Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-01 / 22. szám
2. oldal Készülőül a portorosei konferenciára A dunai államok gazdasági együttműködése — Benes tervei Magyarországgal és a többi államokkal (Kolozsvár, januárius 31. A portorosei konferencia egy időben — februárius 21-én — nyílik meg a londoni konferenciával. Az egyiken a középeurópai államok, a másikon a nagyhatalmak miniszterelnökei vesznek részt. Mind a két konferenciának az az érdekessége, hogy a legyőzött államok is részt- vesznek rajta. Középeurópa léte, természetadta együttműködési szükségessége, a Duna követelte ki a portorosei konferenciát, melynek egyik legfontosabb ügye a tranzitókereskedelem szabályozása lesz. A másik fő pontja a valuta és bankügyek rendezése és végül mindazon gazdasági kérdések komplexuma, melyek a középeurópai konföderáció problémáját kiteszik. Egyébként az események összerakásából kitűnik, hogy elérkezett a fejlődésnek az a korszaka, amikor a szomszédos és egymásrautalt államok a portorosei konferencia nélkül is keresik a kereskedelmi élet egymásba kapcsolódó szálait. Különösen Csehszlovákia áll elől jó példával, mely a bolgár békét sietve ratifikálva, egyszerre tárgyal Romániával, Olaszországgal, Jugoszláviával, hogy gazdasági szerződést hozzon létre. De hasonló törekvések konstatálhatók minden más államnál is. Híreink itt következnek: A portorosei tanácskozások (Paris, januárius 31. Az utódállamok portorosei tanácskozásának tárgya lesz: a volt monarkia vasútanyagának felosztása, ahajótér feletti rendelkezés, az átmeneti forgalom szabályozása, a középeurópai személyforgalom megkönnyítése, szénegyezmény, posta- és távirdaügyek, valamint bankügyek. A miniszterelnökök tanácsa részéről előzetes megállapodás történt, hogy utasítani fogják az utódállamokat egyöntetű eljárásra. A konferencia végleges formában fogja megállapítani az egységes középeurópai vámrendszert és a középeurópai hitel megszervezését az egyes államoknak nyersanyaggal való ellátására. A portorosei konferencia, melyen nagy fontosságú politikai kérdésekre is kitérnek, februárius 21-én veszi kezdetét. Benes tervei az utódállamokkal (Budapest, jan. 31.) A magyar-jugoszláv vasúti közlekedés februárius második felében lép életbe. (Prága, jan. 31.) Benes a szövetségesek kívánságára februárius elején Párisba utazik. Az utazás összefügg a sztrájkkérdéssel. Azonkívül előterjesztést fog tenni Magyarországgal és Jugoszláviával való együttműködés terveire vonatkozólag. A népszövetség a nemzetközi kereskedelem szabályozásáért Párából jelentik. A népszövetség ideiglenes pénzügyi és gazdasági ügyi bizottsága a népszövetségbe tartozó államokhoz kérdést intéz a nemzetközi kereskedelmi viszonyok szabályozása tárgyában. E bizottság mindenekelőtt az európai gazdasági helyzet általános képét akarja megrajzolni. E bizottság legelső feladata a nemzetközi export és import kérdésének szabályozása, a monopolok ügye és a közös védekezés a tisztességtelen verseny ellen. A második fő probléma az élelmiszerekre és a nyersanyagokra vonatkozik. Rómából jelentik : Beneš cseh külügyminiszter útjának Rómában nagy fontosságot tulajdonítanak. Benes nk szerint Olaszország és Jugoszlávia között is megpróbálja helyreállítani a kereskedelmi kapcsolatot. Ami a cseh-szlovák és olasz kereskedelmi kapcsolatot illeti, meglehetősen nehéz feladat lesz, mert mind a két államnak hasonló ipara van és ezek konkurálnak egymással egész Közép európában és Balkánon. Rómában Benes a cseh kormány trienti kereskedelmi érdekeit is szabályozni akarja. (Radio.) A természetben tép kín-nyomon találkozunk szembeállított szélsőségekkel, hatással és ellenhatással, sötétség és világossággal, meleg és hideggel, apály és dagállyal, asszony és emberivel, növényekné és állatoknál a be- és kilétegzéssel, az állati testben végbemenő anyagcsere-mennyiség és minőségbeli kiegyenlítődésével, a szív összehúzásával és kitágulásával, a hang és folyadék hullámmozgásával, a centrifugális és centripetális erőkkel, a villamossággal, mágnesességgel és az elmek kémiai vonzódásával. A tű egyik végén bevezetett magnetizmus ellenkező értékül produkál a másik végén. Amit a dél vonz, azt az észak lasztja. Ha itt kiürül valami, amott valami megtelik. Egy bizonyos kikerülhetetlen kettősség hasítja kérészül a természetet, hogy minden dolog önmagéban fél legyen csupán, amely kiegészítését egy másik féllel feltétlenül megköveteli, így a szellem az anyagot, a férfiút az asszonyt, páros a páratlant, szubjektív az objektívet. Így van beteg és külső, fent és alant, mozgás és nyugalom, igen és nem. Minthogy a világ kettős, részei önmagukban is kettősek. A kis részek ugyanazt a rendszert mutatják, mint a nagy egész. Ez a kettős ellentétesség, ez apály és dagályé, az éj és napé, férfié és aszszonyé meg van egyetlen fenyőtöcskében, egyetlen búzaszemben és bármely állattörzs bármely egyedében. Ez az ellentétesség, amely az elemekben olyan hatalmasan jelentkezik, a kis határokon belül is megismétli magét. A terrrésze búvárok például megfigyelték az állatvilágban, hogy egyik teremtményt sem tünteti ki a természet különösebben, hanem a meglevő és hiányzó tulajdonságok bizonyos kiegyenlítődésével lesz bennük az egyensúly teljes. Ugyanazon teremtmény számláján az egyik testrész, vagy szellemi tulajdonság túlfejlettségét, a másik rész gyöngesége leírja. Ha a fej és a nyak izmosabbak, ez a töngés a végtagok rovására van így. (Folytatása következik.) JI JE JÜÉSt g WÍSÍÜ! Útbaigazítás az adóról Táblázat az új és a régi államterületek adórendszeréről (Kolozsvár, jan. 31. Saját tud.) Az alábbi öszszeálltásban pontos adatok nyomán feltüntetjük a különböző adókat, melyek egyrészt Erdélyben, Bánátban és Tiszaháton, másrészt a régi királyság területén vannak érvényben. Az új területek adóin érzik az a zavarodottság, hogy éppen abban az időben szakadtak el ezek a területek Magyarországtól, mikor ott az állam a régi adórendszerből egy új és nagyobb gyökérzetű adórendszerre kívánt áttérni. Azonban a régiről még teljesen az újra áttérni nem tudott s igy mindkettő bizonyos érvényesülésben maradt, illetve érvényesüléshez jutott. Az új adórendszernek az is volt a szempontja, hogy egy nagy világgazdasági termelési rendre számított, Magyarországot ilyen kifejlődésben levőnek látta , ezekhez a távlatbeli arányokhoz alkalmazta a maga állami osztalékszerző rendszabályait. Ez a számítás azonban a bekövetkezett állambomlás folytán Magyarországon se tud beválni. Egyedül az elszakított területekre annál aránytalanabb azok ráterhelése. Az egész Románia területére való átvitele is most átmenet nélküli meglepetés volna s a régálbeli gazdasági fejlettséghez képest semmi arányosságba nem tudna jönni. Mégis ez az adórendszer is, de a régebbi magyar adórendszer is együttes zavartságában rajtafekszik a csatolt új területeken. Íme ebből a hibridumból kiágazó összes terhek igy következnek: Földbirtok adója. Földbirtok után fizetni kell a kataszteri tiszta jövedelem után 20 százalék földadó cimén s ugyanezen jövedelem további 20 százaléka hadipótlék cimén. Továbbá a Földadó 30 százalékát kell fizetni általános jövedelmi pótadóként s 5 százalékát orsz. betegápolási pótadóként. Házbirtok adója. Házbirtok után fizetni kell nagyobb városokban a házbérjövedelemnek, vagy haszonértéknek 14 százalékát házbéradó címén, még Másik példa az erők elmélete a fizikában. Amit nyertünk erőben, azt elveszítjük időben és, megfordítva. Hogy a bolygók időnként eltérnek, a harmadik példa. Az éghajlat és a talaj befolyása a politikai életre: ez a negyedik. A hideg klíma erősít. A terméketlen vidékeken nem pusztítanak a lázak, tigrisek, vagy skorpiók. Ugyanez a kettősség magyarázza meg az ember természetét és elhelyezkedését a természetben. Minden tulság fogyatkozást von maga után és minden fogyatkozás tulságot. Minden édesnek meg van a maga keserűje és minden gonoszságnak a maga jósága. Minden kierőszakolása az örömnek hasonló fokú megtorlást von maga után. A mértéken túl kihasznált képesség a saját életével fizet. Mindenkis cseppnyi értelemért ugyanannyi balgaság is rá jár. Ha nyertél egyben, veszteség ér másban. Ha növekedik a gazdaság, szaporodnak az élvezői is. Ha sokat gyűjtött a zsugori, a természet az emberből veszi ki, amit a fiókjaiba felhalmozott: a birtok gyarapszik, de a birtokos meghal. A természet gyűlöli a monopóliumokat és a kivételeket. Nem igyekeznek oly gyorsan elsimulni a tenger hullámai, mint amiképen a különböző helyzetek kiegyenlítődésre törekszenek. Van egy nivelláló tényező, mely a nagyratörőt, az erőset, a gazdagot, a szerencsével megáldottat lényegében a többiekkel közös talajra rántja vissza. Legyen valaki túl erős, békebontó a társaságban és amellett rosz polgár, állását és helyzetét meg nem becsülő, vagy akár rablóvezér, a tengeri kalózok legveszedelmesebb fajtájából, — és a természet megajándékozza őt egy sereg pirospozsgás gyermekkel, akik szépen haladnak a falusi iskolában és a szeretet és a gond kisimítják az apa arcából a sötét vonásokat. Az is sikerül a természetnek, hogy a gránit és a folymát vándoroljanak, hogy báránnyá szelídüljön a vad és igy legyen az egyensúly tökéletes. 14 százalékát hadipótlék cimén, csak az adónak a 30 és 5 százalékát áll. jövedelmi pótadó, illetve orsz. betegápolási pótadó cimén, kisebb városokban és községekben házbérjövedelmek után 9—11 százalék házbéradót, bérbe neki adott házak lakrészei arányában 75 bánitól 8 lejis házosztályadót kell fizetni s a házbéradó összegének 30, a házosztályadónak 40 százalékát fizetik általános jövedelmi pótadóban, 5 százalékát betegápolási pótadóban. Segédfoglalkozásunk adója. A házi és mezőgazdasági cselédek, ipari és kereskedelmi alkalmazottak után, ha havi fizetésük nem több 40 lejnél fizetnek 1—20 lejt. oszt. kereseti adó cimén s minden egyes családtag után külön 1 — 1 lejt. Családtagok adója. A föld- és házbirtokosok fizetnek családfejük és minden egyes családtag után 1—4 lejt II. oszt. kereseti adó cimén. A legkisebb iparosok adója. A segédnélküli iparosok a községekben és városokban fizetnek 6—24 lejt I. oszt. kereseti adó cimén, a segédekkel dolgozó iparosok a községekben fizetnek 14—40 lejt 1. oszt. kereseti adó cimén. A dolgozó középosztály adója. Az iparosok, a kereskedők, bérlők, orvosok, ügyvédek, mérnökök és egyéb szellemi szabad foglalkozást űzők tiszta kereseti nyereményük 10 százalékát fizetik 111. oszt. kereseti adó cimén, 10 százalékát hadipótlékban, a III. oszt. kereseti adónak 10—35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban. Az állandó havi vagy évi fizetésben lévők illetményük 3—10 százalékát fizetik IV. oszt. kereseti adó cimén s az adónak 35 százalékát fizetik élt. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban. Pénztőke utáni adók. A tőkekövetelések kamatjövedelme után annak 10 százalékát fizetik tőkekamatadó címén s az adónak 60 százalékát hadipótlékban, 35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban. — Az életjáradékot élvezők fizetik életjáradékuk után annak 2—10 százalékát tőkekamat- és járadékadó cimén s a többi járulékait mint a tőkekamatadónál. Adó a föld alól. A bányák műveléséből származó jövedelem után fizetni kell a jövedelem fíl százalékát bányaadó cimén s ez adóösszegnek a 60, illetve 35 és 5 százalékát hadipótlék, illetve általános pótadó cimén. Vállalati társaságok adója. A nyilvános számadásra kötelezett részvénytársaságok, szövetkezetek és egyéb vállalatok adóját mérlegszerű nyereségükre vetik ki, de ehhez a nyereséghez hozzászámítják még a társaság által befizetett adókat, a tartalékalapok kamatját és szaporulatát, az ajándékokat és egyéb ,meg nem adózott kiadásaikat. Az így összesugorított adóköteles nyereség után alapaik rentabilitásához képest fizetik ennek a nyereségnek 16—20 százalékát kereseti adó cimén s ennek az adónak 60, illetve 30 és 5 százalékát hadi- és egyéb pótlékok cimén. Az alaptőkék 1917. év utáni emelésében, ami emelést az osztalékolható jövedelemből tettek, azt atöbbletet is a nyereséghez számítják. Külön megadóztatás alá jön hadinyereségadó címén az a többlet, amit 1915 1920. évben az1909—1914. évi átlagos jövedelmen túlmenően ért el az illető vállalat. Ennek a többletnek 35—60 százaléka megy ebbe az új adóba. Még a hitelintézeteknek megvan az a külön adója, hogy betéteik után a kamatok 10 százalékát fizetik tőkekamatadó címén. A jövedelem, a vagyon és a hadinyereség új adói. Az 5000 lejnyi, vagy ennél az évi jövedelemnél magasabb jövedelem után progresszív módon fizetni kell 3 és fél , 5 százalék jövedelemadót. A 10000 lejnyi, vagy ennél magasabb értékű vagyon után fizetni kell az érték 01—05 százalékát vagyonadó cimén. Az 1915—1920. év közötti nyereségek, ha nagyobbak a békebeli nyereségeknél, úgy fizetni kell ennek a többletnek az 5—45 százalékát hadinyereségadó cimén. Egyéb adótörmelékek és a községi pótadók. Az elsorolt adókon kívül van még nyereményadó, hadmentességi díj, fegyveradó, vadászati adó, szállítási adó, vasúti hadi adó stb. A főadók összegét pedig végigönti vastag generálszószszal a városok és községek pótadója, mely immár mindenütt felmegy az illető főadók 400—500 százalékára. A régi román királyság adói. 1. „Pondera“ cimén telekadó a föld és házbirtok haszonértékének 6 és fél—13 százaléka. 2. „Latente“ cimén az I—III. oszt. kereseti adónak és a nyilvános számadású vállalatok adójának megfelelő adót, mely ál 16-tól 3000 lejig kiróható fix tételből, a lakásbér és üzlethelyiség 5—20 százalékát, a haszonbérlők a haszonbér 4 százalékát, a részvénytársaságok mérleg szerinti nyereségük 10 százalékát és alaptőkéjük minden egyes ezer lejnyi részlete után 2 lejt mint állandó tételt. 3. Taxa asupra venitului capitalului mobiliar, 10 százalékos tőkekamatadó. 4. Impositul personal 4 lejes személyenkénti adó, a II. osztályú kereseti adónak megfelelő személyi körre. 5. Taxa de 3°° asupra salariilor, a magyar IV. osztályú kereseti adónak megfelelő adó az állandó fizetések után, a magyar adó azonban a pótlékokkal felmegy a 14 százalékig. 6. Italmérési engedélyek adója. Ezeket az adókat 5—5 évről egyszerre vetik ki 3—3 tagú adókivető bizottságok. A régi román királyságban háborús adók eyáltalán nincsenek