Keleti Ujság, 1940. február (23. évfolyam, 23-47. szám)
1940-02-01 / 23. szám
%Kurti Ujsky 1940, FEBRICE TX 77T. WT, 13. WSIW. gyan «fő » beadvány aláírói fölpanaszolják, a módszer bizony nagyon emlékeztet az egykori Magyar Firt sokáig emlékezetes brassói és marosvásárhelyi nagygyűléseinek eseményeire és módszereire." Ez a fonák párhuzam és a benne elrejtett merész gyanúsítás késztet bennünket arra, hogy a kolozsvári tagozat megalakulására visszatérjünk mi is. Mindenki, aki elfogultságtól és szenvedélyektől mentesen figyeli a romániai magyarság sorsának egymásután következő fejezeteit, az első pillanatban is átlát ennek az érvelésnek gyérszövcikkű szitáján. A kolozsvári apropos és az egykori Magyar Párt módszerei tudniillik semmiképpen sem hozhatók pártosabba, különösen nem a „per analógiám" fogásával. Ez a fogás önkényes és erőszakolt, az azonosított tények azonban nem azonosak! Az egykori párt szervezetével és módszereivel együtt ma, még az időnek ily közvetlen közelségében is, emlék és történelem. Munkája fölött a kortárs mondhat ítéletet. De akár kortárs, akár a történelem nyúl e lezárt kérdéshez, egyetlen egy igazságot mégsem tagadhat meg a romániai magyarság első két évtizedjének politikai szervétől: ez a szervezet alulról felfele épült ki, éppen a kor legjellegzetesebb elvének, a demokráciának szellemében; életmegnyilvánulásai pedig mindig a legszélesebbkor nyilvánosság előtt történtek meg, a „sokáig emlékezetes" nagygyűlésekkel együtt. Ezeken akármi történhetett, most nem tartozik ide. Azt azonban mi, a legtúlzóbb rosszhiszeműség sem állíthatja, hogy e „sokáig emlékezetes" nagygyűlések titokban, zárt ajtók mögött, terembiztosok és ajtónállók segédletével zajlottak le. Könnyen ellenőrizhető tény, hogy hetekkel, hónapokkal azelőtt minden hírlap jelentette a gyűlések előkészítésének híranyagát és a tagozati gyűlésekre bárki, akit az érdekelt, szabadon bemehetett. S ezért, mondjon az utókor bármily ítéletet a régi pártszervezet munkájáról, annak eredményeiről, azt a munkát egységes tudattól átfűtött tömegek vállalták és végezték. Nagyon szerencsétlen, sőt egészen „rosszízű" a múltaknak abban a formában való hánytorgatása, ahogy brassói laptársunk cikkírója tette. A régi pártszervezet és a mai népközösségi életkeret között ugyanis létük lényegét illető különbségek mutatkoznak, különösen befelé, népi életünk belső életterében. E különbségek közül legyen szabad most csakra utalnunk, hogy a sokat bírált, és ócsárolt kisebbségi keret soha nem félt sem a nyilvánosságtól, sem azoktól, akik a jóhiszemű bírálat hangján szólaltak fel. Belső erkölcsi ereje éppen nyílt és bárkitől ellenőrizhető magatartásában gyökerezett, és ha már brassói laptársunk cikkírója fonák párhuzamában módszert vesz egy kalap alá, az ócsárlás helyett sokkal igazabb lett volna példaként mutatni rá azokra a lehetőségekre, amelyek a múltban — ha más adottságok között is — a népi egység építőszándékának alapjait jelentették. Urugway Kék Könyvet ad ki (Montevideo, január 30.) (Rador.) Az uruguayi kormány Kék könyvet ad ki a Montevideo előtti tengeri zsaráról, amelyben, amint ismeretes, a Graf Spee is részt vett. — ■................... A rég! kolozsvári farsangról tartott nagysikerű előadást tíz. gróf Reichren Györgyné (KOLOZSVÁR, január 30-) A Római Katolikus Nőszövetség sikerült teadélutánt rendezett kedden délitán a Katolikus Kör helyiségében■ A teadélutánon a kolozsvári hölgytársadalom előkelőségei jelentek meg igen nagy számban. Különös érdeklődés nyilvánult meg a teadélután iránt, mert azon dr. gróf Bethlen Györgyné tartott előadást a régi farsangról. Az előadás eleven és színes képekben varázsolta a hallgatóság elé a régi Kolozsvár farsangjait, a mai ember számára komikusan ható régi szokásokat. Gróf Bethlen Györgyin, előadása mindvégig élvezetes volt, közvetlen, könnyed humorával fűszerezte érdekes mondanivalóit s maga az előadás már felépítésében is derék, színes és hű történelmi képet adott a régi farsangról. A derűs hangulatú és valóban élvezetes előadásért a nagyszámú lelkes közönség hosszas tapssal adózott az erdélyi hölgytársadalom buzgó és lelkes vezetőjének-' ' ' . C.o*II«*s dr. n petroleum-eciyt»en Rónába a*p t az Oeuvre szerint (PARIS .január 30. (Rador.) Az Oeuvre cimű párisi lap (Clodius dr. német gazdasági szakértő tervezett római utjával foglalkozik. Az Oeuvre tudnivéli, hogy Clodius dr. utjának gazdasági és politikai okai és céljai vannak.Gazdasági téren biztosítani kívánja Olaszországot arról, hogy a Németország részére történő romi-niai petróleum szakítások semmiben sem fogják zavarni Olaszország petróleumellátását. Politikai szempontból pedig — írja az Oeuvre biztosítékot fog nyújtani a középeurópai és balkáni német-szovjet politika tekintetében. Elvi jelentőségű döntést hozott egy állampolgársági ügyben a Semmiteszére Az 1924-ben kiskorú, de 1933-ban már nagykorú ember önállóan kérheti az állampolgársági névjegyzékbe való felvételét (Nagybánya, január 30.) Nagyjelentőségű elvi döntést hozott a Semmitőszák egy nagybányai származású férfi állampolgársági ügyében. A döntés nagyon fontos, mert számtalan hasonló ügyben töröltek egyéneket az állampolgársági névjegyzékből. Az ügy szereplője Berkovits Mór nagybányai születésű, jelenleg Palánkon tartózkodó pincér. Berkovits Mór 1906-ban született Nagybányán, de már gyerekkorában elkerült otthonról és 1924-ben, az állampolgársági névjegyzékbe való jelentkezés idején, nem tartózkodott Nagybányán. Édesapja az egész családot bejegyeztette, de fiáról valósággal megfeledkezett, vagy nem is tartotta fontosnak őt is bejelenteni. Ezután került sor az 1924-es törvény alapján, az állampolgársági lajstromba való utólagos felvételekre, amelyet 1928-ig, majd 1933 szeptember elsejéig hosszabbítottak meg. 1933-ban Berkovits Mór rájött arra, hogy kimaradt az állampolgársági névjegyzékből és ekkor törvényadta jogainál fogva, iratai alapján, utólagos beírását kérte. Ügye az akkor érvényben lévő törvény értelmében az igazságügyi minisztériumhoz került és iratai ott hevertek, anélkül, hogy állampolgársági ügye elintéződött volta. 1938-ban életbe léptették az állampolgársági felülvizsgálásról szóló törvényt, amely a minisztérium hatásköréből a járásbíróságok hatáskörébe utalta az utólagos állampolgársági kérelmeket. Így került Barkenits ügye is a nagybányai járásbírósághoz, ahol kedvező véleményezést adtak a városházának azzal az indokolásáért, hogy Berkovits iratai kielégítik azokat a követelményeket, amelyek állampolgársági listába való beíráshoz szükségesek. A nagybányai városházán végzésügg elrendelték Berkovits utólagos beírását, a helytartóság ügyésze, az államügyvéd és a királyi ügyészség azonban külön-külün megfellebbezte a városi határozatot. Az ügy ezután a szatmári törvényszékhez került. A törvényszék helyt adott a fellebbezéseknek és megsemmisítette az utólagos beírást, azzal az érdekes indokolással, hogy Berkovits, aki 1906-ban született, 1924-ben, a törvény életbeléptetésekor, azaz az eső összeírásnál kiskorú volt és nem kérhette önállóan az állampolgársági névjegyzékbe való felvételét 1933-ban sem, mert úgy értelmezte a törvényt, hogy az eredeti összeírás idején az irányadó a kiskorúságot illetőleg. Berkovits ügyvédje a törvényszék határozata elleni felfolyamodást intézett a Semmitőszékhez, ahol most került sor az első állampolgársági felfolyamodások tárgyalására. Egy napom 34 ügyet tárgyaltak le. Harminchárom felfolyamodást a Semmitőszék elutasított, míg Berkovits ügyében a negyedik szekció 3792/1939. szám alatt kedvező döntést hozott. Helyt adott a felfolyamodásnak és kimondotta, hogy nem az eredeti összeírási idő, vagyis az 1924-es év az irányadó a kiskorúságot alető meg, hanem az utólagos beírási kérésnek a beiktatási ideje, természetesen a törvényben előírt határidőig, vagyis 1933 szeptember 1-ig. A nagybányai pincér állampolgársági ügye enni végleg tisztázódott. A felvidéki magyar párt beleolvad a magyar kormánypártba (Budapest, január 8.-) a felvedt magyar párt nagy választmánya kedd délelőtti ülésén elhatározta, hogy javaslatot tesz a pártkongresszusra olyan irárnyban, hogy a párt képviselő tagjai csak százasamat huszonhatan lépjenek be a magyar élert pártjába, a magyar kormánypártba. Ezzel a felvidéki magyar párt, mint politikai csoport, megszűnik és természetesen, helyi szervezetei is beleolvadnak a magyar élet pártjába. Fontos kérdéseket tárgyaltak meg a kolozsmegyei prefekcturán rendezett kázisgazgalási értekezleten (Kolozsvár, január 30.) Manólés Evesen ezredes, vármegyei prefektus elnökletével s kolozsmegyei prefektusán fontos közigazgatási értekezlet volt, amelyen megjelentek Craioveanu őrnagy és a megyei főszolgabírák. Az elnöklő megyed prefektus megnyitójában ismertette az értekezlet célját, amelyen fontos kérdések kerülnek letárgyalásra. Ezek között elsősorban szerepel a hadsereg beruházási kölcsönök jegyzésére irányuló mozgalom még sikeresebb lebonyolítása Megbeszélése került ezután a katonai szolgálatra bevonultak családjainak segélyezése, elsősorban is a hideg időjárásra való tekintettel, tüzelőfával való megsegítése, továbbá a különböző oldalról fölmerült panaszok megszirdetése. A tárgysorozaton szerepelt még a községi költségvetések elké-Külésének kérdése, amelyek- |nek egyfelől reálisnak kell lennie, másfelől alkalmaz- g kodnia kell a kormányzat építő jellegű célkitűzéseihez és a falvak rőhaladékát kell szolgálnia. Az érte- kezdeten a népm mire került fontos kérdésekhez a jelenlevők közül többévig szólottak hozzá, majd a pre-fektus vendégül látta amegjelenteket. .. " Az ALFA*tAneestélyen szmokingi bolyért szifttes ! ez az Alfa-szövetkezet február 3-ikán a Katolikus Körben megrendezendő táncestélyének jelszava, amely arra van hivatva, hogy bebizonyítsa a szőttes szövetei versenyképességét a gyári szivetekkel szemben. Az érdekes újítás máris nagy érdeklődésre tart számot, egyre többen jelentik be részvételüket, úgy hogy az estély sikere kétségtelen Meghívók és jegyek még az Alfa-irodájában (Sír, Avram lánca 13.) kaphatók. Angol részről cáfolják, hogy a szövetségesek Németország feldarabolására törekednének (London, január 30.) Az angol félhivatalos lftv szolgá kft cáfolja az Angriff című német lapnaka szövetségesek háborús céljaira vonatkozó közléseit- Az Angriff azt írta, hogy a szövetségesek győzelmük esetén Franciaországhoz akarják csatolni a Rajnavidéket, Csehországhoz Szászországot és Ausztriához Bajorországot. Az angol közlemény szerint a szövetségeseknek ilyen céljaik sohasem voltak és nem szándékoznak ilyen területcsoportosításra. Lebontják a budapesti Angol Királyné szálloda épületét Budapestről jelentik: Budapesten egy-két nap múlva megkezdik a híres Angol királyné-szálloda hatalmas épületének lebontását. A szálloda 1792-ben épült az egykori budapesti őrtorony és egy rondella köveiből és a budapesti városfal egy részéből. Annak idején Európa egyik legfényesebb berendezésű szállodája volt. Híres vendégeinek nevét márványtáblán örökítették meg. Vendége volt a szállodának Erzsébet román királyné, a walesi herceg, Ferdinánd bolgár cár, Rudolf osztrák,magyar trónörökös, a szerb királyi családok és más fejedelmi személyek. Tizenöt éven át lakott a szállodában Deák Ferenc és itt fogadta I. Ferenci József és Erzsébet királyné látogatását. A lebontott épület helyébe négy bérházat építenek.