Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-01 / 1. szám

XII. ÉVF. 299. SZÁM. megalakult Kolozsvárt a J Jótékony Egyesületek Szövetsége (Kolozsvár, december 30.) Egyik legégetőbb problémája Kolozsvár városának a szegényügy ren­dezése. A napokban aztán formálisan is megalakult Kolozsváron a jótékony egyesületek szövetsége. Az értekezletet Mihali polgármester nyitotta meg, amely után dr. Chirila Victor ismertette azt a helyzetet, amely már-már elviselhetetlenné vált Er­dély több városában. Apósán J. ismertette a szegé­nyek segélyezésének különböző módjait. Ezután a hozzászólások egész tömege indult meg. Somogyi Miksa külföldi tapasztalatait ajánlotta az értekezlet figyelmébe és előadta, hogy Németország egyes vá­rosaiban, hogyan oldották meg a szegényügy prob­lémát. Az iparosok és kereskedők önkéntes meg­adóztatással teremtették meg a szegény alapot és ezt a módszert Kolozsváron is bele lehetne vezet­ni. A kolozsvári kereskedők is hajlandók lesznek ha­sonló alap egybegyűjtésére. Vásárhelyi Boldizsár szükségesnek tartotta annak a leszögezését, hogy a megalakulandó jótékony egyesület nem szünteti meg a meglevő jótékonysági egyesületek működését. Az előadó megnyugtató szavai után Cozma dr. köz­jegyző hangsúlyozta, hogy a szegények rendszeres segélyezését csak hivatalos szerv útján lehet megol­dani és javasolta, hogy a Chirila Victor által elő­adott működési tervet a város szabályrendeletként fogadja el és jóváhagyás végett terjessze fel a bel­ügyminisztériumhoz. A megfelelő segélyalap össze­gyűjtésére pedig progresszív alapon vessenek ki a város lakosságára minimális adót. Simon pénzügyi tanácsos lehetetlennek tartja a terv keresztülvitelét, mert a fennálló törvények nem engedik meg semmi­lyen címen újabb községi terhek kivetését. A prob­lémát sikeresebben lehet megoldani társadalmi úton és a város a maga részéről az ügyet nemcsak anya­gilag, de erkölcsileg teljes mértékben pártolni fogja és már a jövő évi költségvetésbe nagyobb összeget vesz fel erre a célra. Vásárhelyi János püspökhe­lyettes összegezte a felsorolások eredményét, rá­mutatott a szegénysegélyezők svájci mintájára és indítványozta, hogy mondják ki hivatalosan a meg­alakulást. Erre az előadó előterjesztette a megala­kulásra vonatkozó határozati javaslatot, amely sze­rint az összes kolozsvári felekezetek, jótékonysági intézmények, állami hivatalok vezetői, az ügyvédi kamara, az orvosszövetség, közjegyzői kar, gyógysze­részek, különböző kereskedelmi és ipari szervek ve­zetői, az összes közép, elemi iskolák és óvodák kép­viselői és a sajtó képviselőinek jelenlétében kérik Kolozsvár tanácsáét hogy a már átnyújtott memo­randumot sürgősen tárgyalja le és fogadja el. A sze­gények segélyezésének megszervezése céljából a pol­gármesteri hivatal épületében bocsásson megfelelő helyiséget rendelkezésükre és a város a felállítandó népkonyha céljaira haladéktalanul utaljon ki jelen­tősebb összeget. Az értekezlet kimondotta a meg­alakulást és elfogadta a határozati javaslatot. 3 (Paris, december 30.) Az „Echo de Paris“ hasáb­jain Pertinax azt írja, hogy annak a jogászbizott­ságnak az értekezletén, amely a hágai értekezlet végleges jegyzőkönyvét dolgozza ki, komoly nézetel­térés merült föl a „meghívó“ és a „meghívott“ ál­lamok között. Pertinax megjegyzi, hogy a fölmerült vita nem elméleti jellegű, mert igen határozott ér­dekek forognak kockán. Tudvalevő — írja — hogy Magyarország és Bul­gária visszautasítja a jóvátételek tárgyában eléje terjesztett új megállapodásokat. A nagyhatalmak véleménye ebben a kérdés­ben megoszlik, emellett mentesíteni akarják magukat attól a vitat­kozástól, amely ezen a ponton egyrészt Magyaror­szág és Bulgária, másrészt az említett államok szom­szédai és hitelezői között fölmerülhet. Éppen ezért a nagyhatalmaknak az a szán­déka, hogy ezt az ügyet elhalasztják és a hágai értekezlet napirendjéről leveszik. Ám a kisantant államai és Görögország jól tudják, hogy ha a hágai értekezlet egyszer befejeződött, soha többé nem juthatnak igazsághoz. Ily körülmények között legalább is tartózkodni akarnak a hágai egyezmények aláírásától mindaddig, amíg nem nyug­tatják meg őket a későbbi eljárás tekintetében. Párisban úgy tudják, hogy a nagyhatalmak a magyar és bolgár jóvátétel ügyét le akarják venni a hágai konferencia napirendjéről Szcitovszky magyar belü­g­yimnnsztert megvédik a tanuk Szokoly hírlapíró vádjaival szemben (Budapest, december 30.) A törvényszéken ma tárgyalták Szokoly hírlapírónak a sajtópe­­rét, amelyet Szcitovszky Béla belügyminiszter indított ellene az ismert Titan ügyből kifolyó­lag. Amint ismeretes, Szokoly azzal vádolta meg a belügyminisztert, hogy versenytárgyalások ki­kerülésével a rendőrl­aktanyák bebútorozását a Titánra bízta, amellyel anyagi érdekeltségben állott. Elsőnek Szcitovszkyt hallgatták ki, aki kétségbe vonja, hogy 50.000 részvénye lenne a vállalattól és azt állítja, hogy­­ amikor kinevez­ték belügyminiszternek, azonnal lemondott a Ti­tan igazgatósági tagságáról. A beérkezett aján­latok között a Titánét tartotta a legkedvezőbb­nek és azért adatta ki ennek a vállalatnak a szállítási munkát. _ „Semmi anyagi érdek nem vezetett a rendőrlaktanyák munkálatainál, lelki­ismeretem tiszta“ __ fejezte be nyilatkozatát a belügyminiszter. Utána Dittmann Jenő részvénytársasági igazgató, Ladányi jogtanácsost hallgatták ki, akik mind azt erősítették, hogy a belügyminisz­ter és a Titan között nem áll fenn semmi anya­gi kapcsolat. Az érdekes perben ítélet ma esté­re várható. Fantasztikus átalakulási terveket sejtenek a drákói sajtótörvény javaslata mögött A háttérben leselkedőkk a kormány átvételére készülnek . Szil­­veszter éjszakáján megszűnik a régi közigazgatási rezsim, de az újnak nincs aki élére álljon (Bukarest, december 30.) A sajtótörvény megdöbbentő tervezete körül tovább folyik a bukaresti lapokban a polémia. A Cuvántul­­ban Davidescu azt fejtegeti, hogy egy ilyen tervezet mögött olyan érdekek rejtőzhetnek, amelyek ugy látszik veszedelmes kalandokat készítenek elő s a javaslat súlyos intézkedései ezeknek a fan­tasztikusnak látszó terveknek a kritikától való mentesítését célozzák. Egy másik cikké­ben a lap abból a tényből, hogy az avarescá­­nusok egyedül nem támadják a tervezetet, sőt bizonyos mértékben helyesnek találják, arra következtet, hogy a készülő események­ből Averesen tud valamit s talán azt remélik, hogy ők lesznek azok, akik Janian törvényé­ből hasznot fognak húzni. Még a kormány lapja is Érdekes, hogy magának a kormánynak francia félhivatalosa, a Le Nation Roumaine is, egyik utóbbi cikkében szintén a javaslat ellen nyilatkozik. Kifejti, hogy annak tör­vénnyé válása esetén a lapok mind csak­ a Monitorul Oficie­ szerepét tölthetnék be s ez nem használná sem a demokráciának, sem az országnak. Mások diktálták a javaslatot? A Cuvântul úgy tudja, hogy a nemzeti parasztpártban a sajtójavaslat kérdésében két tábor alakult ki. Az egyik a pártprogram érvényesítését kívánja és azt hangoztatja, hogy a párt ebben az ügyben nem vállalhat szolidaritást a saját kormányával. A másik csoport híven kitart a kormány mellett, de a javaslatot még ezek is túlzott­nak találják. Vannak olyanok is, akik azt hangoztatják, hogy a kormánynak ezen a plattformon vissza kellene vonulnia, mivel Popovics Mihály távozása miatt a tényleges kormányzási munka úgy is par­alizálódott. Juniant meglehetősen elkedvetlenítették a tá­madások s egyes hírek úgy tudják, hogy állítólag a lemondás gondolatával is foglalkozik, annál is inkább, mivel a javaslatban több sza­kaszt egy olyan személyiség — valószínűleg Steréről van szó — formulázásában volt kény­telen felvenni, akiről Juniannak nem a leg­­hízelgőbb véleménye van. Misztikus kombinációk A Curentul meglehetősen misztikus han­gú cikket ír, várható fontos eseményekről és egy új alkot­mányos krízisről, am­elynek lényegét azonban közelebbről jelöli meg. Szerinte a kormány határozott maga­tartása már el is hárította a veszedelmet. A krízissel kapcsolatban egy Averescu- illető­­leg Barbu Stirbey-kombinációról beszél és arról, hogy Titulescut is sikerült volna be­vonni a tervbe, amelyről tiszta képet csak majd újév napján lehet kapni. Nincs ki közigazgasson A tartományi igazgatóságok, amint isme­retes január 1-én meg kellene kezdjék műkö­désüket és a közigazgatási törvény értelmé­ben a jelenlegi közigazgatási szervek szil­veszter éjszakáján elvesztik létjogosultságu­kat. A helyzet rendezésére mindeddig nem történtek meg a végleges intézkedések, úgy hogy a kormány előreláthatólag kénytelen lesz a régi apparátus működési hatáskörét meghosszabbítani. A Cuvântul ezen az alapon támadja a kormányt, amely szerinte a régi liberális rendszert alkalmazza és nem tartja be azokat a terminusokat, amelyeket ő maga kreált.

Next