Keleti Ujság, 1936. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-02 / 279. szám

December 1 Tizennyolcadszor virrad ránk a december elsejei évforduló. Aki 1918-ban, vagy talán éppen december elsején született, az már felserdült ifjú. Tagja annak az új generációnak, amelynek már emlékei sincsenek a magyar uralom alatti Trans­sylvaniáról. Eze az idősebb nemzedék életében is nagy idő ez a tizennyolc esztendő, két év hijján két évtized. De fiatalok és öregek egyformán tisz­tában vannak december elsejének jelentőségével. Vajda Sándor vasárnapi beszédében arra em­lékszik, hogy sűrű hóesés közben érkeztek meg Alba-Iuliára, ahol a nevezetes nagygyűlés lezaj­lott. Ezen a gyűlésen mondta ki Transsylvania és Bánát románsága csatlakozását Romániához. „A december elsején leesett hó, — mondotta Vaida — régi igazságtalanságokra borított fátyolt és eltün­tette a válaszfalakat románok és románok között." Vajda tehát, a régi Magyarország nemzetiségi har­cainak egyik legkiemelkedőbb vezére, ezzel a kö­rülírással fejezte ki, hogy a nemzetgyűlésre össze­ült románság tizennyolc évvel ezelőtt nem szár,­ rossz sorsot a vele egy területen élő magyaroknak és a többi kisebbségi népeknek. Jobban szerettük volna, hogyha Vaida szabatosabban fejezi ki ma­gát s nem felejti ki beszédéből azokat a határoza­tokat, amelyeket a magyarság mint „gyulafehér­vári pontokat" őrzött meg a lelkében. Mert mi, az öregebbek megtanítottuk fiainkat arra, hogy de­cember elseje, a román tartományok cszecsülésének ünnepe a kisebbségeknek is emlékezetes, fontos dátuma, ekkor tettek hitet a Transsylvania min­den részéből összesereglett, kimagasló politikumai, Maniu, Vaida, Goldis, Pop-Cicio, Vlad Aurel és mások vezetése alatt tanácskozó románok az álta­lános emberi szabadságjogok mellett. Az alba-iuliai határozat ezzel a felemelő mon­dattal kezdődik: „Teljes nemzeti szabadság az összes, itt élő nemzeteknek." Hogy a magyarság békés érzésekkel, a jövőbe vetett hittel fogadta el az államjogi helyzetét és soha egy lépést sem tett annak megváltoztatására, azt éppen ez a rövid mondat teszi természetessé. Románia mai örömünnepén nem a zavarkeltés, a rendbontás hangján, hanem a jó állampolgár őszinte nyíltságával, egyenességével és önérzetével emlékezünk és emlékeztetünk mi is a tizennyolc­­éves alba-iuliai határozatra. Mert nemcsak a tel­jes nemzeti szabadság ígérete tizennyolcéves, ha­nem az a magyar ifjú is­, aki a román nemzetgyű­lés esztendejében szüle­tett s aki a békés polgári munka jegyében akar együtt dolgozni az állam konszolidációja és fejlesztése, érdekében. Nagyon szerettük volna, hogyha Vaida — mint az alba­­iuliai váltó egyik kezese, — ennek a felnőtt és e pillanatban nagyon szomorú jövő elé néző fiatal nemzedéknek a megnyugtatására is mondott volna valamit. Románia tartományainak egyesülése ugyanis az ország kisebbségi lakosságát is jogok­kal ruházta fel, azok a határok, amelyeket a bé­keszerződések megvontak, nemcsak a román több­séget, hanem a magyar kisebbséget is ide sorozták. Ha a határokon túlról — mondjuk meg nyíltan­ Rómából, vagy akárhonnan — ellenségeseknek ítélt kijelentések hírei érkeznek el hozzánk, azokért felelőssé tenni bennünket nem lehet, ez nem lehet ok semmiféle jogfosztásra. Ami bennünket illet, tizennyolc év fegyelmezettségére, kötelességtel­­jesítésére hivatkozunk, amikor bejelentjük, meg­érdemeltük­ végre, hogy a tizennyolc éves ígéretből valóság váljon. \ ...... ■ | •’ : i 0 L­­OSI Au i _ 0 aiXuwV Szertfa, 1936* rtevember 8. — It hittat Ára 3 t9f­ r* py \ • /- V \ J ___________ I I n* pút utói pixUtA in et»m*rar No !4 KmmUjsKG lvófizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 403, ORSZÁGOS MAGYAriPARTI LAP tűi „eszteség, kiadóhivatal és nyomda: Clill, negyedévre *00, egy hóra 10 lej. Magyarországon: egy vrv l­ VTTflT V A AT 0-0 Czi ««• Báron 1- I'op­ ucea i. szám. felelőn: ööS. — Levél cím: évre W, félévre ti, negyedévre 12 50, egy hónapra 6.00 A,Al LVtULlAlu. — ZiJ. OZA3L unj, po,taflok iOL szára. Kéziratokat senkinek »er a tengő Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szása Sadreb küld vissza és nem is órja meg a szerkesztőjét. Megérkeztek a december elsejei ünnepségek vendégei A francia küldöttség vasárnap, a Jugroszláv és cseh parlamenti küldöttségek hétfő­n érkeztek B­ucurestibe . Malypek­, a ezek képviselőit ,sz elnöke nyilatkozott a kisantant egységféről (BUCURESTI, november 30.) Hétfőn reggel nyolc óra 40 órekor a csehszlovák képviselőház harminctagú küldöttsége Malypetr kamarai és Soukup szenátusi elnök vetődésével megérkezett a fővárosba. A pályaudvart a kisantant államok zászlóival díszítették fel. A vendégeket Inculet miniszterelnök-helyettes, Savcanu kamarai, Lape­­datu szenátusi elnökök, Radulescu külügyi állam­titkár, Jean Seba, bucurestii csehszlovák követ, végül számos román képviselő és szenátor fogadta. A csehszlovák vendégek gépkocsikon az Athéné Palace szállodába mentek. Féltizenegykor érkezett be a jugoszláv képviselők vonatja. A jugoszláv küldöttséget Csvics szkupzsinai elnök vezeti. A jugoszláv szenátorokat és képviselőket Saveanu, Lapedatu, Grigorcca, Caesi Dolac jugoszláv követi és számos előkelőség fogadta. Malypetr nyilatkozata a kisantant egységéről Malypetr, a csehszlovák képviselőház el­nöke az „Adeverul“-nak a következő nyilatko­zatot tette: — Nagy örömömre szolgál, hogy az önök körében lehetek. Felesleges ismételnem, hogy Románia szépségei milyen mély benyomást keltenek minden idegenben. Ezúton is ki aka­rom fejezni köszönetünket a szép fogadtatás­ért. A holnapi ünnepségen való résztvételünk annyira természetes, hogy nem is igényel semmi külön megjegyzést. Az elhangzó be­szédekből ki fog tűnni, hogy a kisantant álla­­­mok törvényhozó testületei mint egyetlen szerv akarnak dolgozni a béke és a szerződések ér­telmében. A francia küldöttség­ már vasárnap megérkezett A francia katonai küldöttség már vasár­nap este megérkezett a fővárosba. Hétfőn a küldöttség tagjai megkoszorúzták az Ismeret­len Katona sírját, megtekintették a katonai múzeumot, azután pedig a Veliu temetőben virágot helyeztek a világháborúban elesett, francia katonák sírjára. Délben Tatarescu mi­niszterelnök ebédet adott a vendég törvény­hozási elnökök tiszteletére. Délután a csehszlo­vák követségen volt fogadás, majd a francia követség adott vacsorát. Maniu is felszólal a díszülésen A hétfői törvényhozási diszülés program­jának kidolgozása végett Saveanu több poli­tikussal tárgyalt és felkereste Maniu is az Athéné Palaceban levő lakásán. A diszü­lésétt Maniu is fel fog szólalni. Saveanu kezdemé­nyezésére megalakítják a kisantant parla­menti szövetségét. Kedden délelőtt kilenc órakor Bucuresti­­ben az Ismeretlen Katona sírjánál rekviem lesz. Ezzel egyidejűleg a Domnita Balasa templomban ünnepük Jugoszlávia egyesülé­sének évfordulóját. Tíz órakor leplezik le a diadalívet és őfelsége a király, csapatszemlét tart Egy órakor ebéd lesz a királyi palotában, délután pedig a parlament tartja meg dísz­­ülését. A december 3-i k’i cluji ünnepségek (Cluj, december 30.) A december elsejei egyesülési évfordulót — mint ismeretes — váro­sunkban december harmadikén rendezik meg. Az ünnepségekre már előre is nagyszabású előkészüle­teket tettek. Azok a küldöttségek, amelyek a bu­curestii ünnepségeken résztvesznek, megjelennek az itteni ünnepségeken is. A város fényes fogad­tatást rendez számukra. Előreláthatólag harmadi­kon reggel tíz órakor fog befutni az állomásra az idegen küldöttségeket hozó különvonat. Fogadta­tásukra megjelennek az összes magasrangú katona­tisztek és polgári előkelőségek, továbbá az összes egyetemi és középiskolai tanárok, a gimnáziumok növendékei és a katonai előkészítések. A sport- és kultúregyletek szintén küldöttséggel fogják képvi­seltetni magukat. Az ünnepélyes fogadtatás után az idegen kül­döttségek tagjait negyven feldíszített gépkocsi fogja az új egyetemi kultúrpalotába szállítani, ahol Florian Stefanescu Goanga egyetemi rektor fogadja,őket. Az ünnepélyes fogadtatás után meg­kezdődik az ünnepély. Egy órakor többszáz terí­tékes közebéd lesz a­ „Cercul Militar" nagytermé­ben, amelyet a város rendez. Délután öt órakor a külföldi nemzetek képviselői az operában díszelő­adáson vesznek részt, este pedig fáklyás díszfel­­vonulást rendeznek tiszteletükre. A külföldi kül­­dötts­égtek este hét óra tizenöt perckor utaznak el. December elsején és harmadikén minden épü­letre ki kell tűzni a nemzeti lobogót. December harmadikén a középületekre a nemzeti lobogó mellé kitűzik a cseh, jugoszláv és francia lobogó­­­­kat is, e három állam, kiküldöttjeinek tiszteletére.

Next