Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Eltiltás a pályától. Az első szakasz leszögezi, hogy a gondolatok­nak, nézeteknek, eszmékben, szóban, írásban rádió optikai, vagy fonetikai úton való terjesz­tése teljesen szabad s azért a felelősséget a má­sodik szakasz szerint a szerző, az igazgató, a szerkesztő, a kiadó, a nyomdász, vagy az im­presszárió viseli. A tizennyolcadik szakasz ál­lapítja meg, hogy ki lehet valamelyik időszaki lap tulajdonosa. Az illetőnek román állampol­gárnak kell lennie, az országban kell laknia s teljes birtokában kell hogy legyen polgári és politikai jogainak. Érdekes a huszonnegyedik szakasz, amely megállapítja, hogy azok, akik titkos vagy bizalmas állami okmá­nyokat vásároltak, vagy szereztek meg, nem lehetnek többé újságírók, a felelősséget pedig az a köztisztviselő viseli, aki az illető okmányt kiszolgáltatja. A helyreigazítási jog. A huszonkettedik szakasz a helyreigazítási jogot szabályozza, a magyar sajtótörvény sze­rint, ahogyan Erdélyben érvényben van. Elté­rés az, hogy a javaslat szerint a helyreigazító közleményt portarel, vagy a közjegyző útján kell beküldeni s nem közlés esetén a törvény­szék döntését a táblához is meg lehet felebbezni, a tábla harminc napon belül dönt. A végleges ítélet után minden késedelmezési közlési napért ezer lej kártérítés követelhető. Szószátyár deputátok öröme. A huszonhetedik szakasz a parlamenti tár­gyalások közléséről intézkedik. Az a tény, ha egy szónoknak rosszaka­rattal olyan szavakat tulajdonítanak, amelyeket nem mondott, vagy egyes szónoklatok fontos részeinek szándékos kihagyása jogot ad az ille­tőknek arra, hogy az elnök útján felhívják a felelős igazgatót vagy szerkesztőt arra, hogy a szónoklatot teljes formájában közölje.“ Külföldi lapok. A huszonkilencedik szakasz a külföldi la­poknak az országban való behozataláról szól Minden lap szabadon behozható, amit a belügy­miniszter javaslatára a minisztertanács nem tilt ki s e tilalmat a hivatalos lapban közzé nem teszi. becsületsértést 1 évtől 3 évig, illetve 10000 lej­től 50.000 lejig büntetik. Egy évtől két évig ter­jedő börtönbüntetés és 10.000 lejtől 40 000 lejig terjedő pénzbüntetés jár ki valamely külföldi állam diplomáciai képviselője ellen elkövetett becsületsértésért. Az, aki a büntetőjogba ütköző cselekedet elkövetésére izgatott valamely közle­mény útján, egy évtől 3 évig és 5000 lejtől 20.000 lejig terjedő büntetést kap. Az alkotmányos kor­­m­ányforma megtámadása, katonai titkok köz­­hírrétevése és az ismeretlen katona emlékének megsértése 1 évtől 4 évig terjedő büntetést és 10 000 lejtől 50.000 lejig terjedő bírságot von maga után. Ugyancsak több évi büntetést kap az is, aki a polgári vagy katonai törvények iránti engedetlenséget propagálja, vagy a köz­erkölcs elleni közléseket hoz nyilvánosságra. Egytől három hónapig terjedő büntetés­sel és 2000 lejtől 10.000 lejig terjedő pénz­bírsággal büntetik Azokat, akik bírósági költségek fedezésére aláírási íveket nyitnak, vagy terjesztenek s azokat, akik rosszhiszemű­­leg az állam általános érdekeit illető hamis hí­reket vagy Információkat közölnek, vagy akik egy elhunyt emlékét sértik. A rágalmazást hat hónaptól két évig és 15000 lejtől 50000 lejig terjedő büntetéssel, míg a becsületsértést három hónaptól 1 évig és 15.000 lejtől 50.000 lejig terjedő büntetéssel sújt­ja a törvény. Bebizonyított állítás nem rágal­mazás. A negyvennegyedik szakasz úgy intézkedik, hogy egy hónaptól három hónapig terjedő bün­tetéssel és 2000 lejtől 10.000 lejig sújtandó az, aki a közönség megtévesztésének, vagy az állí­tólagos aláíró megcsúfolásának szándékával egy más egyén neve alatt, annak beleegyezése nél­kül, közöl bizonyos közleményeket, valamint az is, aki fényképeket állít össze­ olyan módon, hogy az az illető egyént közszégyennek tenné ki. A megrendelt cikk. A negyvenkilencedik szakasz a szerzőség fo­galmát határozza meg és szerzőnek mondja azt is, aki egy cikknek a megírását megrendeli. Az a szerkesztő, vagy igazgató, aki strohmant je­lent be, vétséget követ el s 10.000 lejtől 50.000 lejig büntethető. Sajtóperben bizonyítási eljárást nem en­ged meg a javaslat az uralkodó, a trónörökös és az uralkodóház tagjai és a külföldi államok kép­viselői ellen elkövetett sajtódeliktum esetében. Pénzbüntetés-zuhatag, a végtelenségig, börtön A további szakaszok a törvény ellen vétők kiszabott szankciókra vonatkoznak. A harmin­cadik szakasz 3000 lejtől 10.000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti azokat, akik különböző bejelentési kötelezettségeknek nem tesznek ele­get. A harmincegyedik szakasz szerint két év­től öt évig terjedő börtönbüntetéssel és 40.000-től 100.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető az, aki valamilyen közlési uton, vagy beszédben, énekben, előadásban, kiabálás vagy bármely más módon felségsértést követ el. Ugyanilyen büntetést kap az, aki megsérti az uralkodó al­kotmányos tekintélyét, a dinasztia alkotmányos jogait, valamint, aki a kormány tetteiért az uralkodót teszi felelőssé. A következő szakasz 1—4 évig terjedő börtönnel és 20.000 lejtől 60.000 fejig terjedő birsággal bünteti, aki a trónörök­klést, vagy valamely idegen állam fejét sérti m­eg. A királyi család tagjai ellen elkövetettek Itt a sajtó-guillotint Hogy akarja Ilsicii Hitesei megfojtani a szabad kritikát ? A sajtótörvény-tervezet a parlament előtt (Bukarest, március 30.) Amint ismeretes, a kormány pénteken a kamarában úgy az ellen­zék, mint még a saját párthíveinek is a legna­gyobb meglepetésére váratlanul beterjesztette a sajtótörvényt, amely ellen a legélesebb kam­pány indult meg az egész bukaresti sajtóban. A legújabb hírek szerint különben a parlament ebben az ülésszakban a javaslatot nem is veszi tárgyalás alá. Az alábbiakban ismertetjük a javaslat némely intézkedéseit: I­MI SZF. gr9. gi. SZÁM. " Elkobzás­ a falusbíró kezében A további szakaszok a sajtórendészeti ható­sági eljárásokról intézkednek. Ez eljárásokat a falvakban a polgármester, városokban a rendőr­­hatóság állapítja meg, ez veszi fel a jegyzőköny­vet és azt három nap alatt átküldi a bíróságnak, egyben pedig elkobozza az illető közlemény szerzőjé­nek hivatalos igazolványát. Az ítélet elleni felebbezés, az ítélet végrehajtá­sát nem befolyásolja. Csak felhatalmazás alapján. Az uralkodóház tagjai, a külföldi követek, a kor­mányforma, az állam rendje ellen való közleményekről a kormány intézkedik és a kor­mány indítja meg a bűnvádi eljárást is. Bűnvá­di eljárás közhivatalnokok részéről csak az ille­tékes hatóságok felhatalmazása alapján indít­ható meg. A kamara vagy a szenátus elleni rá­galmazás vagy becsületsértés esetén a felhatal­mazást a kamara, vagy a szenátus elnöke, a miniszterek ellenieknél a miniszterelnökség s a hadsereg, s a csendőrség ellenieknél a hadügy­minisztérium adja meg. Egy köztisztviselő elleni rágalmazásnál az eljárás megindítását a tiszt­viselő közvetlen felettes hatósága adja meg. Az ötvennyolcadik szakasz szerint a Sajtóvétségekben esküdtszék ítélkezik az uralkodóház, a diplomáciai testület elleni rá­galmazás, becsületsértés eseteit kivéve, amelyek­ben a törvényszék az ileltékes. Gyorsított eljárás. A sajtóvétségek elleni ítéletek ellen öt nap a felebbezési idő s a felebbezési fórum harminc nap alatt tartozik kimondani ítéletét. A végle­ges ítélet az elítélt költségén a kihirdetéstől szá­mított öt napon belül közlendő az illető időszaki lapban. A sajtóvétségek két év alatt, a sajtóki­hágások pedig hat hónapon belül évülnek el. A befejező intézkedések szerint a törvény alkal­mazandó a folyamatban levő sajtóperekre is. Egész Kolozsvár gotat ! tanul­ja £2s*. Kés«' cea 1 sz. alak! (Renner palotával szemben), az tudja Ön hol? Bejárat a kapu alatt! Hői mM szünet Hui Habit szilt Hai cassaia szeszt Férfi at­ tiny szászt nagy tételben érkeztek raktárra, itt még nem létezett olcsó árakban. QfőasőíSJön is meg árainkról!! ahová z­ssiaagjam

Next