Keleti Ujság, 1940. április (23. évfolyam, 75-97. szám)

1940-04-02 / 75. szám

s3mrm Csí mmzs-r* w'stód Sfósa nevelt elnököt és az amerikai diplomáciát akarja felelőssé tenni az európai háborúért. A Washington Daily New® i­gy­ei: „A hami­sítás nyilvánvaló. Kétsárbevonljuk, hogy Bul­iját és Kennedy szavait, pontosan idézik, mivel a nagykövetek ismerték az amerikai polgárok nagy többségének érze­lmeit és azt az óhaját, hogy Amerika maradjon távol a háborútól." Német vé­asz ész ori­erikai cá*c­ csfra Berlin, április 1. (Rador) A német sajtó foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Bu­llin amerikai és Pototzki len­gyel diplomaták cáifolják a Fehér K­önyvben közzétett okmányokat­ A Volkischer Beobaekter megállapítja, hogy mindegyik okmány a washing­toni lengyel nagykövetség iktatószá­mát viseli és így Pototzki gróf ellen­­őrizheti a Reák volt lengyel külügy­miniszterhez küldött táviratok máso­latát. Ugyanez áll a párisi és londo­ni lengyel nagykövetek jelentéseire is. A Zwölfuhrblatt közli, hogy Berlin­ben új bizonyítékok közzétételét ké­sett­k elő. A Bér Montags úgy látja, ha Pototzki gróf newyorki lengyel nagykövet Beck külügyminiszterhez intézett 1939. január 12-iki jelentése a legnagyobb benyomást keltette az egész világon. Ez a jelentés leleplezi a szövetségesek gyű­löletpropagandá­ját és igazolja a nemzeti szocializmus külpolitikáját. A Völkischer Beobach­­ter azt hangoztatja, hogy az okmá­nyok tanúsága szerint a nyugati ha­talmak vezetői már Csehszlovákia ösz­­szeomlása előtt elhatározták, hogy há­borút indítanak Németország ellen és az agitációban résztvettek egyes ame­rikai diplomaták is■ Vissza akartak utasítani minden területi módosítást, még Danzig átengedését is . Lengyel­ország ígéretet kapott, hogy nemcsak Anglia és Franciország, hanem Ame­rika is támogatni fogja- Oroszországot is bele akarták keverni a németelle­nes háborúba, hogy így mindkét or­szágot meggyengítsék. Miután ezt a két államot elhárították volna az út­ból- Olaszországra került volna a sor, — írja a német lap A magyarországi lapok is ré­szletesen foglalkoznak a német Fehér Könyvvel Budapest április 1. (Rador) A német Fe­hér könyv közzététele nagy érdeklődést kel­tett a magyar közvéleményben. A jobboldali kormánylapok részletesen foglalkoznak az okmányokkal. Az „Új Magyarság" című fél­­hivatalos lap és a „Magyarország" című lap reggeli kiadása részletes kivonatokat közöl a német Fehérkön­yvből. A „Pesti Hírlap" nagyértékű történelmi okmányokról beszél. A francia sajtó véleménye Páris, április 1. (Rador) A hétfő reggeli francia lapok általában a német okmány­­gyűjteményt a német propaganda rosszul si­­került manőverének nevezi. A La Justice azt írja, hogy Németország azt reméli, hogy a szövetségesek kénytelenek lesznek elismerni a német hódításokat a semlegesek békeja­­vaslatai alapján. Roosevelt szavai szétosz­latták ezt az elképzelést, ezért most őt te­szik felelőssé és nem dicsérik, mint Summer Welles európai látogatása idején. Az okmá­nyok egy része állítólag már hat hónapja né­­met kézben van, de csak most közölték őket, amikor Roosevelt elnök kijelentette, hogy nem tesz semmilyen kezdeményezést, ami a németek által óhajtott békének kedvezne. Az időpontnak ez a megegyezése mindeneset­re különös. A Le Populaire szerint a német Fehér könyv az amerikai elszigetelődés híveit akarja mozgósítani és meg akarja hiúsítani Roosevelt harmadszori elnökké váló Ratfieét. Az amerikai válasz Newyork, április 1. (Rador) A­­tNewyork" Times" washingtoni jelentése szerint az amerikai hatóságok részletes jelentésen dol­goznak, amelyben az Egyesült Államok­beli német propaganda adatait foglalnák össze. Ez lenne az amerikai hatóságok válasza a legutóbb megjelent német Fehér Könyvre. A jelentés tartalmazni fogja a befolyásolt cikkeket és rádióbeszédeket, melyekkel ha­tást akarnak gyakorolni az amerikai köz­véleményre. ­ Molotov ismernek teta® ez európai sajtóban Moszkva, április 1. (Rador.) A „Prev­­da“ vezércikkben foglalkozik Molotov szombati beszédével és kiemeli a szovjet­­prossz külpolitika függetlenségére vonat­kozó részt, amely továbbra is semleges marad és soha nem­ lesz a nyugati hatal­­mak imperialista érdekeinek eszközeiré. A k­ázdkeleti helyzettel kapcsolatban Molotov világosan figyelmeztette azokat a szomszéd államokat, akik a Szovjettel szembeni ellenséges akcióba vonatják, be magukat. Ugyan­ilyen világosan den­tette ki Molotov, — írja a lap — nogy a szovjet kormány békepolitikát folytat és jó kapcsolatokat akar • fenntartani szoffragédaival Berlin, április 1. (Rador.) A „Deut­sche Diplarruetisch­ Politische Korrespon­­denz“, a német kormány félhivatalosa­n megállapítja, hopp.- Molotov beszéde meg­semmisítette a nyugati hatalmaknak azt a legendáját, hogy politikájuk a világ összes népeinek kibékítését és kielégítését célozza. A nyugati hatalmak hosszas fá­radozása annak érdekében, hogy együtt­működésre bírják Oroszországot, helyes felfogást, alakított ki a szovjet vevvekben az angol—francia külpolitika való cél­, céljáról, a felemelkedni kezdő Németor­szág versenye elleni harcról. Az angol­­francia politika mind csendégesebbé vált Oroszorsz­ágg­al szemben. Ak­kor Oroszor­szág, mint a lnyeges hatalom, kereske­delmi összekötetésbe lépett a birodalom­mal, még ellenségesebbé váltak az angol­­francia­ lépések. Az angol—francia erőfeszítések, hogy Oroszországot bevonják a Németország elleni háborúba, meghiúsultak. Ezután a nyugati hatalmak bosszú­ politikát kezd­tek és ez több ellenséges cselekedetben nyilvánult meg. Elsősorban túr, orosz— fi­tn viszályba való beavatkozás mutatott erre. Megállapítja a német lap, hogy Molotov szerint a finn viszály sohasem tört volna ki, ha egyes harmadik hatal­mak nem ösztönözték volna Finnorszá­­got ellenséges magatartásra Oroszország­gal szemben. Pakis, április 1. (Rador.) A francia sajtó rénaietesen foglalkozik Molotov be­szédével. Az „Excelator" szerint a be­széd egyetlen érdekes része az, amelyben Molotov a szövetségesek távolkeleti mű­ködésével foglalkozott s figyelmeztette őket, hogy Oroszország kész elvágni útju­kat. Hogy mennyi értékük van a semle­gességi nyilatkozatoknak, azt mindenki jól tudja. A „Mattel" párhuzamot von Molotov beszéde és Roonevelt elnök leg­utóbbi kijelentései között és azt a követ­keztetést vonja le, hogy csak a szövetsé­­gre c­sak győzelme biztosíthatja a világhé­tét. Szófia, április 1. (Rador.) A bolgár sajtó hosszú kivonatokat közöl Molotov i­ CR védéből s különösképpen hangsúlyozza azt a kijelentést, hogy Oroszország sem­leges marad a jelenlegi háborús viszály­ban és nem intéz támadást India élan. A ,,Mira­man­ lap megjegyzi, hogy a so­kat emlegetett Berlin—Róma—moszkvai egyezmény úgy látszik egyelőre nem tar­tozik Moszkva szándékai közé. Ankara, április 1. (Rador.) Molotov nyilatkozatát a török sajtó megjegyzések nélkül közli, kiemeli azonban a szovjet­­török kapcsolatokra vonatk­zzó részt és Oroszországnak azt az óhajtását, hogy tiszteletben kívánja tartani a megnemtá­madási egyezményeket. Molotov beszédének Törökországra és Mossa­­niára vonatkozó része B Bucuresti, április 1. A Dunaníva című la­p Molotov szovjet külügyi népbiztos beszédé­nek Törökországra és Stamániára ronetteozó részeit a következőkben­ közli: — Az utóbbi időben, — mondotta Molo­tov, — a külföldi sajtó fokozott figyelemmel kíséri a Szovjetunió viszonyát déli szomszé­dai­val, különösképpen a transzkaukázusi ha­tárnál és a Romániával való kapcsolatot. Szükséges-e még hangoztatnunk, hogy a szovjet kormány semmiféle okot sem lát a déli szomszédokkal való kapcsolatai rozssab­­boázzára. Igaz, hogy jelenleg nagyon gyanús mozdulatok történnek Szíriában és általá­ban a Közelkeleten. Figyelnünk kell azok­ a kísérletekre, amelyeket esetileg a Szovjet­unió elleni célokká­ tesznek. Minden ilyen kísérlet részünkről a támadó elleni fellépést váltana ki. Molotov ezután m­egem­lítette, hogy Török­­orrr­zággal ők Iránnal a Szovjetuniónaak meg nem tám­fedási egyemény* van­áh határozotá akarata, hogy teljesítsé eyekből a szerződé­sekből folyó kölcsönös kötele­ettségeket. Molotov ezután azt mondotta, hogy Romá­nia és SzovjetOrosztoru­ság Lenoet nanes meg­­noíntámadású egyezmény. — Ezt egy meg nem oldott vitéz kérdés letez­te magyarossá, — mondotta, — a benzarábiai kérőévé, amely területnek Ro­­mániához ccsatoltaát a Szovjetunió eohaeam ismerte el, de sohasem vetette fel Benzzará­­bia katonai uton való visszacsatolásának kérdését,­ így tehát semmi indok­oin­a a s­ovjet-román kapcsolatok zulyonkodására. Molotov eltem­ed­te, hogy Szovje­toroszor­­szágnak már hasszabb ideje nincs teljhatal­mú képviselője Rom­ániá­ban s ennek hatás­körét egy ügyvivő látja el. Ez az 1938. évi e*v­ényekké! msfava«idh«itó, amikor rejté­lyes nnkion eltűnt Butenko, a ro*néniai telj­hatalmú szovjet megbízott. Ecutáni, — mon­dotta Molotov — érthető, ki bókik a romi­­náai teijhatárznu untárotk kirmrtmimo. Az Universul megál­apításai Molotov beszédéről Bucure­sM, április 1 Az Universul című tep Molotov beszédével kapcsolatb­an megélapít­ Ja, hogy a román közvéleményben megtéps­­zést keltett­ a szovjet, külügyi népbiztosnak­­ a kijelentése, hogy Románia és Szoviet­­oroszonzág között nincs megnsmtámi oláhi egyezmény Emlékeztet a lap arra, hogy 1919. február 9-én a Brianda KeBog egyezmény életbe lépése előtt hat hónappal orosz kezde­­ményezésre Moszkvában Románia, Scovjet, orosz­ország, Kaetország, Lettország és lm­­gyetorság jegyzőkönyvet írtak alá s meg­egyeztek, hogy azonnal életbeléptetik ma­­gukra nézve a Brianda KeBoy egyezményt 1933. július 3-án Londonban Szovjetoroszor­­szág több szomszédos álammal, közöttük Romániával is megegyezést létesített a tá­madó áram fogalmának meghatárosáról és a megegyezésben ténylegesen elismerték az aláíró államok felnőt jogát a fennálló határo­kon bí­üli egész terü­letre. Kétoldalú meg­­neratesnadási egyennény — írja az Univer­­sal — tehát nincs, de a többet dali egyezmé­nyekből folyó nemzetközi kötelezettségeknek nincsen-e ugyanaz a morális politikai és jogi értéke? A továbbiak­ben megállapítja az Universul, hogy se annak idején nagy port felvert Eu­tenko esettel kapcsolatban is, a román kormány te a román hatóságok a legkorrakóbbül vitélkedtek, azzal a céllal, hogy a szomszéd álammal zavartalan dispro­­méciai kapcsolatokat tartsanak fenn. A ro­mán külpolitika állandó célja a béke, s nem­ vetkőzi kapcsolataiban a biztonságra, a rend­re te a nyugalomra törekszik Ez megfelel a román közvéleménynek és nemcsak Ro­mánia, hanem az egész földrajzi terület *r. d­ketnek Szovjetoroszorzaág *aomazódálta­­e.«1 öi v«ndt«ak, hogy Oroaaorazág célja a népek közötti béke birtoaltvea éa Oroazország fenn akarja tartani nendeganségét* Ugyan. ilyt«o békén célt követnek Oroasorsaág ásom. saédal­­*. A román nép egyesült véglegesen megál­lapított jogos és törvényes határai kö­­zött, melyeket a román nép önelhatározása útján teremtett meg és nem követel senki semmit senkitől é® el van határozva, hogy teljes erővel támogatja azt az őszinte és lo­jális tőkepolitikát( amely nemzeti területe­­nek sérthetetlenségét biztosítja, annál is in­­kább, mivel meggyőződése szerint az erős te független politika a listanság záloga a szám­­államokra is. Főként áll­­ akkor, fejeződik be a cikk, amikor a felek egyike, mint a jelen esetben Románia békepolitikája őszinte régóban minden gyanún felül áll. Ugyancsak az Universul berlini tudósítója azt jelenti hogy a német fővárosban érdek­lődéssel fogadták Katotovnak a bonazarábiai t­érdteröl teát nyilatkozatát , magálapítják. 3­94#. /iPiUtlS 2 ­ rossz vér következményei I%z«w!« - HAlya&es poliwaitáeok -í«*ok - Reuma - VUazerek - Lt.Wítji* ErőiBstisz(£*■-*«és - HU tm&ok •"Tiszta vér ; igénxsén, r­sartátalan vér ; beteg. A­ség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisz­taságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Richel­let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásá­nak. A heroikus szer hatása alatt a vér megsza­kadul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közleke­dési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. Régi akacsnában, vagy egyéb bőrbarokban hólyagos peremések, hmm. cuiotis, psoriasis, sycosis, bőrpirosság, csalán­­kiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései meg­szűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak, bőrük újra egészségessé és üdévé vélik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri­­chelet. A visszeresek és aranyeresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eltün­teti bajait; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek , a gennyedő sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminő­seget hátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait, az érelmeszesedés folyam­ányaként idő előtt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richeret szívdobogásuktól, szédülé­süktől, a halántékukban időnként fellépő nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhe­­tetlen vesefáj­dalmaik­tól Mindezeknek a bete­­geknek a Depuratif Richetet vérük megtisztí­tása és regenerálása útján meghozta újból a fáj­­dalomeseti tea, tevékeny és boldog étel lehető­­ségét DÉPARATIF RICHELET minden gyógyszertárban te drogériában kapható hogy a nyiatkozat megfelel a v­­gközvete­­li tény várakozásának és hogy az azonos a német állásponttal, Oroszország l­élkelet­­európával szemben ugyanolyan maga­tartást fog tanúsítani, mint Németország és Otana­­ország s ezt a tényt az orosz—német barát­­ság egyik eredményének tekintik. A norvég TrEeSt nem­i coro­gráfnel­ féntaffitpontul a német S®*8fj©ri erőiinak PARIS, április 1. (Hador.) A párigri norvég követség az alábbi nyilatko­zatot tett® közzé: Több francia lap azt az állítást kö­zölte, hogy a norvég területi vizek tá­maszpontul szolgálnak a német ten­geri erőknek. A norvég követséget felhatalmazták ennek az állításnak a megcáfolására. Ciambarlain ma nvtVnY­l»«•**?!*• a IisnNI-tanác* iSlá«!áW5B LONDON, ápriia 1. CRadoc.) Valeatoll­nek tartják, hogy Chamberlain mid­asterel­­nök kedden a l akóhásban nyilatkozni fog a legutóbbi angol-francia Legfelsőbb hadita­nács üléséről. Halifai külügyminiszter ugyanakkor a lordok kásában fog érvel­he­ssélni. - BYRT), A VILÁGHÍRŰ SARK­KUTATÓ SANTIAGOBA ÉRKEZETT. Santiago de Chiliből jelentik: Byrd ame­rikai admirális, a világhírű délsarki uta­zó vasárnap reggel 9 órakor Santiagoba ékezett. Byrd a Hatos ügynökség tudó­sítója előtt nagy megelégedettséggel nyi­latkozott kutató útjának eredményeiről. Elmondotta, hogy mintegy hétezer mért földet hajózott, anélkül, hogy főldőt lá­tott volna.

Next