Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1879. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1879-07-06 / 27. szám
VII. évfolyam. 1879. 27. szám. Budapest, jizkizs 6. POLITIKAI HÍRADÓ. MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA. Az előfizetések a KÉPES NÉPLAP kiadó-hivatalához (Budapest, IV., egyetem-utcza 4. sz.) küldendők. Megjelen minden héten vasárnap. A KÉPES NÉPLAP ... egy ím 2 firt, félem 1 frt. A VILÁGKRÓNIKÁVAL » A ¡ » 2 • ÉB A „Képes Néplap“-ra folyvást elő lehet fizetni a következő feltételek mellett: frt kr. A Képes Néplap ..................................................................... félévre . . 1 — A Képes Néplap a Világkrónikával együtt ... félévre . . 3 — H A „Világkrónika“ czimű képes heti közlöny hetenként egy ivén jelen meg, több képpel illusztrálva. E képes melléklapunkat előfizetőink 1 hónapra 20 kr., 2 hónapra 40 kr., 3 hónapra 50 kr., 4 hónapra 70 kr., 5 hónapra 90 kr. 6 hónapra 1 frt. pótdíj mellett rendelhetik meg arra az időre, a melyre a „Képes Néplap“-ra beküldött előfizetésük szól. Az 1879. évi január—júniusi folyam 1 frtért kapható. ■ Előfizethetni postán a „Képes Néplap 11 kiadó-hivataléihoz Budapest, egyetem-utcza 4. sz. czimzett postautalványnyal, mely 5 krért minden postahivatalnál készen kapható. Ugyanitt lehet megrendelni a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok nagyobb terjedelmű hetilapjainkat, melyet közül az első két ivén számos eredeti képpel illusztrálva, a második másfél ivén a heti események teljes és hű összeállításával jelen meg. Előfizetési áruk évnegyedre : A „Vasárnapi Újság“ 2 frt. A „Politikai Újdonságok“ 1 frt 50 kr. A „Vasárnapi Újság“ és „Politikai Újdonságok" együtt 3 frt. E hetilapok előfizetői a «Világkrónika» czimű képes hetiközlönyt évnegyedre 50 kr. külön díj mellett rendelhetik meg. Kossuth levele Szeged fölépítéséről. Kossuth terjedelmes levelet intézett Bakay Nándor szegedi képviselőhöz, ki Szeged újraépítéséről szóló javaslatát megküldötte neki. Kossuth szintén az elpusztult város helyreállítására vonatkozó nézeteit adja elő a levélben, igen részletesen. Idézzük abból a következőket: « S!«Én az elpusztult Szegednek, hazám második, a magyarság első nagy városának okszerű újjáalkotására mind nemzeti, mind közgazdászai szempontból igen-igen nagy fontosságot helyezek. Aztán Szeged szerencsétlensége példátlan mérvben rezgésbe hozta az emberiség szívének részvétkárjait. Felénk fordította a miveit nemzetek testvéries figyelmét. Reánk nézve hát nemzetbecsület kérdésévé is vált: megmutatni, hogy miveit, értelmes, gyakorlatias nemzethez illően tudunk megfelelni a világ felénk fordult figyelmének. Szeged rekonstrukciója (újjáépítése) a magyar nemzet életrevalóságának fokmérője leszen azok előtt, kik az elpusztult nagy magyar város szerencsétlenségének enyhítésére segédkezet nyújtottak felénk. Én azon nézetben vagyok, hogy Szegednek máshová áttelepítése szóba sem jöhet. Egy áttelepített Szeged csak névleg volna Szeged, valóságban nem. Sem az nem volna, ami a magyar nemzetnek a múltban volt; sem azzá nem lehetne, amivé a jövendőben lenni hivatva van. Szegednek ott kell hullámsírjából fölemelkedni, ahol ezred éven át élt. Hanem két nehézség is van, melylyel a rekonstrukciónál (újjáépítésnél) számolni kell. Egyik az árvíz lehetsége, másik a vízfakadások bizonyossága. Az árvízveszélyt védgáti munkákkal s okszerűen kombinált folyamszabályozással minimumra lehet is, kell is leszállítani, de az adott helyzetben egészen lehetetlenné tenni emberésznek, embererőnek nem adatott. Szegednek akként kell rekonstruáltatni, miszerint, ha rendkívüli időjárási zavarodások folytán (melyek nem csak lehetségesek, de sőt időnként elkövetkezések bizonyosnak tekinthető) az újjáalkotandó nagy magyar várost, minden védmunkák daczára, vitát találná meglátogatni, az csak kellemetlenséget, csak kisebb-nagyobb kárt okozhasson, de pusztulást nem. Ez tehát az egyik tekintet, melynek Szeged rekonstrukciójánál irányadóul kell vétetni. Az adott helyzet másik nehézsége a vízfakadás. Itt egy természeti törvénynyel állunk szemben, természeti törvényhez pedig alkalmazkodni kell, mert eltörlését nem lehet dekretálni. Az alsó Tiszavölgy csak 77 méternyi magas a tenger felett, ami borzasztóan csekély magaslat, ha meggondoljuk, hogy a Duna, Tiszavölgy folyóit felfogó Fekete-tenger egyenes vonalban még 600 kilométernyi távolban van a roppant kiterjedésű tiszai síkságtól. A Tiszalapály ezen csekély magasságának természetes következése a Tisza lustasága, ennek pedig a Tisza medrének iszapolódása, tehát emelkedése. Ennek viszont kikerülhetlen következése, hogy a lejtőtlen tiszai lapály homokából az esővíz nem folyhat be a Tiszába, hanem leszivárog a homok alatti vízfelfogó geológiai képletre, ott összegyűl s a magasabban fekvő Tisza medrébe le nem folyhatván, a szikes homoktalajban föl-fölfakad. Ez a vizfakadás még növekszik a Tisza vizének szivárgása által, minthogy a tiszavölgyi talaj jelzett alkatánál fogva, a Tisza nem csak hogy el nem viheti a lapályra eső vizet, hanem még ahhoz szivárgás utján a magáéból is ad. Tehát Szegednek akként kell rekonstruáltatni, hogy 1. árvíz esetén el ne pusztuljon, s hogy 2. a rekonstruálandó nagy magyar város minden vizfakadás, a talajnak minden lazasága mellett is szilárd fennállásra számíthasson.» * Itt Kossuth felsorolja, hogy a város területét okvetlenül föl kell tölteni, a város alatt beszakadó Maros torkolatát szabályozni, mert ez az iszapot mind a Tiszába zúdítja. Elkerülhetetlen szükséges a várost alá csövezni a fakadó vizek levezetése végett, továbbá a városi mocsok elvezetésére csatornákat építeni, melyek azonban nem a Tiszába ömlenének, mert csak a csekély vízállásnál lenne lefolyásuk, hanem a városon kívül gyűjtetnének össze; tartalmuk egy része trágyázásra fordíttatván, más része pedig a Tiszánál jóval magasb csatornán szivattyú segélyélyével a folyóba eresztetnék. Az építkezésekre Kossuth nem a közönséges meszet, hanem a víztől át nem járható meszet ajánlja; az épületek alapja is ily mészszel vegyített kavicsból (beton, vagy konkrét) volna emelendő, legalább oly magasságban mint az árvíz volt. A töltött földre nem lehet hamar építeni, de az angolok jól tudják a módját, hogy kőszén által mint égetik föl a frissen töltött földet. A süppedés ellen a czölöpökből készített fundamentumot is felhozza Kossuth. Majd pedig így folytatja: «A vagyonosabbak felett nem aggódom, azok majd csak gondoskodnak magukról, hogy hajléktalanul ne maradjanak a zord évszakra. De a külvárosoknak szerény helyzetében egykor oly boldog s most oly boldogtalan szegényebb háztulajdonos népe! Mi történik ezzel ? A felebaráti könyörületre utasittassanak-e, hogy annak ölébe hajtsák le télre fejeiket, s nőik és gyermekeik fejeit ? Tudom, a felebaráti szeretet nyílt karokkal fogadná amott