Képes Magyarország, 1958 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1958-01-01 / 1. szám

^.ag^bAkoNv cr?v>z€v/cr? * Aki Veszprémben a kis ligetbe ér, érdekes épületeken akad még a te­kintete. Magas, kétemeletes vöröskő és beton épületet lát, valamivel hát­rébb, jobbra tőle nádfedeles, ivett, oszlopos tornácú nyájas paraszthá­zat. A vöröskő alapzatú épület a Bakonyi Múzeum, a parasztház a hozzá tartozó szabadtéri múzeum­­épület. A kettő közt áll a múzeum­­alapító Laczkó Dezső kőszobra. A veszprémi múzeum félévszáza­dos múltra tekinthet vissza. Alapí­tásában, anyagának összegyűjtésében kiváló érdemeket szerzett l­aczkó Dezső geológus. Szobrát hazánk leg­nagyobb szobrásza, Medgyessy Fe­renc alkotta 1937-ben. Művében ta­lán nem is annyira Laczkó Dezsőt mintázta meg, hanem a tudomány­ban elmélyült tudóst, az évmilliók titkát rejtegető kődarabon töprengő geológust. A szobor úgyszólván a geológia tudományának művészi al­legóriája. A múzeum gazdag törzsanyaga Veszprém megyei vonatkozású: 21000 drb természettudományi, 25000 dnb régészeti, 3000 drb néprajzi, 2400 drb iparművészeti, 400 dnb képzőművé­szeti, 1000 dnb helytörténeti tárgya van, hozzávéve mindehhez még a 6000 kötetet számláló értékes szak­­könyvtárát, 12000 darabnál tartó és folyton növekvő fényképnegatív­­gyűjteményét. A természettudományi tár legérté­kesebb része a Bakony geológiáját feltáró kövilletgyűjtemény, abban is egy világhíresség, a fogatlan őstek­nős egyetlen ismert példánya. Na­gyon érdekesek a környéki bazalt­hegyekről származó bazaltbombák, ezek még a tűzhányók kitörésekor keletkeztek. A régészeti gyűjteményben szám­talan igen értékes darabot láthatunk, így elsőnek az északdunántúli bronz­­kultúra jellegzetes mészbetétes edé­nyeit, a vaskor grafitdíszítésű állat­fejes urnát, de különösen a római kor közép-európai viszonylatban is egyedülálló emlékeit. A római kultúra nyomaival szám­talan helyen találkozhatunk a megye területén. Különös előszeretettel te­lepedtek meg a rómaiak a napsuga­ras déltengeri hazájukra annyira emlékeztető Balaton-parton, itt úgy­szólván egymást követik a római villák romjai, telepnyomok. A leg­fontosabb lelőhely a Veszprémtől alig 6 kilométerre eső Baláca puszta, ahol az 1906—09. években folytatott ásatások folyamán egy fényűzően berendezett vidéki villa maradvá­nyait tárták fel. A leletek közt leg­becsesebbek a falfestménytöredékek, a színes mozaikpadlóik (az egyik, he­lyiség mozaikpadlóját Budapesten, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában állították ki). A falfestmények a rómaiak szobáját díszítették, s az I—II. század fordulójából származóak növényi ornamentikát, gyümölcsöt, fantasztikus építészeti elemeket, ér­dekes kultúrtörténeti képeket ábrá­zolnak. A későbbi, III. század ele­jéről származóak a szőlőművelés kö­réből örökítettek meg életteljes jele­neteket. Látjuk a létrán fára kúszó szünetelőt, szőlőlugas-részleteket, egy másik alakot, amint a vállán kosár­ban szőlőt cipel stb. A falfestmények egy kiegészített csoportja római szoba falát igyekszik érzékeltetni... Ugyanitt, Balácán több értékes ró­mai tárgyra bukkantak, mint pl egy bronz kecskeszoborra, ezüstmécsesre, sokféle használati tárgyra, munka­eszközre. Nevezetesek színes kövek­ből kirakott mozaikpadlók, a leg­­szebbik darabja ágon ülő papagáj­­szerű madarat ábrázol. Mindenesetre a balácai leletek a maguk nemében a legszebb hazai római emlékek. A rómaiakat­­követő időkből meg­említhetjük a várpalotai germán sír­­mezők díszes aranyozott fibuláit (ruhakapcsadt) és az akkori pénzek mintáira készült, ékszernek használt arany brakteáikai. A múzeum féltve őrzött kincsei közé tartozik négy vé­kony, trébelt ibizánci jellegű arany­lemez. Veszprém város és a megye válto­zatos múltjára világít rá a történeti anyag. Ebben egészen egyedülálló I. Endre király bronz perbeidéző pecsétje a XI. századból. Műtörté­­neti szempontból igen értékesek a székesegyháznak a XII. sz. elejéről származó faragott kövei, mint pár­­kánytöredékek, pillérfejezetek. Fara­gásuk kapcsolatba hozható a honfog­lalók sírjában talált tarsolylemezek díszítőelemeivel. Igen gazdag a tör­téneti részben a fegyver-, céhirat-, régi városkép- és metszetgyűjtemény. Az 1848-as idők emlékét néhány igen jó állapotú honvédatilla őrizte meg. Az iparművészeti tárgyak közül elsőnek az értékes textíliákat kell megemlítenünk, legszebb darabjuk a Vetési kazala. Vetési Albert 1458— Rántottmáj Hétfő* Paradicsom— * paradicsom-paprika saláta Vesevelő, vagy Kedd, szalon tüdő Jégkrém . .......- —. i i i—i Sertéspörkölt, vagy Szerda: marhapörkölt Zöldborsókrém Csütörtök: Vagdal­tmáj Uborkasaláta Székelykáposzta, vagy Péntek: pacalpörkölt Sillvásgömbóc Vagdalthús Szombat: Tök, paraj vagy evako Rántotthús vasárnap: Száva, cu­kros lében készítve A „Bakonyi ház” korhű berendezése és bútorzata .

Next