Keleti Ujság, 1936. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-02 / 279. szám
December 1 Tizennyolcadszor virrad ránk a december elsejei évforduló. Aki 1918-ban, vagy talán éppen december elsején született, az már felserdült ifjú. Tagja annak az új generációnak, amelynek már emlékei sincsenek a magyar uralom alatti Transsylvaniáról. Eze az idősebb nemzedék életében is nagy idő ez a tizennyolc esztendő, két év hijján két évtized. De fiatalok és öregek egyformán tisztában vannak december elsejének jelentőségével. Vajda Sándor vasárnapi beszédében arra emlékszik, hogy sűrű hóesés közben érkeztek meg Alba-Iuliára, ahol a nevezetes nagygyűlés lezajlott. Ezen a gyűlésen mondta ki Transsylvania és Bánát románsága csatlakozását Romániához. „A december elsején leesett hó, — mondotta Vaida — régi igazságtalanságokra borított fátyolt és eltüntette a válaszfalakat románok és románok között." Vajda tehát, a régi Magyarország nemzetiségi harcainak egyik legkiemelkedőbb vezére, ezzel a körülírással fejezte ki, hogy a nemzetgyűlésre összeült románság tizennyolc évvel ezelőtt nem szár, rossz sorsot a vele egy területen élő magyaroknak és a többi kisebbségi népeknek. Jobban szerettük volna, hogyha Vaida szabatosabban fejezi ki magát s nem felejti ki beszédéből azokat a határozatokat, amelyeket a magyarság mint „gyulafehérvári pontokat" őrzött meg a lelkében. Mert mi, az öregebbek megtanítottuk fiainkat arra, hogy december elseje, a román tartományok cszecsülésének ünnepe a kisebbségeknek is emlékezetes, fontos dátuma, ekkor tettek hitet a Transsylvania minden részéből összesereglett, kimagasló politikumai, Maniu, Vaida, Goldis, Pop-Cicio, Vlad Aurel és mások vezetése alatt tanácskozó románok az általános emberi szabadságjogok mellett. Az alba-iuliai határozat ezzel a felemelő mondattal kezdődik: „Teljes nemzeti szabadság az összes, itt élő nemzeteknek." Hogy a magyarság békés érzésekkel, a jövőbe vetett hittel fogadta el az államjogi helyzetét és soha egy lépést sem tett annak megváltoztatására, azt éppen ez a rövid mondat teszi természetessé. Románia mai örömünnepén nem a zavarkeltés, a rendbontás hangján, hanem a jó állampolgár őszinte nyíltságával, egyenességével és önérzetével emlékezünk és emlékeztetünk mi is a tizennyolcéves alba-iuliai határozatra. Mert nemcsak a teljes nemzeti szabadság ígérete tizennyolcéves, hanem az a magyar ifjú is, aki a román nemzetgyűlés esztendejében született s aki a békés polgári munka jegyében akar együtt dolgozni az állam konszolidációja és fejlesztése, érdekében. Nagyon szerettük volna, hogyha Vaida — mint az albaiuliai váltó egyik kezese, — ennek a felnőtt és e pillanatban nagyon szomorú jövő elé néző fiatal nemzedéknek a megnyugtatására is mondott volna valamit. Románia tartományainak egyesülése ugyanis az ország kisebbségi lakosságát is jogokkal ruházta fel, azok a határok, amelyeket a békeszerződések megvontak, nemcsak a román többséget, hanem a magyar kisebbséget is ide sorozták. Ha a határokon túlról — mondjuk meg nyíltan Rómából, vagy akárhonnan — ellenségeseknek ítélt kijelentések hírei érkeznek el hozzánk, azokért felelőssé tenni bennünket nem lehet, ez nem lehet ok semmiféle jogfosztásra. Ami bennünket illet, tizennyolc év fegyelmezettségére, kötelességteljesítésére hivatkozunk, amikor bejelentjük, megérdemeltük végre, hogy a tizennyolc éves ígéretből valóság váljon. \ ...... ■ | •’ : i 0 LOSI Au i _ 0 aiXuwV Szertfa, 1936* rtevember 8. — It hittat Ára 3 t9f r* py \ • /- V \ J ___________ I I n* pút utói pixUtA in et»m*rar No !4 KmmUjsKG lvófizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 403, ORSZÁGOS MAGYAriPARTI LAP tűi „eszteség, kiadóhivatal és nyomda: Clill, negyedévre *00, egy hóra 10 lej. Magyarországon: egy vrv l VTTflT V A AT 0-0 Czi ««• Báron 1- I'op ucea i. szám. felelőn: ööS. — Levél cím: évre W, félévre ti, negyedévre 12 50, egy hónapra 6.00 A,Al LVtULlAlu. — ZiJ. OZA3L unj, po,taflok iOL szára. Kéziratokat senkinek »er a tengő Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szása Sadreb küld vissza és nem is órja meg a szerkesztőjét. Megérkeztek a december elsejei ünnepségek vendégei A francia küldöttség vasárnap, a Jugroszláv és cseh parlamenti küldöttségek hétfőn érkeztek Bucurestibe . Malypek, a ezek képviselőit ,sz elnöke nyilatkozott a kisantant egységféről (BUCURESTI, november 30.) Hétfőn reggel nyolc óra 40 órekor a csehszlovák képviselőház harminctagú küldöttsége Malypetr kamarai és Soukup szenátusi elnök vetődésével megérkezett a fővárosba. A pályaudvart a kisantant államok zászlóival díszítették fel. A vendégeket Inculet miniszterelnök-helyettes, Savcanu kamarai, Lapedatu szenátusi elnökök, Radulescu külügyi államtitkár, Jean Seba, bucurestii csehszlovák követ, végül számos román képviselő és szenátor fogadta. A csehszlovák vendégek gépkocsikon az Athéné Palace szállodába mentek. Féltizenegykor érkezett be a jugoszláv képviselők vonatja. A jugoszláv küldöttséget Csvics szkupzsinai elnök vezeti. A jugoszláv szenátorokat és képviselőket Saveanu, Lapedatu, Grigorcca, Caesi Dolac jugoszláv követi és számos előkelőség fogadta. Malypetr nyilatkozata a kisantant egységéről Malypetr, a csehszlovák képviselőház elnöke az „Adeverul“-nak a következő nyilatkozatot tette: — Nagy örömömre szolgál, hogy az önök körében lehetek. Felesleges ismételnem, hogy Románia szépségei milyen mély benyomást keltenek minden idegenben. Ezúton is ki akarom fejezni köszönetünket a szép fogadtatásért. A holnapi ünnepségen való résztvételünk annyira természetes, hogy nem is igényel semmi külön megjegyzést. Az elhangzó beszédekből ki fog tűnni, hogy a kisantant államok törvényhozó testületei mint egyetlen szerv akarnak dolgozni a béke és a szerződések értelmében. A francia küldöttség már vasárnap megérkezett A francia katonai küldöttség már vasárnap este megérkezett a fővárosba. Hétfőn a küldöttség tagjai megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját, megtekintették a katonai múzeumot, azután pedig a Veliu temetőben virágot helyeztek a világháborúban elesett, francia katonák sírjára. Délben Tatarescu miniszterelnök ebédet adott a vendég törvényhozási elnökök tiszteletére. Délután a csehszlovák követségen volt fogadás, majd a francia követség adott vacsorát. Maniu is felszólal a díszülésen A hétfői törvényhozási diszülés programjának kidolgozása végett Saveanu több politikussal tárgyalt és felkereste Maniu is az Athéné Palaceban levő lakásán. A diszülésétt Maniu is fel fog szólalni. Saveanu kezdeményezésére megalakítják a kisantant parlamenti szövetségét. Kedden délelőtt kilenc órakor Bucurestiben az Ismeretlen Katona sírjánál rekviem lesz. Ezzel egyidejűleg a Domnita Balasa templomban ünnepük Jugoszlávia egyesülésének évfordulóját. Tíz órakor leplezik le a diadalívet és őfelsége a király, csapatszemlét tart Egy órakor ebéd lesz a királyi palotában, délután pedig a parlament tartja meg díszülését. A december 3-i k’i cluji ünnepségek (Cluj, december 30.) A december elsejei egyesülési évfordulót — mint ismeretes — városunkban december harmadikén rendezik meg. Az ünnepségekre már előre is nagyszabású előkészületeket tettek. Azok a küldöttségek, amelyek a bucurestii ünnepségeken résztvesznek, megjelennek az itteni ünnepségeken is. A város fényes fogadtatást rendez számukra. Előreláthatólag harmadikon reggel tíz órakor fog befutni az állomásra az idegen küldöttségeket hozó különvonat. Fogadtatásukra megjelennek az összes magasrangú katonatisztek és polgári előkelőségek, továbbá az összes egyetemi és középiskolai tanárok, a gimnáziumok növendékei és a katonai előkészítések. A sport- és kultúregyletek szintén küldöttséggel fogják képviseltetni magukat. Az ünnepélyes fogadtatás után az idegen küldöttségek tagjait negyven feldíszített gépkocsi fogja az új egyetemi kultúrpalotába szállítani, ahol Florian Stefanescu Goanga egyetemi rektor fogadja,őket. Az ünnepélyes fogadtatás után megkezdődik az ünnepély. Egy órakor többszáz terítékes közebéd lesz a „Cercul Militar" nagytermében, amelyet a város rendez. Délután öt órakor a külföldi nemzetek képviselői az operában díszelőadáson vesznek részt, este pedig fáklyás díszfelvonulást rendeznek tiszteletükre. A külföldi küldöttségtek este hét óra tizenöt perckor utaznak el. December elsején és harmadikén minden épületre ki kell tűzni a nemzeti lobogót. December harmadikén a középületekre a nemzeti lobogó mellé kitűzik a cseh, jugoszláv és francia lobogókat is, e három állam, kiküldöttjeinek tiszteletére.