KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1924
IV. Történelmiek, életiratok - Borbély István dr. : A mai unitárius hitelvek kialakulásának története. II.—IV.
4 A MAI UNITÁRIUS HITELVEK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNET® elnevezni. Az antitrinitárizmus lényegét illetőleg tehát Paulinak s Enyedi Györgynek felfogása megegyezett, a kidolgozásban azonban Enyedi jóval módszeresebb és mélyrehatóbb volt. Pauli a biblián kívül csak kevés forrásmunkát használt fel. Enyedi figyelemmel volt a római katholikus, lutheránus és kálvinista hitű legkiválóbb theologusok összes műveire. Könyve valóságos repertóriuma a korabeli hittudományi szakirodalomnak. Ehhez járult, hogy fejtegetései sohasem töredékesek, hanem az illető bibliai szövegnek minden szempontra figyelő tanulmányai. Enyedi egyszerre volt filológus, theologus és filozófus. Könyvének némely részei valóságos klasszikus mintái a szakszerű bibliamagyarázatnak, így különösen mintaszerű a Pál apostol Filipp. 2. r. 5. és 15. verseire irt, valamint Szent János evangéliumának elöljáróbeszédéről való magyarázata. Ma — amikor a bibliamagyarázat egészen művelődéstörténeti alapon történik — természetesen sokkal mélyebben belátunk a bibliai szövegbe, de a XVI. század végén a bibliának nem igen volt alaposabb ismerője és magyarázója egész Európában a magyar Enyedi Györgynél. Ez a Pauli—Enyedi féle christologia Lengyelországban Pauli Gergelynek 1591-ben bekövetkezett halálával megszűnt, illetőleg beolvadt a Socinus Faustus által képviselt u. n. socinianus irányzatba. Erdélyben azonban tovább is érvényben maradt. Enyedi György mellett különösen az antwerpeni származású és Németországból Lengyelországon át Erdélybe került Spangenberg Everardus kolozsvári lelkész vagy tanár (— mert foglalkozását bizonyosan nem tudjuk —) buzgólkodott annak terjesztésében, ki 1593—1596 között, tehát épen Enyedi püspökségének idejében tartózkodott Kolozsváron. Enyedi halálának évében ő is elhagyta Erdélyt s Rakowba ment. Itt élt 1610-ig. Ugy látszik azonban, hogy Paulihoz, illetőleg Enyedihez visszahajló felfogását nem módosította Locinus Faustus tanai szerint, mert 1610. május 18-án a lengyel unitáriusok Németországba utasították ki. Életéről részletes feljegyzések találhatók Bocknak becses könyvében (Historia Socinianismi II. 903—907.) s Wallace-nak angol nyelvű Antitrinitarian Biography-jában (II. 378—80.). Minket ezúttal főleg az a két levél érdekel, melyet Locinus Faustus irt hozzá s amely a Bibliotheca Fratrum Polonorum I. köt 477 s köv. lapjain található. Az első levélben (1593. márc. 14.) Locinus az Itáliából Erdélybe hazatérő és útközben épen nála Krakkóban időző Gyenge Fabius (Fabius Genge) által küldi Radecius Máténak Spangenberghez adresszált levelét; e levél végén üdvözletét küldi Kolozsvárra Erasmus Jánosnak. A másik levélben, melyet 1596. aug. 10-én küldött ugyancsak Krakkóból Kolozsvárra (s mely „ex gallico in latinum versa" van idézett helyen közölve). Locinus érdekesen utasítja vissza Spangenbergnek azon kívánságát, hogy mondaná meg, mennyi idő múlva fognak e földi dolgok jobbra