Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-01 / 22. szám

4. oldal. •——IBN­ Ib­i..... A konkordátum ellen (Bukarest, jan. 31.) Az egyetemek teológiai­ fakultásai tiltakozó feliratot intéztek a kormányhoz, a konkordátum ellen. A kamara és szenátus lelkész tagjai hétfőn összeülnek, hogy tiltakozzanak a konkordátum ellen. HÍREK © © © Előfizetési felhívás! A „Keleti Újság“ kiadóhivatala februárius elsejével új előfizetést nyit a lapra. A „Keleti Újság“ ma Erdély­nek és a kapcsolt részeknek legnagyobb, legelterjedet­­tebb és a legjobban szerkesztett magyar napilapja. Ve­zércikkei esemény­ei a napnak és egyetlen újság Erdély­­ben, amely naponta eredeti tárcát közöl a legjobb írók tollából Berlini, bécsi, prágai, budapesti tudósítói állan­dóan tájékoztatnak a világeseményekről, bukaresti és vidéki tudósítóhálózata a legjobban és legmegbízhatób­­ban kiépített. Előfizetési árak: Egy hónapra 25 Lej, Negyedévre 70 Lej, Félévre 130 Lej, Egész évre 240 Lej, Előfizetési árak a „NAPKELETTEL“ együtt: Félévre 175 Lej, Egész évre 330 Lej, A „Keleti Újság“ kiadóhivatala. — Emerson-essay a „Keleti Újság“-ban. A múlt évben egy hosszabb tárcaközlemény keretében közöltük már a nagy amerikai gondolkodónak egyik legszebb értekezését a „Művek és napok“-ot. Megírtuk akkor szerzőjéről, kit a magyar közönség legnagyobb része sajnos csak nevéről ismerhet, hogy egyike volt az emberi szellem legkiválóbb képviselőinek, ki értékre és hatása rendkivüliségére nézve. Shakespeare, Dante, Luther és a többi leg­nagyobbak sorában foglal helyet. Magyarul eddig csak­ egy kötete jelent meg 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában: „Az emberi szellem képviselői“ Szász Károly fordításában, de ehhez is csak a közönségnek egy kis része jutha­tod hoz­zá. Most egy második értekezését, a „Ki­egyenlítődést" közli tárcájában a „Keleti Újság“ amely ugyancsak először lát napvilágot magyar nyelven. Ez Emerson filozófiájának egyik alapvető tanulmánya, melyben már körvonalazza híres ka­rakter-elmélet és a tévedésektől, igyekszik meg­szabadítani a természet szépségét és igazságos be­rendezkedését. A szöveghű és költői fordítás Steif Antal és Szentimrei Jenő munkája. — A vasutasok új javadalmazása. Bukaresti értesülés szerint legközelebb rendelet jelenik meg a CFR­ tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak új javadalmazásáról. Az iparügyi kongresszuson történt a minisztériumi bejelentés, mely szerint a vasutasok a nemrég történt százszázalékos teheráru tarifaeme­lés jövedelméből húszszázalékot fognak kapni külön prémium gyanánt. — Ady Endre emlékezete. Január 26.-án volt második esztendeje, hogy a félelmetesen ragyogó, kivételes fényű meteor lefutott a beborult magyar égről. A „Napkelet“ ma piacra kerülő új számában kegyeletes sorokban áldoz Ady szellemének Szent­imrei Jenő emelkedett írása, de áldozatot mutat be Ady szellemének a nagyszerűen összeállított szám minden sora és igy tettekben bizonysága az erdélyi kultúra nagyrahivatottságának, útban a cél felé, me­lyet Ady a „Vallomások és tanulmányok”ban Er­délynek kijelölt. Egy eddig teljesen ismeretlen Ady­­verset is bemutat a szám, mely egyúttal az első alkalom, hogy erdélyi folyóiratban találkozzon a p­olitikai határokkal széttagolt magyar szellem. Ba­its Mihály, a legművészibb magyar író „Arckép“ címmel novellát, Szabó Lőrinc két mesteri Shakes­­peare-szonett fordítását küldte meg a „Napkelet­nek s ezek legszebb ékességei közé tartoznak az uj számnak. De eseményszámba menő érték az er­délyi Berde Mária nagy elbeszélése és Gélei József­nek, Apáthy István tanítványának tudományos érte­kezése is, mely a társadalomtudománnyal foglalko­zik a biológia látószögéből. E kiemelkedő írások közé méltán csoportosulnak Kádár Imre bevezető cikke a művészet politikamentességéről. Halász Gyulának, a „Napkelet“ Berlinbe szakadt munka­társának színes leírása a mai Berlin életéről és szép versekkel szerepelnek Becsky Irén, Bárány Pál és Keresztury Sándor. Tabéry regényfolytatása után, sokszínű és érdekes jegyzetrovat egészíti ki a szo­katlanul gazdag számot, ismertető cikkek az anar­­kizmusról, a kubizmusról, Normann Angell új köny­véről stb. stb. A füzet részletes tartalmát legköze­lebb közöljük. — Arad átadja iskoláit az államnak. Aradi tudósítónk jelenti: A városi tantestület fizetésrende­zése újabb 250.000 lej kiadást jelentene Aradnak. Ezt a jelentős összeget azonban már nem bírja el a város háztartása, amelynek súlyos deficitje aligha­nem többszázpercentes községi pótadóval fogja súj­tani az adófizető polgárságot. A város vezetősége, hogy kikerülhesse a lakosság újabb megterhelteté­­sét, elhatározta, hogy összes városi népiskoláit át­adja az államnak, amely ez esetben átveszi a vá­rosi iskolák tanszemélyzetét is és fedezi azok fize­tését. A város megbízottja, Moldován tanfelügyelő ez ügyben Bukarestbe utazott, ahol minden való­színűség szerint elfogadják az iskolák átadásának ajánlatát, miután a közelmúltban Temesvár ugyan­ezt tette és a kormány, amelynek programmjában van a népoktatás államosítása, kapva kapott az ajánlaton. — A „Bukaresti Hírlap“ ügye. A Varjassy Lajos-féle papírszállítási panama kapcsán a „Buka­resti Hírlap“ szerkesztősége és kiadóhivatala között kitört konfliktusban a kiadó az Erdélyi és Bánáti Központi Újságírószervezet döntését kérte és erről a lapban nyilatkozatot is közölt. A kiadók most táv­iratban és külön megbízott által küldött levélben kérték ki az Ujságírószervezet döntését. A kiadók megkeresésére a Szervezet a következő választ kül­dötte: „A „Bukaresti Hírlap” 1921 jan. 21-én meg­jelölt számában megjelent­ közlésükkel kapcsolato­san, valamint a mai napon kézhez vett táviratukra és megbízottjuk útján átadott le. levelükre tisztelettel értesítjük, hogy az Újságírószervezet — mindkét fél felkérése folytán — kész a kiadók és a szerkesztő­ség között felmerült konfliktusban a döntőbírói sze­­repet vállalni s igy kérjük a szükséges okmányok, adatok, felvilágosítások sürgős beküldését. Nem ad­hatjuk azonban beleegyezésünket ahhoz, hogy a döntésig, a­mely a lehető legrövidebb időn belül megtörténik, a kiadóhivatal új szerkesztőséget állít­son be, sőt a leghatározottabban kérjük, hogy a szerződtetésektől egyelőre tartózkodni szíveskedjék, mert ez a döntésnek prejudikál. Az Újságírószerve­zet különben is figyelmeztette az erdélyi és bánáti hivatásos újságírókat, hogy megkérdezése és jóvá­hagyása nélkül a „Bukaresti Hírlap“-pal egyelőre szerződést ne kössenek és ott újságírói munkát ne végezzenek. Az Erdélyi és Bánáti Központi Újság­írószervezet nevében: Székely Béla, ügyvezető­­alelnök.” A szervezet tehát nyomatékosan felhívja és figyelmezteti tagjait, hogy a „Bukaresti Hírlap“­­pal határozathozatalukig szerződésbe ne lépjenek és annál munkát ne vállaljanak.­­ A kolozsvári lakásbizottság szembehelyez­kedik az államtitkárság döntésével. A lakásbotrá­nyok hosszú krónikájában szinte páratlanu­l áll az az eset, mely most a kolozsvári belügyi államtitkár­ságot foglalkoztatja. Már több ízben foglalkoztunk olyan esetekkel, hogy a perifériák prefektusai és más hivatalos tényezői egyszerűen túltették magu­kat a belügyi, vagy más államtitkárságok intézke­désein. Most azonban Kolozsváron történt. A ko­­loz lakásbizottság egyszerűen „visszautasította“ a bt­­. államtitkárság másodfokon hozott dönté­sét. Magával az esettel már foglalkoztunk egy ízben. A rendőrség lefoglaltatta magának egy Kappel Sa­lamon belmagyar utcai cipész kis műhelyét és a szerencsétlen szegény embert két gyermekével együtt­ egy olyan szűk odúba lakoltatta, melyben — Hosszú dr. tiszti főorvos hivatalos igazolása szerint, — em­ber nem lakhat. A rendőrség a rekvirálás után rá­jött, hogy Kappel helyisége nem felel meg a céljai­nak. Az üres műhelyt erre, — ahelyett, hogy Kap­­pelt visszaengedték volna,­­ egyszerűen átjátszot­tak egy Maior nevű szerelő cégnek és pedig a la­kásbizottság döntésével, amely úgy látszik egyálta­lán nem vesz arról tudomást, hogy magánfelek ré­szére nincs joga rekvirálni. Tanasescu belügyi ál­lamtitkár másodfokon döntött és elrendelte, hogy Kappelt tegyék vissza a lakásába. A lakásbizottság erre újabb tárgyalás alá vette az ügyet és egysze­rűen visszautasította az államtitkári döntést. Így is történhetik. — Harmadosztályú keresetiadótárgyalások. A kolozsvári adókivetőbizottság előtt február 1-én (lapunk megjelenése napján) reggel 9 órától kezdve a városháza adóhivatali helyiségében a következő foglalkozási ágbeliek kerülnek tárgyalásra: gyümölcs és cukorkaárusok, harisnyakötőgyártók, haszonbér­lők, illatszerkereskedők, ingatlan eladási közvetítő irodák, italárusok, kalaposok, kályhások, kárpitosok, kávémérők és kávéháztulajdonosok. Febr. 2-án az ünnep folytán szünetelnek az adótárgyalások. Febr. 3-án sorra kerülnek a kenyérsütődék, kereskedelmi és bizományi ügynökök, kereskedelmi cikkek és nyerstermékbeli kereskedők, kéményseprők, kifőz­dék, kocsifényezők, kosárfonók és kovácsok. A vo­natkozó hivatalos hirdetmény szerint a többi foglal­kozásokkal február 10-ikéik fognak végezni.­­ Beterjesztették a munkatörvényt. Buka­restből jelentik: Trancu-Iasi munkaügyi miniszter beterjesztette törvényjavaslatát, mely a washingtoni munkakongresszus határozmányait tartalmazza. E javaslat szerint a munkaidő 8 óra, heti munkaidő 48 óra. Intézkedések munkanélküliség esetére. Ide­gen munkások egyenjogúsítása. Anyák védelme a szülés után. A nők éjjeli munkájának korlátozása. A gyermekek eltiltása egyes ipari és éjjeli munká­tól. Egészségügyi intézkedések. E törvényt a kon­gresszus értelmében minden államnak törvénybe kell iktatni. — Ingyenfa a szegényeknek. A városi gaz­dasági ügyosztály a szegényeknek ingyen vágott­­fát fog a következő telepeken kiosztani: Az első­kerületi szegényeknek a városi (Rudolf-uti) és sör­háztelepekről. A másodikkerületieknek a város Rudolf-uti fatelepéről. A harmadikkerületieknek a Rudolf-uti fatelep, a Calcitművek fatelepe, Fellegvári út 9. sz. Holder-fatelepen, Kemény Gábor-utca 17. sz. és Stotter fatelepén, Állomás-utca. A negye­dik kerületieknek a város Rudolf-uti fatelepéről. Az ötödik kerületieknek a Calcitművek fatelepe. Fellegvári-ut 9. sz. Janovits fatelepe, Gyufagyár-u. 15. sz. Grün fatelepe, Árpád-utca 40. sz. A hatodik­kerületieknek a városi (Rudolf-uti) fatelepről. A ki­osztás 2-án kezdődik és tart 20-áig. Ingyenfára jogosultak az egyes kerületi kapitányságoknál a fautalványt átvehetik. — Vesztegetés, vagy kelepce? Néhány héttel ezelőtt, mint akkor a „Keleti Újság“ is közölte, az aradi rendőrség hivatalos személyek megvesztege­tésének kísérletéért letartóztatta Rosner Samu cseh­szlovákiai kereskedőt. A kereskedő letartóztatása moziszerűen történt. Fulger közélelmezési felügyelő felhívta lakására Rosnert , amikor ez­ leolvasta az asztalra a vesztegetésre szánt tízezer lejt, megnyílt az egyik ruhaszekrény ajtaja s kilépett abból Gritta rendőrprefektus, aki a pénzt lefoglalta és a kereskedőt letartóztatta. Rosner napokig előzetes letartóztatásban volt, míg aztán a vizsgálóbíró kau­ció ellenében szabadlábra helyezte. Ügyében teg­nap tartották meg a büntető tárgyalást, amelyen furcsa dolgok kerültek ki. A csehszlovákiai keres­kedőnek egyáltalán nem volt szüksége szállítási engedélyre, mert tengerit akart exportálni, amire nézve nem állanak fenn korlátozó intézkedések, de felkereste őt egy Lukách nevű ember, akiről a tárgyaláson azt mondták, hogy agent provokatőr­s rábírta, hogy kínáljon fel tízezer lejt a közélelme­zési felügyelőnek, mert ellenkező esetben akadá­lyokat fog gördíteni a szállítás elé. Miután Lukách úgy adta elő a dolgot, hogy Fulger felügyelő várja a lakásán. Rosner felkereste és „szívességéért“­ fel­kínálta a tízezer lejt. Az ajánlat elfogadásába a felügyelő szinteg belement, de lakásán elfogatta a kereskedőt. Rosner jóhiszeműségét bizonyítva látta a bíróság s felmentette őt a vesztegetés vádja alól. — Letartóztatott betörők. Öttagú betörőbandát tett ma ártalmatlanná a kolozsvári rendőrség. E­gész sorozatát követték el hónapokon keresztül, a betöréseknek, melyeket akkora óvatosággal haj­tottak végre, hogy a kolozsvári rendőrségnek a kézrekerítésükre irányuló minden fáradozása a mai napig hiábavalónak bizonyult. A lakásokat, üzle­teket, pad­ásokat, pincéket látogatták nagy szor­galommal. Legutolsó betörésüket, melyen rajta is vesztettek, egy Kossuth Lajos­ utcai ügyvédnek, Szták Lipót doktornak a lakása ellen követtel. Meglesték, amikor Szták eltávozik lakásáról, a kulccsal behatoltak szobájába, szekrényeit feltörték, majd minden hasznavehető tárgyat, amit benne találtak, magukhoz vették, körülbelül huszonötezer lej értékben megkárosítva Szták doktort. Ezt meg­előzőleg Goldfried Ferenc József-ari kereskedőt rabolták ki. Harmincezer lej fűszeráruját vitték el az üzletéből. A lopott tárgyakat Kukuri Róza Szép­ utca 4. szám alatt lakó orgazdának adták el. A nyomozást Ghete detektívfőnök csoportja folytatta le. A tettesek Erős József, Illés József, Molnár Ernő, Németh Károly beismerő vallomást tettek a rendőségen. Körülbelül húsz betörést ismertek be, többek között a Diana- i Erzsébet-fürdőkben történt betöréseket s három zsebtolvajlást is. Mind­nyájukat elkisérték az ügyészségre, az orgazda ellen pedig bevezették az eljárást. A mentők bálja. A kolozsvári Önkéntes Mentőegyesület mentőorvosai a helybeli orvos­társadalom képviselőivel karöltve február hó 19-én, szombaton este a Newyork-szálloda földszinti ter­meiben reggelig tartó tánccal egybekötött Mentő-bált rendeznek. A bál tiszta jövedelme a válságba jutott Mentőegyesület anyagi viszonyainak rendezésére szolgál. A jótékony cél érdekében felülfizetéseket köszönettel fogadnak. — Elejtik a kereskedelmi kamarák reform­ját. Bukarestből jelentik: A kormány foglalkozott a kereskedelmi kamarák megreformálásával és ezzel kapcsolatosan az erdélyi kamarák reformtervezetet nyújtottak be a minisztériumba. Legutóbbi jelentés szerint a kamarák reformját egyelőre szüneteltetik és más fontosabb jelentőségű javaslatokat hoznak előtérbe.­­ A halálraítélt népbiztosokért. Prágából­­ táviratozza tudósítónk . Benes cseh külügyminiszter a magyar kormánynál interveniált a halálraítélt népbiztosok érdekében. A prágai lapok közlése szerint Benes külügyminiszter Középeurópa békéje érdekében kéri a magyar népbiztosok számára a kegyelmet. — Korménytilalom az ipari cikkek ármaxi­málása ellen. Aradról jelentik, hogy az ipari és kereskedelmi miniszter az ottani polgármesterhez leiratot intézett, melyben az Erdélyi és Bánáti Ipar­­­rosok Szövetsége panaszára utalva, az ipari cikkek­­ helyi hatósági ármaximálásait megtiltotta. Előírta, hogy ilyen ipari ármaximálás csak előzetes minisz­teri engdéllyel történhetik. A miniszteri leirat nemm csupán Aradra szóló érvényű, hanem érvényes a­­ panaszoló ipari szövetség egész területére. — Románia gabonaexportja. Bukarestből je­­­­lentik: Egy angolfrancia-olasz küldöttség érkezés­ét­­ várják, amely Románia gabonatermékeinek ipari j NJ­UTuifrijfo Kedd, 1921. februárius 1.

Next