Keleti Ujság, 1935. június (18. évfolyam, 123-143. szám)

1935-06-01 / 123. szám

vxxii. tv.r. m. szív.­­ ísz. vunius Kumnis Ro Végre egy politikus, akiből a jó szándék és a realitás beszél „Nem a békeszerződés és az etnikai érvek, hanem a ráció és az emberiesség követeli meg a kisebbségek teljes részesítését a jogokban!“ — Meg kell jegyeznünk a fiatal román intellektuel, Radu Octavian nevét (Bumbesti, május 30.)­­A Juntán-féle párt erdélyi vezetője, dr. Radu Olteanu hosszasan nyi­latkozik az „Adeverul"-nak a kisebbségi kérdés­ről. Olteanu a fiatal román nemzedék tagja, fog­lalkozására nézve ügyvéd. Bucuresti laptársaink, mint nagyon művelt embert mutatja be olvasókö­zönségének s nyilatkozata után mi sem kételked­hetünk ebben. Az inferioritási elmélet legendája — kezdem a román­ elem úgynevezett infe­rioritási elméletével, — mondja Radu Olteanu. Ezt teljesen hamis és kínosan olcsó demagógikus hangsúlyozással terjesztik. Azok az okok, amelyek a háború előtt megszülték az inferioritást, az egyesüléssel megszűntek.­­A román elemnek majdnem mindenütt sikerült legalább is egyenlő helyzetet kivívn­i a kisebbségekkel szemben. — Az inferioritást kiegyenlítettük az iparban, kereskedelemben és kézműiparban — ebben a tekintetben az adatok a lehető legvilágo­­sab­bak , és az állami életben elvitathatatlan fö­lényünk van, végül némely szabad foglalkozásban meglátszik már a felülmúlási irány, vagy törek­vés. Talán az 1918. évi várakozásoknál még na­gyobb mértékben sikerült is pozíciókat szerez­nünk. Rendszeres ellenállásról csak a szászoknál lehet­ beszélni. Míg a zsidó tőkéjű vállalatok az igazgatóságokba felvesznek románokat is, (kér­dezzék csak meg Emil Hatieganut) és alkalmaz­nak úgy fő-, mint alantasabb tisztviselőket a több­ségi tömegekből, a szász vállalatok rendszeresen mellőzik az ilyen személyzetet. Mindig más a hibás. — Ennek az állapotnak margóján meg kell jegyezni, hogy az ultranacionalista felháborodás nem irányul a szászok ellen. Miután a szász vál­lalatok­­éppen olyan fontosak, mint a zsidók, ter­mészetes volna, hogy kihívják bizonyos sovén na­cionalisták méltatlankodását, ha ezek őszinték volnának. Ezenben a szászok nincsenek kitéve a szokványos kellemetlenségeknek. Az ellenségeske­désekkel nem szeretnék Németországot elkedvetle­níteni. A harcot csak bizonyos igazgatósági tag­ságokra vonatkozó étvágy irányítja. A­ régi mese ismétlődik, mert Cluton a háború után mindig­­volt egy csapat fiatal fiú, akiket el kellett he­lyezni. Egy időben a regátiak voltak a hibásak, aztán a görögök, 1928 után a görög katholikusok és most pedig a zsidók... .A továbbiakban kifejti, hogy a háború óta a román kormányoknak nem volt határozott kisebb­ségi politikájuk. Majd rátér a jugoszláviai és csehszlovákiai kisebbségi politikára. A jugoszláv és cseh kisebbségi politika. — A belgrádi kormányok — mondja — a Háború után a végletekig űzött asszimilációs poli­tikával kísérleteztek. Ez a politika teljesen csődöt mondott s a jugoszláv államot molekulárisan rombolta és rombolta. Az asszimilál­ás helyett ha­tározottan felismerhető kisebbségi lelkületet te­remtett meg a nemzeti állam eszme elleni nyílt ellenségeskedéssel még olyan területeken is, ame­lyek 1918. előtt néprajzi összetételükben is Jugo­szlávia földrajzához tartoztak. A szomszédállam kormányai mielőtt a horvátokat szerbekké for­málták volna, meglepődötten egy szerb-horvát há­borúskodásra ébredtek, amely nagyon heves és ködös kilátásai vannak. Csehszlovákiával kapcsolatban megállapítja, hogy Csehszlovákia vezetőinek a következő jel­szavuk volt: „teljes egyenlőség a politikai életben, de megszorítások a gazdasági életben." Ez a poli­tika természetesen kényelmes volt a prágai kor­mánynak, de mihelyt a kisebbségek tudomást sze­reztek róla, itt is jelentkezett a reakció. Végül fel kellett hagyni vele és egységes felfogást kellett megállapítani az együttlakó nemzetekkel szemben. Teljes demokráciáról most sem lehet beszélni, mert ilyesmit a profit-gazdaság rendszerének ke­retében nem lehet megvalósítani, de a tárgyila­gosság a legszélsőségesebb krónikást is annak megállapítására kényszeríti, hogy a csehszlová­kiai rendszer a kisebbségekkel szemben állandóan megmaradt a polgári liberalizmus határai kö­zött..."" Ha Angyaelesen megharagudott Sándorra...­­ A romániai viszonyokra rátérve megállapítja, hogy­­ a mi kormányzó-pártjaink a kérdést vá­lasztási szempontokból nézték s magatartásuk kormányról-kormányra, miniszterről-­miniszterre változott. A véletlen politikáját követték s a sza­bályokat szeszély szerint állították fel. Ha Gyár­fás jó hangulatban találta Pop Valért, meg tud­ta menteni a római katholikus státus vagyonát az államosítástól, ha pedig Anghelescu megharagu­dott Sándor Józsefre valamelyik parlamenti be­szédéért, másnap a székelyföldi felekezeti gimná­ziumok tanárai szigorú vizsgálatot szenvedtek el. Elvek nélküli és rendszernélküli politika. Arra a kérdésre, hogy milyennek kell lennie a többségi és kisebbségi népesség közötti viszony­nak, a következőket mondja: „A válasz nem lehet, csak egy. Egyenlő és teljes részesülés a jogokban. Ennek a rendszernek­ ­ érdekében nem hozok elő sem etnikai érveket, sem a békeszerződések szövegét. Ilyen meggondolások fölé helyezem én a rációt és az emberiességet A legnagyobb örömmel olvassuk ezeket az őszinte szavakat. Román részről ritkán hallha­tunk ilyen nyílt beszédet, amit nemcsak szeszé­lyes hangulat mondat, hanem alapos, a más or­szágokban lévő helyzet tárgyilagos tanulmányo­zása. Növeli ezeknek a fejtegetéseknek értékét az is, hogy fiatal román intellektuel mondja, aki széleskörű kultúrával felfegyverkezve meg tudja látni a bajok okát és nem hagyja magát félreve-­keztetni a lelkiismeretlen demagógiától. Szeretnők, ha legalább a román fiatalság soraiban minél több ilyen világosan gondolkozó ember volna, mert akkor legalább a jövőre szebb reményeink lehetnének. Nekünk is, de a románságnak is. Június 1-én MEGNYÍLIK­­ a teljesen újonnan átalakított Hotel »CENTRAL« (volt régi Laurentzi) szálloda és étterem GHEORGHENI (judetul Ciuc) Telefon­szám: 44. Elsőrangú házikoszt, küküllőmenti borok, előzékeny kiszolgálás I AUTOGARAGE. Bérlők : Színi Ferenc és Kujbusz János HC­W­HM Megindultak a komoly béketárgyalások Bolívia és Paraguay között (BUENOS-AIRES, május 8­.) A Bolívia és Paraguay közötti háború ügyében úgy lát­szik a békéltető tárgyalások sikerrel járnak. Paraguay Hozzájárult a harmincnapos fegy­verszünethez. Sőt hajlandó hosszabb fegyverszünetet is kötni, ha biztosítékot kap arra nézve, hogy a mostani tárgyalások meghiúsulása esetén a hadműveletek nem vesznek fel nagyobb méreteket. Bolívia szintén hajlandó a hosszabb fegyverszünetre, ha határozott ígéretet kap, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén döntőbírósági eljárás alá vetik a viszály ügyét. HJ­W Roosevelt ragaszk­odik újjáépítési programjának végrehajtásához .Módosítani­­ is arra is az amerikai alkotmányt, hogy így ellen­­súlyozzák a legfelső bíróság határozatai (Washington, május 30.)" Roosevelt kijelen­tette az újságíróknak, hogy a kormány eddigi munkájáról és további terveiről csak a hét vé­gén fog nyilatkozni. A jelenlegi helyzetet fenn kell tartani. A legtöbb iparvállalat biztosította a kormányt támogatásáról, de elegendő ha egyet­len nagyobb iparvállalat megszegi az újjáépítési törvényt a legfelsőbb bíróság ítéletére támasz­kodva, hogy az egész munka kudarcot valljon. Tartani lehet különösen a déli államokban attól, hogy súlyos zavarok támadnak. Az elnöki hivatalhoz egymásután érkeznek az ország különböző részeiből a táviratok, amelyben­­ kérik Rooseveltet, hogy terveitől ne tágítson és ne oszlassa fel a nemzeti újjáépítési intézetet. Egye­sek arr­ól beszélnek, hogy a kormányt rendkívüli hatalommal fogják felruházni. Roosevelt állan­dóan tanácskozik gazdasági szakértőivel s a ta­nácskozásokra meghívta Johson tábornokot is, aki a nemzeti újjáépítési törvényt annak idején ki­dolgozta. Johnson különben a múlt év őszéig el­nöke volt a nemzeti újjáépítési intézetnek. Olyan hírek is keringenek, hogy az amerikai alkotmányt módosítani fogják s beleveszik a nemzeti újjáépí­tési törvénynek a munkabérek és munkaidő sza­bályozására vonatkozó rendelkezéseit. I Szabóipar aranykönyve összeállítóba I /Sntanulásra kitűnően alkalmas. — Az összes divatos Kathonay Béla , férfi-, papi-, katonaruhák modern szabászait tan­­szakrajztanár­­ könyve, rajzokkal és magyarnyelvű magyarázó könyvvel Bolti ára 1000"— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Báron I. Pop ucca 5. lapunk olvasóinak Vidékieknek a pénz és 15 lej portó beküldése esetén azonnal szállit- GSelC Cl IS Ifi­­gj ~ A Bagy P°staki51tséS lalatt utánvéttel könyvet nem küldünk 3

Next