Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

r­ihus TrSTrixa 1941, FEBRU^R 1 | I­if arany­cskat­áró Jósika Samnit! Igaz! erdélyi nagyasszony indul ma utol­só díjára: özvegy báró Jósika Samnite, báró Jósika Irén, Unokája volt. Jósika Miklósnak, a nagy regényírónak, aki emlékiratait 71 éves ko­ráig azzal kezdte, hogy annak, aki ily szép kort megérve végig gondol a letölt éveken, ami legelőbb feltűnik, az az emberi élet rö­vidsége. Jósika Samuné nagyemlékű nagy­atyjánál több mint másfél évtizeddel élt to­vább s most, midőn szép, derűs, nemes életét befejezte, mindenki úgy érzi, aki ismerte őt, hogy az ő élete mégis rövid volt. Még az osztrák abszolutizmus idején szü­letett s abban élte le gyermekkorát is. Az elbukott magyar szabadságharc után Brüsz­­szelben, majd Lipcsében élő író nagya­pjá­­hoz­ szülei 9 éves gyermekkorában vitték el látogatóba. Mint gyem­ekleány érte meg az­­ 1867-i kiegyezést s vele a magyarság új élet­­iramát, pártvergődéseivel és küzdelmeivel. Mint egyik legbáziosabb erdélyi főúri leány ment férjhez családja másik ágának nagy jövőt ígérő igazi gavallér ifjú főúri tagjá­hoz, Jósika Samu báróhoz, ,hogy hosszú, boldog, megértő házasságban méltó és m­in­tó­ házastársa legyen. Férjével mindig együtt volt, ennek kolozs­­megyei, főispánsága, budapesti államtitkár­sága, majd minisztersége s utóbb főrendi­házi elnöksége idején. De Jósika Samu báró király személye körüli minisztersége alatt sokat tartózkodott férjével Bécsben is. Is­­meretségben volt az egykori hatalmas osz­­trá­k-magyar monarchia legelőkdőbb szemé­­­lyeivel és többel levelezett is. Nagyatyjától örökölt hajlamával érdeklődött mindig a magyar irodalom és írók iránt s az utóbbia­kat is a művészeket különösen megbecsülte. Ezektől kapott leveleiből kis gyűjteményt­­ őrzött meg s Szurdakon író nagyatyja ked­ves, tartózkodási helyén szinte kis múzeuma volt ennek emlékeiből. Szűlőnk­ kastélyuk hatalmas parkját férjével együtt tették kis tündérkertté, melynek gyönyörű hársfasora virágzás idején kilométerekre töltötte be il­lativa­ a Szamos regényes völgyét. Báró Jósika Samuné azonban mindamel­lett, hogy a legelőkelőbb nagyvilág­ társasá­gokban foroghatott, alapjában minden szép­re és jóra fogékony, de visszavonulásra haj­­ló fátyolfinom női lélek volt. Míg férje báró Bánffy Dezső erőskezű mi­niszterelnöksége alatt az erdélyi szabadelvű főurak sorában küzdött, majd 1022-től az erdélyi Magyar Párt gerinces és diplomata elnöke volt, azalatt nagyasszonya a politi­kába sohase elegyedett. A magyar szellemi élet táplálásában azon­ban részt vett ő is: a legnagyobb erdélyi könyvszükség idején, nagyatyja írói föllépé­se százados fordulójára kiadta ennek Abafi­­ját. Az irodalomra állandóan áldozott. Min­dig megszerezte a legjobb magyar irodalmi műveket s idősebb korában is állandóan megtartotta érdeklődését ezek iránt, halá­láig. Finom, nemes életét egy nagyértékű és megbecsülhetetlen gondolat utbassiditásával tette most halhatatlanná. Max Erdély visz­­szatérése előtt, odaajándékozta többszáz da­rabból évtizedek alatt gyűjtött gyászjelen­tés-gyűjteményét az Erdélyi Múzeum Levél­­tárának­­ egy szép kisebb plakett-gyűjte­ményt választott az Erdélyi Múzeum régi­ségtárának. De igazi nagy gondolata, csa­ládja mintegy 50.000 darabból álló hatalmas és nagybecsű levéltárának letétbe helyezése, melyet a nagymultú család többi tagjaival egyetértőleg és hozzájárulásával Erdély visszatérésének egyik legnagyobb művelődé­­si emlékévé emelt. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnek, melynek alapításában és­­fenn­tartásában ősi nagy családja majdnem­­min­den tagja, részt vett, ez­ a gondolat az üldö­zés és elsorvasztás gyötrődései után új erőt és egyszerre óriási uj lendületet jelent. És az a tisztelet, mely a nagynevű írónagyatyját. Övezte, most­ uj fáklyafényt gyep a finom és nagylelkű unokának is. ­50T­T?ORT­ÁN MEGBÜNTETIK .JU­­­GOSZLÁVTARW AZ ÜZÉRKEDŐ­KÉT Belgrád, január 31. (MTI.) Jugoszláviában k­ím­életlen eréllyé léptek fel a?, üzérkedők, el­len. Óriási meglepetést keltett 29 előkelő ven­­déglő és kávéház tulajdonosának vád alá "he­­lyezése. Valamennyinket 5,000—5,000 dinár pénzbüntetésre és 30 napi elzárásra ítélték. érthető feltűnést keltett, hogy az ármágítás­­t ért elítéltek nem változtathatják pénzbírságra a rájuk szabott szabadságvesztést. M&r­’ vttffy ma&dnHsztpísetif­ v­u uiteaiMa&attfa? Kolozsvár, Január 31. A kolozsvári tör­­vénysz­ó­k a hazatérés óta most első izben tárgyalt sikkasztási bűnpert. A Vízművek Csazgfftfeag­a a változás után elrendelte könyveinek felülvizsgálását s en­nek során kiderült,, hogy Motora Miklósáé, aki —• az elmúlt év­ektól ■••véig — évtizede­ken át tisztviselője r ~ a Vinnüverének, tizenöt-húszezer pengőnek megfelelő lejt sikkasztott. Motorául beismerte tettét, a kár­­pótlás fejében felajánlotta lázári Minthogy a háj értéke fedezi? író elsikkasztott össze­get, a Vízm­ű visszavonta, a vadat, Motoráro sors® most, attól függ, hogy a törvényszék a Vízműveket magánüzem­nek, vagy köz­üzemnek minősíti-e, mert ha közüzemnek te­kinti, a cselekményt, tekintet nélkül a ma­­gánvád megszűntére, hivatalból üldözni kell Motorán­ bűntársa, Gipclgan László volt városi tisztviselő, nem jelent meg a tárgyalá­son. A törvényszék elrendelte körözését s a tárgyalást elhalasztották. Érdeklődéssel várja a közvélemény, külö­nösen az érdekeltek, hogy az ügyben milyen­ állásf pontra helyezkedik a törvényszék, mert az elmúlt 22 éves idegeni uralom­ alatt ille­tékes román köröknek következet ,sm az volt a célzatossága, hogy az ilyen üzemek tisztij­­elölt magántisztviselőknek­­minősíti jók. Ez ugyanis a v­áros szempontjából ke­vesebb terhet és kevesebb kötelezettséget je­lentett, ugyan­akkor azonban egyáltalán nem szolgálta az alkalmazottak érdekeit. Genea Radu román kora t­­emondot meobizatésáról, mert minden reményét elvesztette intonesre«* mellesítette a® r®1sfor»il ém dléb­énjaiV« — Katonákat neveztek l«­ az aradi baró*­ságok élére, — A* erdélyi városokban is rengeteg érték«I rahollak­ « vasgárdlisták­, — Lelarleaelallále Cankcuzino egyetemi tanár. A romániai légionárius lázadás­­züsr­lemző szenzációja, bár maga az em-­l­mény nem a román határokon belül ját­szódott le. A szenzáció erejével hat a belgrádi Politikának az a feltűnést keltő jelentése, hogy Giinea Radu ro­mán követ lemondott állásáról s még inkább az a­­magyarázat, amellyel a ro­mán diplomata lemondását megindo­kolta. Antonescu tábornok ugyan a lá­zadás leverése után önérzetesen közöl­te a nyilvánossággal, hogy ura a hely­zetnek és Románia rendjét sikerült biztosítania, de követe másképp látja hazája helyzetét. Indokolása szerint nincs már annak értelme, hogy Romá­nia ügyét, képviselje, mert a légioná­rius zendülés után minden reménye el­veszett hazáját illetőleg. Ez a lemondás­­a romániai helysetre a legélesebb fényt veti s egyben utal arra is, hogy Romá­nia belső rendje korántsem oly szilárd, amint azt a hivatalos jelentések feltűn­tetik. Javainak felszámolása és a tisztogatás munkája még mindig tart s előrelátha­­tókig még igen sok gondot okoz az An­­tonescu-kom­ánynak. Ezen a területen egyelőre nagyobb meglepetéseket már nem igen hoznak a jelentések, legfel­jebb csak újabb és újabb adatokkal egészítik ki a már ismert tényeket A legionista zendülésben a romániai köz­élet minden rétege érdekelt volt , nem­csak ,Heikes a fiatalok de igen magas állású állami funkcionáriusok is igen messzemenő szerepet vállaltak az An­­tonescu-rezsim ellen indított küzdelem­ben. Az már nem meglepetés számunk­ra, hogy a tisztogatás rendjén a zendü­lés tetteseiről minden vonalon kiderül­, hogy a kormány ellen indított politikai harcot a leghitványabb módon hass­­­nálták fel rablásra és fosztogatásra , napról-napra gyűl annak a rengeteg értéknek mennyisége, amit a harcos lé­­gionáriusok raboltak. A romániai esemény­eknek azonban mégis van egy nagyon érdekes és jel-Legújabb jelentéseink a következőket közlik: ■ BELGRAD, január 31. A Budapesti Tudósító jel­enti: A Politika érte­sülé­se szerint Ghinea Radu román követ lemondott állásáról. Táviratot intézett Antore­scuhaz, amelyben közli, hogy a legutóbbi­ romániai események miatt nem maradhat helyén. Követi megbízatását az ak idején azért fogadta el, mert megesküdött, hogy harcolni fog Románia javáért függetlenségéért és szabadságáért Mivel ez a remény elve­szett nem marad tovább állásá­ban. A Politika másik Bukarestről kelte­­zett jelentése a következőket közti: Romániában lassanként helyreáll a rend. Az ellopott holmik összegződése folyik. Félhivatalosan közlik,­ hogy a letartóztatottak rendes bíróság elé ke­rülnek. Ige® Nagy figyelmet keltett az a 'távirat,­amelyet Récéből Codreanut, a kapitány, testvére küldött Antonescu­tél modnak, amelyben bejelenti, hogy a moldovai légiómisták fenntartás nél­kül csatlakoznak Antonescuhoz. A táv­irat így végződik: -Éljen a légionárius mozgalom, éljen Antonescu.“ A n«­­'ipial«ar*isis tifalib revélele* Bukarest, jan. 31. (MTI.) A lázadók összefogása vidéken is folyik. Aradon IS egyéni tartóztattak le, köztük egy váli prefektust, Arad város rendőrka­pitányát, egy orvost, egy ügyvédet és egy tanárt. Kará­medesen a rendőrkapitányt, vet­ték őrizetbe. Temesvárott 26 embert köztük egy papot is letartóztattak.­­ Seges­várott az egyik légionárius ház­a A Német Távirati Iroda jelenti Bu­carestbőlt A felkelés megszervezéséért és vezetéséért Bukarestben letartóztatott 106 és vidéken letartóztatott 392 személyen kívül még további 269 embert tartóz­tattak le a felkelésben való részvétel miatt. A katonai hatóságok sok fegyvert és lőszert foglaltak le a lázadók lakásán. A rendőrség a továbbiakban közölte, hogy Cantacusino egyetemi tanárt a légionista mozgalom egyik tagját letar­tóztatta. men bukaresti lakásán rádióállomást tartott üzemben, amely a fel­kelők részére működött. (MTI.) Leváltották a egyetemek rektorait­­­ Bukaresti jelentés szerint Új emberekkel váltották fel a románi egyetemek rektorait, a karok dékánjait és a főiskolák igazgatóit, mert a múlt zavargásokban a tanuló ifjúság igen­ nagy számb­an vett részt­ban két tehergépkocsira való lopott holmit találtak, egy másik házb­an pe­dig 650.000 lejt,1­4 aranygyűrűt és más rablótt ékszert. Tordán a légionáriusok székházában nagymennyiségű fegyvert és lőszert, 200 kg, szalonnát, 100 drb. 10 kg-os ke­nyeret, 60 drb. gázálarcot és 300.000 lejt foglaltak le. Bukarestben 11 embert vettek őrizet­be, aki­­nél lopott holmit találtak. A Budapesti Tudósító jelentése szerint­­mi­niszteri­ rendelettel új vezetőket neveztek ki Arad megye, a város és a rendőrség élére. Valamennyi kinevezett katonatiszt, Arad­­megye új prefektusává Mihaileseut ezredest, az ***** MI A KOLA ? Csoda hatása nercek alatt fele­ntkezik, bármilyen fáradtság, kímerettsáj, h*­­vertség eseteiben. Ingvib prefektus ás minta „EMCE" droi­­ja, Kolozsvár aradi lovasezred parancsnokát, Arad város polgármesterévé Milonescu alezredest, az aradi rendőrség élére pedig Mateescu őrna­gyot nevezték ki. A­z Amet csocrfok közbelépise mentette meg Temesvárt a véröntés'Qt Temesvár, jam 31. A Budapesti Tn­­éositó jelenti : A temesvári lapok besvá»­molnak­ arról, hogy a vasgárda lázadá­sa idején a Temesvárott állomásozó német csapatok erélyes fellépésének kö­szönhető, hogy sikerült a zavargást el­kerülni. A légionisták 21-én megszáll­ták a megyei m­e­rék túrát, ahol órákig kitartottak. Másnap délelőtt birtokba vették az U­nirei-teret, mire a katona, jász a laktanya felé vezető­­utcákat szállta meg és zárta el a forgalom elől. Már-már úgy látszott, hogy összecsa­pásra kerül a sor, amikor három német katonai gépkocsi jelent meg a téren. Az elsőben egy német, riszt állt aki az összegyűlt tömeg előtt kijelentette, hogy a német katonaság átvette a rend biztosítását. Nem sokkal azután több német tiszt érkezett a prefektúra­ elé, majd mintegy 20 tehergépkocsiban két század német katona. A német ka­ton­ák parancsnoka rövid megbeszélést folyta­tott a rendőrparancsnokkal és a légio­­náriusok parancsnokává]. Ennek alap­ján a légionisták kivonultak a m­eg­­szállt középületekből s azokba német katonaság vonult be, így menekült meg Temesvár a vérontástól. Tilos minden politikai megmozdulás Bukarest,­­ian. 31. (MTI.) Antonescu tábornok felhívást intézett az ország lakosságához­, amelyben figyelmezteti hogy utasítása nélkül tilos bármilyen­­politikai mozgalmat kezdeni. Hivatko­zott az ezt megtiltó törvényes rendelke­zésekre. ék &«*”©•*;«*▼»' rí («töfény* szék hírei Kolozsvár, január 31. A kolozsvári tör­vényszék pénteken délelőtt egész sereg lo­­pási ügyben tartott tárgyalást­ és hozott íté­letet. Lőrincz János válaszútó lakos a múlt év szeptemberében Zsida Lajos padlásáról 36 kg. szemes tengerit lopott , azt Kallós Ist­ván kereskedőnek ■ adta el. Lőrinczet a bíró­ság két hónapi fogházra ítélte, míg Kallós 1 30 pengő pénzbírsággal sújtotta. Kadis János gyalui lakost a háromhónapi fogházra ítélte a törvényszék, mert novem­berben 100 pengő értékű deszkát lopott Keim Ferenctől öthónapi fogházat kapott Kovács János, mákófalvi földműves, aki julius 4-én beha­tolt Kovács Borbála lakására s fejszével feltörve egy ládát, 1600 lej készpénzt és több ingóságot lopott. Com­pian Valér és Kara Aurél fejéres la­kosok feltörtek Szű­cs Imre kereskedő pincé­jét s 28 üveg bort loptak. A bíróság 10—10 napi fogházra ítélte öktét. Vass Nikodém vásártelki gazdát másfél éve fogházbüntetésre ítélte a bíróság, mart 1936 tavaszán, Pusztatóján két bivalyát, Magyar­köblösön két ökröt lopott. SZOMBA­TOK ESTE NYIT A NAGY­VÁRAD! SZIGLIGETI SZÍNHÁZ Nagyvárad, jan. 31. (MTI.) A Szigli­geti színház szombaton este tartja első ősbemutatóját a visszíie­ntolás óta- Sá­godi József zenés villájéba a „Judit kapitulál“ kerül előadásra Biharit Vil­mos rendezésében­. A zenés vígjáték afr­oé­jét Ilniczky János szerezte. fiz évtizedek óta fennálló, Jóhirnevű S.NAGY JÓZSEF féle vendéglő téli-myári teke­pályával, házzal su-tti ELADÓ Kossuth babos.u. 37

Next