Keleti Ujság, 1940. április (23. évfolyam, 75-97. szám)

1940-04-02 / 75. szám

1940. ^PíUfiS 2 Naffike Diamsena’n Az angol alsóház ma délutáni ülése­­ ismét az érdeklődés központjába kerül. Ma tartja meg ugyanis heti belszámoló-­­ját Chamberlain miniszterelnök, amely-­ nek során kitér bizonyára arra is, ami a­ világot legjobban izgatja a norvég fel­­f­ségvizek ellenőrzésére. *­Garvin, aki a Chamberlainekkel törté­nelmi kutatások alapján foglalkozott, megállapította, hogy mindig tetőtől tal­pig britek voltak és ereikben cseppnyi idegen vér sem kering. Egyik ősüket Mara királynő idejében máglyahalálra ítélték, mert nem akart az angol polgári hagyományok árulója lenni és az utódok­ban ma is ennek a hősi léleknek büszke elhatározása él. Mint a Canningsok és a Bt. Johnsok, ők is Wiltshireből származnak. Később Londonba költöztek és ott éltek mind­addig, amig Joseph Chamberlain Bir­­minghamba nem tette át lakhelyét.­­ Mindig a puritán, vallásos középosz­tályhoz tartoztak és onnan választották feleségeiket is. Joseph egyszer az alsó­­házban meg is említette, hogy polgári mivoltára büszkébb, mint más arra a bá­rói és lordi címre, amelyet talán nem is érdemeivel szerzett meg maga és utódai számára. A ma már hetvenen felüli miniszterel­nököt szülei annak idején nem a politi­kai, hanem a közigazgatási pályára ne­velték. Atyja és később bátyja, akik évek hosszú során át a legmagasabb ál­lásokat töltötték be és nagyban hozzájá­rultak Nagybritannia világhatalmi fej­lődéséhez, talán arra gondoltak, hogy elég egy Chamberlain a parlamentben és ezért a gyarmatokra küldötték ki őt. Hét évet töltött a Bahama szigetek korall szírijei között és itt tanult meg nem an­golul, de a világbirodalom szellemében gondolkozni. Nagyon jól tudta, hogy az Empire nem egyedül a Szigetországból, a Szigetország nem egyedül Londonból és London nem egyedül a Cityből áll. Rájört arra a hibára, amelybe előtte minden politikus beleesett és amikor 1918-ban mégis tagja lett az alsóháznak már olyan politikai érettséget mutatott­, amely felett szemet hunyni nem lehetett. A British timpirenek évszázadokon át szerencséje volt vezetőivel, ezt annak köszönhette, hogy egyesek kiválóságait felismerték és szerephez is juttatták. Neville Chamberlain érdemeit sem akar­ta csorbítani senki és így csakhamar át­vette a közegészségügyi minisztérium ve­zetését. A világháborút követő évek gaz­dasági nehézségei ez alatt az idő alatt egyre nagyobb mértékben fenyegették Angliát Az újjáéledő Harmadik Biro­dalom, a gyarmatbirodalomi államokat szövő Itália, a kapitalizmus ellen szer­vezkedő Szovjet és az ugrásra kész la­pén törekvései, célkitűzései a már meg­lévő borulatba sötétítették a politikai horizontot is. Baldwin ekkor ajánlotta fel neki a kincstári kancellári állást, amit Chamberlain el is fogadott. Hogy milyen munkát végzett 1931 óta VI. György király megkoronázásáig, arra az eseményeket figyelők még élén­ken emlékezhetnek. An­glia történelme igazolja, hogy a bi­rodalom csak kétszer állott ily nehézsé­gek előtt. Először az amerikai polgárhá­borút követő évben és másodszor Cham­berlain kincstári kancellársága előtt. Az eredmény ma már ismeretes. Nagy­­britannia látszólag játszi könnyűséggel siklott át az akadályokon és voltak olya­nok, akik természetesnek vették, hogy az Egyesült Királyság, nemcsak egyen­súlyba hozta háztartását, hanem könnye­dén kiutalta a hadifelszerelés hallatlan összegeit is. 1937-ben, amikor VI. György király trónra lépett és Chamberlain a távozó Baldwint követte a miniszterelnöki szék­ben, sokan aggódtak Angliában. Azt hit­­tére nem szerencsés megoldás, ha az új uralkodó új miniszterelnökkel kezdi meg felelősségteljes munkáját. Az aggodal­maskodásokra rácáfoltak a következő na­pok. Chamberlain a pótválasztásokon olyan győzelmet aratott, mint senki előt­te a miniszterelnökök közül. A jövőt ma megjósolni nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy Nagybri­­tannia ügyeit remegés nélküli kezű po­litikus vezeti, aki egyesíti magában a Chamberlainek hagyományát: a bátor­ságot, derűlátást, az óvatosságot és az erőt. {—y —r) Fényes ünnepség keretében avatták fel a román-jugoszláv kereskedelmi kamarát Bucuresti, április 1. (Rador.) Fényes ün­nepség­ek keretében avatták fel vasárnap a fővárosban a román—jugoszláv kereskedel­mi kamarát. Az ünnepségek a kormány ré­széről megjelentek Gafencu, Anghele­scu, Gi­­gurril, Uristu miniszterek. A jugoszláv kül­döttséget Ar­ttris jugoszláv ipari és keres­­kedelelmügyi aminiszter vezette. Ott voltak ez ipari és kereskedelmi élet vezetői, a bucu­­resti jugoszláv nagykövet és más előkelősé­gek. Andres jugoszláv miniszter beszédében megemlítette, hogy két héttel ezelőtt avat­ták fel a belgrádi jugoszláv—román keres­kedelmi kamarát. Meggyőződése, hogy a bel­grádi és bucuresti kamaráik létesítése nagy­­jelentőségű a két baráti és szövetséges ál­lami gazdasági együttműködése szempontjá­ból. Ez az együttműködés már 10 éve áll fenn, az 1931-ben tartott megbeszélések óta és jelentős eredményeket hozott a különbö­ző nemzetközi értekezletek keretében és az ipari államokkal folytatott kétoldali tárgya­lások során is, majd a kisantant és a Bal­kán szövetség keretében. Az utóbbi évek ■e­lett egyre erőteljesebb lett a két állam kö­zötti ámforszalom s az együttműködésnek más államok is halmát láttá­k. A román— jugoszláv kereskedelmiű kamara létesítése az együttműködés új fejezetét jelenti és újabb kapcsolatok létesítésére ösztönzi a két ál­lam iparosait és kereskedőit. Beszéde végén felhívást intézett az üzleti élet vezetőihez, hogy behatóan foglalkozza-nak a két, államot érdeklő gazdasági kérdések­kel, keressék az azonos munkakörben dolgozó vállalatokat. Minden remény meg­van arra, hogy a most felavatott intézmény a legnagyobb hasznára lesz a két­ álla­mi ipari és kereskedelmi életé­nek. Andrei miniszter beszédét a megjelen­tek Lelkesen megtapsolták. Ezután Ion Cristu román külkereskedelmi miniszter beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a román—jugoszláv kereskedelmi kamara mű­ködése nyomán a két állam közötti árucsere­­növekedésnek jó hatása lesz a két ország általános jólétére és a két népet összekap­csoló baráti szellem erősítésére. Azt a kí­vánságát fejezte­­ki hogy a kamara működé­se minél sikeresebb legyen, amire reményt­ nyújt az, hogy a jugoszláv—románn kereske­de­lmi kapcsolatok­­az utóbbi években állan­dóan gyarapodtak. tfeszedelmes méreteket öltött a Pasa árollása Több falus ■vesfcéfyefctet a Ksionlött IViras-folyó — f­él­­százezer tiolitnyi föld áll Magyaror­szágon víz alatt Turnu Severin, április 1. (Rador.) A Duna vize emelkedni kezdett. Vasárnap reggel el­­lepte a turnu-Severini kikötő első részét s a ki­­kötői vasútvonalakat. A viz tovább növek­e­dett s elérte a vámházakat is. Tartanak tőle, hogy az áradás még veszélyesebb imérlgleket ölt. A Duna Simlinnél és Orsovánál a vasútvonalat. A közlekedés Belgrád felé le­hetetlenné vált, mert a viz annyira megnőtt, hogy a hajók írvég leeresztett kéményekkel sem tudnak a hidak alatt áthaladni. A ható­­ságok véleménye szerint, ha a víz nem nő to­vább, néhány nap alatt helyre lehet állítani a közlekedést. A Niraj folyó áradása Mercurea Nirajului (Nyárádszereda), ápri­lis 1. A Nyárád mentén mind veszélyesebbé vá­lik a helyzet. A Nyárád kiöntött s mind Nyá­­rádszereda környékét, mind a partmenti falva­kat veszélyezteti. A lakosság pánikszerűen me­nekül a környékről. Az ár különösen Süket,­falva és Demeterfalva községeket fenyegeti. Egyes községeket a víz teljesen elzárt a kül­világtól és a közlekedés szünetel. A lakosság 1912 óta nem emlékszik hasonló nagyméretű áradásra. Helyzetjelentés Magyarországról Budapest, április 1. (Rador.) Bonczos Miklós árvízvédelmi kormánybiztos kiadta első jelentését az árvíz által okozott károkról. A jelentés szerint, az ár eddig több mint két­százezer holdnyi földet öntött el. A Tisza állandó emelkedésben, van s 675 cm.,el haladta felül rendes szintjét. Egy Bu­dapesttől északra fekvő sziget majdnem tel­­jesen víz alatt áll. Újpest szintén sokat szen­vedett az áradástól. Három évi börtönre távollétében egy Pale­iatqu-muresi Tárgy Műves (Marosvásárhely), április 1. , A marosvásárhelyi törvényszék a napokban­­ tárgyalta Fischer Ferenc, volt nyomdász bűn­ügyét. Fischer ellen különböző szélhámossá­gok miatt indult eljárás. A tárgyalást a vád­lott távollétében tartották meg, mert Fischer a büntetéstől való félelmében kiszökött Palesz­tinába. Fischer szinte az egész országot végig szélhámoskodta. A fővárosban a „Carteo Tro­­maneasca“ céget csapta be, Szatmáron az „Ica“ vállalatot, Szászrégenben Hügel Lajos kereskedőt károsította meg tízezer lejjel, Ta­siban pedig az ottani „Derm­ata"­fióküzletet. Itt, mint a vállalat egyik vezetőjének öccse mutatkozott be, négy napon keresztül ellen­őrizte a fióküzlet működését s miután három­ezer lej kölcsönt vett fel a fiókigazgatótól, nyomtalanul eltűnt. Ezután Cernantiban tűnt fel, ahol egy kereskedőt 6 ezer lejjel sikerült becsapnia. Segesváron ugyancsak be akarta csapni a Zimmermann­­posztógyárat, itt azon­ban leleplezték s rögtön letartóztatták. Né­hány napig volt csak letartóztatásban, mert sikerült, kivinnie szabadlábra helyezését. Amint szabadlábra került, elszökött az országból s amint később megállapították, jelenleg Pa­lesztinában tartózkodik. A szélhámost a törvényszék távollété­ben háromévi börtönbüntetésre ítélte. A kínai kormány jegyzéket adott át az összes követeknek Csunking, április 1. (Rador.) A kínai kormány jegyzéket adott át az összes követeknek. A jegyzék, amelyet a kül­földi kínai követségeknek is eljuttat­tak, rámutat azokra a hiábavaló erő­­feszítésekre, amelyeket a japánok az utóbbi két évben tettek Kína leigá­zása és uralmuk alá­­hajtása érd­ek­­é­ben. A jegyzék így végződik: Bármit tegyenek is a japánok Kí­n­ában- nem fog sikerülni nekik meg­törni a kínai nép akaratát. Remé­nyünket fejezzük ki, hogy egyetlen- , törvényeket és igazságot tiszteletben tartó állam sem fogja elismerni a nan­­­kingi kormányt. Kínai illetékes körök szerint, a nan­kingi kormány politikai programja rendkívül sz­íyos helyzetet teremt Hang Csing Wej elismerve az új tá­volk­eleti rendet, első ízben fogadja el­­Japán uralmát s azt bizonyítja ezzel, hogy a tokiói kormány kezére dol­go­zik. Slfelsérje Litainatelle Mihály nagyvajd­át és Pál görög herceget BUCURESTI, április 1- (Rador.) Őfelsége II. Károly király a­, ország­­os­­ érdemrenddel tüntette ki Mihály vajda trónörököst és Pál görög herce­get. E­gyetlen fényévnyi h­ely se raiaraefifon omenfinra«veretlenü­l A tavaszi mezőgazdasági munka sok mun­­káskezet igényel. Az összes mezőgazdasági munkák végrehajtására idejében megtörtén­tek a szükséges intézkedések. Az államgépe­zet arra hivatott szervei megfelelő figyel­met szentelnek ennek a nagyjelentőségű kér­désnek. A hosszúra nyúlt, tél következtében a vetést most már késedelem nélkül meg kell kezdeni. Gyors ütemben, nagy erőfeszí­téssel, mindent idejében kell elvégezni, ne­hogy későn történjék a vetés. Ha ősszel, a körülmények alakulása sze­rint, egyes mezőgazdasági munkák befeje­zése késhetett is, a tavaszi vetésnél hasonló késedelmet nem lehet megengedni, mert ez nemcsak az állam gazdasági egyensúlyát ingat­hatná meg, de elsősorban a külkereskedel­met és a lakosság mindennapi kenyerét ve­szélyeztetné. Ezért, készítette el a földművelésügyi mi­nisztérium minden részletre kiterjedő mun­­katervét és ellenőrizteti annak végrehajtá­sát alárendelt szervei útján. A nők, iskolá­sok, országőrök és katonai előképzősök dol­gozni fognak vasár- és ünnepnapokon is, dolgozni fognak a hajnal első sugarától késő estéig. A mezőgazdasági munkások nagytömegű katonai szabadságolásán, az országos­ és ka­tonai előképzős csoportokon kívül minden­kitől új lendületet kér a kormány. Ez az év nem olyan, mint az elmúlt évek. És a részér­delm­ek száma sem apadt. Egy jó termés szá­mos kérdést megold. Megnöveli a védelmi erőket és egyike a leghathatósabb fe­gyve­­reknek. Jó termésre az idén nagyobb szüksé­ge van az országnak, mint bármikor. Éppen ezért az ország minden szögletéig el kell hatnia a jelszónak: egyetlen tenyérnyi hely se maradjon megműveletlenül! Teleki magyar minisz­­terelnök vasárnap érke­zett sínéig B­ud­apestre Budapest, április 1. (Rador.) Teleki Pál magyar miniszterelnök vasárnap este érkezett vissza olaszországi útjá­ról a magyar fővárosba. Illetékes körök szerint, a magyar miniszterelnök utazása hozzájárult az olasz-magyar barátság megerő­sítéséhez és kimélyítéséhez és a két kormány célja megmenteni a békét s előkészíteni az igazságos dél­­keleteurópai rendezés alapjait. Egyesek tudni vélik, hogy Teleki uta­zásának főleg tájékozódó jellege volt. Teleki miniszterelnök, midőn elhagy­ta Olaszország területét, táviratot in­tézett Mussolinihez, amelyben rámu­tatott arra, hogy a barátság, amely biztos alapját alkotja a Magyarország és Olaszország közötti hagyományos kapcsolatoknak, mélyen átérzett úgy az ő, mint az egész magyar nép részé­ről. Teleki miniszterelnök Ciano gróf­hoz is táviratot intézett.

Next