Keleti Ujság, 1940. február (23. évfolyam, 23-47. szám)

1940-02-01 / 23. szám

%Kurti Ujsky 1940, FEBRIC­E TX 77T. WT, 13. WSIW. gyan «fő » beadvány aláírói fölpanaszolják, a módszer bizony nagyon emlékeztet az egykori Ma­gyar Firt sokáig emlékezetes brassói és m­arosvá­­sárhelyi nagygyűléseinek eseményeire és mód­szereire." Ez a fonák párhuzam és a benne elrejtett merész gyanúsítás késztet bennünket arra, hogy a kolozsvári tagozat megalakulására visszatérjünk mi is. Mindenki, aki elfogultságtól és szenvedélyek­től mentesen figyeli a romániai magyarság sorsának egymásután következő fejezeteit, az első pillanatban is átlát ennek az érvelésnek gyérszövcik­kű szitáján. A kolozsvári apropos és az egykori Magyar Párt módszerei tudniillik semmiképpen sem hozhatók pár­tosabba, különösen nem a „per analógiám" fogásá­val. Ez a fogás önkényes és erőszakolt, az azonosí­tott tények azonban­­ nem azonosak! Az egykori párt szervezetével és módszereivel együtt ma, még az időnek ily közvetlen közelségében is, emlék és történelem. Munkája fölött a kortárs mondhat ítéletet. De akár kortárs, akár a tör­ténelem nyúl e lezárt kérdéshez, egyetlen egy igaz­ságot mégsem tagadhat meg a romániai magyarság első két évtizedjének politikai szervétől: ez a szer­vezet alulról felfele épült ki, éppen a kor legjelleg­zetesebb elvének, a demokráciának szellemében; élet­­megnyilvánulásai pedig mindig a legszélesebbkor nyilvánosság előtt történtek meg, a „sokáig emléke­zetes" nagygyűlésekkel együtt. Ezeken akármi tör­ténhetett, most nem tartozik ide. Azt azonban mi, a legtúlzóbb rosszhiszeműség sem állíthatja, hogy e „sokáig emlékezetes" nagygyűlések titokban, zárt aj­tók mögött, terembiztosok és ajtónállók segédletével zajlottak le. Könnyen ellenőrizhető tény, hogy he­tekkel, hónapokkal azelőtt minden hírlap jelentette a gyűlések előkészítésének híranyagát és a tago­­zati gyűlésekre bárki, akit az érdekelt, szabadon bemehetett. S ezért, mondjon az utókor bármily íté­letet a régi pártszervezet munkájáról, annak eredmé­nyeiről, azt a munkát egységes tudattól átfűtött tö­megek vállalták és végezték. Nagyon szerencsétlen, sőt egészen „rosszízű" a múltaknak abban a formában való hánytorgatása, ahogy brassói laptársunk cikkírója tette. A régi párt­­szervezet és a mai népközösségi életkeret között ugyanis létük lényegét illető különbségek mutatkoz­nak, különösen befelé, népi életünk belső életteré­ben. E különbségek közül legyen szabad most csak­­ra utalnunk, hogy a sokat bírált, és ócsárolt kisebb­ségi keret soha nem félt sem a nyilvánosságtól, sem azoktól, akik a jóhiszemű bírálat hangján szólal­tak fel. Belső erkölcsi ereje éppen nyílt és bárkitől ellenőrizhető magatartásában gyökerezett, és ha már brassói laptársunk cikkírója fonák párhuzamában módszert vesz egy kalap alá, az ócsár­­lás helyett sokkal igazabb lett volna példaként mu­tatni rá azokra a lehetőségekre, amelyek a múltban — ha más adottságok között is — a népi egység épí­tőszándékának alapjait jelentették. Urugway Kék Könyvet ad ki (Montevideo, január 30.) (Rador.) Az uruguayi kormány Kék könyvet ad ki a Montevideo előtti ten­­geri z­saráról, amelyben, amint ismeretes, a Graf Spee is részt vett. — ■................... A ré­g! kolozsvári farsangról tartott nagysikerű előadást tíz. gróf Reichren Györgyné (KOLOZSVÁR, január 30-) A Római Ka­tolikus Nőszövetség sikerült teadélutánt ren­dezett kedden délitán a Katolikus Kör helyi­ségében■ A teadélutánon a kolozsvári hölgy­­társadalom­ előkelőségei jelentek meg igen nagy számban. Különös érdeklődés nyilvánult meg a teadélután iránt, mert azon dr. gróf Bethlen György­né tartott előadást a régi far­sangról. Az előadás eleven és színes képekben varázsolta a hallgatóság elé a régi Kolozsvár farsangjait, a mai ember számára komikusan ható régi szokásokat. Gróf Bethlen Györgyin, előadása mindvégig élvezetes volt, közvetlen, könnyed humorával fűszerezte érdekes mon­danivalóit s maga az előadás már felépítésé­ben is derék, színes és hű történelmi képet adott a régi farsangról. A derűs hangulatú és valóban élvezetes előadásért a nagyszámú lel­kes közönség hosszas tapssal adózott az erdé­lyi hölgytársadalom buzgó és lelkes vezető­jének-' ' ' . C.o*II«*s dr. n petroleum-eciyt»en R­ó­­n­ába a*p t az Oeuvre szerint (PARIS .január 30. (Rador.) Az Oeuvre cimű­ párisi lap (Clodius dr. német gazdasági szakértő tervezett római utjával foglalkozik. Az Oeuvre tudnivéli, hogy Clodius dr. utjának gaz­dasági és politikai okai és céljai vannak.­­Gazda­sági téren biztosítani kívánja Olaszországot ar­ról, hogy a Németország részére történő romi-­niai petróleum szakít­ások semmiben sem fogják zavarni Olaszország petróleumellátását. Politi­kai szempontból pedig — írja az Oeuvre bizto­sítékot fog nyújtani a középeurópai és balkáni német-szovjet politika tekintetében. Elvi jelentőségű döntést hozott egy állam­polgársági ügyben a Semmiteszére Az 1924-ben kiskorú, de 1933-ban már nagykorú ember önállóan kérheti az állampolgársági névjegyzékbe való felvételét (Nagybánya­, január 30.) Nagyjelentőségű elvi döntést hozott a Sem­mi­tőszák egy nagybányai szárma­zású férfi állampolgársági ügyében. A döntés nagyon fontos, mert számtalan hasonló ügyben töröltek egyé­neket az állampolgársági névjegyzékből. Az ügy szereplője Berkovits Mór nagybányai születésű, jelenleg Palánkon tartózkodó pincér. Berkovits Mór 1906-ban született Nagybányán, de már gyerek­korában elkerült otthonról és 1924-ben, az állampolgársági névjegyzékbe való jelentkezés idején, nem tartózkodott Nagybányán. Édesapja az egész családot bejegyeztette, de fiáról valósággal megfeled­kezett, vagy nem is tartotta fontosnak őt is beje­­lenteni. Ezután került sor az 1924-es törvény alapján, az állampolgársági lajstromba való utólagos felvételekre, amelyet 1928-ig, majd 1933 szeptember elsejéig hos­­­szabbítottak meg. 1933-ban Berkovits Mór rájött arra, hogy kima­­radt az állampolgársági névjegyzékből és ekkor tör­vényadta jogainál fogva, iratai alapján, utólagos be­­írását kérte. Ügye az akkor érvényben lévő törvény értelmében az igazságügyi minisztériumhoz került és iratai ott hevertek, anélkül, hogy állampolgársági ügye elintéződött volta.­­ 1938-ban életbe léptették az állampolgársági fe­lülvizsgálásról szóló törvényt, amely a minisztérium hatásköréből a járásbíróságok hatáskörébe utalta az utólagos állampolgársági kérelmeket. Így került Bar­­kenits ügye is a nagybányai járásbírósághoz, ahol kedvező véleményezést adtak a városházának azzal az indokolásáért, hogy Berkovits iratai kielégítik azokat a követelményeket, amelyek­­ állampolgársági listába való beíráshoz szükségesek. A nagybányai városházán végzésügg elrendelték Berkovits utólagos beírását, a helytartóság ügyésze, az államügyvéd és a királyi ügyészség azonban külön-kü­­lü­n megfellebbezte a városi határozatot. Az ügy ez­után a szatmári törvényszékhez került. A törvényszék helyt adott a fellebbezéseknek és megsemmisítette az utólagos beírást, azzal az érdekes indokolással, hogy Berkovits, aki 1906-ban született, 1924-ben, a törvény életbeléptetésekor, azaz az eső összeírásnál kiskorú volt és nem kérhette önállóan az állampolgársági név­jegyzékbe való felvételét 1933-ban sem, mert úgy ér­telmezte a törvényt, hogy az eredeti összeírás idején az irányadó a kiskorúságot illetőleg. Berkovits ügyvédje a törvényszék határozata elleni felfolyamodást intézett a Semmitőszékhez, ahol most került sor az első állampolgársági felfolyamodások tárgyalására. Egy napom 34 ügyet tárgyaltak le. Harminchárom felfolyamodást a Semmitőszék eluta­sított, míg Berkovits ügyében a negyedik szekció 3792/1939. szám alatt kedvező döntést hozott. Helyt adott a felfolyamodásnak és kimondotta, hogy nem az eredeti összeírási idő, vagyis az 1924-es év az irányadó a kiskorúságot alető meg, hanem az utólagos beírási kérésnek a beiktatási ideje, természetesen a törvényben előírt határidőig, vagyis 1933 szeptem­ber 1-ig. A nagybányai pincér állampolgársági ügye enni végleg tisztázódott. A felvidéki magyar párt beleolvad a magyar kormánypártba (Budapest, január 8.-) a felvedt magyar párt nagy választmánya kedd dél­előtti ülésén elhatározta, hogy javaslatot tesz a pártkongresszusra olyan irárnyban, hogy a párt képviselő tagjai csak százasamat hu­szonhatan lépjenek be a magyar élert pártjába, a magyar kormánypártba. Ezzel a felvidéki magyar párt, mint politikai csoport, megszű­nik és természetesen, helyi szervezetei is bele­olvadnak a magyar élet pártjába. Fontos kérdéseket tárgyaltak meg a kolozsmegyei prefekctu­­rán rendezett k­ázisgazgalási értekezleten (Kolozsvár, január 30.) Manólés Evesen ezredes, vármegyei prefektus elnökletével s kolozsmegyei pre­fektusán fontos közigazgatási értekezlet volt, amelyen megjelentek Craioveanu őrnagy és a megyei főszolga­­bírák. Az elnöklő megyed prefektus megnyitójában ismertette az értekezlet célját, amelyen fontos kérdé­sek kerülnek let­árgyalásra. Ezek között elsősorban szerepel a hadsereg beruházási kölcsönök jegyzésére irányuló mozgalom még sikeresebb lebonyolítása­ Meg­beszélése került ezután a katonai szolgálatra bevo­nultak családjainak segélyezése, elsősorban is a hideg időjárásra való tekintettel, tüzelőfával való megsegí­tése, továbbá a különböző oldalról fölmerült panaszok­­ megszirdetése. A tárgysorozaton szerepelt még a­­ községi költségvetések elké-Külésének kérdése, amelyek- |­­nek egyfelől reálisnak kell lennie, másfelől alkalmaz- g kodnia kell a kormányzat építő jellegű célkitűzései­­­­hez és a falvak r­­őhaladé­kát kell szolgálnia. Az érte-­­ kezdeten a népm­ mire került fontos kérdésekhez a­­ jelenlevők közül többévi­g szólottak hozzá, majd a pre-­­­fektus vendégül látta a­­megjelenteket. .. " Az ALFA*tAneestélyen szmokingi bolyért szifttes !­ ez az Alfa-szövetkezet február 3-ikán a Katolikus Körben megrendezendő táncestélyének jelszava, amely arra van hivatva, hogy bebizonyítsa a szőttes szövetei versenyképességét a gyári szivetekkel szemben. Az ér­dekes újítás máris nagy érdeklődésre tart számot, egyre többen jelentik be részvételüket, úgy hogy az estély sikere kétségtelen Meghívók és jegyek még az Alfa-irodájában (Sír, Avram lánca 13.) kaphatók. Angol részről cáfolják, hogy a szövetségesek N­émetország fel­­darabolására törekednének (London, január 30.) Az angol félhivatalos lftv szolgá kft cáfolja az Angriff című német lapnak­­a szövetségesek háborús céljaira vonatkozó közléseit- Az Angriff azt írta, hogy a szövetségesek győzelmük esetén Franciaországhoz akarják csatolni a Rajna­­vidéket, Csehországhoz Szászországot és Ausztriához Bajorországot. Az angol közlemény szerint a szövet­ségeseknek ilyen céljaik sohasem voltak és nem szán­dékoznak ilyen területcs­oportosításra. Lebontják a budapesti Angol Királyné szálloda épületét Budapestről jelentik: Budapesten egy-két nap múlva megkezdik a híres Angol királyné-szálloda ha­talmas épületének lebontását. A szálloda 1792-ben épült az egykori budapesti őrtorony és egy rondella köveiből és a budapesti városfal egy részéből. Annak idején Európa egyik legfényesebb berendezésű szállo­dája volt. Híres vendégeinek nevét márványtáblán örökítették meg. Vendége volt a szállodának Erzsébet román királyné, a walesi herceg, Ferdinánd bolgár cár, Rudolf osztrák,magyar trónörökös, a szerb kirá­­lyi családok és más fejedelmi személyek. Tizenöt éven át lakott a szállodában Deák Ferenc és itt fogadta I. Ferenci József és Erzsébet királyné látogatását. A lebontott épület helyébe négy bérházat építenek.

Next