Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1866-01-01 / 7. szám
195 megtalálás jelenetét ábrázolja, Székely Bertalan jeles festészünk műve után. * * # Alig van szomorúbb pont történelmünkben annál, mely a mohácsi naphoz fűződik; de most újult reménynyel nézhetünk nemzetünk jövője elé; azért: „Félre komor képek.“ . . . „A múlt csak példa legyen most.“ . . . „És magyar, áll Buda még!“ D. 196 . „Élet-szabályok„Arany-mondatok.“ Remekírók munkáiból összegyűjtötte BARTHA ANDRÁS. II. 78. A ki sokba kap, keveset végez. 79. A ki megosztja erejét, semmit sem győz. 80. A mi jót tettünk az életben, megjön annak valahára aratásnapja. 81. A szív saját szenvedései lángjában tisztíttatik meg. 82. Az ifjúkor mulasztásait a későbbi évek szorgalma bajosan pótolja ki. 83. A nagy boldogság szintúgy megzavar, mint a fájdalom. 84. Nevetséges, ki terv nélkül kezd építéshez. 85. Nyugodt, kinek vezérfénye a tiszta szív sugallata. 86. A magány és a tétlenség leggazdagabb forrásai a sötét gondolatoknak. 87. A földön lehet győzni az ármánynyal, de tovább nincs hatalma. 88. Egy egész nép akarata erősebb a váraknál és hadseregeknél. 89. A munka után édes a nyugalom. 90. Sem nemzet, sem egyes ember nem él meg, ha nem saját élete tartja fenn, hanem csak a mások gyámolítása. 91. Ott, hol a szükség legnagyobb, nem lehet az erőt gyengíteni. 92. Nem olcsó szavakkal, hanem nagy tettekkel kell bebizonyítani a jellem valódi becsét. 93. A gyémánt fényes világa, szirtek sötét keblében érik meg. 94. Az örömek oly gyenge virágok, hogy alig érve hozzájok, még le sem szakasztva, már hullatják hímes leveleiket. 95. A jónak s nemesnek, öntudata erélyt kölcsönöz önfenntartására, s lelki erejében való bizodalma megóvja őt a kétségbeeséstől. 96. Ha egyszer elpattan a bizalom húrja, hasztalan kötöd össze, mindig félszeg lesz az élet harmóniája. 97. Annál boldogabb az ember, minél többet tud nélkülözni. 98. Az alkalomnak elül van üstöke. 99. Mindenki nem lehet nagy mindenben. 100. Gyávaság rettegni attól, minek meg kell történni. 101. Mit ér, ha az ember erejére s ordítására nézve oroszlán, desze róka ész, s ő abban kedvét leli. 102. A szerencse dús adományai mind jók és szépek, ha jól használjuk; de mégis legszebb és legdicsőbb az, a mi kizárólag a mi művünk. 103. Az érdem foka annál magasabb,minél alantibb a sors, melybe a gondviselés az érdemest helyezé. 104. Tisztességes ember szemétdombon hivalkodni nem szeret, mikor jó illatú virágokkal teljes kertben mulathat. 105. A pálma a többi fák társaságától elkülönítve elterméketlenül, egyesülve ismét termékenynyé válik. Leczke a nőteleneknek. 106. Tiszta jellemnek csak az mondható, melyhez sem a magán-, sem a nyilvános életből szenny nem tapad. 107. A mértékletesség hosszúra nyújtja az ember életkorát. 108. A nagy ember azután boldog, ha ezereket boldogított. 109. A türelem az erőnek próbája. 110. A nagyság — bukásában is nagyság. A törpe — hibáiban is törpe. 111. A bolondság önmagát sérti. 112. Az erő és bölcseség maga magának jutalma; a gyengeség és gyávaság mástól veszi jutalmát. 113. A róka szélben működik, hogy szagát meg ne érezzék. 114. Bölcs az, ki a kicsinységekből örömeket merít. 115. Nagyon ravasznak kell annak lenni, akinek ellenségei nincsenek. 116. A szerencsétlenség csupán ott büntetés, hol az valamely vétek eredménye. 117. A fényűzők olyanok, mint az elődi növények, melyek a nemes fától elszívják a nedvet azért, hogy ők haszonnélküli éltöket tengessék, sem virágot, sem gyümölcsöt nem teremvén, — vagy mint az orv-méhek, melyek munkás társaik kész gyűjteményéből táplálkoznak, s maguk henyélve töltik el éltüket. 118. A legtündöklőbb fény az, melyet az igaz hazafiság fon a homlokra. 119 Nemzeteknek épen úgy vannak életlépcsői, mint az embereknek. 120. Az ember leginkább oly ellenségre haragszik, melynek legkevesebbé tud ártani. 121. Nyugtakor dicsérd a napot. 122 Szomorú tapasztalás, ha az embert nem azért becsülik a mi, hanem azért, amije van.