KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1929

1-2 füzet - Dr. Gál Kelemen: A vallásos érzelem fejlődése

KERESZTÉNY MAGVETŐ LXI. ÉVF. 1929. JAN.—ÁPR. 1—2. FÜZET. A vallásos érzelem fejlődése. Erdélyi magyar gondolkodók vizsgálva az erdélyi szellem, az erdélyi lélek sajátos jellemző vonásait, megállapították, hogy Erdély magyarságának vallásos élete a háború után elmélyült, elevenebb, hatékonyabb, intenzívebb lett. Amennyire örvendetes ez a megálla­pítás, ha a tényleges helyzetet fedi, annyira aggodalmat keltőbb az, hogy a mai modern időkben vannak egész széles társadalmi rétegek, osztályok, melyek­ életüket Isten nélkül rendezik be s úgy alkotják meg világnézetüket, hogy abban a vallás, mint meghala­dott álláspont, nem kap helyet, nem lesz életet formáló tényezővé. A háború befejezése után a vesztes országokban kiütött forradal­mak ideológiája, az Oroszországban kialakult szovjet­ gazdasági rend, a mai ipari munkásságnak a szociáldemokrata pártban egye­sült tömege, — mely már számánál fogva is ragályoz, — nem ismeri el, nem fogadja be, nem ápolja a vallásnak azt a drága kincsét, mely az élet legtragikusabb katasztrófáiban is vigaszunk és menedékünk marad. Vizsgáljuk meg tehát, várjon igaz-e, helyes-e a vallás iránt ellenséges, vagy legalább is közönyös társadalmi osztályoknak a felfogása. Vájjon igaz-e, hogy a vallás nem eredetileg adott kész­ség és hajlamosság, hanem az iskola, a tanítás és nevelés által belénk oltott tanítások összege és üledéke. Előre bocsátom, hogy a vallást nem teológiai és történelmi, hanem kizárólag lélektani szempontból vizsgálom;*) tehát nem azokat a tételes tanokat és dogmákat, melyek az évszázados tör­ténelmi fejlődés folyamán formát nyertek s kialakulva megmarad­tak és megkövesedtek, hanem azokat az érzéseket, melyeknek az eredete és bölcsője ott van valahol a lélek mélyén, a tudat alatti élet ösztönös adottságaiban s amelyek formát és kifejezést nyernek *) Forrásaim: Kabisch : Wíe lehren wir Religion és Spranger: Die Psychologie des Jugendalters.

Next