Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
szemben 44 ezret vásárolhat a lakosság. 1971- ben 71 200 lakás lakás épül, ebből 44 ezer magánerőből. 1970. évi jelenségek és új tendenciák A kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek munkája, a központi intézkedések eredményeként javult, az 1970. évi felkészülést megfelelőnek minősíthetjük. A kereskedelem korábbi munkáját sok jogos bírálat érte, és a szabályozók múlt évi változásai is a fejlődésben mutatkozó torzulások megszüntetését célozták. A lakosság áruellátása — a forgalom rendkívül dinamikus, mintegy 13 százalékos fejlődése mellett — érzékelhetően javult. A legtöbb árucsoportban bővült a választék, új cikkek jelentek meg a piacon és az előző években tapasztalt mennyiségi hiányok csökkentek. A társadalmi követelményeknek megfelelően fejlődött az árukínálat az olcsó cikkekből. Az ellátás javulása azonban szakmánként és árucsoportonként nem volt egyenletes, például egyes olcsó pamutáruk (flanellek), konyhabútorok, olcsó heverők időnként hiányoztak a boltokból. A tartós keresleti tendenciák közé tartozott, hogy az összforgalmon belül az iparcikkek értékesítése az élelmiszereknél gyorsabb ütemben növekedett, és átalakul a kereslet struktúrája. A teljes kiskereskedelmi forgalom a harmadik ötéves tervben mintegy 56 százalékkal, az iparcikkek eladása 65 százalékkal növekedett. Ennek következtében 1970-ben, az öt évvel ezelőtti 49 százalékkal szemben a kiskereskedelmi forgalom mintegy 52 százalékát tették ki az iparcikkek. Az elmúlt öt évben különösen gyorsan növekedett a tartós fogyasztási cikkek értékesítése. A mezőgazdasági lakosság jövedelmének gyors ütemű növekedése fontos meghatározója a kereslet változásának. Az elmúlt öt évben a vidéki területek forgalma a városiakénál gyorsabban nőtt. A szövetkezeti kereskedelem mintegy 65—70 százalékkal, az állami kereskedelem pedig 45—50 százalékkal növelte értékesítését az elmúlt öt év alatt. Kedvezően befolyásolta az árukínálat fejlődését a fogyasztási cikkek importjának jelentős emelkedése, több mint háromszor annyi importcikk került forgalomba, mint öt évvel ezelőtt, ami azt is jelenti, hogy az 1965. évi 8 százalékkal szemben 1970-ben a forgalom 16 százaléka importcikkekből tevődik össze. Változott az import szerepe, és mindinkább érvényesül többirányú hatása nemcsak egyes ipari vállalatok termelésének ösztönzésére, a vállalatok közötti verseny fokozására, hanem a kereskedelmi szervek színvonalasabb működésére is. Az importnak a termelést befolyásoló szerepe azonban még aránylag csekély, és az import- cikkek fogyasztói ára — érthetően — az árszínvonal emelésére is hat. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek egy részének igen nagy ellátási feladatot jelent a növekvő idegenforgalom. A hazánkba látogató külföldiek száma az elmúlt öt évben megközelítően háromszorosára emelkedett, 1970-ben meghaladta a 3,6 milliót. Ez a körülmény különösen az idegenforgalom szempontjából frekventált területeken — Balatonon, Dunakanyarban, Budapesten — okoz a kereskedelemnek gondokat. Az érdekelt kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok és szövetkezetek számoljanak azzal, hogy az idegenforgalom tovább növekszik hazánkban, sőt evvel párosul a belföldi turizmus erőteljesebb kibontakozása is. Annak ellenére, hogy a lakossági és közületi keresletet javuló színvonalon elégítettük ki, a következők változatlanul problémák maradtak: 1. Nem minden fogyasztási cikkből tudták a vállalatok és szövetkezetek a keresletet százszázalékosan kielégíteni. A hiányzó cikkek, választékok egy részénél — a kereslet teljes kielégítéséhez — sokszor csak valamivel — néhány százalékkal — jobb árukínálatra lett volna szükség. Előrelátóbb és gondosabb kereskedelmi munkával ezeknél el lehetett volna kerülni a hiányokat. 2. Voltak és vannak olyan fogyasztási cikkek, ahol az igények abszolút kielégítését a termelői kapacitások hiánya, az importkeretek korlátozottsága gátolja. Ilyenek például: a sertéshús, a sör, egyes építőanyagok, személygépkocsik, stb. Ezekből a cikkekből előreláthatóan a közeli években sem tudjuk a teljes keresletet kielégíteni. Főbb társadalmi elvárások a negyedik ötéves terv időszakára 1971. évre tervezett — 1970. évhez viszonyított — 10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalom összhangban van a kibocsátásra tervezett vásárlóerővel. (Ez körülbelül 151 milliárd forint értékű kiskereskedelmi áruforgalomnak felel meg.) A X. kongresszus határozata — összhangban a negyedik ötéves terv fő céljaival — megállapítja, hogy a népgazdaság erősödésével, a termelés növekedésével együttjáróan növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. Ez többek között azt a kötelezettséget jelenti a belkereskedelmi ágazat számára, hogy javítsa a lakosság ellátását, bővebb legyen a választék, jobb .