Keleti Ujság, 1939. augusztus (22. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-02 / 173. szám
2 eeket, tesz a tárgyalások sikere érdekében. Wohltat német gazdasági szakértő a „Figaro" szerint élesen bírálta a szovjetek tárgyalási módját s megállapította, hogy az oroszok, úgy látszik, haboznak a gazdasági szerződések megkötésénél. Két napig tartottak a tárgyalások Hitler vezér és Ribbentrop külügyminiszter között (Varsó, július 31.) (Rador.) A Pat-ügynökség jelenti, hogy a „Gazeta Polszka" berlini tudósítója hosszabb cikkben számolt be Hitler kancellárnak Beurathból Berlinbe való érkezéséről.A német fővárosban a vezér a Salzburgból érkezett Ribbentrop külügyminisztert lehallgatáson fogadta. Erről a kihallgatásról a tudósító azt írja, hogy Hitler és Ribbentrop között két napig tartottak a megbeszélések, amelyek felölelték a legutóbbi összes nemzetközi eseményeket. Berlini diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Hitler kancellárt meglepte a Tiencsinre vonatkozó angol —japán tárgyalások gyors eredménye, valamint a japán—amerikai gazdasági szerződés váratlan felmondása. Hitler kancellár megállapította, hogy háború esetén a japán kormány rendkívül nehéz helyzetbe kerülne és a tengelyhatalmak Japán részéről semmiféle tényleges segítségre nem számíthatnak. Ami az angol—szovjet tárgyalásokat illeti, német politikai körök megállapítják, hogy Franciaország és Anglia részéről Moszkvába küldött katonai bizottság megjelenése azt jelenti, hogy a két nyugati demokrata hatalom komoly engedményeket tesz a Szovjetnek. A világpolitikai helyzet, ilyen fordulása—állítja a lengyel tudósító — nem kedvez a tengelyhatalmasnak, de különösen Németországnak. A lengyel—német kapcsolatokat, illetően Förster hiába szögezte le Németország végleges álláspontját ebben, a kérdésben, a német sajtónak azok a támadó cikkei, amelyekben a Lengyelországban lakó német kisebbségek üldözését színezi ki, határozottan veszítenek élességükből. Berlin most arra törekszik, hogy kényes politikai helyzetéből minél előbb kijusson. A TÖBBSÉGI SAJTÓ HANGJA A „Románia" című lap Csáky magyar külügyminiszter vasárnap mondott beszédével foglalkozik, Csáky gróf beszédének fontossága, — írja a lap, — abban a tényben van, hogy Magyarország ez alkalommal teljesen egyértelműen a tengelyhatalmak mellé állott és kijelentette, hogy ezek politikájához csatlakozik teljes őszinteséggel és minden kockázat vállalásával. Továbbra is vannak azonban krétértelanűségek. Először akkor, amikor Csáky elfelejti a Lengyelország irányában tett barátsági és csalhatatlan őszinteségű nyilatkozatokat s azután akkor, amikor arra emlékezteti, hogy Magyarország teljes mértékben fenntartja igényeit és kívánságait s viszont ugyanakkor kijelenti, hogy a jó szomszédsági légkör megteremtéseés a Magyarország összes szomszédaihoz való közeledés érdekében kíván dolgozni. Ilyen módon világos, hogy Magyarország, amely most kijelenti, hogy nem mond le revizionista követeléseiről, nem remélheti becsületesen az ezekhez az államokhoz való közeledést, — amelyek között van Románia is — és amelyek nem hajlandók sem ténylegesen, sem jelképesen lemondani jogaik és nemzeti vagyonuk legkisebb darabkájáról sem. A Magyarországgal való jó kapcsolatokérdekében mi már megtettük a magunkét úgy azzal az engedékeny magatartással, amellyel szomszédunk irányában mindig megtettünk, mint azzal a lojalitással, amellyel a román kormány kezeli és megoldja kisebbségei méltányos jogait, s amely magatartás a magyarsággal szembeni is széleskörűen megnyilvánul. Ismeretes, hogy miként válaszoltak erre szomszédaink. Olyan ellenséges légkört tartanak fenn, amely akadályt jelent- nemcsak a középeurópai béke megszervezésében és megerősítésében, hanem elsősorban Magyarország konszolidációjában is. Éjfélikor félreveszte a nagyszebeni ortodox székesegyház nagyharangját egy elmebeteg férfi (NAGYSZEBEN, július 31.) Az elmúlt éjszaka nagy riadalmat keltett a városban, hogy pontban éjfélkor megszólalt az ortodox katedrális nagyharangja. Megállapították, hogy egy Vasile Cristea nevű zavarteszű ember mászott fel a toronyba s ő húzta meg a harangot. Cristea kijelentette, hogy ezt álmában Isten parancsolta meg neki. KElETSUdSm mmarrmm in ,r,~— 1939 AUGUSZTUS 2. — XXII. ÉVF. 178. SZ. Szüllő Géza Kolozsváron Benes és Hodzsa volt nagy ellenfele régi kolozsvári emlékeiről, az idegenbe szakadt népcsoportokról, az erdélyi magyar irodalomról és a fiatal magyar írókról beszél a „Keleti Újságának (Kolozsvár, július 31.) Arca még bizonyára eleve nem él a régi kolozsváriak emlékezetében, hiszen egyetemi évei alatt az itteni fiatalság egyik vezéralakja volt- Nevét pedig mindenki ismeri, aki az utódállamokba szakadt magyarság politikai csatáit figyelemmel kisérte. Szüllő Géza : Sok vihar kavargott, körülötte a prágai parlamentben. Ha törékeny, elegáns figurája megjelent a magyar képviselők között, Benes külügyminiszter máris készülhetett a nagy szellemi viadalra, amelynek győztese legtöbbször Szüllő Géza volt. Most, hogy a volt politikai ellenfelek szétszóródtak, Benes Amerikában próbálja összeállítani azt, amit a 20 éves cseh politika elrontott és Hodzsa Milán Párisbaton várja a világpolitika fejleményeit, Szüllő Géza új területen tevékenykedik. Mint a magyar főrendiház örökös tagja, nyugodtabb légkörben, most már önmagának is élhetkissé. Harminckét év távlatából... A kegyelmes ur, itt ül egyik kolozsvári, szálloda előcsarnokában. A nyitott ajtón át a déli forgalom hangjai szűrődiek be és a vásári lárma fölött, komoly méltósággal uralkodik at Sant Mihály templom égbenyúló tornya. — Harminckét esztendővel ezelőtt jártam itt utoljára__kezd beszélni Szüllő Géza. Az ipas sok minden megváltozott, de a régi emlékek, a házak, változatlanul őrzik a hajdani szellemet. Nem voltam setéidnél. Csak a temetőt néztem meg és a kegyesrendi főgimnázium tantermeit, ahol valamikor iskolába jártam. Most is éppen olyan hűvösek a bolthajtásos szobák és még az iskabadokig ugyanazok... Ebben.., az iskolában, majd- - az egyetemen- Farkas Lajos tanár úrnál nevelődtem és itt sajátítottam el az erdélyi észjárást., Állítom, hogy az erdélyi okoskodás egészen sajátos, szinte azt mondhatnám, talmudi elemekkel, vegyített gondolkozási forma. Csakis ezzel az észjárással lehetett olyan ellenfelekkel harcolnovi, mint Benes, vagy Hodzsa Milán miniszterelnök. Benes dr. nem egyszer állította rólam: „Sztülő, a vén huncut!“ Mire én azt válaszoltam: „Betteltt igen ,de vén — soha!" óh. Kisebbségi vezérek — egymás között A beszélgetés további során aztán ,egyre jobban kidomborodik, hogy Szüllő Géza kegyelmes úr, valóban ,,kéteszű" erdélyi, akivel bizony nem kis feladat lehetett szellemi harcba bocsátkozni. Az általános kisebbségpolitikára terelődik a szó. — A genti összejöveteleken nem egyszer hangsúlyoztam, hogy a „kisebbség" — kifejezés már csak azért is rossz, mert számszerűség van benne. A parlamentáris, vagy látszólag parlamentáris országokban a törvényeket a többség hozza, a kisebbségek érdekei tehát nem találnának meghallgatásra. Holott — nekem a megboklOVi dogult Barkas Lajos professzor úr úgy tanította, hogy a jog nem a számszerűségtől, nigrigpi igazságom erejétől függ. Kisebbségek tehát nincsenek, csak népcsoportok vannak, (semben egy alkalommal, mint a csehszlovákiai magyar népcsoport képviselője, hosszú beszélgetést folytattam Bleyer Jakabbal, a magyarországi németség vezérével. Ő elmondta nekem, saját politikai módszereit, én is közöltem vele az enyéimet, s a végén meg kellett állapítanunk, hogy politikánk teljesen azonos, Bleyer örült ennek, én nem. Mert egy alapvető különbség mégis vílt közöttünk. Én nem voltam meggyőződve krről, hogy kiváló cseh hazafi vagyok, ő meg azt hiszi hogy jó magyar állampolgár. Két perc politika ... Azt hiszem, a politikum igazi hazája és továbbképző iskolája Erdély. Politikát Bethlen Gábor tudott csinálni, aki a török hatalom, a magyar király és a német—római császárság súlyos nyomása alatt, a belsőleg is három nevezetesen magyar, székely és szász részre tagozódott kis Erdélyt oly hihetetlen zsenialitással tudta átvezetni a megsemmisítéssel fenyegető válságokon. Szüllő Géza kegyelmes úr erdélyi észjárásának egyik bizonyítéka az is, hogy az újságírót nem hagyja kérdezni. Elve: „Ha kérdeznek, felelnem kell, ha beszélek, azt mondhatom, amit akarok." A kegyelmes úr a magyar politikai életről is szól, a következőkben: Teleki Pál gróf, a magyar kormányelnök szintén erdélyi, de már ott, Szatmár körül, bizonyos alföldi hatások is érvényesültek róla. Jeleki alföldiesen lovagol. Messziől sokan azt hiszik, hogy no mindjárt leesik. pedig éppen az imbolygásával tartja magát biztos egyensúlyban a lovon nyereg és kantár nélkül. Vallomás az irodalomról Szüllő Géza kegyelmes úr befejezettnek látja a beszélgetést, mégis nekiszegzek egy kérdést. Mondjon nekünk valamit az erdélyi magyar irodalomról. — Úgy van! — válaszol nyomban. Erről beszélni kell. Véleményem szerint az erdélyi irodalom ma az egyetlen komoly értékünk, mert igazi tehetségek vannak itt. Néhol kicsit kesernyések az erdélyi könyvek, akárcsak a háborúelőtti orosz irodalom, de ez a helyzetből adódik. A kivételek tisztelete mellett, a magyarországi írásról meg kell jegyeznem, hogy az ottani fiatalságnak egyetlen nagy hibája van: sokat ír, keveset olvas. Pedig bár inkább olvasnának, mint imának, mert ha olvasnának, nem imának! ■Jé Néhány óra múlva Szüllő Géza már elhagyja Kolozsvárt, Brassóba utazik, majd onnan Háromszékre. A prágai nehéz harcok után egy kis hideg, lenyőszagu erdélyi levegőt szívni... ( Iváhijolós.) Hat Londonban élő ír előkelőséget toloncúton küldtek Írországba Egy londoni lap az ír köztársasági terroristák pénzelésével vádolja a németeket. A londoni rendőrség reméli, hogy sikerült gátat vetni a további merényleteknek [London, július 31.)" Az angol rendőrség vezetői bizonyosra veszik, hogy a legutóbbi napokban rendezett nagy tisztogatás során síkekerült már eltávolítaniuk az angol fővárosból az ír köztársasági terrorista szervezet legveszedelmesebb tagjait és remélik, hogy így újabb bombamerényletek már nem történnek. Az elterjedt hírekkel ellentétben, a londoni rendőrség szerint nem volt szó arról, hogy az országból kiutasított íreket hadihajón szállítsák Írországba. Szombat este a londoni rendőrség hat, az ír terrorcselekményekkel rokonszenvező ír előkelőséget szigorú fedezettel útnak indított Írország felé. A rendőrség, a foglyok elutazása kapcsán rendkívül szigorú intézkedéseket foganatosított és mindaddig, amíg a moloncolakat szállító vonat ki nem futott a pályaudvarról, a perronen senkit sem engedtek fel. n.. Az angolellenes ír terrorhadjárat rendkívüli mértékben foglalkoztatja a sajtót. A Londonban megjelenő „Reynolds" című hetilap írja: A pénzügyminiszternek megdöbbenthetetlen bizonyítékai vannak arra nézve, hogy az ír köztársasági haderőhöz tartozó terroristákat Berlinből látták el pénzzel. Kétségtelen, hogy az ír terrorcselek-s ményeknek igazi célja az, hogy az ír-angol ellentétek békés megoldását megakadályozzák.