Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

A Kaukázus és a Don­ között kiváló sikereket értek el a német csapatok Berlin, febr. 1. (MTI) A Nemzetközi Tá­jékoztató Iroda jelenti a keleti helyzetről: Bár a bolsevisták téli támadása az ember­tömegek és a hadianyag még mindig hatal­mas bevetésével tovább tart, ha jobban meg­figyeljük, észre lehet venni, hogy a Szovjet részéről már­is határozott jelei mutatkoz­nak a kifulladásnak. A legjobban észlelhető ez abban a hősi küzdelemben, amelyet a sztálingrádi romok védelmezői folytattak a bolsevista tömegek ellen. A rettenthetetlen német védők az északi területen továbbra is ellená­llnak. Sokszor mindössze maroknyi gránátos, vagy műszaki katona tisztjével együtt száll szembe a földszinti emberára­dattal, amely szüntelenül ömlik feléje. Az utolsó leheletig harcoló németek egyre vé­dekeznek. Bár a szovjet csapatok számbeli tursúlya igazán nyomasztó és bár szibériai élhadosztályokat dobtak harcba, még nem sikerü­lt kezére keríteniük Sztálingrád északi részének utolsó romjait. A ném­et géppus­kák, kézigránátok a támadók soraiban bor­zalmas aratást végeznek. Az utóbbi napok­ban ismételten meg lehetett figyelni, hogy a legerősebb tüzérségi előkészítés után gyenge támaszpontok ellen hajszolt támadó gyalo­gos hullámok azonnal megrekedtek, mihelyt a német géppuskák első sorozatai lekaszál­ták a sűrű első sorokat. A Kaukázus és a Don között a német és a szövetséges csapatok a védekezésben és ellentámadásban kiváló sikereket értek el. A Kaukázus nyugati részében a német és szövetséges csapatok több bolseviki harci köteléket vágtak el és semmisítettek meg. Itt különösen kitűnt egy szövetséges hegyi­­hadosztály. A szovjet csapatok ismét súlyos veszteségeket szenvedtek. A Kubán és a Ma­tties között német gépesített erők a terep­­viszonyok ügyes kihasználásával meghiúsí­tották az ellenség bekerítő kísérleteit s ez­zel ismét újabb bolseviki erőcsoportokat semmisítettek meg. Az egész szakaszon tervszerűen ment végbe minden hadmozdu­lat. A csapatoknak sikerült a nagy lőszer- és élelniszerkészletet és más hadifontossá­gú anyagot teljes mértékben biztonságba helyezni. Ezenkívül a gyéren lakott puszta­ságon meglévő lakáslehetőségeket sikerült a legnagyobb mértékben elpusztítani. A nagy leterjedésű aknamezők is megteszik hajánkat, úgyhogy az el­őnyomuló szovjet csapatok súlyos veszteségeket szenvednek és nagy nehézségekkel kénytelenek megbir­kózni. • A Don alsó folyásától délre erős német páncélosok oldalba támadták­­a bolseviki ro­ham hadosztályokat, amelyek széles vonalon meghiúsították a nagy kiterjedésű bekerítő kíséretet. Hogy mennyire megsemmisítő ha­tásuk van ezeknek a meglepő oldalzások­nak, arról tanúskodik az, hogy a német csa­patok itt több mint ezer foglyot ejtettek, 4 páncélost, 9 fogatolt ágyút, 32 nehéz grá­nátvetőt és sok más fegyvert zsákmányol­­tak. A csatlakozó szakaszon egy erősebb bolseviki támadás belekerült a gyors német csapatok kereszttüzébe, ahol a legrövidebb idő alatt összeomlott. Itt több mint 600 el­lenséges halott maradt a csatatéren. A Don déli partjának közvetlen közelében német gyorscsapatok teljesen felmorzsoltak egy szovjet lövészezredet. A Ladoga-tó környékén is súlyos érvágás érte a szovjet hadakat, amelyek január 12- én nagy támadást kezdtek, bár már az első napokban is a legsúlyosabb embervesz­teséget szenvedtek, újabb lövészhadosz­tályokat, páncéos dandárokat és repü­őket dobtak harcba. Ezeket eddig még soha nem tapasztalt erős tüzérséggel támogatták. Veszteségeik azonban napról-napra növe­kedtek halottban, sebesültben, páncélosban, repülőben és ágyúban anélkül, hogy a had­műveletek célját megközelíthették volna. Szombaton is egész nap támadásokba, ame­lyek a legnagyobb keze­harccá fejlődtek, ismét 29 páncélost vesztettek, melyekből a legnagyobb részt a biztos lövésű német tü­zérség pusztította el és amely részben egé­szen a legelső gyalogsági állásokban helyez­kedett el. Nyolcvanegy ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztettek el januárban a német erők A német véderő főparancsnoksága je­lenti: Afrikában Nyugat-Tripolitániában a né­met-olasz egységek állásai ellen intézett heves ellenséges támadásokat az ellenség­nek súlyos veszteségeket okozva visszauta­sították. Tuniszban a legutóbbi napok során elfog­lalt állásokért a harcok folynak. Német harcirepülők ismételten támadták Boné ki­kötőjét. Légiharcokban, valamint a légierő és a légvédelmi tüzérség tevékenysége kö­vetkeztében a Földközi-tengeri térségben fő amerikai és brit repülőgép pusztult el. Egy saját repülőgépünk nem tért vissza. Német tengeralattjárók 1943 januárjában a legnehezebb időjárási viszonyok között — időnként orkánná fokozódó viharban — 63 ellenséges kereskedelmi hajót sü­llyesztettek el, összesen 480.000 tonna űrtartalommal. Tíz más hajót megtorpedóztak. Ezek elsül­lyedését nem lehetett megfigyelni a viha­ros tenger miatt, de elpusztulásuk feltéte­lezhető. A légierő a Földközi-tengeren ellenséges hajókaravánokból 18, összesen 114.000 ton­na űrtartalmú kereskedelmi hajót és két rombolót elsüllyesztett. Ezenkívül 37, ösz­­szesen 209.000 tonna űrtartalmú ellenséges kereskedelmi hajót, egy cirkálót, két rom­bolót és egy őrhajót megrongáltunk. Így ja­nuár hónapjában, a legnehezebb harci felté­telek között, legalább 522.000 tonnányi el­lenséges kereskedelmi hajóteret semmisítet­tünk meg. I­­­­ , Virsio­iszban és Tuniszban élénk harcok folynak Róma, február 1. (MTI.) A Stefano Irona közli az olasz főhadiszállás 982. számú je­lentését: Tripolitánia nyugati részében az ellenség páncélos különítményeinek és tüzérségének heves támadásai tovább tartottak. Ezeket csapataink minden alkalommal azonnal visszaverték. Megsemmisítettünk 6 páncé­lost, néhány löveget és sok ellenséges gép­kocsit. Tuniszban az utóbbi napokban a tengely­­csapatok által elért szakaszon a harcok to­vább tartanak. Száz hadifoglyot ejtettünk és 12 ellenséges páncélost pusztítottunk el. Elkeseredett légiharcokban a tengelyrepü­lők 10 ellenséges gépet lőttek le. Négy el­lenséges gépet a légvédelmi tüzérség pusz­tított el. Az egyik, a Földközi-tengeri hajókaravá­­nunk védelmére bevetett vadászrepülőink meghiúsították angol bombázók támadását és lelőttek egy Beausichter-mintájú bombá­zót, amely a­ tengerbe zuhant. Négymotoros amerikai bombázók vasár­nap háromszor támadták meg Messinát, ahol sok bombát dobtak le és különböző épületekben jelentős károkat okoztak. Az emberáldozatok számának megállapítása folyamatban van. A Regio Calabriaban lévő német-olasz légvédelmi tüzérség 3 I.lbera­­tor-mintájú repülőgépet lőtt le. A­z egyik repülőgép azok közül, amelyek Messina el­len támadtak, gépfegyvereivel a calabriai déli partok közelében, Mesito Porto Salvo mellett egy házat támadott meg. A táma­dásnak 6 áldozata volt, ezek között az egy­házmegye érseke, aki lelkészlátogatáson volt. Rajta kivül még 5 polgári személy vesz­tette életét. Támadások érték Cataniát, Trapanit és Augustát is, ahol épületkárok keletkeztek. Az áldozatok számát még nem állapították meg. A légvédelmi tüzérség Augusta felett­i támadó bombázót lőtt le, amelyek égve zuhantak le. Az egyik Sira­­cuza felett, a másik a Magnid­-félszigettől keletre és a harmadik a várostól ész­akra. A trapauli légvédelmi tüzérség 2 repülőgépet lőtt le, amelyek közül az egyik a Fled­­­szigeteknél, a másik pedig a várostól északra zuhant le. Egy korvettünket és egyik torpedónaszádunkat az ellenség az algíri partok előtt elsüllyesztette. Az azon­nal fellépő mentőszolgálat majdnem az egész hajószemélyzetet megmentette. Tunisz déli részén előnyomulnak a tengelycspatok Bern, február 1. (Bud. Tud.) Anderson tábornok főhadiszállásáról érkező jelentések szerint Braxtól nyugatra a helyi sikereket elért német páncéloscsapatok folytatják tá­madásukat a szakadár franciák állásai el­len. E támadás alkalmával vasárnap reggel a német páncélos csapatok 10 km­-t nyo­multak előre. Anderson főhadiszállásán úgy tudják, hogy ezen a harci területen a 10-ik német páncélos hadosztály küzd, amelyet röviddel a háború kitörése előtt állítottak fel. Ez a hadosztály kényszerítette ki a nyu­gati hadjárat alkalmával a sedani áttörést és hiúsította meg 1949. tavaszán a britek dieppei partraszállását. 2 T­I , Tokió, február 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A japán császári főhadiszállás hétfőn kö­zölte, hogy japán tengerészeti repülőgépek a Balamon-szigeteknél január 19-től 30-ig tar­tó csatában elsüllyesztettek két ellenséges csatahajót és három cirkálót, súlyosan meg­rongáltak egy csatahajót és egy nagy cir­kálót, valamint lelőttek három ellenséges harci repülőgépet. Ezt a különjelentést a ten­­gerészeti miniszter az országgyűlésben hét­főn felolvasta. Rimada tengerészeti miniszter a császári főhadiszállás hétfői közleményével kapcso­latban kiegészítőleg közölte, a Rennes-szi­­geteknél lefolyt tengeri ütközetben január 29-én először egy csatahajót és egy cirká­lót süllyesztettek el. A további vesztesége­ket az ellenfél a következő napon szenvedte. Ekkor a japán légierő támadott nagy egy­ségekkel. A légiezred vezető gépét az ellen­séges légvédelem abban a pillanatban ta­lálta el, amikor kilőtte torpedóját. A gép vezetője ekkor gépével egyenesen az ellen­séges csatahajó fedélzetére bukott, ahol a kilőtt torpedóval csaknem egy pillanatban robbant fel. Nemsokára a csatahajó elsül­lyedt. Simada tengerészeti miniszter a képviselő­házban kijelentette még, hogy a Rennel­­szigeteknél lefolyt tengeri csatában meg­hiúsították az ellenség ellentámadását- Kü­lönösen figyelemreméltó az a tény, hogy a japán tengerészet a csatában milyen kevés saját veszteséget szenvedett. Mint a Stefani-iroda közli Tokióból, a Rennel-szigeteknél lefolyt ütközetben 7 ja­pán repülőgép zuhant rá szándékosan rob­banóanyag rakományával a kitűzött ellensé­ges célpontokra és rajtuk kívül még további három gép még nem tért vissza. N­agy japán győzelem a S­alamon-szigeteknél Rövidesen alapszabályszerűen íreaalakul az Országos Magyar Lövész Szövetség Erdélyi Kerülete Kolozsvár, február 1. Verbőczi Kál­mán ezredes, az Országos Magyar Lö­vész Szövetség ügyvezető főlövészmeste­­re, báró Atzél Ede erdélyi kerületi főlö­­vészmesterrel és vitéz Vattay Ferenc ez­redes kerületi főlövészmesterhelyettes­­sel egyetértően megtették a kerületi ala­kuló közgyűlés összehívására szükséges előzetes intézkedéseket s ezzel egyide­jűleg az Erdélyi Kerület 1943. évi mun­katervét is megtárgyalták. Az erdé­lyi lövészszervezkedés továbbépítő mun­kája is folyamatban van. Erdély­­szerte újabb és újabb lövészegyesületek vannak alakulóban. Az előkészítő mun­kák a téli hónapok alatt befejeződtek s a tanfolyamokat is úgy rendezik meg, hogy 1943 folyamán a már eddig igen szépen fejlődő lövészmozgalom, mind nemzetvédelmi, mind sportvonalon foko­zott lendülettel folytatódjék. p Szék­ely­ HázM Budapesten Budapest, febr. 1. Ismeretes a Hargita­­váralja Jelképes Község vezetőségének az a nemes törekvése, hogy mind a jel­képes község, mind a székely egyetemi és főiskolai hallgatóknak, továbbá szé­kely tanoncoknak és más székely intéz­ményeknek közös otthona legyen egy az ország fővárosában létesülő Székely- Házban. A szép gondolat most a megvalósulás útjára indult, mert gondos és önzetlen előkészítő munka után a Székely-Ház Szövetkezet megtartotta alakuló köz­gyűlését. Az alakuló közgyűlés nagy ér­deklődés mellett vasárnap folyt le és azt mint korelnök dr. sándorfalvi Pap István ny. kúriai tanácselnök nyitotta meg és a jegyzőkönyv vezetésére dr. lécfalvi Bodor György ügyvédet kérte fel, javaslatára az alakuló közgyűlés el­nökévé vitéz princr pávai Vajna Viktor ny. altábornagyot a Hargitaváralja Jel­képes Székely község főbíráját válasz­tották meg. Vajna Viktor lelkes beszéd­ben mutatott rá a Székely­ Ház létesíté­sének jelentőségére és nagy fontosságá­ra. Hangsúlyozta, hogy itt egy teljesen altruista szövetkezet megalakulásáról van szó s kifejezte azt a reményét, hogy a Székely-Ház létesítéséhez minden szé­kely ember legalább egy üzletrész jegy­zésével hozzá fog járulni. Ezután az előkészítő bizottság részéről Bodor György beterjesztette az alapsza­bályt, amelyet a közgyűlés elfogadott és az elnök a Székely-Ház Szövetkezetei nagy éljenzés között megalakultn­ak nyil­vánította. Dr. sándorfalvi Pap István ja­vaslatára ezután 3 évre igazgatósági ta­goknak választották meg a következő­ket: Antal Dezső, dr. léczfalvi Bodor György, Csiszár Aba, Fekete István, Ko­vács Kálmán, Nyirő József, bethlenfalvi Pál Andor, Páll Ferenc, zaláni Szabó Miklós, dr. szenterzsébeti Szakáts Pál, dr. szentivánlaborfalvi Szentiváni Gá­bor, vitéz pávai Vajna Viktor, dr. ár­kosi Veress Gábor. Felügyelő bizottsági tagok lettek: Dr. csikszentmártoni Becze István, dr. benczédi Benczédi László, dr. gyergyószentmiklósi Paál Andor, sáré­­falvi Pap László. A közgyűlést elnök to­vábbi buzgó munkálkodásra felhívó sza­vaival bezárta. Már eddig is igen jelen­tős számú üzletrészjegyzés történt mind a Hargitaváralja Jelképes Székely Köz­ség, mind a Székely Egyetemi és Főis­kolai Hallgatók Egyesülete, az Erdélyi Férfiak Egyesülete és a Kaláka szövetke­zet részéről. A székelyek megtalálták azt az egyetlen formát, amely minden­féle tekintetben a szék­elység egyetemes érdekét szolgálja. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 1943. FEn n v a n 2. Felemelte a kolozsvári Tábla egy árdrágító dési kereskedő büntetését Dés, február 1. Hermann Izráel dési zsidó kereskedő el­en az ügyészség vádiratot adott ki, mert a hatóságilag 77 fillérben megálla­pított szemesbab kilóját 1 pengő ,20 fillérért árusította a szegénysorán embereknek. A dési törvényszék árdrágításért félévi börtön­re, továbbá 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, amit behajthatatlanság esetén napi érték­ben 25 napi fogházbüntetésre változtatnak. Kimondotta ez: Ítélet továbbá Heimann ipar­engedélyének elvonását és az élelmiszerrel való kereskedéstől örökre eltiltotta. Nónay György dr. ügyész semmiségi panaszt jelen­tett be az ítélet ellen, amit egyébként a vád­lott is megfellebbezett. A kolozsvári k­é­k­­tábla most tárgyalta másodfokon az árdrá­gítás ügyét, a mellékbüntetéseket helyben­hagyta, főbüntetésként azonban egy évi fog­házat mért Hermann Izraelre. Az ítélet jog­erős. " \ Népművelési előadások Szamosujváron Szamosujvár, febr. 1. A Széchenyi Kaszinó előadótermében most tartották meg a szív­­mosujvári nők részére a második népműve­lési eőadást. Nádor Béla tanító magyar népdalokra tanította a nagyszámú hallga­tóságot. Jeszenszky Irma leány-levente ve­zetőnő „Korszerű főzés, konyhatechnika, vi­taminok“ címmel tartotta meg jól felépített és hasznos előadássorozatának első előadá­sát. Dr. Pongrátz Simonné saját szerzemé­nyű irredenta dalaiból a szerző zongorakísé­­retével Berényi Lajosné énekelt nagy siker­rel. Pongrátz Teri vidám énekszámaival ért véget a jól sikerült előadás. Férfiak részére a hetedik népművelési előadást az Ipartestület székházában tartot­ták meg. Makkay Endre, vármegyei nép­művelési titkár „Mit jelent magyarnak len­ni" címmel tartott mélyenszántó előadást. A magyar egység szükségességét hangoz­tatta s rámutatott arra, hogy minden téren azért harcoljunk és azt­­munkáljuk, ami sa­játosan magyar. Czirmayné Máthé Ilona elemi iskolai igazgatónő „Ady költészete" címmel tartott finom meglátásokban gaz­dag előadást. Czetteréné Buress Magdolna polgári iskolai tanárnő Ady: „Magyar fa sorsa“, „Az én testamentumom“, „Föl-föl dobott kő" és „Meg akarlak tartani" című verseit szavalta kitűnő előadókészséggel. Az előadás közös énekléssel ért véget. par g?zolványos kép­*tse őt k«re* nagykeres­kedő, E* dély és Kárpátalja részére». A bánatokat referencákkal „Já­tékáru“ jeligére Horkner J. hir­detőirodába. Budapest, V*«­rosház­ utra 10. köretnek.

Next