Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-01 / 97. szám

A Magyar Párt a szenátusban tiltakozott a vasúti elbocsátások ellen Az erdélyi kataszteri hivatalt tájékozatlanságból tették lehetetlenné Sándor József és Gyárfás Elemér szenátorok felszólalása. (Bukarest, április 29.) A szenátusban a Magyar Párt részéről tiltakozás hangzott el azok ellen a tö­meges elbocsátások ellen, amikkel a vasút az álta­lános gazdasági helyzetet nyomorítja meg. Parla­menti tudósításunk a következő: Antiszemitizmus a román követségen A kamara keddi ülésén napirend előtt Landau cionista képviselő teszi szóvá a buenos-airesi ro­mán követségi titkár viselkedését, aki romániai zsidó állampolgárokkal szemben antiszemita magatartást tanúsított. Kéri a külügyminisztérium intervencióját. Megálla­pítja ezután, hogy az állampolgársági törvény meg­felelő módosítására már 16 hónapja hiába vár a ro­mániai kisebbségi lakosság, amelynek nagyon sok tagját a jelenlegi törvény hiányossága folytán, mondhatni napról-napra, újabb kellemetlenségek érik. Hivatkozik a kormány ígéretére, hogy ebben a kérdésben megfelelő törvénnyel fog jönni és be­jelenti, hogy interpellálni fog. Vajda Sándor belügyminiszter felolvassa a je­lenlegi ülésszak május 31-ig való meghosszabbításá­ról szóló királyi kéziratot. Adjatok munkát! — kiáltják a karzatról Radul­escu munkaügyi miniszter válaszol Mi­­rescu szocialista hétfői interpellációjára. Kijelenti, hogy a kormány nem gördít akadályokat az elé,­­h­ogy a munkások a május elsejei ünnepségekben­­részt vegyenek. Nem tud arról, hogy a vasút presz­­sziót gyakorolna a munkásokra, hogy az ünnepsége­ken ne vegyenek részt, a kérdést azonban megvizs­gálja és gondoskodik arról, hogy a vasút a munkaszünetről intézkedő tör­vényt tiszteletben tartsa. Az utolsó törvényjavaslat megszavazásánál a karzatról egy munkanélküli lekiáltott az üléste­rembe: — Adjatok munkát, különben éhenhalunk!­­ Az illetőt azonnal kivezették és megindult elle­ne az eljárás. Sándor József a kataszteri hivata­lok megmentéséért A szenátus keddi ülésén Sándor József szená­tor az erdélyi kataszteri hivatalok feloszlatása el­len emelt szót. A házszabályok 94. szakaszára való hivatkozással tájékoztatja a pénzügyminisztert, föld­művelésügyi minisztert és a miniszterelnököt arról, hogy a hivatalos lap folyó évi 6-ik számában meg­jelent rendelet nyilvánvalóan valamely alárendelt közegnek az üggyel való tájékozatlansága folytán megszüntet­te, illetőleg a pénzügyminisztérium hatáskö­rébe helyezte az eddigi kataszteri hivatal személyzetét, anélkül, hogy az illetőknek, akik jogi doktorok, mérnökök stb., kellő tájékozottságot adott volna a továbbiakra nézve. Különösen felhívja a miniszter­­elnök figyelmét az ügyre, mivel Maniu alaposan is­meri az erdélyi kérdéseket és tudja, hogy az 1886. évi 22. törvénycikk, valamint az 1923 évi adózási törvény alapján is 23 vármegye van érdekelve ennek a hivatalnak a működésében. Kéri a minisztert, hogy semmisítse meg a hivatalos lapban megje­lent rendeletet, helyezze vissza a kataszteri hivatalt a földmivelés­­ügyi minisztérium hatáskörébe, szavaztassa meg a szükséges költségeket mindazon munkák elvégzésé­re, amelyeket a hivataltól a különböző hatóságok sürgetnek és végül vonja vissza a pénzügyminisz­térium azon rendelkezését, amely szerint a szóban levő hivatal személyzetének egy részét más hivata­lokhoz helyeznék át. Az ü­gy életbevágó kérdés Erdélyre nézve, ahol rendkívül nagy károkat okoztak. A szenátus jogász és általában erdélyi tagjai nagy tapssal fogadták Sándor József beszédét. A szenátus napirendjén a vasúti munkáspénz­tárról szóló törvényjavaslat szerepel, amit a kamara már megszavazott. A magyarság nincsen megelégedve a vasútigazgatással Gyárfás Elemér dr. szenátor emelkedik szólás­ra. Beszédét azzal kezdi, hogy kifogást kénytelen emelni az ellen a mód ellen, amellyel a törvényjavaslatot olyan váratlanul terjesztették be, aminek következtében Fábián magyarpárti szenátor, aki a kérdés szakértője és a párt megbízásából fog­lalkozott azzal, nem jelenhetett meg az ülésen. Ezért ő kénytelen Fábián szenátort helyettesíteni s mivel az ügynek nem szakértője, a kérdések vizsgá­latába nem bocsátkozik bele részletesen. Rámutat arra, amit Georoceanu szenátor is hangsúlyozott, hogy a vasúti munkás és hivatalnoki személyzet rendkívüli értékes eleme az országnak s föltétlenül megérdemli az állami gondoskodást, ami egyébként a jelenlegi törvényjavaslatban is kifejezésre jut. Kérdi azonban: hogyan egyeztethető össze ez a gondolkodás azzal a törekvéssel, amelyet a jelenlegi vasúti vezérigazgató kifejt és amelynek során tömegesen bocsátják el és degradálják le a vasúti személyzetet. Ezek az elbocsátások és degradálások a legbrtáli­sabb és legtörvénytelenebb módon, minden szociális érték híjjával történnek, úgyhogy nagy veszedelem a vasútra is és az állampolgárok jelentős részét hoz­za lehetetlen szituációk közé. Tud olyan néhány egé­szen kisállomásról, amelyeken mégis 20 hivatalno­kot és munkást ítéltek elbocsátásra, vagy degradá­­lásra. Ha a munkás és a hivatalnoki osztály azt fogja látni, hogy a vezetőség nem kezeli ügyüket szociális érzékkel és olyan áthelyezéseket eszközöl, amelyek a családi életeket is veszélyezteti, úgy nem kívánható tőlük sem, hogy nehéz, munká­jukat a megkívánható pontossággal­ végezzék. Bízik abban, hogy a többségi szenátorok megfelelő, ala­pos kritikában fogják részesíteni a törvényjavasla­tot, amelynek megszavazásához hozzájárul, annak fenntartásával, hogy a Magyar Párt a vasút jelen­legi vezetésével nincsen megmelegedve. A kultuszminisztériumi javaslat A magyar parlamenti csoport tagjai intenzíven foglalkoznak a közoktatásügyi és kultuszminiszté­rium átszervezéséről szóló törvényjavaslattal. Eb­ben az ügyben kedden este értekezletet is tartottak. Az értekezleten a törvényjavaslatot Sándor József szenátor ismertette. A szenátor kijelentette munka­társunk előtt, hogy véleménye szerint a Magyar Párt a javaslatot nem fogadhatja el, mivel az to­vábbra is fenntartja Anghelescu detektív rendsze­rét a közoktatás terén, sőt azt ebből a szempontból még túl is szárnyalja. X/II. ÉVF. 97. SZÁM. "* Leállítják üzemeiket az összes sza­mosmegy­ei malmok a forgalmi adók igazságtalan kivetése miatt Áp­rilis 29­.Kér Désem tiltakozó gyűlést tartanak a szamos­megyei malmsosok (Bés, április 29. Saját tud.) A pénzügyminisz­térium adókivetési igazgatóságának fényűzési és for­galmi adóosztálya a folyó évi április 7-én kelt 105.859. számú rendeletével a malmokra új forgal­mi adót állapított meg és utasította az összes pénz­ügyigazgatóságokat, hogy a malomtulajdonosok, il­letve a malombérlők beidézésével az új adót április 15-től május 1-ig terjedő két hét alatt tárgyalja le, illetve vesse ki. A szamosi jegyes összes malomtulajdonosokat április 24., 25. és 26. napjaira beidézték Désre az adókivetésre, amelyet olyan gyors tempóban eszkö­zöltek, hogy különösen a vidéki malmosoknak fogal­muk sem lehetett arról, hogy milyen újabb adóki­vetésnek kell magukat alávetniük. Csak az adótár­gyalás napján értesültek arról, hogy a rendelet ér­telmében a forgalmi adót újból állapítják meg. Nagy meglepetést keltett az új megállapítás ,kü­lönösen a kisebb produkciójú malmok tulajdonosai körében, akiknek őrlési teljesítménye a napi egy va­gonnál kisebb. Ezeket a malmokat fix összegben megállapított (pausál) forgalmi adóval adóztatták meg, kategóriáik szerint. A fix forgalmi adóval meg­rovandó malmokat a rendelet négy kategóriába osztja: A) kategóriába az *4 vagonig terjedő kapaci­tású, a B) kategóriába a félvagonig terjedő kapa­citású, C) kategóriába a háromnegyed vagonig ter­jedő kapacitású és D) kategóriába az egy vagonig terjedő kapacitású malmok tartoznak. A 24 órás kapacitás, vagyis őrlőképesség meg­állapításánál a rendelet egynegyed vagonnál kisebb őrlőképességű malmot nem­­ismer. Ezt a kategóriát, illetve az ezen kategóriába tartozó malmok telje­sítményét a malom fekvése szerint földrajzi, gazda­sági szempontok és a lakosság sűrűségének figye­lembevételével az adóskivetőbizottság a kapacitás negyven százalékában állapíthatja meg és a kirovás­nál évi 280 munkanapot vesz alapul. A malomtula­j­­donosok igen sérelmesnek tartják a rendeletben fel­tüntetett minimális teljesítmény megállapítását, mert közismert, hogy Szamos megyében többszáz olyan kis teljesítményű daráló malom van, amely 24 órás folytonos üzem mellett szín tudja a minimálisan megállapított őrlési teljesítményt elvégezni. Sérelmesnek találták és tartják azt is, hogy nem a beszedett vámgabona értéke, hanem az ugyanolyan mennyiségi­ liszt után zárjá­k ki az adót. Az érték megállapításánál a rendelet az egységtarifában (ta­riful unitar) felüntetett árakat ír­ja elő, amely szerint a tengeri liszt árát a mai három lejes kilón­kénti átlagárral szemben 6 lejben, a búzaliszt árát pedig 9 lejben állapították meg, még azon malmok­nál is, amelyek szitanélküliek és korpás lisztőrlést végeznek. Ezeknek a malmoknak a főőrlésük Sza­­mos megyében a tengeri, árpa és zab. Búzaőrlésük az őrlemények alig 5—10 százaléka és ennek ellenére a rendelet legalább 25 százalékos búzaőrlési arányt ír elő az adózás szempontjából, míg az adókivető­­bizot­tság a legtöbb esetben ezen kismalmoknál is 50 százalékos búzaőrlést vett alapul a szitált búzaliszt értékével. A malomtulajdonosok közvetlen az adótárgya­lás előtt deklarációt kellett készítsenek malmuk őrlőképesség­éről és a tényleges őrlési átlagról. Az adókive­tő bizottság a vallomásokat nem vette figye­lembe, mert a kirovásnál kötötte őket a rendelet, amely szerint a minimális kapacitás naponta egyne­gyed vagon, évi 280 munkanappal. A malomipar jelenlegi súlyos helyzetében, amely az alacsony gabonaárak miatt állott elő, különösen a vámőrlő malmoknál olyan elkeseredést idézett a forgalmi adónak többezer lejt kitevő felemelése, hogy az összes Szamos megyei vámőrlő malmok az adótárgyalásról előbb a prefektushoz, dr. Munteanu Victorhoz, majd dr. Micsi. Livius képviselőhöz vo­nultak fel testületileg is izgatott hangulatban kér­ték intervenciójukat a rendelet felfüggesztése érde­kében. Úgy a prefektus, mint dr. Micsa Livius meg­győződtek a malmosok panaszának jogosságáról és táviratilag interveniáltak a pénzügyminisztériumnál. Közbenjárásukkal elejét akarják venni annak, hogy a szegényebb néposztály szolgálatában álló kis vám­­őrlő malmok az egyébként is nehezen üzembentart­­ható malmukat az elviselhetetlen adóterhek miatt le ne állítsák. Vannak Désen és vidékén olyan vízim­a­lmok, amelyek naponta 20 kiló gabonát sem tudnak meg­őrülni az elégtelen vízállás miatt és olyan, malmok is vannak, amelyek háromszáz lej értékű villanyt fogyasztanak el, amíg egy­másra tengerit megkeres­nek, amelynek 230 lej a forgalmi ára. A prefektus táviratilag interveniált Maniu Gyu­la miniszterelnöknél és Madgearu pénzügyminiszter­nél, akik előtt különösen azt sérelmezték, hogy a tengeri árát 600 lejben, a búza árát pedig 900 lej­ben tüntette fel az adókivető bizottság, illetve a for­galmi adót ilyen árak után állapította meg, holott a tengeri napi ára 220—230 lej, a búzáé pedig 530— 580 lej. A szamosmegyei malomtulajdonosok ápr. 29-én délelőtt a­ dési sörházban tiltakozó gyűlést tartanak az igazságtalan adókivetések ellen és amennyiben a pénzügyminisztériumtól addig nem érkezik kedvező döntés, április 30-án az összes malmok beszüntetik működésüket. SELECT MOZGÓ ma est® 9 órai kezdetig tartja meg Verum, történelmi látomások ünnepélyes megnyitóját, melyen csakis a meghívottak vehetnek részt. E film egyike a legszebb drámáknak, mely hűen adja vissza a világháború legmegrázóbb jeleneteit. Kérjük a meghívottaké.!., jegyeiket a Select Mozgó kasszájánál idejében vegyék fe!. II □ ..dl .

Next