Képes Sportlap, 1948. január-június (3. évfolyam, 1-28. szám)

1948-01-06 / 1. szám

Kezdetben és állapotában volt a sport, testedző já­téka egyes városi emberek­nek, fiataloknak öregek­nek, szegényeknek, gazda­goknak, akik között szinte a megfogamzás pillanatától valami láthatatlan volt az anyagi kérrdés. falat A sportág eszközeinek olcsó vagy drága, volta hamaro­san­­­ előkelő“,,, és ,,nem elő­kelő“ sportágakra bontotta a különféle versenyfajtákat. A fejlődés ment a maga csendes útján, az állam so­káig nem avatkozott be semmibe, míg csak fel nem fedezte a sport különböző előnyeit — a maga szem­pontjából. Ez a szempont pedig kettős volt: anyagi szempont, politikai eszköz, nézőközönséget megmozgató versenyekben új­­ adóalany, pénzlehetőség mutatkozott meg — és erkölcsi szem­­szempont politikai eszköz, mert a győzelmek minden másnál alkalmasabb nem­zeti hírverésül, állami pro­pagandául szolgáltak. kis Az állampolgárok játszi sportvetélkedései egy­szerre csak kinőttek körük­ből, túlemelkedtek a ferbli­­partik és billiárd-csaták színvonalán és jelentősé­­gén. Állami ügyek lettek, mert a­z állam hasznosít­ható mozgalmat fedezett fel bennük. Mienk­­ az a kétes dicső­ség, hogy a sportot a test­nevelés ügyét a törvény­­hozás az egész világon el­sőnek emelte ki a szürke, jelentéktelen, köznapi ügyek sorából és a sport előbb nyert becikkelyezést a ma­gyar törvénykönyvbe, mint a francia Corpus Jurisba,— a többi országról nem is beszélve! A rendszert, a szokást is­merjük: törvényekkel mi mindig bőven el voltunk látva! De hogy azután ab­ból mi valósult meg és ho­gyan valósult meg, arról jobb nem beszélni! Az 1921 . mi­ törvénycikk is kimondta, hogy a községek, városok kötelesek játszóte­reket létesíteni, fenntar-A Képes Sportlap 1947. évi albuma január 20-tól kezdve ke­rül árusításra. Tartalmazza egybefogva a II. évfolyam valamennyi számát. Ára 20 Ft kötve 30 Ft. Előjegyzéseket a 20 forintos ár előzetes beküldése mellett már elfogadunk. Az előfize­tett albumot Budapesten is és vidéken is portómentesen házhoz szállítjuk. Az ös­­­szeg befizethető az 52.282. sz. csekkszámlánkon, vagy beküldhető postautalvá­nyon. Cím : Pohány u. 12. Személyes jelentkezés a ki­­adóhivatalban 10 és 3 óra közt. Jani, a testnevelési célokra szükséges­ egyéb területeket használatra átengedni, für­dőket, uszodákat létesíteni. Mindezek megvalósításához kisajátítási jogot is adott. Kötelezett mind­en kereske­delmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzemet, gyá­rat, vállalatot, hogy mun­kásai, alkalmazottai­­ testne­velési szükségleteinek ki­elégítéséről gondoskodjék. Kimondta... és a szó el­hangzott ... A pusztába. Aztán jött a sokat vita­tott 1925: III. tc. is az em­bersport mérkőzések meg­adóztatásával — a testneve­lés javára. Mégpedig kife­jezetten első­sorban a Nem­zeti Stadion felépítése cél­jára, másodsorban a Test­­nevelési Főiskola, harmad­­sorban olimpiai létek költségeire...előkészü­Hogy mindebből mi lett. Tudjuk. Stadionunk, ma Bines s a melldöngetve meghozott törvények mind­megannyi utasításaikkal mitsem szolgáltak mást, mint azt, hogy az uralkodó osztály kiépíthessen magá­nak valami jó kis hivatalt, uralmát, anyagi egyensú­lyát, jelentőségét­ és hatal­mát biztosítsa. A további intézkedések rendeletek és törvények szinte soha más körül nem forogtak, mint hatásköri problémák körül. Verekedések, veszekedések, gyilkos tusák folytak, hogy ki­tehesse a szegény sport­ból és a sport rész­ére ki­csikart pénzre a kezét, ki a ,,főhatóság’“ és mi a jog­köre ... Az egyéni érdekek haj­szolásának ebben a nagy olimpiájában azután a sze­gény sport elsikkadt, mi­közben a titáni utolsó pillanatában tülekedés erőtel­jes mellbedobással a hon­védelmi tárca váratlan győ­zelmet­ aratott a kultusz­­tárca, a belügy és az ön­állóságra törekvőknek Mo­hamed koporsójaként a le­vegőben, sőt mondhatnánk légüres térben lebegő sta­fétája előtt. Hát aztán, ami ebből kijött, arról jobb,­­ha nem beszélünk,talán A fene nagy állami fel­karolás vége az lett, hogy a felszabadulás után a sze­gény sport jobban, mint va­laha, újra csak saját kis le­hetőségeire tám­a­szkodva, kezdhette meg újjáépülését s hallatlan energiával, csodálatos gyorsasággal a maga erejéből regeneráló­dott. Az új állam, a közösségi társaság, most már nem já­­szolos jószágnak nézte a sportot. Nem megfejésén, sőt elevenen megnyúzásán gondolkodott, hanem a se­gítő kéz nyújtásán. így valósult meg a sportfotó, amely újabb áldozatok vál­lalása nélkül, szinte senki­nek az érdekeit nem sértve, senkit anyagi lehetőségei­től meg nem fosztva, adja meg a naggyá növekedés lehetőségét. Szinte azt kell hinnünk: az évtizedek óta kísérl­ő gondolatot azért nyomták el a múltban, ne­hogy a sport önmaga meg­erősödve, önmagát eltar­tani tudja és ne szoruljon többé kegyelemkenyérre, amelyet annak fejében lök­nek neki oda ha behódol vezérkedői hatalmaknak és kiszolgál önfontossági érde­keket. Íme, a felszabadult és talpra állt sport ereje tuda­tában most már maga akarja megszabni útját. A vezető politikai pártok egy­más után maguk dolgozzák ki tervezeteiket, amik a sport általánossá válását és megfelelő úton való fejlő­dését­­ biztosíthatják. Mert nem uralmi érd­ekből oda­dobott konc jár a sport­nak, hanem az az elbírálás, amire a felnőtt, erős, ér­telmes lény igényt tarthat. A magyar sport maga tudja a legjobban, hogy hiába ért el 34 olimpiai győzelmet, hiába bukkan­tak ki — mint ahogy csodák jönnek —diadalmas a bajnokok és rekorddöngető őstehetségek: megszerve­zettsége, kiépítettsége egy­általán nincs arányban fontosságával, súlyával és hírnevével sem. A magyar sport kitelje­sedésének el kell következ­nie. Hogy miként következ­het el. Hogy miként se­gíthetjük ezt elő? Ezt ki­­tervezték az ország vezető pártjai, amelyek közül el­sőnek a Magyar Kommu­nista Párt hozta nyilvá­nosságra még november derekán a maga hat feje­zetre, 31 pontra bontott ter­vezetét. December közepén rövid egymásutánban meg­jelent a Magyar Paraszt­párt, majd a Független Kisgazdapárt grammja is, végül sportoló­az új esztendő első napján a leg­régibb magyar politikai párt, a Szociáldemokrata Párt is közzé tette a maga tíz fejezetre osztott, min­dent átfogó tervezetet. A négy párt programm­­jában természetszerűleg igen sok a közös követelés. Van olyan, amelyiket az egyik felkarol, a másik ke­­vésbé tart fontosnak, vagy egyáltalán figyelmen kívül hagy. Egy azonban biztos: le­hettek itt fölülről hozott sporttörvények és paragra­fusok, lehettek itt különféle rendelkezések, a minden más szempontot háttérbe szorító, csak a sport és a közösség minden tagjának közös érdekeit szolgáló ilyen fejlőd­tetési tervezetek most jelennek meg először. Most egyszerre négy is van előttünk. Maga az összes­ség hangja ez, maga a kö­zösség javaslatai ezek. A sportolók élniakarásának, erősödni, fejlődni akarásá­nak megnyilvánulásai. A mi magunk tervei ezek: az enyém, a tied, a mindan­­­nyiunké. Amelyeket valamennyien átérzünk vallunk, kívánunk és valóra kell, hogy vált­sunk. Egyeztessük őket! Csopor­tosítsuk mindegyikből, ami jó, amint hogy nincs is bennük rossz, csak jó: az egyikben több, a másikban még több. Egyeztessük őket, hiszen Ries miniszter sze­rint a sporttervezetből kor­­mányprogramm lesz. Azután pedig — kezet a szívre — ez a legfontosabb: igyekezzünk a szebbnél­­szebb programmpontokat meg is valósítani. Nem kö­vetelhetjük, hogy, mindez percek alatt valóra váljék, de az a három év, amelyet a megvalósításra szántunk, helyes beosztással, okos rendszerezéssel bőségesen elegendő kell, hogy legyen. A hívó jel elhangzott... rajt! H. L. Adjátok meg a sportnak, ami a sporté! GONDOLATOK A SPORTPROGRAMOKHOZ S. U. t JC. Drabant s­port BUDAPEST, IV TURR ISTVÁN U. 7 .(FELSZERELÉSEK: ------------------------- RUHÁZAT, TELEFONSZÁM: 187.705 KORCSOLYA, RÓDLI Esd­, ballon­, vihar­os lódenkabát Gróf Teleki Pál­ utca 3­ 3

Next