyes családtag után külön 1 — 1 lejt. Családtagok adója. A föld- és házbirtokosok fizetnek családfejük és minden egyes családtag után 1—4 lejt II. oszt. kereseti adó cimén. A legkisebb iparosok adója. A segédnélküli iparosok a községekben és városokban fizetnek 6—24 lejt I. oszt. kereseti adó cimén, a segédekkel dolgozó iparosok a községekben fizetnek 14—40 lejt 1. oszt. kereseti adó cimén. A dolgozó középosztály adója. Az iparosok, a kereskedők, bérlők, orvosok, ügyvédek, mérnökök és egyéb szellemi szabad foglalkozást űzők tiszta kereseti nyereményük 10 százalékát fizetik 111. oszt. kereseti adó cimén, 10 százalékát hadipótlékban, a III. oszt. kereseti adónak 10—35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegá­po­­lási pótadóban. Az állandó havi vagy évi fizetésben lévők illetményük 3—10 százalékát fizetik IV. oszt. kere­seti adó cimén s az adónak 35 százalékát fizetik élt. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. beteg­ápolási pótadóban. Pénztőke utáni adók. A tőkekövetelések kamat­­jövedelme után annak 10 százalékát fizetik tőke­kamatadó címén s az adónak 60 százalékát hadi­pótlékban, 35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 szá­zalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban. — Az életjáradékot élvezők fizetik életjáradékuk után annak 2—10 százalékát tőkekamat- és járadékadó cimén s a többi járulékait mint a tőkekamatadónál. Adó a föld alól. A bányák műveléséből szár­mazó jövedelem után fizetni kell a jövedelem fíl százalékát bányaadó cimén s ez adóösszegnek a 60, illetve 35 és 5 százalékát hadipótlék, illetve álta­lános pótadó cimén. Vállalati társaságok adója. A nyilvános szá­madásra kötelezett részvénytársaságok, szövetke­zetek és egyéb vállalatok adóját mérlegszerű nyere­ségükre vetik ki, de ehhez a nyereséghez hozzá­számítják még a társaság által befizetett adókat, a tartalékalapok kamatját és szaporulatát, az aján­dékokat és egyéb ,meg nem adózott kiadásaikat. Az így összesugorított adóköteles nyereség után ala­paik rentabilitásához képest fizetik ennek a nye­reségnek 16—20 százalékát kereseti adó cimén s ennek az adónak 60, illetve 30 és 5 százalékát hadi- és egyéb pótlékok cimén. Az alaptőkék 1917. év utáni emelésében, ami emelést az osztalékolható jövedelemből tettek, azt a­­többletet is a nyereséghez számítják. Külön megadóztatás alá jön hadinyereség­adó címén az a többlet, amit 1915­­ 1920. évben az­­1909—1914. évi átlagos jövedelmen túlmenően ért el az illető vállalat. Ennek a többletnek 35—60 százaléka megy ebbe az új adóba. Még a hitel­­intézeteknek megvan az a külön adója, hogy be­téteik után a kamatok 10 százalékát fizetik tőke­­kamatadó címén. A jövedelem, a vagyon és a hadinyereség új adói. Az 5000 lejnyi, vagy ennél az évi jövedelem­nél magasabb jövedelem után progresszív módon fizetni kell 3 és fél , 5 százalék jövedelemadót. A 10000 lejnyi, vagy ennél magasabb értékű vagyon után fizetni kell az érték 01—0­5 százalékát vagyon­adó cimén. Az 1915—1920. év közötti nyereségek, ha nagyobbak a békebeli nyereségeknél, úgy fizetni kell ennek a többletnek az 5—45 százalékát hadi­­nyereségadó cimén. Egyéb adótörmelékek és a községi pótadók. Az elsorolt adókon kívül van még nyereményadó, hadmentességi díj, fegyveradó, vadászati adó, szál­lítási adó, vasúti hadi adó stb. A főadók összegét pedig végigönti vastag generálszószszal a városok és községek pótadója, mely immár mindenütt fel­megy az illető főadók 400—500 százalékára. A régi román királyság adói. 1. „Pondera“ cimén telekadó a föld és házbirtok haszonértéké­nek 6 és fél—13 százaléka. 2. „Latente“ cimén az I—III. oszt. kereseti adónak és a nyilvános szám­adású vállalatok adójának megfelelő adót, mely ál 1­6-tól 3000 lejig kiróható fix tételből, a lakásbér és üzlethelyiség 5—20 százalékát, a haszonbérlők a haszonbér 4 százalékát, a részvénytársaságok mér­leg szerinti nyereségük 10 százalékát és alaptőkéjük minden egyes ezer lejnyi részlete után 2 lejt mint állandó tételt. 3. Taxa asupra venitului capitalului mobiliar, 10 százalékos tőkekamatadó. 4. Impositul personal 4 lej­es személyenkénti adó, a II. osztályú kereseti adónak megfelelő személyi körre. 5. Taxa de 3°° asupra salariilor, a magyar IV. osztályú kereseti adónak megfelelő adó az állandó fizetések után, a magyar adó azonban a pótlékokkal felmegy a 14 százalékig. 6. Italmérési engedélyek adója. Ezeket az adókat 5—5 évről egyszerre vetik ki 3—3 tagú adókivető bizottságok. A régi román királyság­ban háborús adók e­­yáltalán nincsenek

Next