Keleti Ujság, 1938. december (21. évfolyam, 272-298. szám)

1939-01-01 / 298. szám

rrr. rww. wb. mmms. taxtjir­r. mmmmaammsmM KtitnTüsxö Eltemették Gergely Endre dr.-t­ ­(Kolozsvár, december 30.) Pénteken délután kísért­­ik utolsó útjára Gergely Endrét, a várat­lanul elhunyt kiváló orvost és emberbarátot. Ger­gely Endre dr. holttestét a házsopgárdi temető halottas kápolnájában "ravataloztál­"fel. A gyász­­szertartást Veress Ernő helyettes plébános vé­gezte. A végtisztességen megjelentek az elhunyt orvos tisztelői, barátai, az orvosi kar majdnem teljes számmal, de képviseltették magukat a kü­lönböző egyházak és egyesületek is. A firmát meg­indító búcsúbeszédek hangzottak el. Koleszár László dr. az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kisebbségi Orvosok Jóléti alapjának nevében be­szélt. Vázolta Gergely dr. pályafutását és szívós küzdelmét az emberi betegségek és gyarlóságok leküzdésére. Mert, — mondotta — Gergely dr. nemcsak kinző betegségeket gyógyított, hanem gyógyítani akarta a legalattomosabb kort, a közö­nyösséget és a fásultságot is. Részt kívánt venni a kisebbségi élet újjászervezésében­­is, s mivel az volt a véleménye, hogy a lelkeket legerősebben a dal tudja összekapcsolni, megalakította a „Törek­vés" dalegyletet. Tudományos munkásságát min­dig lelkiismeretesség jellemezte. Szóban, tettben és írásban küzdött az emberiségért két évtizedes kisebbségi életünkben, de földi vagyon alig ma­radt után®. Annál gazdagabb volt azonban a lelke, amely ezután is példaként fog világítani. Fáklya volt ő, aki másokért emésztette el magát! Az „Erdélyi Kárpát Egyesület" és a „Tár­sadalom" társaskör nevében Tavaszy Sándor dr. búcsúzott megindító szavakban. Balogh Ernő dr. a „Törekvés" dalárda nevében vett búcsút Gergely Endrétől, aki alapítója és elnöke volt a dalegylet­­­tek hosszú időn keresztül. Ismertette azokat a nehéz küzdelmeket, amelyekkel az elhunyt létre­hozta és fenntartotta a dalárdát a legsúlyosabb időkben is. Búcsúzóul a koporsóra bontották ,a dalárda melyem, zászlóját... Utolsónak Kovács András lé­pett a nyitott sír fölött lévő koporsóhoz és zo­kogásban elfúló hangon vett örök búcsút a bará­tok nevében. Amíg a rögök a koporsóra hullottak, a „Törekvés" gyászdalokat énekelt. Dr. GERGELY ENDRE A mentett németéit tévétől éne­te felhívása (Berlin, december 30.) A Havas-ügynök­ség jelentése szerint N­e­u m a ti n dr , a me­­xneti németek vezetője, az év vége alkalmá­val kiáltványt bocsátott ki. A kiáltvány fő témája Memel felszabadítja. Emlékeztet a legutóbbi diétái választások eredményére, majd a kiáltványt így folytatja: „Győzőink, de véleményünk szerint ez nem végleges győzelem. Tudjuk, hogy a harc csak most kezdődik. Vezérünk célja az:­­ országunknak szabaddá kell lennie s ezt még­ nem értük el." Neumann dr. azután felhivja a németek fi­gyelmét a litván rendőrü­gynökök tevékeny­ségére. Ezek az ügynökök mindenképpen az állam védelmére vonatkozó törvény elleni vétségbe akarják belekeverni a memeti néme­teket, hogy azután a litván törvényszékek elé vitassák őkek. ” 5 Kiélelőd­ött a SZOT­el-japán feszültség Százezer főnyi szovjet haderővel erősítették meg a mongol csa­­patokat és ötvenezer szovjet kotonát küldtek Vladivosztokba. s Oroszország nem hajlandó eddig megtyitani a hábo­­s konfliktus­sal fenyegető „halászati szerződést", ameddig a jemen kormány nem ad biztosítékot arra nézve, hogy a mandzsukéi kormány megfizeti a keletkínai vasútvonal vételárának utolsó részletét Az azért a terület elszateítására irányuló hatalmas összeesküvést lepleztek le Szovjetukrajnában (Paris, december 30.) A „Masin" című lap moszkvai hírforrás alapján azt közli, hogy a szov­jet kormány ötvenezer főnyi haderőt küldött Vla­­divosztokba, a japán—orosz helyzet feszültsége miatt. Az „InforTuation" című párisi lap azt jelenti Moszkvából, hogy Külsír Mongólia határait a szov­jet segítségével rendkívül megerősítették, tek­in­­tettel arra, hogy Belső-Mongolia csatlakozott a holtsevizmus elleni csoporthoz. Külső-Mongóliát a külföldiek elől­ teljesen elzárták és a mongol csapatokat mintegy százezer főnyi szovjet haderővel erősítették meg. A szovjet-japán feszültség háttere A szovjet—japán feszültség, mint ismeretes, a halászati szerződés miatt élesedett ki. Az oro­szok ugyanis — nem első esetben — megtiltották a japán halászoknak, hogy orosz vizeken halász­­ssanak, ami Japánt igen súlyos probléma elé ál­lította, mert Japán hal­szükségletének túlnyomó részét orosz vizeken szerzi be. A japánok 1905 óta kaptak jogot, hogy az orosz vizeken halásszanak. A japánok ezt a jogot az orosz—japán háború befejezése után vívták ki a maguk részére és a portsmouthi szerződésbe is beiktatták. A japán halászok jogot kaptak arra, hogy Kamcsatka partjain és a Sahhalin-sziget mentén halásszanak. A cári uralom bukása után a szovjet az összeg külföldi hatalmakkal kötött szerződéseket hatályon kívül helyezte, de 1925- ben Japánnal új szerződést kötött, amely a ports­mouthi egyezményt újból életbe léptette. 1928-ban nyolc évre szóló halászati szerződést kötött a két állam, amelynek lejárta után újabb tárgyalások indultak meg a szerződés meghosszabbítására, ez azonban mind a mai napig nem következett be 1935-ben 18.654 japán halász halászott a szovjet vizeken és 75.000 tonna hallal tért vissza hazájába. A szovjet vizeken igen nagy mennyi­ségben pisztrángot, lazacot, keringet és tonhalat azonkívül rákot halásznak. A Kamcsatkában, az Ozhatzki-tengereni és a Sah­alin-szigeten lévő ha­lászati vállakozások közül 665 orosz, illetve 376 j­apán kézben van. A szovjet álláspont Tyitvanov a halászati szerződés megújítását célzó tárgyalások folyamán kijelentette a moszk­vai japán nagykövetnek, hogy Oroszország nem, újíthatja meg a halászati szerződést mindaddig, míg a japán kormány nem ad biztosítékot arra nézve, hogy a mandzsukéi kormány megfizeti a keletkínai vasúti vonal vételárának Utolsó részle­tét. A mandzsu kormány az utolsó részletet állí­tólag azért nem fizette ki, mert 5,5 millió yenre tart igényt, amelyet a szovjeteknek kellene fizetni a keletkínai vasutakon igénybevett szállításokért. Bár a halászati szerződés és ezen fizetések között nincs összefüggés, a japán nagykövet december­ben értesítette Moszkvát, hogy a japán­ kormány hajlandó a keletkínai vasút ügyét kedvező elbírá­lás alá­ venni, ha a moszkvai kormány újból élet­be lépteti az 1936. évi halászati szerződést. Miután ez a kérdés elhúzódhatik és Japán az 1939. évben nem mondhat le az orosz vizeken való halászatról, a japán nagykövet ideiglenes megállapodást ja­vasolt, amely a tárgyalások ideje alatt lett volna ér­vényben. Az ideiglenes megállapodás szerint, az eddigi halászati szerződést a tárgyalások vég­leges befejezéséig hatályba léptetnék és fenntarta­nák az eddigi rubelárfolyamot. Elfogadhatatlannak minősítette a japán halászok szövetsége az orosz ajánlatot A szovjetek ellenértékei azt kívánták, hogy a japánokat zárják ki negyven olya­n halászati kerületből, tiholők vannak többségben. Ha Japán ezt az ajánlatot teljesítené, igen nagy veszteséget szenvedne, mert a japán halászati társaságok igen nagy részét árverésen kellene eladni, hogy a szov­jetek kívánságának eleget tegyenek. A szovjet kí­vánságának elfogadása azt jelentené, hogy a ja­pán halászok évi 50—60 millió yen tisztei jöve­delme ötödére zsugorodna össze. A japán halászok szövetsége az orosz ajánlatot tehát elfogadhatat­lannak minősítette. Hatalmas összeesküvést lepleztek 1® Szovjetukrajnában Kievi jelentés szerint, a szovjet hatóságok Ukrajnában az ukrán terület elszakítására irá­nyuló mozgalmat lepleztek le. Suiknik és Pantisev ukrán vezérek szervezték meg az összeesküvést és annak érdekében széleskörű titkos propaganda dolgozott. Elfogták a mozgalom két ügynökét ■ ezek bevallották, hogy egy obron nagyhatalom tá­mogatta őket, amely nem határos a szovjettel. „A spanyol polgárháború legnagyobb csatája folyik Katalóniában" (Salamanca, december 30.) A spanyol nem­zeti főhadiszállás jelentése szerint a nemzeti támadás tovább halad előre. Különösen nagy­­fontosságúnak tekintik Mostardo tábornok­nak a Balaguer szakaszon folyó hadművele­teit, ezek döntő kihatásuak lehetnek a had­járat további sorsára. A nemzetiek elfoglal­ták Granadetta városát Itt heves utcai har­cok voltak, a köztársaságiak erősen tartották magukat, a nemzetiek körülzáró mozdulata azonban sikerült és a város csütörtökön este megadta magát. Ezzel a nemzetiek útja meg­­ny­ilt Borjas Blancas felé. Ettől a nagyfon­­tosságu várostól, a köztársaságiak főhadi­szállásától csapataik már csak kilenc kilo­méterre állanak s a város a nemzetiek ágyu­­tüzében áll. A nemzetiek hajóhadának nehéz tüzérsége bombázta Barcelonát s a lövedékek különösen a Valesea nevű városzrészben okoz­tak nagy pusztítást. A francia jobboldali saj­tó megállapítja, hogy Katalóniában a polgár­háború eddigi legnagyobb csatája, folyik­ A nemzetiek hadvezetősége három hadtestet ve­tett ütközetbe. A „Jose Louis Diaz" nevű köztársasági torpedóromboló a gibraltári kikötőből kifu­tott. A „Kanarias" nevű nemzeti cirkáló és a ceutai parti ütegek azonnal tűz alá vették. A köztársasági torpedóromboló a parttól mint­egy 50 méternyire zátonyra futott. A bombáz­­ás a legénységből többeket megölt és megse­­besített. Az amerikai Egyesült Államok a követke­ző év első felében félmillió bushel búzát oszt szét Spanyolországban. A szétosztást teljesen igazságosan végzik s abból arányosan kapnak a köztársaságiak és a nemzetiek. Nehéztüzérség bombázta Mad­ri­dot (Madrid, december 30.) Péntekre virradó éjjel a nemzetiek nehéztüzérsége bombázta Madridot. A lövedékek valóságos esőként zu­hogtak a városra s a bombázásnak az eddigi jelentések szerint 530 halálos áldozata van.

Next