Keleti Ujság, 1928. április (11. évfolyam, 75-97. szám)

1928-04-01 / 75. szám

xr. ew. vs. urnám T mJTATi Bécsben 3 hétig 200.000 nézői Szenzáció! Hétfőtől kezdve! Szenzáció! Schubert-centennárium a CORSO filmszínházban. A régi császári Bécs! A szezon Udvari bálok! A legnagyobb kráter! Kibővített eseménye! zenekar ! E r e d e t­i Schubert kísérőze­ne! Szünetek alatt László Andor, a Magyar Színház tagja Schubert-dalokat énekel! Monopol Imperatoriu­m. Megkezdődött a bankcsőd évekig tartó lebonyolítása Az eljárás a pénzintézetben és az Ügyészségnél — A tömeggondnok optimista­ nyilatkozatban reméli a kény­szeregyezség lehetőségét — Ami a csődöt előidézte (GKSI-Kolozsvár, március 30.) Az Egyesült Köz­­gazdasági és Jelzálogbank elrendelt csődjének fej­leménye az, hogy az egész­­közvélemény a legnagyobb felháborodással ítéli el azt a módot és célt, amivel a kiegyezést megakadályozták. A bank lepecsételése után a csődnek magának mincsen újabb eseménye, a bűnvádi eljárás már független a csődeljárástól. Az a bajsza, amit a kiegyezés sikere ellen indított né­hány ember, mind világosabban tisztázódik a nagy­közönség előtt. A bankot megmenteni senki sem akarta, a bank vagyonát és követeléseit, az igazga­tósági tagoktól felvehető pénzt azonban meg lehetett volna menteni a betétesek és szegény hitelezők szá­mára, ha más érdekek nem ássák alá előre elkészí­tett aknákkal a mentési munkálatokat. A betétesek­nek, közönségnek és mindenkinek tudnia kell, hogy a csődre nem azért került sor, mert bűnvádi eljá­rás megindítására is ok volt, hanem azért, mert vol­tak érdekek, amelyeknek szükségük volt a csődre. A csődön belül is van még egy mód a kényszer­­egyezségre s most ebben a lehetőségben van még­­re­ménység, amit meg kell ragadni. Különben sok évig, négy-öt évig eltart a csődeljárás, aminek eredménye az, hogy egy fej sem maradt a hitelezők számára. 1 . Az egyetemi könyvtár pénze ! Amint a törvényszéki tudósításokból olvasható volt, három betétes csőd­ kérvénye került a törvény­szék elé. Az egyetemi könyvtáré­­ mindenek előtt, mint állami intézményé. Egyéb izgalmak között is sok emeber előtt vetődött fel a kérdés: hogyan ke­rülhetett a könyvtárnak, mint állami intézménynek a kasszájából kétszázötvenezer lej betétként ebbe a bankba? Az a rendszer van, úgy látszik, hogy a pénztárkasszából magas kamatra ki lehet adni pénzt. Mindenesetre igen szokatlanul hangzik, hogy állami hivatal pénzét kosztba adják. A könyvtárnál, úgy látszik, meg volt engedve.­­ A másik csődkérvény Ugyanennek az egyetemi könyvtárnak az igazgató­jáé volt, Barbul Eugené, a harmadik G. Sion regáti tisztviselőé, aki kulturális összeköttetésben van a kolozsvári egyetemi könyvtárral s aki Barbus igaz­gató eljárását követte s akinek a betétkönyve ugyan­ahhoz a Calutiu dr. ügyvédhez került a csődkérvény Beadása végett, aki a tömeggondnokságot megkapta. G. Sionról meg kell jegyezni, hogy nagy értékeket adományozott a könyvtárnak. Azt hisszük, nem tévedünk, ha a kolozsvári piacra zúduló nyomorúság kiinduló pontját ezek szerint elsősorban az egyetemi könyvtár igazgatói irodájában keressük. Vásár betétkönyvekre Hogy a csőd nehogy elkerülhető legyen, már öt­hat héttel ezelőtt titkos akciókat indítottak meg azok, akiknek különös érdeke fűződött a csőd elren­deléséhez. Mindenképen be akarták biztosítani ma­gukat és igyekeztek megvásárolni néhány betét­könyvet. Akadtak olyanok, akiknek lelkiismerete nem engdte meg, hogy ilyen üzletet kössenek s az aján­latot visszautasították. Tisztában voltak azzal, hogy a saját nyereségükkel betétes társaikat taszítják A csődbejutott kolozsvári Egyesült Közgazda­sági és Jelzálogbank lepecsételt helyiségeit dr. Pop Alexandra királyi közjegyző tegnap délután dr. Ca­lutiu Martin csődtömeggondnok jelenlétében felnyi­totta és megkezdte a leltározást. A közjegyző és a csődtömeggondnok pontos leltárt készített a pénz­intézet berendezési tárgyairól, számbavette a kasz­­szákat, üzleti könyveket, iró- és számológépeket, szóval az összes ingóságokat. A pénzintézet lezárt Wertheim-szekrényében néhány ezer lej készpénzt ta­láltak. A tömeggondnok nyilatkozik Munkatársunk a leltározón munka végeztével, amely délután hat óráig tartott, kérdést intéze­tt dr. Calutiu Martian volt prefektus, elődtömeggondnok­hoz, hogy miként tervezi a likvidálás munkáját és mit remélhetnek a betétesek a csődtömegből. A csőd­­tömeggondnok a következőket mondotta munkatár­sunknak: — Elsősorban leszögezem, hogy nem vagyok csőd­hiéna, ahogyan érdemtelenül aposztrofáltak. Nem nyerészkedési vágy vezetett a csődtömeggond­nyomorba. Akik erkölcsi lehetetlenségnek tartották, hogy pénzért kiszolgáltassák a sok szegény és ká­rosult embert annak a csődeljárásnak, amelyből nem szokott a betétesek számára rendesen még egy báni sem megtérülni. A kilátások Amint az alábbi nyilatkozatokból is kiderül, a hat hónapon belül teljesített fizetések visszakövete­lését per útján fogják a csődtömeg számára megkí­sérelni. Hogy ezek a perek mikor és hogyan dőlnek el, azt nem lehet tudni és nem is lehet még ezekre számítások optimizmusát építeni. A betétesek közé bedobták, az egyezkedési tárgyalások alatt azt, hogy nem nyújt a pénzintézet megfelelő garanciát a kvóta kifizetésére. A garancianyújtás kérdésének a feszegetése azonban csak azt a célt szolgálta, hogy az egyezkedés kilátásait megnehezítsék, mert, ha a bank nem tudott volna eleget tenni a vállalt köte­lezettségének, a csődkérés joga mindenki számára akkor is fennmarad. Ezzel szemben azt mondják, hogy a hathónapos visszakövetelések terminusából estek volna ki a csőd halogatásával. Amit azonban per útján esetleg visszaszereznek, abból nem jut a csődeljárás mellett annyi a hitelezők számára, mint amennyi rendelkezésre állott most. Csak egy gyors kényszerkiegyezés segítene, ha ezt is meg nem­ aka­dályozzák. A pereknek hatalmas áradata fog megindulni a csődből, évekig tartó perek, amelyek rengeteg költ­séget emésztenek fel, nagyon sok milliót, amiből a tömeggondnoknak lesz nagy jövedelme, noki tisztség elfogadásánál, bánéi® az a cél irá­nyítja működésemet, hogy a betétesek és a kiseg­­zisztenciák vagyonából megmentsem azt, amit lehet. . . Nyugtassa meg a betéteseket, hogy tisztem­ben lelkiismeretesen fogok eljárni és ígérem, hogy a pénzintézet betétesei a csődtömegből legalábbis olyan kielégítési kvótát fognak kapni, mint amilyent a pénzintézet igazgatósága felajánlott. A pénzintézet összes kinnlevőségeit lelkiismeretesen behajtom és megtámadási joggal fogok élni a betétesek és a hi­telezők érdekében azok ellen, akik a kielégítési ala­pot már korábban esetleg megrövidítették. A keres­kedelmi és csődtörvénynek retro­aktív hatálya van hat hónapra visszamenőleg, felülvizsgáljuk tehát hat hónapra visszamenőleg az összes kifizetéseket. — Jogi tisztázásra vár a szamosújvári Mercur Kereskedelmi Rt. viszonya a csődbejutott pénzinté­zettel. Véleményem szerint ez a vállalat és annak minden aktívuma a pénzintézet tulajdonát képezi, te­kintettel arra, hogy tudomásom szerint a Mercur összes részvényei a pénzintézet tulajdonában " bir­tokában voltak és vannak. Megkezdik a leltározást ........................................».M................... A kényszerkiegyyezésről Arra a kérdésre, hogy mire alapítja reményét, hogy a betétesek megkaphatják azt a kvótát, mint amilyent a pénzintézet igazgatósága­­ajánlott, a következőket mondja a tömeggondnok: — A csődtömeg nagy és értékes, — válaszolta dr. Calutiu, — a csődtörvény pedig lehetővé teszi a csőd folyamata alatt is a kényszeregyezséget, ha a felajánlott kvótát az összes hitelezők kétharmada el­fogadja és ezek követelése az összköve­tel­ések négy­ötödrészét reprezentálja. Ebben az esetben az egyez­ség kötelező az összes hitelezőkre, ha a közadóst a csalárd bukás vádja alól jogerősen felmentették.­­ A csődtömeg leltározása és felértékelése a mai napon megkezdődött. Minden nap délután fél 4-től délután 6 óráig fog ez a munkálat tartani, amely idő alatt készséggel állok rendelkezésére mindazoknak, betéteseknek, hitelezőknek és adósok­nak, akiknek az Egyesült Közgazdasági és Jelzálog­­bankkal bármilyen üzleti relációjuk volt. A csődtö­meghez tartozó ingatlanoknak, az intézeti székház­nak és egyéb vagyonobjektumoknak felértékelésénél szakértőket fogunk bevonni és szakszerű becslés alapján fogjuk a reális értéket megállapítani. — Jogi és szociális szempontok teszik kötelessé­gemmé, — mondja továbbá a csődtömeggondnok, — hogy a pénzintézet tisztviselőit állásukban átmene­tileg megtartsam, mert szükségem van munkájukra és felvilágosításaikra. Azokat a tisztviselőket, akik­nek működésére a csődtömeggel kapcsolatosan to­vább nem lesz szükségem, hathónapi felmondással végkielégítem. Sajnos, a pénzintézetnek nem volt alapszabályszerűleg jóváhagyott és kezelt nyugdíj­alapja és így a tisztviselők nyugdíjjárulékot nem igényelhetnek. A csődválasztmány feladata azt a célt szolgálja, hogy megnyugtassa a pénzükért aggódó betéteseket. Hogy azonban ez a nyugalotk­­­érzése állandósuljon és a betétesek tényleg azt a ki­elégítési kvótát megkapják, amelyet a bank igazga­tósága felajánlott, szükséges az, hogy a csődeljárást ne drágítsák indokolatlan költségekkel, hanem a csőd likvidálása a leggyorsabban történjék meg. Er­re kell vigyáznia a csődválasztmánynak, amelynek tagjait a betétesekből és más hitelezőkből fogják de­legálni, részükre tehát az ellenőrzés lehetősége biz­tosított. Minden jóérzésű embernek arra kell töre­kednie, hogy a kényszeregyezséget lehetővé tegyék s minden más érdekkel szemben keresztülvigyék. A kolozsvári pénzintézetek vissza­fizetési kötelezettségéről Munkatársunk kérdést intézett több kolozsvári pénzintézet vezetőjéhez, hogy az Egyesült Bank csődje milyen hatással lehet a kolozsvári pénzpiacra. Az érdekelt pénzintézetektől a következő felvilágo­sítást kaptuk: — A kolozsvári Egyesült Közgazdasági és Jel­zálogbank csődjével kapcsolatosan egyik délután megjelenő kolozsvári lap azt írja, hogy a pénzintézet fflT UJ ékszerüzlet I 'Tpi Fenyő Herman óra és ékszerüzlet Cluj,Piata Unirei No. 23. Dús raktár a legmodernebb óra, ékszer és dísztárgyakban. — Szolid kiszolgálásért a cég régi, jó hírneve teljes garanciát nyújt UVelerakat: sub­Nwn^v^EStun A csődtömeggondnok ez optimista nyilatkozata

Next