Keleti Ujság, 1928. augusztus (11. évfolyam, 172-197. szám)

1928-08-01 / 172. szám

2 OLDAL XI. éVF. m. SZÁM 2 OLDAL xI. évf. m. szám " tézkedés, reklám és áldozatkészséggel igyekeznek magukhoz vonzani a külföldi utasokat. Ma már a legtö­bb európai kulturáltamnak legfőbb gondja, hogy az idegenforgalmat emelje. Min­denütt másutt tudják, hogy erkölcsileg és gazda­ságilag milyen óriási érték, milyen jövedelmet jelent egy-egy állam javára, ha a külföldi uta­sok kulturális és kereskedelmi szempontokból kí­vánatosnak tartják, hogy valamely országban több napot, hetet, vagy hónapot eltöltsenek. A külföldi utasok nagy százaléka csak üdülni és szórakozni akar és népeket, nemzeteket tanulmá­nyozni óhajt. A külföldi utasok az illető ország városaiban nagy pénzeket költenek, táplálják az ipart és kereskedelmet, foglalkozást, jövedelmet biztosítanak sok százezer belföldi polgárnak, akik direkte, vagy indirekte az utasokkal érint­keznek. Külföldön az idegenforgalom tízparan­csolat­­a szerint igyekeznek minden egyes­­utasnak nyugalmát, kényelmét biztosítani. Gondoskodnak arról, hogy az idegen utas mentül jobban, mentül kellemesebben érezze náluk magát, hogy máskor is örömmel felkeresse őket és hogy élő és ingyen reklámként hirdesse, hogy az illető országba ér­demes utazni, mert ott kultúra van és ezzel kap­csolatosan előzékeny, figyelmes kezelése az idege­neknek. Mindezekkel szemben nálunk mit tapaszta­lunk? Nálunk az idegen, illetve külföldi utas megtűrt személy, akitől nyomban be is inkasszál­nak fejenként 500 lej türelmi adót. Megkeserítik az életét a sokféle személyes jelentkezésekkel és illetéklefizetésekkel. Én már régóta figyelem a ná­lunk rohamosan sorvadó idegenforgalmat és még egyetlenegy külföldi utassal sem találkoztam, akinek első egy-két napját az itteni törvények és rendszabályokhoz való alkalmazkodás ne keserí­tette volna el. Abban a pillanatban, ahogy a külföldi uta­sok Románia határállomásához érkeznek, nyom­ban megkezdődik náluk a kellemetlen s egész lé­nyüket deprimáló érzés. Miért? E kérdésre a mi­niszter urakhoz intézett kéréssel válaszolhatunk. Tegyenek külföldön a miniszter urak egy tanul­mányi kirándulást. Figyeljék meg a külföldi ál­lamok határállomásait. És nyomban utána figyel­jék meg, tanulmányozzák a mi határállomásain­kat is. A külföldi határállomásokon az igazi kul­túra ragyog le minden egyes hatósági közeg ar­cáról, akik az utazó közönséggel hivatalos minő­ségben érintkeznek. Mindent gyorsan, figyelme­sen, udvariasan intéznek el. A vámhivatalok tisztviselői az amúgy is kellemetlen ellenőrzési munkát nem fokozzák bűnvádi nyomozó eljá­rássá, ami félelmet, idegességet, lehangoltságot kelt az utazó közönségben. Egyszóval, hogy nálunk egy határszéli vám­­vizsgálat mennyi ideig tart és mennyi tortúrával jár és végeredményben milyen benyomást, ér­zést kelt az utazó közönségben, azt a helyszínen személyesen és inkognitóban igyekezzenek tanul­mányozni a miniszter urak, összehasonlítás után nyilatkozzanak és cse­lekedjenek, illetve kényszerítsék közegeiket ro­­hamlépésekben a nyugati kultúra felé. Rohamlé­pésekben azért, mert már nagyon is lekéstünk. Meg kell változtatnunk a külföldieknek rólunk való véleményét. Van-e nekünk erre szükségünk? Van, amint hogy szükségünk van a levegőre és táplálékra is. A fejlődésnek, a konszolidációnak alapfeltétele, hogy nemcsak mi magunk, hanem minden intézményünk, minden egyes hatósági­­tőzegünk, különösen a határszéleken európai ní­vóra emelkedjék. Ha ez megvalósul, akkor fog megnyílni előttünk a civilizáció és boldogulás útja. női cipőmodellek a legújabbak. Negyvenezer lejnél magasabb illetéket nem számíthatnak a közjegyzők Megjelent az új közjegyzői illetéktarifa, mely véget vet a közjegyzők túlkapásainak (Cluj-Kolozsvár, július 30.) Ismeretes, hogy a­­ közjegyzői díjak megállapítása körül évek óta fel-­­ tünést keltő események játszódnak le. Hírlapi polé­miáktól, súlyos perekig minden történt már azért mert a közjegyzőkhöz forduló felek és a közjegyzők semmiképen sem tudtak békés és vitáthatatlan meg­állapodásra jutni a díjak megállapításánál. Közgaz­dasági életünket különösen hátrányosan befolyásolta a­­ közjegyzői díjak labilitása, amennyiben egységes és törvény előtt vitán felül álló, biztos díjtarifa hiá­nyában kereskedelmi szerződések, gondnokságok, örökségek ügyeinek lebonyolítása anyagilag előre kiszámíthatatlan volt. Különösen a csődtömegek felvevése körül érték­ az üzletfeleket meglepetések s napirenden voltak azok az esetek, melyeknél a különböző elszámolások miatt elsülyedt csődvagyon sorsához erőteljesen hozzájá­rult a horribils közjegyzői illeték is. Ez és egyéb esetek olyan hatást váltottak ki, hogy illetékes he­lyeken komoly megfontolás tárgyává tették a csőd­tömeg-rendszer eddigi konstrukciójának gyökeres megváltoztatását. Lehet, hogy ennek az áramlatnak köszönhető az, hogy az illetékes minisztérium néhány héttel ezelőtt, kibocsátotta a közjegyzői illetékek új tarifáját, melyre vonatkozó rendelet ma déleőtt megérkezett a kolozsvári törvényszékhez. Az új tarifa, mely különben a hivatalos lapban is megjelent, olyan pontot is tartalmaz, amelynek jelentősége nagy lesz a jövőben a csődvagyonok ke­zelése körül. A tarifa ugyanis a közjegyzőilletékek maxi­mumát minden esetben 40 ezer lejben álla­pítja meg. A rendelet megjelenése különösen most érdekes, amikor az Egyesült Közgazdasági Bank csődtömegei körül folynak viták a közjegyzői illetékekről. Hasznos tanács Azok, akik nehezen tudnak lélekzeni, nyáron mi­kor az időjárás meleggé és viharossá vélik különösen súlyos légzési zavarok próbájának vannak kitéve. Ne­kik is tanácsolható egy olcsó szer használata , a Poudre Louis Legras, mely az 1900 évi világkiállításon a legmagasabb díjat nyerte el. Ez a nagyszerű gyógy­szer elhárítja csaknem egy pilanat alatt a leghevesebb asztmatikus rohamot, légzési zavart, fulladást, katarust, régi bronchitiszből származó köhögést és mindezeket gyorsan gyógyítja. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Képviselő: I. Lietrze Bucuresti, Calea Mojilor 137. Kína négy forradalmi marsall­ja vezetésével gyászünnepet tartottak Sun-Jat-Sennek, a kínai forradalom szellemi apjának sírjánál Csen-Kai-Sek könnyekben tört ki az üvegkoporsó felett, amely­ben Sun-Jat-ben bebalzsamozott hullája nyugodott (Peking, július 30.) Most tartották meg Sun- Jat-Sen-nek, a nagy kínai forradalom szellemi aty­jának emlékére szánt óriási méretű gyászünnepélyt. A három vezető kínai marsall már napok óta Pe­­kingben tartózkodott. Az ünnepélyes óráig senki sem tudta, hogy a negyedik, a leghatalmasabb mar­sall, a keresztény Feng-Ju-Liang tábornok is el fog-e jönni. Hirtelen ő is ott termett, minden külsőséges fény nélkül, szürke, kopott, gyapjú uniformisában, bal karján gyászszalaggal és a kuomintang jel­vénnyel. E. Salzmann, a Voschise Zeitung kiküldött munkatársa a következőképpen írja le az ünnepélyt.­­ Méltóságteljesen léptek föl a „nefritszinti felhők" felséges templomának márvány lépcsőzetén, amelynek tetejében dr. Sun-Jat-Sen koporsója nyug­szik. A nagy kínai császár, Lung, építtette a templo­mot, így akarván kifejezést adni univerzális szelle­mének, felülemelkedésének a belső vallási villongá­sok fölött, Peking oltalombavételének Mongóliával és Tibettel szemben. E templom famaisztikus szim­bólumokat őriz és talán ez a gondolat vezette azo­kat is, akik San-Jat-Sennek felületesen bebalzsamozott holttestét ebben a templomban helyezték átmenetileg nyugalomra. Feng-Ju-Liang kivételével azonban azok a táborno­kok, akik egy sajátságos gyászinduló hangjai mel­lett fellépnek a meredek lépcsőn, nem gondolkoznak univerzálisan, nagy ázsiai méretekben. Ezek csak diktátorok és azoknak is kell lenniök. Ezek csak egyet látnak: Kína kényszerhelyzetét. És most Pe­king összes falaira Sun-Jat-Sen örök követelését ragasztják: Törjétek szét az egyenlőtlen szerződé­seket ! A kriptaszerű helyiségben a templom felső része alatt, ahol egyidőben Gautama Budha képe trónolt, most a háttérben Sun-Jat-Sen óriási nagyságú fény­képe áll. Egy vasajtóval elkülönözött bejárónál ke­resztezik egymást a forradalmi lobogók, amelyek most az új köztársaság jelképei. Az oltáron papír­virágokkal teli vázák állanak, tálak étellel, serlegek rizsborral. A rendőrségek tisztje sajátságosan éles hangon fohászit olvas fel Sünhöz. Oh, mi nagy mesterünk lelke, jelenj meg! Borzongás fut át mindenkinek a hátában. Vala­mennyien a nagy forradalmár lelke bűvkörének ha­tása alatt állanak. A Sanzi hadseregnek vezénylő tábornoka felolvasta a dicsőséges forradalom történe­téről szóló jelentést, a halottnak, aki testben nincs már itt, de szelleme it van. Min­den tábornok katonai tartásban állott Egy fél óráig tartott a markánsan összefogott katonai jelentés. Azután Csan-Kai-Sek lépett elő, lehajolt és be­lépett a kriptába. A rendőrök levették a forradalmi zászlót a koporsóról, kinyitották a koporsó fedelét. Egy tiszt fáklyával világított. Csan-Kai-Sek kez­­tyüs jobbkezével a koporsóra támaszkodott és bebal­zsamozott mesterének arcába tekintett. Lassanként térdre ereszkedett, ráborult a koporsóra és hevesen zokogni kezdett. Ez a jelenet percekig tartott. A tábornokok gyüle­kezete odakint vele zokogott. Csak az óriási termetű Feng-Ju-Liang állott egyenesen, a magán uralkodni tudó katona tetőtől talpig. Feng előre lépett és meg­érintette Csan-Kai-Sek vállát. Ez semmit sem ér­zett. Most az óriás a forradalmi tábornokot, mint egy gyermeket megérintette és ki­vezette. Ez is szimbólum? Feng-Ju-Liang maga is sú­lyos helyzetben van. Anyatartományai, Kan-Lu és Sen-Zi lázonganak. A mohamedánok összefogtak el­lene, Csing-Taut elvette Japán. Hosszú manifesz­­tumban panaszkodik, hogy ő egy rézfittyinget sem vett magának, nincs vagyona, üresek a kasszái, hogy megfizethesse tisztjeit, hivatalnokait és katonáit. De ő maga, mint egy torony emelkedik ki az ütkö­zetben. Sun-Jat-Sen ünnepségének középpontja tu­­lajdonképen Feng-Ju-Liang volt.

Next