Keleti Ujság, 1941. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-01 / 1. szám
i 9 4 i. J a N V a. u i &EZ&Trttrsjta Letette az esküt báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter BUDAPEST, dec. 30. (MTI.) December 31-én, kedden délben 1 órakor a királyi várpalotában tette le a kormányzó úr őfőméltósága kezébe a miniszteri esküt báró losonci Bánffy Dániel országgyűlési képviselő, az újonnan kinevezett földművelésügyi miniszter. Az eskütételnél jélen volt gróf Teleki Pál m. kir titkos tanácsos, miniszterelnök és báró Petényi Zsigmond fokos tanácsos a Szent-Korona őre, mint zászlósor helyettes. Az eskümintát bárcsházi Bárczy István m. kir titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel Eskütétel után a Kormányzó Úr az új földművelésügyi minisztert kihallgatáson fogadta. Teleki Mihály gróf búcsúzn a földímivelésiügyi minisztériumban Budapest, dec. 31. A földművelésügyi minisztérium tisztviselői kara kedden délelőtt testületileg búcsúzott a távozó vitéz Teleki Mihály gróf volt földművelésügyi minisztertől. A tisztviselők nevében Ricsói Uhlameh Béla miniszteri osztálytanácsos meleg szavakkal mondott búcsút. Hangsúlyozta, hogy a távozó miniszter minden gondolatával és cselekedetével a magyar jövőért dolgozott. Vitéz Teleki Mihály gróf meghalott szavakkal válaszolt. Köszönetet mondott a szeretettel áthatott támogatásért, amelyben részesítette a minisztérium tisztviselő kara. (MTI.) Antonescu államvezető újévi szózata elismeri, hogy Románia bomlófélben van Bukarest, december 31. (MTI.) Antonescu tábornok román államvezető, az újév küszöbén szózatot intézett a román néphez. Szavait elsősorban azokat nélkülöző földműves lakossághoz, az ugyancsak sokat küzködő munkássághoz, majd a gazdagokhoz, a tudósokhoz és végül a hadsereghez intézte. Mindenkit munkához szólított fel. A hadsereghez intézett szavaiban hangoztatta, hogy tudatában van annak, a tisztek és katonák sokat szenvednek a hazájukat ért gyalázat miatt- Ezt annál is inkább megérti, mert ez a gondolat foglalkoztatja őt is. — Kora hajnaltól késő estig azon fáradozom, — mondotta, — hogy bár egy kevés fényt vigyek a román sötétségbe. Ám csak Isten tehet csodákat, én nem, mert csak egyszerű ember vagyok. A legnehezebb időkben vettem, várjaimra az ország terheit: egy megingott és öszszeomlott dinasztia, otthonaikból kiűzött románok, akiket kidobtak a reménytelenség útjára, kívülről semmi támasz, egy elszigetelt ország, amelyet senki sem ért meg, amelybe mindenki belerúg, az állam tekintélyének elveszítése, ami erkölcsi széthullás, poltikai érdekek ütközésre készen egymással szemben, íme, ez volt a helyzet. Amenynyire erőm engedte az elmúlt három hónap alatt igyekeztem javítani a helyzeten, különösen abban az időpontban, amikor anarchia, idegen megszállás c® forradalom veszélyeztette az amúgy ismeretét vesztett ódiumot. Beszéde végén Antonescu tábornok öreget és fiatalt egyaránt együttműködésre szólított fel és hangoztatta, hogy csak az egység lehet az, amelynek, segítségével a román nép kiküldheti jogos érdekeit. A bukaresti sajtó tovább lázít a bécsi döntés ellen Butcarest, dec. 31. (MTI.) A Porunca - Vremii vezércikkében hangoztatja, hogy szomorú volt az 1940 ik esztendő a románok számára, mert véráldozat nélkül át kellett adniuk a nemzeti terület egy részét. Általában — írja a lap — nem lehet sok jót jósolni az új esztendőre sem, mert még mindig a háború felhői borítják Európa egét. Az 1941-ik esztendőbe lépve—folytatja a Porunca Vremjt — egyetlen gondolat és egyetlen parancs kell hogy áthassa a romát, népet: az ország kiegészülésének gondolata, amely egyszersmind parancs ismert ez az egyetlen erő, amely célhoz vezet. Az Ordinea képeket közöl Észak Erdélyről s a Porunca Vremii is első oldalon közli a kolozsvári ortodox katedrális képét. A jugoszláv sajtó elitéli a román uszítást Belgrad, dec. 31. A Politika budapesti tudósítója szerint a magyar közvéle- ményben igen nagy megdöbbenést keltettek azok a sértő tartalmú röpcédulák, amelyeket Romániában terjesztenek és amelyekben Magyarasszegot gyalázzák. A megdöbbenés a román sajtó támadó cikkei és a romániai magyar kisebbségekkel szemben a román hatóságok részéről tanúsított bánásmód következtében még jobban fokozódik. A lap megállapítja, hogy a magyar sajtó nem vette át a román sajtó hangját és minden megjegyzés nélkül számol ír a támadó román cikkekről és a délerdélyi magyar kisebbség üldözéséről. Ezután így ír: Teljesen ismeretlen a Romániában élő néhány százezer magyar sorsa. A román kormány jobban tenné, ha tárgyalást indítana, meg ezt a kérdést sokkal jobban tehetne tárgyalások útján rendezni és sokkal jobban lehetne megfelelni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Románia a bécsi döntőbrósági ítélet alkalmával vállalt. (MTI.) Önálló egyházközségekké alakínak át a kolozsvári parochiális köröket Kolozsvár, duc. 31. Hétfőn délután nagyfontosságú gyűlést tartott a kolozsvári református egyházközség presbitériuma. Az ülésen, melyen Deák Ferenc rangidős lelkész és Tárkányi György főgondnok elnökölt- rendkívüli fontosságú kérdésekről tárgyaltak. Deák Ferenc lelkész előterjesztette a kiküldöttbizottság javaslatát, mely amellett foglalt állást, hogy a parochiális körök (alsóváros, felsőváros, belváros, hidelve) alakuljanak át önálló egyházközségekké. A presbitérium elvben elfogadta az előterjesztést, áttéve a kérést az egyházi közigazgatási bizottsághoz. Ennek a szervnek lesz feladata a parochiális körök szétválasztásának munkáját elvégezni. A gyűlés folyamán Deák Ferenc elnök bejelentette, hogy az egyházközségek rendkívül nagy terhek alól mentesülnek azzal, hogy az állam vállalta a tanítói filtisek jelentékeny részének folyósítását. boldog ujesitendőt ezen a 3$, szép, magyar földön. Őszinte |t" szívvel kívánunk mindenkinek ". * ___________________ az 1941-es esztendőre: j|jf szebb jövőt, munkát, jojfe termést és békességet. m AGRIUMKADI* A lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyainak újabb rendezése Kolozsvár polgármestere a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyaira vonatkozó rendelkezést bocsájtott ki a minisztérium erre vonatkozó intézkedéseire való hivatkozással, amelyek Kolozsvár város területén a polgári közigazgatás életbeléptetésével, vagyis 1040 november 26-án léptek hatályba. Ezen intézkedések szerint lakásnak és egyéb bérelt helyiségnek bérét a bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre felemelni és új bérlővel szemben nem lehet magasabb öszszeggel megállapítani annál a bérösszegnél, amelyet 1938 szeptember hó 1. napján kellett fizetni. Az 1939. évi augusztus 31-től azok a megállapodások, amelyek a bérelt lakások, (helyiségek) után az 1939. évi szeptember hó 1. napján járó felemelésére salányulató, hatálytalanok. A később kötött bérleti szerződéseik megállapodásai szintén hatálytalanok, amennyiben nem felelnek meg ennek az intézkedésnek. A béremelésnek a rendeletben megállapított korlátozása azokra a külön díjakra (felvonó, központi fűtés, porszívó használat, stb.) is vonatkozik, amelyeket a bérlő a bérösszegen felül a bérbeadó részére a külön szolgáltatások fejében tartozik fizetni. A rendelet hatálybalépésének napjától, 1940 november hó 26-tal kezdve a bérlő a bérösszegnek, vagy a külön díjaiknak a rendeletbennegállapított mértéken felül fizetett részét törvényes kamatával együtt viszszakövetelheti. A rendelkezések nem vonatkoznak: 1. Táj házakban és épülőmészetében első ízben a rend Met hatálybalépése után használatba vetít helyisnek, lakások bérletére, valamint a hatálybalépés után átalakított ép. ezután elsőizben vett bérletekre, amennyiben az átalakítási adókedvezményre nyújt igényt. 2. Nyanailók bérletére. 3. A fogadóipar keretében bérbeadott helyiségekre. 4. Az állam hivatalok éreinte közintézméények bérleteire. A rendelet korlátozza a lakásbérletek felmondását is. Eszerint lakást és kás helyiséget, mely lakás célját szolgálja, a bérbeadó rendes felmondással általában nem mondhat fel, csak az alábbi esetekben: 1. ha a lakásra a bérbeadó megy, vagy hazármazója kíván beköltözni. 2. építkezés esetén, ha erre hatósági engedélye van. 3. állásán®) fogva Kolos fivérhez kötik* polgári, vagy katonai közszolgálati alkalmazottal szemben az L pontban megállapított ■ esetben is csak akkor, ha a bárlő részére más, megfelelő lakásról gondoskodik. A rendelet hatálybalépése előtt határozott időtartamrakötött bérleti szerződés, ha a bérleti idő a rendelet hatályba lépése után jár le, határozatlan időre meghosszabbodik, feltéve hogy a bérlő a bérbeadót a szerződés további fenntartására vonatkozó fszándékáról a lejárat előtt legalább 3 hónappal, ajánlott levélben értesíti. ,A rendelet nem vonatkozik a fentebb említett eseteken kívül a négy szobánál nagyobb lakásokra, az albérleteikre, a nemlakás céljaim (trlét, stb.) céljaira bérelt helyiségek bérletére. A rendelet be nem tartóit 2 hónapig terjedhető elzárással büntetik. Egyetem és lvánia mozgón egyszerre vetítik aztény egyik legszebb filmalkotását! V FI V ESETE Mikszáthálmán közismert regényének ragyogóan sikerült filmváltozata, főszerepekben: G Jávor Pál, Szetfrényi Éva. Műsoron kívül a legújabb híradók. Szécsett rendezik meg januárban a művészek heteket Budapest. (MTI.) Hóman Bálint vallású közoktatásügyi reniszter 1938-ban a vidéki városok művészi életének fellendítése és a magyar művészi teljesítmények minél szélesebb körben való megismertetése érdekében művészeti hetek rendezését határozta el. A művészeti heteket a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából az országos irodalmi és művészeti tanács Székesfehérvár, Győr, Kassa és Nyíregyháza után 1941 január 4-től február 3-ig Pécsett rendezik meg. A művészeti hét január negyedikén a pécsi Xenzeti Színházban irodalmi esttel kezdődik s ennek keretében erdélyi és dunántúli írók adnak elő műveikből. Január 5-én délelőtt nyitják meg a s képző ki mivesített és kerámiai kiálltást eccomi kultuszminiszter is képviselteti magát. A kiállításon résziben a budapesti Szépművészek Múzeum anyagából azoknak a művészeknek alkotásait mutatják be, akiknek kapcsolataik voltak Péccsel. A kerámiai kiállítás bemutatja a magyar kerámiai ipar fejlődését és nagyszerű Mies-sfervényeit. A művészeti hetek keretében a pécsi Szikház művészei előadják Herczeg Ferenc „Bizáncát“. Január hatodikán hangverseny lesz kiváló művészek részvételével. Január 11-én és 12-én a kalotaszegi „ballada-együttes“ tart előadást. Január 20-án a budapesti Nemzeti Színház művészei adják elő az „Ember tragédiáját“. Február másodikén az Operast művészei adják elő Mozart: „Szöktetés a Szerálybe!“ című operáját. A művészeti hertek iránt nemcsak Pécsett, hanem az egész országiban a legnagyobb érdekődés nyilvánul