Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1866-01-01 / 7. szám

Második évi folyam.—7-ik szám. Pest, 1866. évi januárius 4-én. Megjelenik e lap havonkint kétszer, minden hó 1-én és 15-én. Folyvást d­öllsapth­otu­l : ® t­sz évre ■ • ....................* forinttal osztrák értékben. Az előfizetési pénzek a „Képes Újság“ kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. sz. a.) intézendők. II. Lajos magyar király holttestének feltalálása. (Leírás a „Képes Újság“ második évfolya­mával járó első képmelléklethez.) Keserves emlékek fűződnek e képhez. „Hajdani nagylétünk gyásztemetője Mohácsi* A magyar nemzet történetében a mohácsi nap szomorú fordulatot képez, melylyel a magyar birodalom mint ilyen — megszűnt létezni. Ezentúl hazánk csupán mint egyszerű ország szerepelt, habár a magyar apostoli sz. korona birodalmának eszméje máig is él, élni fog s ha Isten is úgy akarja — a most ülésező országgyűlés azt — a fejedelemmel egyetértve lehetőleg megvalósítja. II. Lajos magyar király alatt dőlt meg a magyar birodalom, melyet számos nevezetes király alapított, Nagy Lajos és Hunyady Má­tyás királyok pedig hatalmának tetőpontjára emeltek. A visszavonás, a meghasonlás volt az, a mi a mohácsi napot következményeiben oly szo­morúvá tette. Az országban lábrakapott gyá­szos pártviszály volt az, a mi a jobb sorsra ér­demes fiatal királynak sírját ásta meg s ezzel hazánkat hosszas hányattatásnak, szenvedé­senek tette ki. Különben ennek oka részben maga II. La­jos volt, ő gyermekkirály, ki képtelen vala kellő erélyt fejteni ki, képtelen a nemzet ere­jét összpontosítani s egész súlyával a latba vetni. II. Lajos idétlenül született, születése előtt jegyeztetett el, élte második évében koronáz­tatott meg, 14 éves korában teljesen szakállas volt, mint 15 éves ifjú nősült, 18 éves korában megőszült, s alig volt 20 éves, midőn élni megszűnt. 1526. évi aug. 29-én, a gyönge király, alig 30,000 fegyveres élén, szembeszállóit Mohács­nál a tizszerte nagyobb török sereggel; e me­részség a nemzet virágjának és a királynak is életébe került. A csata, mely kezdetben a ma­gyarokra nézve kedvezően folyt, veszve lön, — a király, övéinek lemészároltatása után futásban keresett menekülést, s a mint a Csele patakján át akart ugratni, lova a túlparton megbotlott s a királylyal együtt az iszapba hanyatlott vissza, melyben II. Lajos lovastól megfáladt. Valószínű, hogy a szerencsétlen királyt néhány híve csakhamar kihúzta, de nem elég korán ahhoz , hogy életét megmenthették volna. Zápolya■ .János, miután elkésve a csata színhelyére érkezett, hetekig kerestette a ki­rály tetemét, mig erre ráakadtak. Képünk e A magyar nép mulatva oktató barátja.

Next