Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Az 1971. évi belkereskedelmi terv főbb közgazdasági kérdései ________________________________________________________ Az évek óta kialakult gyakorlatnak megfelelően a múlt év végén tanácskozásra gyűltek össze a kereskedelmi vállalatok, a fogyasztási szövetkezetek vezetői, valamint a kereskedelem irányításáért felelős vezetők, hogy megtárgyalják a harmadik ötéves terv, különösen 1970. év tapasztalatait, s megvitassák azokat a feladatokat, amelyek a népgazdaság negyedik ötéves tervének végrehajtásából, közelebbről az 1971. évi népgazdasági tervből a kereskedelemre hárulnak. A tanácskozások egyidejűleg öt helyen (Budapesten, Szombathelyen, Békéscsabán, Miskolcon, és Kaposvárott) folytak le, mégpedig Szurdi István, belkereskedelmi miniszter, dr. Sághy Vilmos a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Borsos László, dr. Juhár Zoltán és Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettesek beszámolói alapján. A következőkben, a beszámolók, a népgazdasági terv és más anyagok alapján azokat a kérdéseket emeljük ki, amelyek elsősorban a közgazdasági munka területét, az ezekkel kapcsolatos feladatokat érintik. Mind az ötéves, mind az éves terv, mind pedig a miniszteri beszámoló gazdag programot nyújt a belkereskedelmi közgazdászok számára. Aktív, kezdeményező közgazdasági munkájuk sok segítséget nyújthat a kereskedelmi tevékenység színvonalának emeléséhez. Az 1971. évi népgazdasági terv főbb célkitűzései A kormány által közzétett tájékoztatás a népgazdaság 1971. évi tervéről, a belkereskedelmet közvetlenebbül érintő kérdésekben, a következőkre hívja fel a figyelmet. A kormány — az 1970. évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1970-ben a népgazdaság a tervezett irányoknak megfelelően fejlődött. A tervben kitűzött célokat jelentős részben sikerült megvalósítani. Meggyorsult az ipari termelés növekedési üteme, javult a társadalmi munka hatékonysága, folytatódott a belső piac egyensúlyának megszilárdítása. Kedvezőtlenül befolyásolta azonban a fejlődést a szeszélyes időjárás, valamint a jelentős árvíz- és belvízkár. A népgazdaság 1971. évi terve a negyedik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a negyedik ötéves terv első évében — a legfontosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának növelése és a gazdasági egyensúly fenntartása. Az 1971. évi népgazdasági terv a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem 7 százalékos emelkedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem növekedéséből mintegy 90 százalék a termelékenység emelkedéséből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználásra fordított rész azonos ütemben, de a nemzeti jövedelemnél némileg mérsékeltebben emelkedik. A felhalmozás kb. 82 százaléka az állóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szolgálja. A lakosság életszínvonala 1971-ben tovább emelkedik. A pénzbevételek mintegy 8,9 százalékkal növekednek. A munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelmek 5—5,5 százalékkal haladják meg az 1970. évit. A jövedelmek emelkedésével összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 9—10 százalékkal nő. A keresletnek megfelelően a vegyes iparcikkek forgalma emelkedik a legnagyobb ütemben, az élelmiszercikkek értékesítésének növekedése az átlagosnál kisebb lesz. A terv a fogyasztói piac helyzetének további megszilárdulásával, az árukínálat bővítésével számol. A viszonylag gyengébb termés ellenére az élelmiszerek és élvezeti cikkek többségéből továbbra is kiegyensúlyozott ellátás várható. A ruházati piac helyzete várhatóan kedvezőbb lesz a múlt évinél. Vegyes iparcikkekből az áruellátás tovább javul, bár néhány termékből az igények kielégítése még nem biztosítható. Személygépkocsiból az 1970. évi 34 ezerrel