Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

1*4 I. FEBRţŢ£RJ M­edeti EfrortG e Teleki Pál grál miniszter­elnök külügyi bizottságok előtt ismertette a magyar-jugoszláv szerződést Budapest, január 31. A képviselőház kül­ügyi bizottsága pénteken délelőtt Takách, Tolvay József gróf elnöklésével összeült, hogy megbeszéljen egyes külpolitikai kérdé­seket. A belgrádi magyar—jugoszláv szerző­dés megkötése óta gróf Csáky István­­ kül­ügyminiszter betegsége miatt a képviselő­ház külügyi bizottsága nem ülhetett össze s igy a mai ülésen gróf Teleki Pál miniszter, elnök a külügyminiszter helyettese ismertette a jugoszláv—magyar barátsági szerződést. A miniszterelnökön kívül a kormány tagjai közül résztvettek a bizottság ülésén Rado­­csay László igazságügym­iniszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, Laky Dezső közellátásügyi miniszter, Zsin­dely Ferenc és Bárczay János államtitkárok, valamint Tasnádi Nagy András, a képvise­­lőház elnöke, Pataki Tibor miniszterelnöksé­gi államtitkár, Grbiczy Jenő rendkívüli követ a­ külügyminisztérium sajtóosztályának ve­zetője, továbbá a pártok részéről Imrédy Béla, Eckhardt Tibor és Rassay Károly. Délután fél ötkor a Felsőh­áz külügyi bi­zottsága tart ülést, amelyen ugyancsak a minisz­terelnök mondja el tájékoztató beszé­dét a magyar—jugoszláv barátsági szerző­désről. Mindkét bizottsági ülésen több fel­szólalás várható. Teleki miniszterelnök­ í­e**étte Teleki miniszterelnök a külügyi bizottság előtt ismertette a múlt év december 19-én Belgrádban a jugoszláv királysággal meg­kötött barátsági szerződés jelentőségét, létre­hozásának körülményeit és kihatásait. — A megboldogult külügyminisztert — mondotta a miniszterelnök — betegsége, amely utján még súlyosabbra vált, megaka­dályozta abban, hogy erről a megkötött ba­rátsági szerződésről az országgyűlés két háza előtt beszámoljon és ismertesse a szerződés létrehozásának körülményeit, így most, a ■megkötött barátsági szerződés törvénybe ik­­tatása céljából a miniszte­relnök kötelessé­gének tartja, hogy ismertesse az egyezmény jelentőségét és annak kihatásáról is felvilá­gosítássá­ szolgáljon.­­ A magyar diplomáciai barátság Jugo­szláviával messze évszázadokra nyúlik vissza és az a magyar és jugoszláv vitéz nép kö­zött ma még erősebben fennáll, mint valaha.. Itt idézem a megboldogult külügyminiszter szavait, amelyek kifejezően rávilágítanak a szerződés lényegére: „Ez a szerződés átfogó kifejezése azoknak a kapcsolatoknak, ame­lyek állandóm fennálltak a két nép között, ezért lesz ez a szerződés jó és tartós" .­ A világháború idején, ha ellenségként is állt szemben a magyar és jugoszláv nép, a jóvátételért vívott harcban már mind a ketten a békének ugyanazon feltételeit óhaj­tottuk és igyekeztünk megvalósítani. Az ösz­­szeomlás után a szegedi kormány csak Jugo­szlávia részéről érzett rokonszenvet és baráti közeledést az egykori ellenségek közül. A baráti közeledésnek biztató jele Magyaror­szág kormányzójának 1926-ban elmondott mohácsi beszédében mutatkozott meg és in­­dította döntő elhatározásra a szomszéd nép diplomáciai tényezőit. A barátság kiépítése lassan, de alapos megfontoltsággal és szilár­dan haladt előre s eredményeképpen létre­jött az örökös barátsági szerződés, amelynek méltatását a Belgrádban ezzel kapcsolatosan elhangzott pohárköszöntőkből a sajtó révén már mindenki ismer. A jugoszláv külügy­miniszter emlékezetes pohárköszöntőjében világosan rámutatott a két ország között megindult gazdasági, politikai és kulturális együttműködés tartalmára és a felvett kap­csolatok indítóerejére: „Ebben az ünnepélyes pillanatban gondolataimat Horthy Miklós kormányzó ő főméltósága felé fordítom. A két nép történetében kétségtelenül az ő ne­véhez fűződik ez a mi barátkozásunk. Midőn erről a nagy szogálatról legmélyebb tiszte­lettel megemlékezem, tekintetemet vissza­felé irányítom arra­ az időre, amidőn a Kormány­zó Úr mohácsi beszédében olyan határozot­tan és nyíltan kijelentette a két ország kö­zötti közeledés és együttműködés szükséges­ségét. Ezt azóta is mindig kiindulópontul és a magyar—jugoszláv politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alapjául tekin­tem.­­ Ez a létrejött barátsági szerződés van most hivatva arra, hogy továbbra is fejleszt­sze jó kapcsolatainkat, és tökéletesebb for­­m­ában is kifejezést adjon barátságunknak. De nemcsak magyar, hanem európai szem­pontból is rendkívüli jelentősége volt e ba­rátsági szerződés előkészítésének, mert Európa békéjét szolgálta és teljesen össz­hangban állt a tengelyhatalmak erre irá­nyuló törekvéseivel. az elhunyt külügyminiszter mindig famije­iét adta, hogi’ tudatában van küldetésének és rendeltetésének évszázadokra szóló kiha­tásával. Csodálattal szólt arról a hősies ön­feláldozásról és türelemről, amelyet Csáky István gróf betegsége alatt tanúsított. Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök, helyettes külügyminiszter ismertette a múlt év december 12-én megkötött, jugoszláv - magyar örökös barátsági szerződést és expo­­zéjában ugyanazokat az irányelveket han­­goztat­ta, amelyeket a képviselőház külügyi i­ ­ felsőházban Budapest, január 31. (MTI.) A Felsőház külügyi bizottsága pénteken délután fél öt órakor tartott ülésén a beteg Kánya Kál­mán helyett Balogh Jenő elnökölt. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg az el­­hunyt Csáky István gróf külügyminiszter­ről. Méltatta az elhunyt államférfi szívós küzdeniakarását, azt a történelmi jóvátétel érdekében kifejtett munkásságot, amelyben GYAKORL­AT A CSATORNA PARTJÁN. Német, katonák szünetet tartanak Manche-csatorna partvonalán folytatott gyakorlatozás közben. La bizottságában is kifejtett. A miniszterelnök expozéjához József fő­­herceg tábornagy szólt hozzá,­ aki elism­eré­­sét fejezte ki a barátsági szerződés részle­tes ismerete hőséért. Az elnök az ülést délután 5 órakor be­zárta. ­Innepélyes g­yász?mn­ise Csáky István gróf lelki üd­véért Budapest, január 31. Pénteken dél­előtt tíz órakor volt az ünnepélyes gyász mise Csáky István gróf lelt kiüdvéért a koronázó főtemplomban. A templomot teljesen megtöltötte a gyászoló közön­ség, akiknek sorában ott volt József Fe­renc királyi herceg, a Felsőház küldött­sége Széchenyi Bertalan gróf és a Kép­­viselőház küldöttsége T­asnády-Nagy András vezetésével és a kormány tagjai valamennyien Teleki Pál gróf miniszter­­elnökkel az élükön, valamint a buda­pesti diplomáciai testület tagjai. A tem­plom fóhajóját teljesen megtöltötték a magyar közélet kiválóságai. Tíz órakor vonult be Serédy Jusztinián bíboros-her­­cegprímás. Az ünnepélyes gyászmise után a hercegprímás a jelképes ravatal­nál elvégezte a Libera szertartást. Amerikának csak­ 690 repülőgépe van f*s — egy sem őrszem Newyork, január 31. (DNB.) A New­­york Herald Tribuna értesülése sze­rint Stimson hadügyminiszter kije­lentette a szenátus külügyi bizottság­á­­ban, hogy az amerikai haderő csak 650 harei repülőgéppel rendelkezik s ezek közül egyik sem felel meg az idő­szerű követelményeknek. 1940-ben az Egyesült Államokban 2800 harci­repü­lőgépet állítottak elő, de ebből a had­sereg és a haditengerészet csak 400 at tartott meg, a többit külföldre szállí­tották. Erdély életbevágóan fontos kérdéseivel foglalkozott az Erdély­­részi Gazdasági Tanács Kolozsvár, január 31. Az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács január 27-i ülésén részletesen foglalkozott a székelyföldi fatermelés és faér­­tékesítés megszervezésének kérdésével. Beha­tóan megvizsgálta a székely faérdekeltségek­­nek a kérdésre vonatkozó előterjesztését. A Tanács a maga részéről is nagyon fontos nem­zeti érdeknek tartja, hogy a közbirtokosságok kereskedelmileg is megszervezkedjenek, mert ez az egyetlen mód arra, hogy a fagazdálko­dásból eredő hasznok minél nagyobb m­érték­ben a székely lakosság javára szolgáljanak. A kereskedelmi szervezkedés legcélravezetőbb tagja a szövetkezet — amint azt a székely fa­­érdekeltségek is a Tanács előtt kifejtették. A Tanács felkérte az érdekeltségek képviselőit, hogy a kérdésre vonatkozólag részletes terve­zetet dolgozzanak ki, melynek megfelelően a Tanács meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Ezután a Tanács az erdélyi ipari vállalatok alapításának kérdését tárgyalta. Leszögezte, hogy pillanatnyilag ólom üzemel, alapítása kívánatos, melyekhez a nyersanyag Erdélyben meg van, vagyis amelyeknek a termelését a háború folytán jelentkező nyersanyaghiány nem akadályozza. Ilyenek pl. a kender és len­ddolgozó üzemnek, melyeknek működéséhez azonban előzetesen fej­leszteni kell a textil­­növények termelését, különösen a Székelyföl­dön, ahol ehez meg vannak a kedvező előfel­tételek. Ugyanakkor azonban a Tanács megállapít­ja, hogy a vállalati alapításokhoz min jelent­kezik kellő mértékben tőke. Az államnak nem lehet­ feladata a magántőke szerepét magára vállalni. A Tanács tanulmányozza azt­ a kér­dést, hogy milyen intézkedésekkel lehet, a ma­gántőkét az ipari alanítások felé terelni. Az erdélyi viszonyok mellett egyelőre középüze­mek létesítése volna kívánatos. . A továbbiakban a Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az erdélyi önállósítási kérdé­sek első részletére vonatkozólag, melyekben véleményezését korábban megadta, Budapes­ten döntés történt s így 100.000 pengőt meg­haladó összeg kerül kiosztásra az önállósulni szándékozó erdélyiek között. Az önállósítási kölcsönre vonatkozó további kérések feldolgo­zása folyamatban van és remélhető, hogy­ az első kölcsönkiosztást rövidesen újabb követ­heti. A Tanács részletesen megvitatta azt a kér­dést, hogy miként lehet összeegyeztetni a Hangya szövetkezetek és a magánkereskede­lem tevékenységét. A Tanács tisztában van a szövetkezeti élet nemzeti fontosságával, ugyan­akkor azonban éppen olyan nemzeti szüksé­gességnek tartja a keresztény magánkereske­delem fejlődését is. A Tanács megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági élet e két fontos tényezőjé­nek működését úgy rendezzék, hogy az e té­ren jelentkező aggodalmak eloszoljanak A Tanács foglalkozott, a Székelyföld villa­mosításával k kapcsolatosan felvetett különböző tervekkel, valamint a székelyföldi fü­rdőidény előkészítésének kérdéseivel. Megtárgyalta ezen kívül az erdélyi részek mezőgazdasági eszkö­zökkel és vasáruval való elátásának ügyét és elhatározta, hogy­ ennek érdekében megteszi a szükséges lépéseket. Különböző érdekeltségek előterjezt­ére a Tanács elé került még­ sok más ügy, melyek­ben az általános közérdeknek megfelelően ha­­t­ározott. Hetvenötszázalék­os vasáti kedvezményt Scérnek Erdélybe a turista intézmények Budapest, január 31. (A Magyar Tudósító jelenti:) A napoklimi a fővárosban nagysza­bású turista-ankét volt, amelynek határozati javaslatait már el is juttatták írásbafoglalva az illeték­ hatóságokhoz és szervekhez. Több határozati javaslatot fogadtak el a turista nagygyűlésen, és ezek főleg az utazási ked­­vezményekre, a tilos területek, ügyére, az után­pótlás, a szabadidőmozgalom kiterjesztésére, az államsegély kérdésére és a turista-propa­gandára vonatkoztak. A fontosabb határozati javaslatok, amelyeket, az önként, magáévá tett, és amelyeket most memorandum formájában az illetékesekhez juttattak, a következők: A MÁV vonalain egységesen 50 százalék le­gyen a turista kedvezmény, amelyet ne kösse­nek négy személyhez, hanem tegyék lehetővé e kedvezmény alapján az egyéni utazást is. A­ Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe ve­zető túráknál 75 százalékos legyen az utazási kedvezmény. A Beszskárt vasár- ünnepnapo­kon turista igazolvány ellenében a hegyvidéki végállomásokra 48 filléres térfijegyet engedé­lyezzen. A HÉV állítsa vissza az egyéni uta­zásnál élvezett 50 százalékos utazási kedvez­ményt. A MFTR és a MA­VAUT valamennyi vonalra két személy együttes utazás­a esetén 50 százalékos kedvezményt nyújtson. A köz­tulajdonban lévő erdőbirtokokon tegyék sza­baddá a turistáskodást. A magántulajdonban lévő erdőbirtokokon is egész éven át törvé­nyesen biztosítsák az átvonulást. A középis­kolákban tanítsák a térképolvasást és a tájé­kozódást. A kormány rendelettel intézkedjék a sza­badidő-mozgalom végrehajtásáról és kötelezze a vállalatokat, hogy alkalmazottaiknak adja­nak módot szabadidejüknek a szabadiban való felhasználására, a turistaság gyakorlására. A Természeti,élelmi Bizottság akadályozzon m­eg minden ténykedést, amely természeti kincseink eltorzítását vagy elpusztítását vonná maga­­után. A Magyar Turista Szövetség államse­gélyét évi 75.000 pengőre emelték fel. A saj­tó, a rádió, a filmhíradó helyezzen nagyobb súlyt a turistaság propagálására. (MTI.) E’tempHált­ if irirl«!rfereFn8Jfííf ATHÉN, Január 31. Metaxas görög miniszterelnököt nagy gyászpompával tem­­ették el az Akropolis temetőjében A temetésen megjelent a görög király, az angol követ, az angol csapatok fő­­parancsnoka és jelent volt a kormány valamennyi tagja. (MTI.) 20 AMERIKÁT ROMBOLÓ AZ V GYÖRGY ANGOL HAJÓÉRT Stockholm, január 31. (DNB.) New­yorkból érkező jelentés szerint, az an­gol kormánynak az a szándéka, hogy a legközelebbi jövőben az V. György nevű óriás hajót húsz amerikai rom­bolóval cseréli ki. (MTI.)

Next