Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-01 / 123. szám

Képvi­sel­etház BUDAPEST V. tmfalft pI&thtA in numem Ho. 24.25S—1927. ,Csütörtök C,?933°/mniua­l*. Ara 3 W­ETIUJSXG Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 80, fLévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 123. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs­­vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A négyhatalmi mentőifiú Holnap vagy holnapután — előrelátha­tólag nem jön közbe több akadály — délelőtt ünnepélyesen aláírják a Palazzo Venetiában a sokat vitatott négyhatalmi egyez­ményt. Igaz, ez az egyezmény szövegezésében nem azonos azzal az egyezménnyel, amellyel annak idején Mussolini meglepte a világot, so­kat nyirbáltak belőle, átstilizálták, „forradal­mi“ célkitűzéseitől megfosztották, megfürdet­ték, szalonképessé tették, ugyannyira, hogy Mussolini maga sem tudna ráismerni, — de azért nem vitatható el tőle, hogy nem jelen­téktelen lépés a népek megértése és egy tisztul­ta­bb világ kibontakozása felé. Egyes államok­ban­ igyekeznek bizonyos ünnepélyes keretet adni a szerződés aláírásának, de az „arany­ion -ak, az „aranymikrofon“-ok korszaka le­járt, a b­earnoi és a Kellog-paktumok aláírásá­nál észlelt optimista fellángolások és bizako­dások hangulatának befellegzett, örömtü­zek színes játéka elmarad, a hatalmak nem képe­sek többé felgyújtani a képzeletet egy feltét­lenül bekövetkező szebb jövő reményére. Sok­­kal bonyolultabb ma a világ megoldásra váró problémák szövedéke, mint volt pár évvel ez­előtt és ha a történelem kényszerű nyomása alatt történik is egy közös elhatározásból fo­gant diplomáciai lépés, mindenki úgy érzi: nagy fontosságot tulajdonítani neki nem sza­bad és ez a diplomáciai lépés csak akkor bir horderével, ha szerves következményképpen tovább folytatódik valamelyes irányában. Lé­tezésének jogosultságát tehát nem az adja meg, amit tartalmaz, hanem annak remé­nye, amellyel a jövőre nézve az új diplomá­ciai megállapodás engedélyez. Még nem ismerjük pontosan az új négyha­talmi egyezmény szövegét, de a beavatott fran­cia lapok szerint ennek az egyezménynek nyo­mán máj erőesétportosulások sarjadzanak. így tudni vélik, hogy a jövőben az európai konti­nensen fokozottabb mértékben érvényesül majd a német-olasz befolyás, ellenben Franciaország európai ható tevékenysége csökken s vitalitása a jövőben inkább a fokozódó gyarmati életben éli ki magát. Tudni vélik azt is, hogy a kisan­­tant s Ausztria meg Magyarország között a szá­lak gazdasági téren erősödni fognak és legfő­képpen azt tekintik értéknek, hogy tíz évig külpolitikailag nyugodtabb lesz Európában a levegő. Ha el tudják érni, hogy Európa vihar­felhői a közeljövőben ne sűrűsödjenek, hogy a hábor­ús veszedelem csökkenjen, hogy a népek­nek ide adassék, hogy józanul mérlegelve hely­zetüket végre belássák az európai politikai és gazdasági rendezés szükségességét, egyszóval, ha lehetőséget nyújtanak, hogy ösztönös cse­lekvések ir­racion­ális pergőtüzének helyébe egyelőre a nyugodt és a logika törvényszerű­ségeit követő eszmélet és gondolkodás lépjen, úgy bármilyen kis eredményű is a végső hatal­­mi egyezmény, bármennyire is csak lázcsök­kentő, de nem láz és betegség megszüntető jellege van, ebben a rettenetes zűr­zavarban mégis nyugvó­pontot jelent, mentőövet, amely­ben a viharos tengeren ideig-óráig meg lehet kapaszkodni. De csak ideig-óráig. Mert a párt, ahol ki­köthetnek az európai hajótörött népek, még meglehetősen messze van és mert még mindig hiányzik a megbízható iránytű, azt sem lehet megállapítani, hogy milyen messze és hogy a válságnak milyen szélességi és magassági fo­kai között hánykódunk most voltaképpen. Egy mentő­övre bízni az életet, semmiesetre sem olyan biztonságos, mint egy hajóra és még bi­zonytalanabb, mint egy lélekvesztőre. A mentő­öv csak egy halvány reményt nyújt, hogy többre megyünk vele, mint nélküle, de úgy van az ember ezzel a mentőövvel, hogy nem Még mindig­ nem írták alá a négyhatalmi egyezményt Az egyezménynek, öt nyílt és hatodiknak egy titkos pontja van A francia sajtó szerint elhárult minden akadály­ (Berlin, május 31.) A négyhatalmi egyezmény parafálása csak a hét végére várható. Illetékes helyen hangoztatják, hogy a nyilvánosságra hozott tervezetek, nem hi­telesek és a végleges szövegezés ügyében még mindig folynak a tárgyalások a kormá­nyok között. A londoni Daily Herald u­gy értesült, hogy az egyezményt nem írják alá addig. (London, május 31.) Beavatott helyről szerzett értesülések s­­int a négyhatalmi egyezmény végleges szövegezésben öt pontból és egy hatodik titkos pontból áll. Az első sza­kaszban a hatalmak kötelezettséget vállalnak egymással szemben abba­n az irányban, hogy a krízist minden rendelkezésükre álló eszköz­zel enyhíteni igyekeznek. A második pont megállapodásokat tartalmaz a népszövetségi alapokmány 10., 16. és 19. szakaszainak értel­mezése tekintetében. A harmadik pont a lesze­relés kérdésével foglalkozik. Ebben újólag proklamálják a fegyverkezési egyenlőség­­ el­vét s a szakasz ennek fokozatos megvalósítá­sát külön tervezet keretében részletezi. A ne­gyedik szakaszban a hatalmak megegyeznek valutáris nehézségek kiküszöbölése és a vámfa­lak kölcsönös leépítése iránt. Az ötödik pont megállapítja, hogy az egyezmény időtartama tíz év. A hatodik állítólagos titkos szakasz az európai egyensúly problémáját hivatott ren­dezni akként, hogy az érdekszférák megosz­lása biztosíthassa a békét Európának. „A határrevízió nem létező probléma.“ (Prága, május 31.) A kisantant külügymi­niszterei kicserélték a szorosabb összefogást célzó új szerződés ratifikációs okmányait. A négyhatalmi szerződést illetően a külü­gymi-amíg az évtized óta fennálló francia-olasz ellentétek rendezést nem nyernek. A lap emiatt úgy véli, hogy bizonytalan időre már­is elhalasztották az aláírást. A francia sajtó ezzel szemben azt han­­goztatja, hogy a kisantant nyilatkozatával az akadályok elhárultak és a végleges pra­­fálás most már csak egy-két nap kérdése.­niszterek megismételték eddigi fenntartásai­kat azokkal a lehetőségekkel szemben, ame­lyek a négyhatalmi tervezet eredeti szövegé­ben kisantant érdekeket veszélyeztettek. A há­rom miniszter leszögezi, hogy a négyhatalmi terv mostani új szövegezése megegyezik a francia részről szükségesnek tartott változta­tásokkal. Tudomásul veszik, hogy a hatalmak biztosítékokat szolgáltattak abban az irány­ban, hogy az egyezmény nem szállítja le a népszövetségi ügykört s különösképpen nem óhajt változtatni az alapokmány 19. szaka­szán, amely a fennálló szerződések megváltoz­tatásához egyhangú határozathozatalt kíván. A három külügyminiszter tudomásul veszi azt is, hogy a francia kormány újabb formális garanciákat nyújt kötelezettségei betartására, amelybe­n ismételten hangoztatja, hogy a négy­hatalmi egyezményben olyan kötelezettséget nem vállal, amelynek eredménye a kisantant államok valamelyik területének csorbítása le­het. A kisantant konferencia számára a határ­revízió nem létező probléma, mert területi kér­désekben csak a parlametntek dönthetnek. A le­szerelés terén a külügyminiszterek tárgyalási alapnak hajlandók elfogadni a MacDonald­­tervet. Hozzájárulásukat adták a fegyverke­zési egyenjogúság elvének proklamálásához, de ugyanekkor leszögezték, hogy ennek a meg­valósítása csak fokozatosan következhetik be. A leszerelési értekezlet vakációra megy. (Berlin, május 31.) Genfben a hatalmak delegátusai Németország kizárásával afelett tanácskoznak, hogy a leszerelési tanácskozá­sokat június 10-én több hétre felfüggesszék-Az amerikai delegáció hír szerint ellenzi a szünetet. Hivatalos német helyen kijelentették a sajtó munkatársainak, hogy Németország legfeljebb nyolc napi szünetet tartana megen­gedhetőnek. Egy bizonyos titkos pont 9 I tp* tisépsT a bmmMm Mfé M’ Wr £ rém tudni, mibe halunk bele: a vízbe-e, vagy a tü­dőgyulladásba, egy ostoba hullámsírba, vagy az agyonéhezésbe és szomjúságba. A mentő­övvel való mesterkedés jelen esetben az egyéni ellenállásképességgel áll összefüggésben s a külön népalkatok kérdése, hogy kibírják-e a tenger lecsillapodásáig a további szenvedése­ket, vagy sem. Talán néhány európai nép testi diszpozíciója olyan, hogy a négyhatalmi egyezmény megállítja erős szervezetük to­vábbi leromlását, de ha arra gondolunk, hogy néhány európai nép már a végét járja, úgy aggodalommal kell megállapítani, hogy itt legfeljebb a gyors partratétel és a mesterséges légzés segít, de a mentőöv önnek magában aligha.

Next