Képes Magyarország, 1957 (3. évfolyam, 1-9. szám)
1957-04-01 / 1. szám
Idegenforgalmunk 1957-ben Utazni, más országok szépségeivel ismerkedni, mindenkor örömet jelentett az embernek. A tapasztalás, szemlélődés, tanulás utáni vágy, más országok népeivel, tájaival, műemlékeivel való megismerkedés az egyetemes kulturális élet fejlődését, haladását eredményezi. Ez a vágy ott él ma is minden emberben, s ez nyilvánul meg a közeli és távoli országok fiainak egyre fokozódó érdeklődésében hazánk iránt. Milyen szép, tájai változatosságában milyen gazdag a mi hazánk! Mennyi ismert és mennyi rejtett szépsége van, s milyen sok új alkotás hirdeti az elmúlt évek építő munkáját. Büszkeség kell, hogy eltöltsön, a hazaszeretet büszkesége, hogy mennyi szép, vonzó, tanulságos élményt tudunk nyújtani a hazánkat felkereső idegeneknek. A mienk ez a haza, a szocializmust építő dolgozók millióié, akik minden szépségét szeretnék megismerni, de ugyanakkor másoknak is megmutatni. Hiszen Európa egyik legszebb látványát adja Budapest a Szabadság szobra mellől, s a világ egyik legregényesebb tája, a Balaton-vidék. A Balaton festői panorámája, bársonyos, meleg vize, fürdőzési, üdülési lehetőségei adva vannak. Ezeket az adottságokat kell nekünk szeretettel, hozzáértéssel, ügybuzgalommal felhasználni, hogy a magyar tengert meglátogató idegen jól érezze magát, szeretettel gondoljon vissza az itt töltött napokra és visszakívánkozzék. A Balaton és festői környéke ma nincs ilyen állapotban. Nem kívánjuk a sok-sok hiányosságot felsorolni, hiszen napilapjaink, folyóirataink, egyesületeink szinte napról napra foglalkoznak velük. Mindenesetre a Balatont olyan állapotba kell hozni, hogy mind a pihenést, üdülést kereső belföldiek, mind a hazánkat látni vágyó külföldiek jól érezzék magukat partjain. A külföldi látogatók gyakran mondják, ha az övék lenne a Balaton, az egész ország belőle élne. Erre persze nem lehet fél, vagy egy év alatt felkészülni, de lehet rajta munkálkodni. Vannak a Balatonnak szerelmesei, vannak az idegenforgalom ügyének lelkes harcosai, akik tudják és érzik, hogy milyen nagy kulturális, gazdasági előnyökkel járna hazánk idegenforgalmának fellendítése. Ezeket az embereket meg kell hallgatni, támaszkodni kell rájuk és el kell hinni nekik, hogy jót akarnak, hogy szívükön viselik hazájuk, népük sorsát. Ma már a jó ügyhöz közelebb, de a megoldástól még messze vagyunk. A kormány segítő keze lehetővé tette, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács hatékonyabban működhessen. A Tanács munkája során legutóbb már megalakult a Balatoni Intéző Bizottság, amelynek munkatársai között ott van a társadalmi, tudományos, művészeti kiválóságok egész sora, gazdasági életünk jónéhány vezetője, mindazokat, akik hazánk szépségeinek idegenforgalmi célokra való alkalmassá tételét szívügyüknek tekintik. Nincs azonban még a Bizottságnak megfelelő hatósági jogköre és nincsenek anyagi bázisai. Mindent el kell követnünk, hogy ezek megalkotásával és megszerzésével alkalmassá tegyük a Balatont és egyéb üdülő- és fürdőhelyeinket a nagyobb idegenforgalom befogadására. A második világháborút megelőző években idegenforgalmunk egyik legjelentősebb tényezője volt külkereskedelmi mérlegünknek. A mezőgazdasági termékek kivitele után devizabevételünk legnagyobb részét ez biztosította. 1938-ban az idegenforgalomból származó devizabevétel meghaladta a 36 millió pengőt. A második világháború után újabb fejlődés csak 1953-tól kezdődően mutatkozott. A fejlődés 1956-ban ugrásszerű volt és ha az októberi ellenforradalmi események nem következnek be, az idegenforgalom bevételei a 20 millió devizaforintot jelentősen felülmúlták volna. Az idegenforgalom fejlesztésének azonban a már elmondottakon kívül jelentős egyéb akadályai is vannak. Ilyenek a bejövő idegenek elhelyezési nehézségei, vagyis a kevés szállodai férőhely, valamint a pénzváltási felár kérdése. Ez utóbbit a már végrehajtott pénzügyi intézkedésekkel nagyjában megoldottnak tekinthetjük, sürgős tennivalóink vannak azonban a szálloda-kapacitás bővítése terén. A devizabevételek fokozása s a magyar dolgozók szállodai és üdülési igényeinek kielégítése érdekében a szállodakapacitás jelentős növelésére van szükség. Ennek lehetőségei ez időszerint — ha egyelőre még nem is új szállodák építésével —, de adva vannak. Az eredetileg szállodaépületek céljait szolgáló építményeket egymás után adják vissza rendeltetésüknek. Hasznos volna azonban a különböző szervek balatoni üdülőit is átengedni az idegenforgalom céljaira. Iyen irányban is vannak már megbízható intézkedések,... 1957-ben a számbavett objektumok beállítása mellett az idegenforgalomból kb. 25 millió devizaforint termelhető ki ami a következő években tovább növelhető. Hogy vannak-e előttünk példák? Nem kell azokra a nyugati államokra hivatkozni, amelyek úgyszólván az idegenforgalomból élnek. It£ vannak előttünk Csehszlovákia, Bulgária és Jugoszlávia példái, amely országok felismerve az idegenforgalom gazdasági és politikai-jelentőségét, nagy erővel fogtak hozzá új szállodák építéséhez. Csehszlovákia szállodakapacitása például az 1933. évihez viszonyítva a háromszorosára nőtt, Prágában ez évben két, Pozsonyban egy, a Tátrában két 300 szobás szálloda építéséhez kezdtek, Bulgária második ötéves tervében húsz új szálloda építése szerepel. Jugoszláviában 1954-ben az idegenforgalomból eredő bevétel 11 millió, Ausztriában pedig 60 millió dollárt tett ki. Új szállók építése a mi népgazdaságunk számára is igen előnyös lenne, mivel a befektetett forint összeg öt év alatt, devizában visszatérülne. Az idegenforgalom megindulásának lehetőségei azzal is gyarapodtak, hogy az elmúlt év őszén az Országos Idegenforgalmi Tanács részvételével bekapcsolódtunk a nemzetközi idegenforgalomba. Részt vettünk az Union Internationale des Organismes Officiels de Tourisme (Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Egyesülete) októberi bécsi kongresszusán, amely az idegenforgalom nemzetközi együttműködésének megteremtését tűzte ki céljául. A kongresszuson bejelentettük a szervezethez tagként való csatlakozásunkat. Az egyesület munkájában való részvételünk hozzájárul ahhoz, hogy az idegenforgalomban felmerülő közös nehézségek leküzdését előmozdítsa. Végezetül örömmel állapíthatjuk meg, hogy kormányhzatunk az elmúlt napokban az idegenforgalom megindítására döntő és helyes intézkedéseket hozott, amelyek alapján hazánk és a baráti, valamint a nyugati államok között ismét megindul az idegenforgalom mind az európai, mind tengerentúli viszonylatban. Mert hiszen fejleszetni kívánjuk az Európán kívüli forgalmat is. Szívesen látjuk és lehetővé akarjuk tenni azoknak az utazását, akiket a Habsburg- és Horthy-rendszer nyomorúsága hazánkból kivándorlásra kényszerített. Jöjjenek hozzánk és lássák az elmúlt 12 év alatt elért eredményeinket, fejlődésünket, becsületes harcunkat a boldogabb, szocialista haza felépítéséért. A különböző országokból hazánkon átutazó turisták részére szívesen készítünk elő transit-utazásokat. Szakítsák meg útjukat nálunk és töltsenek néhány napot hazánkban. Célunk emellett az, hogy a Magyarországra érkező külföldieket hosszabb időre lássuk vendégül, töltsék nálunk például a nyári szabadságukat. A magyar- országi ellátási árak általában a világpiaci árak szintjén mozognak, sőt egyes vonatkozásokban alatta is maradnak, ehhez járni a figyelmes magyar vendégszeretet és kitűnő konyhánk. Ahhoz azonban, hogy idegenforgalmunk tényleg fellendüljön, elengedhetetlenül szükséges az idegenforgalomban dolgozók és szervek egybuzgó, színes lélekkel, odaadással végzett munkája. I MSZMP KB PTI I JA*48 SÁNDOR | Könyvtár az Országos Idegenforgalmi Tanács IY 1 titkára