Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-01 / 1. szám
XII. ÉVF. 299. SZÁM. megalakult Kolozsvárt a J Jótékony Egyesületek Szövetsége (Kolozsvár, december 30.) Egyik legégetőbb problémája Kolozsvár városának a szegényügy rendezése. A napokban aztán formálisan is megalakult Kolozsváron a jótékony egyesületek szövetsége. Az értekezletet Mihali polgármester nyitotta meg, amely után dr. Chirila Victor ismertette azt a helyzetet, amely már-már elviselhetetlenné vált Erdély több városában. Apósán J. ismertette a szegények segélyezésének különböző módjait. Ezután a hozzászólások egész tömege indult meg. Somogyi Miksa külföldi tapasztalatait ajánlotta az értekezlet figyelmébe és előadta, hogy Németország egyes városaiban, hogyan oldották meg a szegényügy problémát. Az iparosok és kereskedők önkéntes megadóztatással teremtették meg a szegény alapot és ezt a módszert Kolozsváron is bele lehetne vezetni. A kolozsvári kereskedők is hajlandók lesznek hasonló alap egybegyűjtésére. Vásárhelyi Boldizsár szükségesnek tartotta annak a leszögezését, hogy a megalakulandó jótékony egyesület nem szünteti meg a meglevő jótékonysági egyesületek működését. Az előadó megnyugtató szavai után Cozma dr. közjegyző hangsúlyozta, hogy a szegények rendszeres segélyezését csak hivatalos szerv útján lehet megoldani és javasolta, hogy a Chirila Victor által előadott működési tervet a város szabályrendeletként fogadja el és jóváhagyás végett terjessze fel a belügyminisztériumhoz. A megfelelő segélyalap összegyűjtésére pedig progresszív alapon vessenek ki a város lakosságára minimális adót. Simon pénzügyi tanácsos lehetetlennek tartja a terv keresztülvitelét, mert a fennálló törvények nem engedik meg semmilyen címen újabb községi terhek kivetését. A problémát sikeresebben lehet megoldani társadalmi úton és a város a maga részéről az ügyet nemcsak anyagilag, de erkölcsileg teljes mértékben pártolni fogja és már a jövő évi költségvetésbe nagyobb összeget vesz fel erre a célra. Vásárhelyi János püspökhelyettes összegezte a felsorolások eredményét, rámutatott a szegénysegélyezők svájci mintájára és indítványozta, hogy mondják ki hivatalosan a megalakulást. Erre az előadó előterjesztette a megalakulásra vonatkozó határozati javaslatot, amely szerint az összes kolozsvári felekezetek, jótékonysági intézmények, állami hivatalok vezetői, az ügyvédi kamara, az orvosszövetség, közjegyzői kar, gyógyszerészek, különböző kereskedelmi és ipari szervek vezetői, az összes közép, elemi iskolák és óvodák képviselői és a sajtó képviselőinek jelenlétében kérik Kolozsvár tanácsáét hogy a már átnyújtott memorandumot sürgősen tárgyalja le és fogadja el. A szegények segélyezésének megszervezése céljából a polgármesteri hivatal épületében bocsásson megfelelő helyiséget rendelkezésükre és a város a felállítandó népkonyha céljaira haladéktalanul utaljon ki jelentősebb összeget. Az értekezlet kimondotta a megalakulást és elfogadta a határozati javaslatot. 3 (Paris, december 30.) Az „Echo de Paris“ hasábjain Pertinax azt írja, hogy annak a jogászbizottságnak az értekezletén, amely a hágai értekezlet végleges jegyzőkönyvét dolgozza ki, komoly nézeteltérés merült föl a „meghívó“ és a „meghívott“ államok között. Pertinax megjegyzi, hogy a fölmerült vita nem elméleti jellegű, mert igen határozott érdekek forognak kockán. Tudvalevő — írja — hogy Magyarország és Bulgária visszautasítja a jóvátételek tárgyában eléje terjesztett új megállapodásokat. A nagyhatalmak véleménye ebben a kérdésben megoszlik, emellett mentesíteni akarják magukat attól a vitatkozástól, amely ezen a ponton egyrészt Magyarország és Bulgária, másrészt az említett államok szomszédai és hitelezői között fölmerülhet. Éppen ezért a nagyhatalmaknak az a szándéka, hogy ezt az ügyet elhalasztják és a hágai értekezlet napirendjéről leveszik. Ám a kisantant államai és Görögország jól tudják, hogy ha a hágai értekezlet egyszer befejeződött, soha többé nem juthatnak igazsághoz. Ily körülmények között legalább is tartózkodni akarnak a hágai egyezmények aláírásától mindaddig, amíg nem nyugtatják meg őket a későbbi eljárás tekintetében. Párisban úgy tudják, hogy a nagyhatalmak a magyar és bolgár jóvátétel ügyét le akarják venni a hágai konferencia napirendjéről Szcitovszky magyar belügyimnnsztert megvédik a tanuk Szokoly hírlapíró vádjaival szemben (Budapest, december 30.) A törvényszéken ma tárgyalták Szokoly hírlapírónak a sajtóperét, amelyet Szcitovszky Béla belügyminiszter indított ellene az ismert Titan ügyből kifolyólag. Amint ismeretes, Szokoly azzal vádolta meg a belügyminisztert, hogy versenytárgyalások kikerülésével a rendőrlaktanyák bebútorozását a Titánra bízta, amellyel anyagi érdekeltségben állott. Elsőnek Szcitovszkyt hallgatták ki, aki kétségbe vonja, hogy 50.000 részvénye lenne a vállalattól és azt állítja, hogy amikor kinevezték belügyminiszternek, azonnal lemondott a Titan igazgatósági tagságáról. A beérkezett ajánlatok között a Titánét tartotta a legkedvezőbbnek és azért adatta ki ennek a vállalatnak a szállítási munkát. _ „Semmi anyagi érdek nem vezetett a rendőrlaktanyák munkálatainál, lelkiismeretem tiszta“ __ fejezte be nyilatkozatát a belügyminiszter. Utána Dittmann Jenő részvénytársasági igazgató, Ladányi jogtanácsost hallgatták ki, akik mind azt erősítették, hogy a belügyminiszter és a Titan között nem áll fenn semmi anyagi kapcsolat. Az érdekes perben ítélet ma estére várható. Fantasztikus átalakulási terveket sejtenek a drákói sajtótörvény javaslata mögött A háttérben leselkedőkk a kormány átvételére készülnek . Szilveszter éjszakáján megszűnik a régi közigazgatási rezsim, de az újnak nincs aki élére álljon (Bukarest, december 30.) A sajtótörvény megdöbbentő tervezete körül tovább folyik a bukaresti lapokban a polémia. A Cuvántulban Davidescu azt fejtegeti, hogy egy ilyen tervezet mögött olyan érdekek rejtőzhetnek, amelyek ugy látszik veszedelmes kalandokat készítenek elő s a javaslat súlyos intézkedései ezeknek a fantasztikusnak látszó terveknek a kritikától való mentesítését célozzák. Egy másik cikkében a lap abból a tényből, hogy az avarescánusok egyedül nem támadják a tervezetet, sőt bizonyos mértékben helyesnek találják, arra következtet, hogy a készülő eseményekből Averesen tud valamit s talán azt remélik, hogy ők lesznek azok, akik Janian törvényéből hasznot fognak húzni. Még a kormány lapja is Érdekes, hogy magának a kormánynak francia félhivatalosa, a Le Nation Roumaine is, egyik utóbbi cikkében szintén a javaslat ellen nyilatkozik. Kifejti, hogy annak törvénnyé válása esetén a lapok mind csak a Monitorul Oficie szerepét tölthetnék be s ez nem használná sem a demokráciának, sem az országnak. Mások diktálták a javaslatot? A Cuvântul úgy tudja, hogy a nemzeti parasztpártban a sajtójavaslat kérdésében két tábor alakult ki. Az egyik a pártprogram érvényesítését kívánja és azt hangoztatja, hogy a párt ebben az ügyben nem vállalhat szolidaritást a saját kormányával. A másik csoport híven kitart a kormány mellett, de a javaslatot még ezek is túlzottnak találják. Vannak olyanok is, akik azt hangoztatják, hogy a kormánynak ezen a plattformon vissza kellene vonulnia, mivel Popovics Mihály távozása miatt a tényleges kormányzási munka úgy is paralizálódott. Juniant meglehetősen elkedvetlenítették a támadások s egyes hírek úgy tudják, hogy állítólag a lemondás gondolatával is foglalkozik, annál is inkább, mivel a javaslatban több szakaszt egy olyan személyiség — valószínűleg Steréről van szó — formulázásában volt kénytelen felvenni, akiről Juniannak nem a leghízelgőbb véleménye van. Misztikus kombinációk A Curentul meglehetősen misztikus hangú cikket ír, várható fontos eseményekről és egy új alkotmányos krízisről, amelynek lényegét azonban közelebbről jelöli meg. Szerinte a kormány határozott magatartása már el is hárította a veszedelmet. A krízissel kapcsolatban egy Averescu- illetőleg Barbu Stirbey-kombinációról beszél és arról, hogy Titulescut is sikerült volna bevonni a tervbe, amelyről tiszta képet csak majd újév napján lehet kapni. Nincs ki közigazgasson A tartományi igazgatóságok, amint ismeretes január 1-én meg kellene kezdjék működésüket és a közigazgatási törvény értelmében a jelenlegi közigazgatási szervek szilveszter éjszakáján elvesztik létjogosultságukat. A helyzet rendezésére mindeddig nem történtek meg a végleges intézkedések, úgy hogy a kormány előreláthatólag kénytelen lesz a régi apparátus működési hatáskörét meghosszabbítani. A Cuvântul ezen az alapon támadja a kormányt, amely szerinte a régi liberális rendszert alkalmazza és nem tartja be azokat a terminusokat, amelyeket ő maga kreált.