Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-01 / 147. szám

Taxa postau In numerar No. 24.258—1927. Előfizetési árak belföldön: EgyéflBttjSSjdHB ívre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. In: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre lv%,fogynpnapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. Lacombat ^BitSKS?*. Ara 3 M Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs­­vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — levéleim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 147. SZÁM. A magyarság parlamentje Marosvásárhely, a székely főváros felé fordul Románia egész magyarságának érdek­lődése- A magyarság igazi parlamentje ez. Az ország minden részéből itt gyűltek össze most kiküldötteink, hogy számot vessenek sivár jele­nükkel és lefektessék alapjait annak a mun­kának, amelynek a segítségével jobb jövőt re­mélhetnek. Más esztendőkben is rendkívül fontos sze­repük volt a magyarság életében a Magyar Párt nagygyűléseinek, de az idén, amikor a magyarság olyan szorongatott helyzetben van, mint az impériumváltozás óta még soha, ami­kor a gazdasági nyomás úgyszólván a magyar népkisebbségi test legparányibb atomjaiig el­végezte pusztítását, amikor még az érintetlen, vagy legalább is kevésbé sújtott magyar tár­sadalmi rétegek is meginogtak, a magyarság nagygyűlése, amelyen sorsáról akar határozni és maga akarja kijelölni azokat az irányelve­ket és utakat, amelyeken tovább haladhasson, ■sorsdöntő jelentőségűvé válik­ A jövő útjai nem simák: göröngyösek, zá­portól elmosottak, keresztutas­, kaptatók és ös­vények, de mindenki által látott és mindenki által ellenőrizhető utak. Az erdélyi magyar­ság útja sohasem a földalatti patakok erővo­nalainak irányában haladt, sohasem volt tit­kos, mindig az őszinteség és a nyílt becsüle­tességnek útja volt. Az erdélyi magyarság az impériumváltozás óta mindig tisztában volt a maga közjogi helyzetével, a maga kisebbségi törekvéseinek jogi és erkölcsi követelményei­nek jogosultságával. Az erdélyi magyar ki­sebbség munkaterületét a békeszerződések pre­­cizírázták, ennek útját, terjedelmét, határait a kornak a szelleme, a nemzetközi jognak a szelleme szabta meg. Erdély magyar népe, Brassótól Szatmárig, Temesvárig nem kívánt sohasem többet, csak azt, hogy a maga népi egyéniségét zavartalanul kifejezhesse, kultú­ráját, anyanyelvét, iskoláit megóvhassa és megvethesse lábát azon a talpalattnyi földön, vagy iparos szerszámai közelében, amelyek számára a megélhetés minimumát vannak hi­vatva biztosítani. Amikor a kisebbségi jogok küzdelméről volt szó, a magyarság sohasem tért le­ a jog és törvényadta utakról — mindig a Parlamentar­izmus eszközeivel küzdött, min­dig nyílt sisakkal, mindig a maga igazságá­nak teljes és törhetetlen tudatával. Az erdélyi magyarságnak éppen az volt az erkölcsi ereje, hogy sohasem kért a több­ségi államtól többet, mint amennyi őt ember és Isten előtt megilleti. Így válik érthetővé, hogy az erdélyi magyarság ellen itt-ott mester­ségesen támasztott irredenta pörök mindig összeomlottak. A nyílt, beidegzett, ösztönös, minden lélekben egyformán élő magyar­­jogok és magyar kötelességek ismerete és tudata tette lehetővé azt is, hogy a magyarság nem­csak az államhatalommal szemben tudta meg­őrizni a maga politikai küzdelmének méltó­­ságérzését, de befelé egységes tudott maradni. Az erkölcsi öntudatnak, jogérzésnek és népi egységérzésnek tudatában gyűlnek ma össze Marosvásárhelyen az erdélyi magyarság vezetői és kiküldöttei, hogy számot vetve a múlttal, felmérve a csapásokat és felmérve a nép erejét, továbbra is magasan lobogtassák at a zászlót, amelyet tizenöt év alatt makulát­lan tisztaságban őriztek meg és amelynek tisz­taságát nem egyszer román kormányok vezetői is őszintén elismerték. Illécp Y­aranysiamiard­osí állam hadüzenete Amsrsíkáin«Sí és Aíhifk­áraalt ' —■—— —————■— ’•»­ Ha nem fékezik mest a valuta-spekulációt, sor­­bafjyják­ a világgazd­asági konferenciát sara (London, június 30.) Az angol, francia, hol­land és svájci jegybankok kérték Angliát, hogy helyezkedjék velük együtt aranyvédelmi frontra. Anglia kijelentette, hogy nem haj­landó az arany paritás védelmének állás­pontját, illetve a valutarögzítésre irányuló" kí­vánságot magáévá tenni, mindaddig, amíg Amerika aláírását nem biztosítja. E négy bank vezetősége megegyezett, hogy az indokolatlan besz-spekulációk letörésére közösen fogják fel­használni tartalékaikat. Az intervenció a vi­lágtőzsdéken már meg is indult. A dollár­ rögzítést illet Meg Amerikában változatlanul ké­t álláspont­ küzd egymással. A kincstári hivatal ragaszkodik a rögzítéshez, ellenben Roosevelt közvetlen környezete az úgynevezett „Brain Trust“, amelyhez Moley professzor is tartozik, a dollár további felhigí­­tása mellett foglal állást. Moley már megérke­zett Londonba is és megkezdte tárgyalásait. Egy későbbi londoni jelentés szerint az aranystandardot fenntartó államok csoportja most már ultimátumjellegű követelést terjesztett az Egyesült Államok és Anglia világgazda­sági delegációi elé, amelyben közült, hogy abban az esetben, ha a két hatalom nem lép fel azonnal erélyesen az arany fizetéses államok valutáit aláásni készülő spekulá­ciókkal szemben, nem fognak a továbbiak­ban törődni az egész világgazdasági tár­gyalásokkal. A hirrel kapcsolatban a lapok megjegyzik, hogy Angliának igen nehéz a helyzete domi­­nponjai miatt, mivel a dominionok a legéleseb­ben szembehelyezkednek a font-frank árfo­­lyamrögzítéssel és legfeljebb a dollár-font sta­bilizációba lennének hajlandók belemenni. A centrumpárt feloszlik és a katholikus érde­kek védelmét új katholikus szövetség veszi át Elkobozták a katholikus plébániák vagyonát Bauer volt német kancellárt letartóztatták (Berlin, június 30) Hindenburg kihallga­táson fogadta Hitler kancellárt és előterjeszté­sére a két tárcájáról lemondott Hugenberg he­lyére birodalmi gazdasági miniszerré kinevez­te dr. K­u­r­t­ Schmidte­t, az Alliance bizto­sítótársaság vezérigazgatóját s birodalmi föld­­mivelésügyi és közélelmezési miniszterré W­a­l­­ter Darré képviselőt. A birodalmi gazda­sági minisztérium új államtitkára dr. Fed­e­r lett. Darré 38 éves és argentínai születésű, ki­váló agrárszakértőnek tartják. A két minisz­tert este Göring porosz miniszterelnök a Hit­lertől kapott felhatalmazás alapján porosz gaz­dasági, illetve földmivelésügyi miniszterekké kinevezte. Hindenburg betegségével kapcsolatosan egyébként a legkülönbözőbb hírek kerültek forgalomba. Hindenburg súlyos betegen fe­küdt — írják a bécsi lapok — és a betegsége alatt Hugenberg futárt küldött Hindenburg­­hoz. A futárt a rohamosztagosok elfogták és Hugenberg levelét elvették tőle. A neudecki kastélyt valóságos megszállás alatt tartják a roh­amsisakosok. Budapesti jelentés szerint a svájci lapok még messzebb men­nek és azt a fantasztikusnak látszó hírt közlik, hogy Hitler még orvost sem engedett a nagy­beteg Hindenburghoz. A párisi lapok azt ír­tá­k, hogy Hindenburg háromnapi betegség után fel­ vógyult és újra eleget tud tenni ál­lamfői hivatásának. Hugenberg kikapcsolódása a kormányból a német politikai életnek egyik legnagyobb­­ eseménye. Hugenberg jelentette eddig ugyanis­­ a nagybirtok és nagytőke védelmezőjét a kor­mánynak. A párisi lapok szerint nem kétsé­ges, hogy közelebbről sor kerül a radikális reformok­ra, a munkanélküli földmunkások érdeké­ben. A német politikai élet további eseményei, hogy a centrum­párti vezérek értekezletet tar­tottak, , amelyen kijelentették, hogy a politikai helyzet teljesen tarthatatlan, a centrumpárt­­nak ellenben ha a Hitlerrel folyó tárgyalások nem vezetnek célhoz, önkényt ki kell mon­dania feloszlatását. Papén kancellár-helyettes ma tárgyaláso­kat folytatott Pacelli pápai bíboros államtit­kárral. Beavatottak szerint a hosszabb ideig tartó tanácskozásokon nemcsak a konkordá­tum ügyével, hanem a németországi centrum helyzetével is foglalkoztak. Rómából érkező eddig még meg nem erősített hírek szerint Hitler kíméletlen harcra készül a centrumpárt ellen is és hogy a küzdelmet a maga számára me­gkönnyítse, kilép a római katholikus egy­házból. Berlini jelentések szerint ma letartóztat­ták Baurer volt kancellárt, aki egy lakásépítő részvénytársaságnak volt újabban igazgatója. A vád ellene az, hogy a házbér adó­tételeket, amelyeket be kellett volna fizetni, elsikkasz­totta. Ugyancsak berlini jelentés szerint Ludwigshaffenben lefoglalták nyolc katholikus plébánia vagyonát és számos bajor katholikus egyesületet feloszlattak. Münchenben is úgy tudják, hogy a centrum ki fogja mondani fel­oszlását s a katholikus érdekek védelmét a megalakítandó katholikus szövetség vezetősé­gének kezébe teszi le.

Next