Keleti Ujság, 1937. január (20. évfolyam, 1-22. szám)

1937-01-02 / 1. szám

2 idézetet a közelmúltból mégis ideiktathatók annak igazolására, hogy a másik oldalon, is látják — s éppen a leghivatottabbak — az egyedül követendő utat. Iorga november 27-én felirati beszédében fi­gyelmezteti a román közvéleményt, hogy nincs ok az ellenérzésekre velünk szemben, mert: ,,kisebb­ségeinkkel általában meg lehetünk elégedve. Nem tudom, mi lenne, ha a mi nemzetiségeink is ugyan­úgy viselkednének velünk szemben, mint az irre­denta románok azokkal az államokkal szemben, melyekhez tartoztak 44. S továbbmenően azt mond­ja : Legyünk emberek mindenekelőtt­­ gondoljuk meg, hogy annyi és annyi magyar él itt közöttünk, akiknek érzelmeit nem szabad megsértenünk.“ Averescu marsall pedig bátor elszántsággal kezébe veti magát a Mussolini milánói beszéde nyomán helytelen irányba indult izgalomnak és hivatkozik arra, hogy még nem volt tudomása a magyar-olasz szövetségről, mikor 1923-ban meg­állapodást termtett az itteni magyar kisebbséggel, melyet néhai Ferdinánd király s a budapesti kor­mánytényezők egyaránt örömmel fogadtak, Mus­solini pedig biztosította őt, hogy Róma és Buda­pest barátsága csak előnyére válhatik Romániának. A legnagyobb román hazafiak magasabb szem­szögből nézik tehát helyzetünket­ és másként lát­ják azt, mint azok, kik a mai szerencsétlen hely­zetet kicsinyes, önző érdekből vagy rövidlátásból mesterségesen előidézték. Higyjük, hogy az új esztendő azoknak fog iga­zat adni, kik nem szétválasztást, hanem összefo­gást, nem gyűlöletet, hanem szeretetet hirdetnek s mi magunk, saját jól felfogott érdekünkben, dol­gozzunk tervszerűen, céltudatosan és vállvetve azon, hogy ez így be is következzék. Antonescu ankarai útja miatt február 5-ére halasztották a Balkán-szövetség ülését (Athén, december 31.) Rüsdi Arras török külügyminiszter athéni tárgyalásairól hiva­talos közleményt adtak ki. A török és görög külügyminiszter az őszinte barátság szelle­mében vitatták meg — mondja a közlemény — a két szövetséges és baráti államot, valamint a Balkán-szövetséget érdeklő kérdéseket. Meg­állapították, hogy a Balkán-szövetség államai között most is szoros baráti viszony áll fenn. Rusdi Arras és Metaxa megelégedéssel szö­gezték le a nézeteik és felfogásaik teljes azo­nosságát. A Balkán-szövetség államainak ere­detileg február 5-ikére tervezett tanácskozását február 15-ikére halasztották, mert Antonescu román külügyminiszter február elején Anka­rába szándékszik utazni. A látogatás után a román külügyminiszter Rusdi Arrassal együtt utazik Athénbe. Hitler újévi hadparancsa (Berlin, december 31.) Hitler német kan­cellár az újév alkalmából a következő napi­­parancsot intézte a német hadsereghez: — Katonák, a német hadsereg történetének fontos éve ért véget. 1936. március 7-ike óta ezredeink ismét a Rajnánál'vannak'. A kétéves szolgálati idő bevezetése megerősítette had­seregünk vértezetét és a német birodalom biz­tonságát. Köszönöm nektek a hitet, amellyel kötelességeteket teljesítettétek. Legyem jelsza­vatok a jövő évben is: mindent Német­országért. — AMIT ÓÉVBEN MEGTEHETSZ, NE HALASZD ÚJÉVRE. Satumarei tudósítónk jelenti: A satumarei ügyészség szerdán két­száz ártatlansági bizonyítványra vonatkozó kérelmet iktatott. Ennek az a magyarázata, hogy mindenki siet még december 31-ig ártat­­lansági bizonyítványt szerezni, ha sürgősen útlevélhez akar jutni, mert január 1-től az új büntetőtörvény értelmében a bűnügyi nyil­vántartó hivatal adja ki majd az ártatlansági bizonyítványokat s ez nehézkesebb eljárás lesz. Azonkívül száz lej új illetékkiadást is je­lent. A bűnügyi nyilvántartó hivatal a bűnö­sökről névsort vezet, ezek nem juthatnak könnyen az útlevélhez szükséges ártatlansági bizonyítványhoz. Keleti újség 1937. JANUÁR 2. — XX. ÉVF. 1. SZÁM. —111­­ mm­­»i«—————— Az ön eff­ase séfjén­ek­ őr© , „ ■ ................................................— a kellemesen illatosított SENLASLO SZENT LÁSZ­LÓ) 11| fertőtlenítő toalett-szappa­n és az an­ti­sz­ep­t­i­k­u­s DENTONALET"' _________________________________________ FEHÉRIT, I­M­ERTÖTLE­MIT Belügyminiszteri rendelet szerint­­ csak a hivatalos helységneveket használhatják a kisebbségi lapok A bírósági „Kronstadter Zeitung“-est a prefektus hivatalosan értesítette a kisebbségi helységnevek eltiltásáról (Cluj, december 31.) A romániai város és községnevek használatát illetőleg az ostrom­­állapot és cenzúra bevezetése óta teljesen új helyzet alakult ki. A sajtóellenőrző hatóságok a legtöbb városban arra kötelezték a kisebb­ségi újságokat, hogy a magyar és német hely­ségnevek mellőzésével kizárólag csak a román elnevezéseket közöljék, így történt ez váro­sunkban is s nem sikerült mindezideig elérni, hogy a hatóságok felfogásukat megváltoztas­sák. A magyar parlamenti csoport nevében Willer József dr. képviselő többizben is el­járt a belügyminisztériumban, ahol jóindu­lattal hallgatták meg érveit, sőt ígéretet is kapott a kérdés megnyugtató elmnézésére. A belügyminisztérium Willer közbenjárására pár héttel ezelőtt rendeletet adott ki s abban engedélyezte a városok és községek kettős, hivatalos és a kisebbségi nyelvek szókincsébe foglalt magyar, illetve német helységneveinek szabad használatát. Egyes városokban a ren­deletet foganatosították is, de nálunk erre nem került sor. A szász városokban mindezideig nem tör­tént változás azon a rendszeren, amely még a m­agyar uralom óta van érvényben s a Bra­­sovban, Libiuban és máshol megjelenő szász kisebbségi lapok mindezideig németül tüntet­ték fel a helységneveket. Úgy látszik, a s°k vihart szántott helységnév kérdést most egy­öntetűen rendezték, mégpedig a magyar és német álláspont teljes mellőzésével, szász lapok mai számai már nem, közlik a német helységneveket, hogy pedig olvasóik előtt megindokolják ezt a kényszerűséget, leadják azt a hivatalos átiratot, amit a brasovi pre­fektus juttatott el a szász lapokhoz. A „Kronstädter Zeitung44 december 31-iki számában a vezércikk helyén szóról szóra közreadja a brasovi prefektus alábbi 503—1936. számú rendeletét: „A belügyminisztérium rendeletének megfelelően van szerencsénk közölni, hogy 1936. december 30-iki kezdettel tilos lapjuk­ban a községek és megyék más, mint nem hivatalos elnevezéseinek használata. Mivel a rendelkezés a leghatározottabb, kérjük, hogy annak végrehajtására minden intéz­kedést megtegyenek, hogy­­ne legyünk kény­telenek esetleges megtorlásokat alkal­mazni A rendeletet dr. Mircea és a sajtóellen­őrző hivatal vezetőjének helyettese írták alá. A rendelethez a „Kronstädter Zeitung44 a következőket­ fűzi hozzá: „Egyelőre tartózko­dunk minden megjegyzéstől, de kötelességünk­nek tartottuk közölni a leiratot, hogy minden olvasónk megismerje.44 Brasovi német laptársunk úgy oldotta meg a számára is kényes kérdést, hogy gondosan elkerülte azokat az alkalmakat, amelyeknél ki kellett volna írnia a transsylvániai helység­neveket. A brasovi eseményeket közlő hírro­vatnak „helyi hírek”4 címet adott. Természe­tes, hogy ez csak átmeneti megoldás, mert a helységnevek megjelölése nélkül tartósan nem lehet újságot írni s igy a szász lapok éppúgy kénytelenek a most már minisztériumi rende­lettel is alátámasztott új eljáráshoz igazodni, mint a magyar újságok. ­ A világ legújabb technikai vívmányainak gyűjteményes kiállítását mutatja be az április 30-án megnyíló 1937. évi Budapesti Nemzetközi Vásár (Budapesti tudósítónktól.) Rendkívül nagy konkurrenciával számol az 1937-ben a szokottnál jóval korábban már április 30-án megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásár vezetősége. Parisban vi­lágkiállítást tartanak, a milánói vásár majdnem egy időre esik a magyar árumintavásárral, amelyet közvetlenül követve, nagy tavaszi attrakciókat ké­szít elő Ausztria, Németország és Európa majd minden egyes állama is. A vásár vezetősége éppen ezért elhatározta, hogy ezúttal két irányban fejleszti tovább a már 1936-ban is szinte végsőkig felfokozott sikert elért budapesti vásárt. Az első és legfontosabb törekvés az, hogy a tavalyi 2365 kiállító után a fővárosi és vidéki ma­gyar gyáripar, valamint a kisiparok olyan tömeg­­kiállítását valósítják meg, amelynek vonzóereje kizárja azt, hogy akadjon komolyabb méretű vál­lalat, amely távolmarad. Az április 30-án meg­nyíló vásár tehát elsősorban a magyar termelés teljesen hiánytalan bemutatásával akár az eddigi­nél is nagyobb hatást elérni. Számolnak azonban azzal is, hogy a­­kiállító tömeglátogatottságot kíván. Azt akarja, hogy nagy gonddal előkészített kiállítását az egész ország, sőt a számbajövő exportpiacok kereskedelme is hiánytalanul keresse fel. Ezt a célt támasztja alá a vásár azzal, hogy a tisztára gazdasági jelentő­ségű ipari bemutató mellett látványos „csodavá­­sárt“ is rendez. Olyan vásárt, amelynek technikai újdonságai csodaszámba menő attrakciói felvehe­tik a versenyt a külföld világkiállításaival és egyéb különleges rendezéseivel. Ezer terv áll tárgyalás alatt. Kilenc kor­mánnyal folynak a tárgyalások a külföldi államok részvétele érdekében. A sok terv közül megemlít­jük, hogy Amerikából a vásárra hozzák az Egye­sült Államok legfőbb szenzációját a „robot em­­ber“-t. Három ország nagy technikai koncernjével folynak a megbeszélések, melyik mutassa be Ma­gyarországon először, mint a vásár legfőbb szenzá­cióját, a televíziót. De érdekeseknek ígérkeznek az itt először látható tankok, azok a házméretű, több emeletes konyhával, étteremmel, hálófülkékkel, do­hányzóval ellátott mamut autóbuszok, amelyeket a transcontinentáliis forgalom részére épített Német­ország, az üvegből készített ruhák, harisnyák, ka­lapok, a faroknélküli repülőgépek, a Zeppelin lés­hajók bemutatni kívánt gondolái és ezer­­egyéb új­donság, amely április 30-tól kezdve várja a buda­pesti vásárterületén a közönség látogatását.

Next